Tolnai Népújság, 2014. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

2014-05-12 / 109. szám

2 2014. MÁJUS 12., HÉTFŐ KÖRKÉP Vagyon szerint is hátrányban lista Idén nem került be dél-dunántúli a leggazdagabbak közé , Ebben az esztendőben legkeve­sebb 5,3 milliárd forintnyi vagyonnal lehetett beférni a száz legtehetősebb magyar közé, nemcsak a vagyonok, hanem az [also határ is emelkedett Korábban volt olyan eszten­dő, amikor csak Baranyá- * .....| G legbefolyásosabb magyar bő i hárman is szerepeltek a I Kizárólag tiszta eredetű vagwitlembereket feltüntető lajstro- felsorolásban, idén azon- átlátható tulajdonosi és ' f mon közel fele-fele arányban ban sem ebből a megyéből, ™kodesi szerkezetű érdekeltsé- f szerepelnek politikusok és sem a régióból nincs részt-1 vesznek figyelembe, és I üzlétemberek, de vannak köz- | vevője a listának í ®ak ^agyar állampolgárokat I tűk közéleti személyiségek is MŰMMÉ vesznek fel a lajstromra ----------' Ké tharmaddal se hús a bab szombat óta régi-új mi­niszterelnöke van Magyar- országnak, amit ugyan ország-világ láthatott, de a beiktatási ceremónia mégse vette fel a versenyt nézett­ségben Győzike aktuális valóságával. Sőt, a közbe­szédben sem előzte meg az időjárással kapcsolatos álta­lános semmitmondást. ENNYIRE TERMÉSZETES lenne? A FELHATALMAZÁST a válasz­tók adták, a viszonylagos érdektelenségért pedig szintén ők „okolhatók”. A külsőségek helyett most már a tettekre kíváncsi mindenki, arra, hogyan lehet a gyakorlatban, a mindennapokban is ér­zékelhető változtatásokat végrehajtani az újabb két­harmaddal a zsebben. a tisztelt Hölgyeim és Ura­im, a Hajrá Magyarország, hajrá magyarok és a soros népi bölcsesség önmagában már kevés, harmadszorra egészen biztosan. Pusztán ezekre nem is lehet az or­szág vezetésének sikeressé­gét bazírozni, de ezt persze tudják „odafent” is. a valóban fontos kérdések ugyanis egyről szólnak, akár úgy fogalmazzuk meg azokat, hogy „lesz-e jövője. . a magyar nemzetnek”, akár úgy, hogy lesz-e mit ennünk holnap, a kérdés ugyanaz. sok idő mindenesetre nincs a világos, egyszerű válaszok­ra. S nem azért, mert négy év múlva újra választunk, hanem azért, mert elfogyhat a jó reménységbe vetett mu­níció, a hit. Sőt, a statisztika alapján elfogyhatunk mi is. Meghalunk, többen, ahá- nyan születünk, kitántor- gunk a nagyvilágba, többen a kelleténél, akik meg ma­radunk, rossz kedvünkben élni is elfelejtünk. szóval, fényes ez a diadal, (de most már valóban a tet­teken a sor. Tudják, kéthar­mad az kétharmad, úgyhogy valóban lehet majd mit szá­mon kérni. baranya-tolna Idén a régió­ból egyetlen itt tevékenyke­dő üzletember sem fért fel a 100 leggazdagabb magyar listájára. Kaszás Endre A 100 leggazdagabb magyar Napi.hu által összeállított lajst­romát Csányi Sándor vezeti 150 milliárd forinttal, a listára szá­zadikként 5,3 milliárd forintos vagyonnal lehetett még felke­rülni ebben az esztendőben. Bizonyos mértékig talán az is jelzi régiónk gazdasági hely­zetét, hogy idén egyetlen bara­nyai, somogyi vagy tolnai szék­helyű üzletember sem kerül fel a legvagyonosabbak listájára. Pedig korábban volt olyan esz­tendő, amikor csak Baranyá­ból hárman is szerepeltek a felsorolásban. A Napi.hu kiad­ványában most is feltűnnek régiós kötődésű - itt született, vagy tanulmányaikat itt folyta­tó - emberek, akiket azonban később üzleti tevékenységük más térségbe, jellemzően Buda­pestre szólított. A régiós szemle sem bővel­kedik dél-dunántúli nagyvál­lalkozókból. Az összeállításból kitűnik, hogy a korábban a toplista stabil résztvevőjének számító pécsi Matyi Dezső is kicsúszott idén a százból. A könyvkiadással, -kereskede­lemmel, borászattal foglalkozó és sportbizniszben is érdekelt üzletember vagyonát 2014-ben 5,2 milliárd forintra becsülik. Az Alexandra cégcsoport érde­keltségei tavaly is jelentős for­galmat bonyolítottak, ugyanak­kor a cégbirodalom működési hiteleinek finanszírozása ko­moly erőket emésztett fel. Az összeállításából kiderül, hogy a régió másik reprezen­tánsa a mintegy 4 milliárd forintos becsült vagyonnal rendelkező, a Lakics Gépgyá­rakat irányító Lakics Péter. A komlói gyökerű vállalkozás­nak ma már Dombóvár és Ka­posvár körzetében is van ér­dekeltsége, a cég eredményei elsősorban az exportlehetősé­gek dinamikus bővülésével ja­vultak látványosan az elmúlt években. A jövőt technológia- fejlesztésre szánt sikeres pá­lyázattal alapozzák. Három feltétel A 2002 óta készülő vagyoni lis­ta összeállításának három alapfeltétele van. Kizárólag tiszta eredetű vagyont, csak átlátható tulajdonosi és mű­ködési szerkezetű érdekeltsé­geket vesznek figyelembe, és csak magyar állampolgárokat vesznek fel a lajstromra. A va­gyon számításának alapja az üzletemberek kezében lévő vállalatok saját tőkéje, emel­lett számításba veszik a hite­leket, tartalékokat, valamint az éves szinten kifizetett osz­talékokat is. A vagyoni top 100 összeállítóinak tapaszta­latai, a felkerülök reakciói szerint a listára kerülés presz­tízse, társadalmi elismertsége folyamatosan nő. Befolyás szerint A héten megjelent kiadvány a legbefolyásosabb magyarok listáját is nyilvánosságra hoz­ta. Ennek összeállítására poli­tikai elemzőket kért fel a Na- pi.hu olyan módon, hogy egy­től százig pontozta a portál által megnevezett személyek teljesítményét. A listát - nem meglepő módon - Orbán Vik­tor kormányfő vezeti, közvetle­nül megelőzve Csányi Sándort és Simicska Lajost. Ezen a lajtromon közel fele-fele arányban szerepelnek politi­kusok és üzletemberek, de a köz-, illetve a gazdasági élet­ben meghatározó pozíciót - a bankszövetség, a kamara el­nöke stb. - betöltő emberek is felkerültek rá. Dollármilliárdok nemzetközi szinten a Forbes magazin készít listát évről évre a világ leggazdagabb emberei­ről. Ezen nemcsak az üzleti ér­dekeltségeket, hanem az érintet­tek ingatlanjait, műkincseit, készpénzállományát és adóssá­gait is figyelembe veszik. A leg­frissebb listát újra az informati­kában utazó amerikai Bill Gates vezeti (76 Mrd dollár), aki a mexikói távközlési gurut, Carlos Hlim Helút (72 Mrd dol­lár) előzte vissza. A világlistán amerikai dominancia figyelhető meg, az első huszonötbe hat eu­rópai fért be. Igaz, az előkelő harmadik helyen is egy spanyol üzletember, a ruhaiparban ér­dekelt Amancio Ortega látható (64 Mrd dollár). Az egészségügyi szakdolgozok is segíthetnének a megelőzésben szekszárd A lakosság még mindig nem rendelkezik meg­felelő információval a stroke-ról, ezért nagyon fontos, hogy az egészségügyi szakdolgozók az ápolás és gondozás mellett a prevencióban is részt vállal­janak. Mindez azon a konfe­rencián fogalmazódott meg, amit szombaton tartottak a Vármegyeházán a Tolna Megyei Kormányhivatal Népegészség­ügyi és Szakigazgatási Szerve és a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara megyei szervezetének közös szervezé­sében. A rendezvényen késő délutánig tartottak az előadások, többek között a stroke akut ke­zeléséről, a cerebrovascularis betegségek népegészségügyi jelentőségéről, a stroke kezelé­séről és a prevencióról. Mint azt Kondákor István professzor, a Balassa János Megyei Kórház neurológiai osztályának ve­zető főorvosa hangsúlyozta, a stroke sajnos népbetegség ma Magyarországon. Csak az élet­mód megváltoztatásával a küenc rizikófaktor kétharmadától meg­szabadulhatnának az érintettek. Az egészségügyi szakdolgozók sokat tudnak segíteni a már beteg pácienseken, de abban is jelentős szerepet tudnak vállal­ni, hogy felvüágosítsák, mintegy „képezzék” a lakosságot. ■ V. M. Természet és mozgás a program középpontban szekszárd Mozgalmas hétvégi programot tudhatnak maguk mögött a Szent László TISZK diákjai. Az iskola oktatási és nevelési céljai között kiemelt helyen szerepel az egészséges életmód és a környezetvéde­lem. Ennek szellemében az amúgy tanítási napnak számí­tó szombaton több száz diák sportolással - többek között labdajátékokkal, sorversenyek­kel - töltötte a délelőttöt. Míg a többiek sportoltak, a Bezerédj tagintézmény két kilencedik osztálya két napra beköltözött a pörbölyi ökocentrumba, ahol hazánk egyik leggazdagabb élőhelyének állat- és növény­világával ismerkedtek. ■ V. M. Kit a szükség, kit a vadászszenvedély motivál vásárláskor használt ruhák A vevők többségének az olcsóság, a minőség és az egyediség egyaránt fontos szempont Hol vannak már azok az idők, amikor sokan titokban osontak be a „textilkutató intézetekbe”? A turkálók, bálás boltok, vagy mai népszerű nevükön hasz­nált ruha üzletek felébredtek a tetszhalálból, és bátran állít­hatjuk, hogy most reneszán­szukat élik. Mint azt az egyik forgalmas szekszárdi üzlet eladója mondja, három jól el­határolható csoportra osztha­tók a vevők. Az első csoportba tartoznak azok, akik csak így tudnak ruhához jutni. Azt kell mondani, hogy ők vannak a legkevesebben. A második cso­portot azok teszik ki, akik a jó minőségű, márkás termékeket keresik. Teljes áron, újonnan nem adnának érte annyi pénzt, amennyibe kerül, így viszont sokkal olcsóbban jutnak hoz­zá. A harmadik csoportba tar­tozóknál pedig az az elsődleges szempont, hogy olyan holmit találjanak, amely egyedi, kü­lönleges, és egészen biztos, hogy pont ez a darab nincs meg másnak. A ruházat mellett egyre népszerűbb tételt képeznek a lakástextilek. A vevők azért is szeretik, mert igen jó minősé­gű darabokhoz lehet hozzájutni jutányos áron. Ráadásul a ru­hákhoz és egyéb termékekhez nemcsak olcsóbban, hanem a legtöbbször nagyon jó állapot­ban, nem ritkán vadonatújan A legtöbb üzletben súlyra és darabra egyaránt lehet vásárolni jut hozzá a vevő. A gyakorlott turkálók ugyanis tisztában vannak azzal, hogy az áru zö­mét azok a ruhaneműk teszik ki, amelyeket az angol, holland, belga, vagy éppen német tulaj­donosuk karitatív szervezetnek adott át. A karitatív szervezetek ezután az összegyűjtött, általá­ban jó minőségű ruhát adják aztán el - például Magyar- országra -, és a befolyt pénzt jótékony célokra fordítják. Az új ruhák pedig azért kerülhet­nek a turkálók vállfáira, mert a külföldi ruhaüzletekben az a szokás, hogy ha két szezon alatt nem kelt el valamelyik darab, azt szintén a jótékonysági szer­vezetnek adják át. ■ Venter M. Gazdaságos megoldás a használt ruhák egyik legvon­zóbb tulajdonsága: az ára. A legtöbb üzletben súlyra és da­rabra egyaránt lehet vásárolni. S bár az árakra általánosság­ban elmondható, hogy gazdasá­gosabbak, mint az új holmik árfekvése, üzletenként jelentős eltérés lehet a kifizetendő ösz- szeg nagyságát illetően. A bol­tok különféle akciókkal igyekez­nek becsalogatni a vevőket, van, ahol egy egész szatyor ru­hát adnak ötszáz forintért, más­hol pedig minden darab alig több mint kétszáz forintba ke­rül, és időnként még ez az ösz- szeg is felére csökken. * r * »

Next

/
Oldalképek
Tartalom