Tolnai Népújság, 2014. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

2014-05-14 / 111. szám

4 «i 2014. MÁJUS 14., SZERDA KÖRKÉP HÍRSÁV Első körben a tetőt újítják fel grábóc Elkezdődött a grábóci művelődési ház felújítása. Ta­kács László polgármestertől megtudtuk, 9,3 millió forintot nyertek pályázaton a beruhá­zásra, amelyből többek között rendbe tetetik a tetőt, a falakat és a színpadot. Míg az önkor­mányzat saját erőből kicserél­teti a nyílászárókat. Terveik szerint szeptemberben zárul­nak a munkálatok. ■ V. B. Veszprémben is remekeltek az ifjak tolna MEGYE Mindhárom me­gyei diák kiváló teljesítményt nyújtott a „Regősök húrján...” versmondó verseny veszprémi regionális fordulójában. Hor­váth Norman, a Várdomb-Al- sónána Általános Iskola, Faf­ka Borbála, a D-B-M Általános Iskola Dunafóldvár, és Újvári Bors Benedek, a bonyhádi Pe­tőfi Sándor Evangélikus Gim­názium tanulója továbbjutott a fővárosi fináléba. ■ V. B. Begyűjti a cég a kerti hulladékot bonyhád Zöldhulladék-elszál- lítási napot tart május 16-án Bonyhád közigazgatási terüle­tén a BONYCOM Nkft. A ker­tekből származó zöldhulla­dékot (venyige, fű, kaszálék, nyesedék) az erre rendszere­sített kukában, vagy zsákban lehet kihelyezni reggel ó órá­ig. Az akció nem lomtalaní­tásra vonatkozik. ■ V. B. Elmarad az Abigél című előadás dombóvár A május 18-ra ter­vezett Abigél előadás elma­rad, a megvásárolt jegyek visszaválthatók a művelődési házban. ■ T. N. Fegyverropogást is hallhat, aki ellátogat siMONTORNYA Valódi ágyú­szót, és középkori fegyverropo­gást hallhat, a lőporfüstöt sza­golva beleélheti magát a hős­ként küzdő végvári vitézek éle­tébe, aki ellátogat a Simontor- nyai Vár Napra szombaton. Az egész napos esemény nemcsak díjmentes, de számos izgalmas programot - íjászatot, kézmű­ves programot, színházat és muzsikát is - kínál. ■ V. M Oltással hatékonyan lehet védekezni a vírus ellen. A teljes sor (két oltás) felvételével évtizedekre szóló védettséget lehet szerezni Védelmet nyújt az oltás hepatitis „A” Tolna megyében is több esetet regisztráltak Magyarországon tavaly meghétszereződött a hepa­titis „A” fertőzések száma az előző évek átlagos eset­számaihoz képest - derült ki egy friss felmérésből. Bár hazánk járványügyi helyze­te kielégítő, mégis az elmúlt két évben jóval gyakoribb lett a hepatitis „A” megbete­gedések előfordulása. Vízin Balázs Ma már mindenkinek aján­lott a hepatitis „A” elleni vé­dőoltás. Erre hívja'fel a figyel­met a májusban induló orszá­gos kampány, a Ne sárgulj be! A program nyitóeseményén elhangzott, hogy tavaly orszá­gosan 1404 hepatitis eset for­dult elő, ezzel majdnem há­romszorosára ugrott a sárga­sággal járó megbetegedések száma a 2012. évi adatokhoz képest (574). Ebből összesen 1074 hepatitis „A" vírus okoz­ta megbetegedést regisztrál­tak, hétszer többet, mint a ko­rábbi évek jellemző kumula­tív középértéke. A növekedé­sért elsősorban a hepatitis „A” fertőzések felelősek, a hepati­tis „B” és „C” előfordulása szig­nifikánsan nem emelkedett. A hepatitis „A” járvány kibonta­kozása és az ezzel párhuzamo­san megemelkedő esetszámok miatt az Egészségügyi Világ- szervezet 2012-ben a hepatitis „A” vírussal alacsonyan fertő­zött területről közepesen fer­tőzött országgá minősítette vissza hazánkat. A vírus bár­hol és bármikor felbukkanhat: egyrészt behozhatják külföld­ről, másrészt a kórokozó gyor­san elindulhat a rossz szociá­lis és kifogásolható higiénés környezetben élők és a haj­léktalanok köréből. Járványok alakulhatnak ki az iskolák­ban, óvodákban, a gyerekek révén pedig megfertőződhet­nek a családok. Tavaly külö­nösen sokan betegedtek meg a fővárosban, ahol a tömegközle­A témában megkerestük dr. Né­meth Lídiát, a Tolna Megyei Kormányhivatal Népegészség­ügyi Szakigazgatási Szervének megyei tisztifőorvosát. Kérdé­sünkre elmondta, 2013 első há­rom hónapjában Tolna megyé­ben lényegesen megemelkedett a fertőző májgyulladás „A" víru­sa okozta megbetegedéssel beje­lentettek száma: 6 férfi és 1 nő- életkoruk 15 és 57 év közötti- került nyilvántartásba. Egyet­len közös pont, hogy valameny­kedés és a nagyobb rendezvé­nyek kiváló táptalajt biztosíta­nak a vírus terjedésének. A hepatitis „A” vírus rendkí­vül ellenálló, mínusz húsz fo­kon is életképes maradhat, 100 fokon öt percig forralva pusztul csak el. Oltással hatékonyan le­het védekezni ellene, a teljes ol­tási sor (két oltás) felvételével évtizedekre szóló védettséget lehet szerezni. Mivel 1999 óta Magyaror­szágon kötelezően oltják a ti­zenhárom éves fiatalokat a he­patitis „B” vírus ellen, így je­lenleg a huszonkilenc évesnél idősebbek a legveszélyeztetet­tebbek, de a tizenhárom éves­nél fiatalabbak is fogékonyak lehetnek. Számukra érdemes nyien szekszárdi lakosok, de képzettségük, életmódjuk, anya­gi helyzetük, higiénés és utazá­si szokásaik, érdeklődésük és egyéb jellemzőjük rendkívül kü­lönbözik. A járvány megfékezé­se- és a betegek környezetében a megbetegedési veszély elhárí­tása - érdekében több, mint 40 ember részesült védőoltásban. Hozzátette, 2014-ben mostanáig nem kaptak bejelentést új meg­betegedésről. A tisztifőorvos megjegyezte, az aspecifikus vé­a kombinált vakcinát válasz­tani, amely az „A” és a „B” tí­pusú májgyulladás ellen egy­aránt hosszútávú védelmet biztosít. Májusban nagyszabású védőoltási program indul, amelynek célja felhívni a fi­gyelmet a sárgasággal, lázzal, hasmenéssel, levertséggel járó és kórházi kezelést igénylő he­patitis „A” fertőzés veszélyei­re. A megelőzés lehetőségeit és a veszélyforrásokat mutatja be a www.utazaselott.hu/hepati- tis weboldal, ahol nemcsak az utazók, dfr minden érdeklődő hasznos információkat talál­hat arról, hogy mi is az hepati­tis, hogyan lehet elkapni, illet­ve védekezni ellene. dekezés - megfelelő személyi és élelmiszer higiénia - nem nyújt biztos védelmet a betegséggel szemben. A specifikus megelő­zés - védőoltás - általánosság­ban javasolt, még annak isme­retében is, hogy a megbetege­dettek legtöbbször maradvány­tünetek nélkül gyógyulnak. Aki valamilyen májbetegségben szenved, gondozásra szorul, mindenképpen kérje ki orvosa tanácsát a védőoltással kapcso­latban. Tolna megyében idén eddig egyet sem, tavaly viszont hét esetet jelentettek A megyei gazdákat is érinti az orosz beszállítási tilalom A Tolna megyei sertéstartó­kat is érinti a most bevezetett oroszországi húsbeszállítási ti­lalom. A gazdálkodók elmond­ták, jelentősen visszaesett a sertések átvétele a kereskedő cégek részéről, ami nagy gon­dot jelent, hiszen a már felhiz­lalt állatot továbbra is el kell tartani. Mint ismert, az orosz hatóságok május 14-től (mától) húsimport-korlátozást vezet­nek be több magyar húsipari céggel, illetve néhány tejfeldol­gozóval szemben. Az orosz ha­tóság honlapján közzétett tájé­koztatás szerint május 14-étől a Hungerit Baromfifeldolgozó, a Master Good, a Her-Csi-Hús, a Darius Hús, a Hungary Meat, a Pápai Hús, a Pick Szeged több cége, az Ász-Kolbász, az Alföl­di-Hús Zrt., a Tamási-Hús, a Prima Enten és a Pannontej cé­gek érintettek a korlátozásban. A megyei állattartók szerint, az orosz piac kiesése jelentősen megzavarhatja a belföldi piacot is, lenyomja az amúgy sem ma­gas felvásárlási árakat. ■ M. I. Több ezer könyvet kölcsönöztek ki március végéig dombóvár Összegezték Dom­bóvár Város Könyvtárának idei első negyedévét. Virágné Bán Emma, az intézmény vezetője elmondta, az év első három hó­napjában 7234-en keresték fel a könyvtárat, köztük 1907 láto­gató 16 éven aluli. A tagok 8121 dokumentumot kölcsönöztek ki, ebből 8046 volt nyomtatott és 75 audiovizuális dokumen­tum. A legnépszerűbb könyvek Awdry, Wilbert: Thomas a gőz­mozdony; Fekete István: Tüs­kevár és Fábián Janka: Emma szerelme című műve. A legtöbb előjegyzést Dan Brown: Inferno; Bán Mór: Hunyadi 6. A holló há­borúja; Frei Tamás: 2015; Day; Sylivia: Egymásba fonódva; Fá­bián Janka: A francia nő és Ja­mes; E. L.: A sötét ötven árnya­lata című könyvekre kérték. Mindemellett 52 csoportos gyermekfoglalkozást tartot­tak a bibliotékában. A könyvtá­ri órákon összesen 857 gyerek vett részt az elmúlt időszakban. A húsz felnőtt rendezvénynek 952 vendége volt. ■ H. E. A német nemzetiség van jelen legnagyobb számban Tolnában arányok A kisebbségi népcsoportokhoz tartozók száma nőtt, a teljes népességé csökkent a két népszámlálás között A hazai nemzetiségekhez tarto­zók népességen belüli aránya a Dél-Dunántúlon a legmagasabb. Az ország megyéi közül Baranyá­ban vallották magukat a legna­gyobb részben, 13,7 százalékban valamely hazai nemzetiség tag­jának. Tolnában ez arány 9,7, So­mogybán pedig 7,9 százalék. Me­gyénk ezzel a negyedik a rang­sorban. A 2001-es és a 2011-es népszámlálás között számottevő­en - bár az országos átlagnál cse­kélyebb mértékben -, 32 száza­lékkal nőtt a kisebbségi népcso­portokhoz tartozók száma, míg a teljes népességé közel 6 százalék­kal csökkent. A KSH A Dél-Du- nántúl nemzetiségi sokszínűsé­ge című kiadványában ezt azzal magyarázzák, hogy a nemzetisé­gi önkormányzatok nagy hang­súlyt fektettek a nemzeti identi­tás felvállalására, illetve hogy a válaszolók két olyan nemzetisé­get is megjelölhettek, amelyhez kötődnek. Tolnában 9100 ember vallotta magát a roma népesség tagjának, ami 3,9 százalékos arányt jelent. Ez elenyészőbb, mint a somogyi (5,3 százalék) és a baranyai (4,6 százalék) arány. Megyénk 109 települése közül kilenc község­ben egyetlen cigány embert sem írtak össze, és csupán négy kis­községben bizonyult számottevő­nek az arányuk. A tamási járás­ba tartozó Értény és Pári lakossá­gának 28-28 százalékát, a fürge­diek 23 százalékát tette ki a ro- bonyhádi, a paksi és a szekszár- nyal bíró Bogyiszlói említi a ki­ma népesség, a dombóvári járás- di járásban nem kiemelkedő a ci- advány. ban pedig a 37 százalékos arányt gányság száma és a tolnaiból is Tolnában a legnagyobb szám­mutató Gyulája legjelentősebb. A csak a 17 százalékos részarány- ban jelenlévő nemzetiségi nép­A Dél-Dunántúl főbb nemzetiségeinek legfontosabb jellemzői Mutató Cigány Német Horvát Román Szerb Népességen belüli arány 4,7% 4,6% 1,0% 0,2% 0,1% Baranya megye 4,6% 6,7% 1,9% 0,2% 0,2% Somogy megye 5,3% 1,7% 0,5% 0,1% 0,0% Tolna megye 3,9% 5,2% 0,1% 0,2% 0,1% Népességen belüli arány változása, 2001. év=100% 174,9% 125,9% 105,7% 197,2% 121,2% Öregedési ráta 22% 376% 336% 333% 268% Eltartottsági ráta 51% 71% 64% 37% 48% Aktív népesség aránya 32,1% 43,5% 44,5% 56,1% 50,2% Foglalkoztatottak aránya 18,8% 39,5% 38,6% 47,8% 42,4% Nem aktív népesség aránya 68,0% 56,4% 55,5% 43,9% 49,9% Városban élők aránya 31,1% 51,5% 49,0% 55,7% 66,5% FORRÁS: KSH csoport a németeké, a lakosság 5,2 százalékát jelenti az össze­írt mintegy 12 ezer fő. Arányuk a bonyhádi járás 8 településén, köztük két városban - a járási központban és Nagymányokon - haladja meg a 15 százalékot, il­letve az aprófalvakban hangsú­lyos. Érdekesség, hogy Murgán és Kisvejkén a cigányság is az át­lagosnál nagyobb arányban van jelen (11 és 15 százalék), mint a már említett Páriban is, ahol a lakosság 33 százalékát teszi ki a németség. Említésre méltó Györ- köny a paksi, valamint Szálka a szekszárdi járásból, előbbiben a népesség 44, utóbbiban 25 szá­zaléka jelölte meg nemzetisége­ként a németet. ■ H. E. r i i

Next

/
Oldalképek
Tartalom