Tolnai Népújság, 2014. április (25. évfolyam, 77-100. szám)
2014-04-25 / 96. szám
2014. ÁPRILIS 25., PÉNTEK 7 BELFÖLD - KÜLFÖLD Átalakul az MNB fő eszköze adósság A külföldiek kiszorulnak, a bankok több kötvényt vehetnek Az egészségügyi technológiák fejlődése növeli az élettartamot A kéthetes MNB-kötvényt betétté alakítja a jegybank augusztustól, ám több változás is lesz a központi bank eszköztárában, amelynek célja Magyarország sérülékenységének mérséklése. Hornyák József Augusztustól a Magyar Nemzeti Bank (MNB) irányadó eszköze, a kéthetes kötvény betétté alakul - mondta csütörtökön Balog Ádám, a jegybank alelnöke. Az MNB célja, hogy csökkentse az ország sérülékenységét. A jegybank programjának az a lényege, hogy az államadósság finanszírozásában erősödjön a belső források szerepe. „A vezérgondolat az, hogy az MNB csökkenteni szeretné a bruttó külső adósságállományt” - mondta a Világgazdaságnak Bebesy Dániel. A Budapest Alapkezelő portfolió-menedzsere hangsúlyozta, hogy Magyar- országon állományi problémák vannak. A javuló folyófizetési mérleg egyenleg ellenére a „bruttó külső adósságunk a GDP 90 százaléka körül áll” - tette hozzá. Az MNB mérsékli a devizatartalékot is, mondta Bebesy. Nem újítják meg a devizás állampapírokat, hanem forint finanszírozásra váltva a tartalékok leváltásán keresztül törlesztjük majd a devizás államadósságot. Palotai Dániel, a jegybank ügyvezető igazgatója kiemelte, az MNB hajlandó a devizatartalékokból biztosítani a szükséges devizát, amennyiben az állam növeli a forintkibocsátások nagyságát. Bebesy szerint az MNB a hazai bankszektorral vásároltatná fel a többlet forintállampapír-ki- bocsátást, miután a kéthetes MNB-kötvényt betétté alakítják. „Vélhetően korlátozottak lesznek a betét tartási lehetőségei” - tette hozzá. A sterilizációs állomány és a devizatartalék alakulása milliárd — Sterilizációs állomány (MNB-kötvény milliárd forint és O/N betét, bal skála) euró — Devizatartalék Qobb skála) 0 IiiiI i-i .-f I i i r I t t i I m ■ i- -f..r i i | u 20 08. 2010. 2012. 2013. jan. jan. jan. dec. AFIKA FORRÁS: MNB „A bankok egy kamatkockázatot fognak felvállalni, miután kényszerből elindulnak az állampapírok tartásának irányába” - mondta Bebesy, aki szerint nagy kérdés, hogy a hozamgörbe miként alakul majd át. Szerinte a bejelentett devizacsere-ügyletek (swap) ugyanakkor csökkentik a kockázatokat, de ezekről még számos részlet homályos. A hozamgörbe hosszabb végén viszont limitált lehet az erősödés, hiszen nem valószínű, hogy a kéthetes MNB-kötvény helyett hirtelen 10 éves lejáratú állampapírt vennének a bankok, ám a pluszkereslet valamilyen szinten „végigszivárog” a hozamgörbén Bebesy szerint. Szakértők arra hívták fel a figyelmet, hogy az állampapírok másodlagos piacán meredeken csökkentek a kötvényhozamok. A csütörtöki 12 hónapos kincstárjegy aukció igen jól sikerült. Az óriási, 253 milliárd forintos keresletre az Államadóság Kezelő Központ (ÁKK) a meghirdetett 60 milliárdról 90-re emelte a kibocsátási mennyiséget. Az átlaghozam 2,69 százalékon alakult, ami 26 bázispontos csökkenés az előző eladáshoz képest. „Nagyfokú rugalmassággal rendelkezünk az adósságfinanszírozásban” - mondta a Vüággazdaságnak Borbély László András. Az ÁKK általános vezérigazgató helyettese kiemelte, hogy a meghirdetetthez képest a lehetséges maximumig emelték a kibocsátási összegeket csütörtökön is. „Kormányzati kérésre kidolgoztunk a kereskedelmi bankokkal egy változó kamatozású kötvényt, ennek a 3 hónapos BUBOR-hoz kötött a kamatozása, amire nagy volt a kereslet. Húsz milliárdos kerettel 30 milliárdot adtunk el, és délután is sikerült eladni több | mint 11 milliárdot a nem kompetitiv tenderen” - mondta Borbély. „A nagy keresletben szerepe lehetet az MNB bejelentésének is” - vélekedett. „Ha jó a piac, fel sem merül idén, hogy több devizakötvény-kibocsátás legyen”- mondta Borbély. A rövid lejáratú állampapírok hozama 13-27 bázisponttal, a hosszabbaké 9-13 bázisponttal csökkentek tegnap. Bebesy szerint összességében a bruttó külső adósság csökkentése nem rossz gondolat, azonban a kéthetes MNB-kötvény megszüntetése a pénzügyi rendszerben számos gyakorlati problémát vet majd fel. A Budapest Alapkezelő portfolió-menedzsere szerint nagy kérdés, hogy milyen kockázat kerül az MNB mérlegébe azzal, hogy swapokat nyújt majd a kereskedelmi bankoknak, illetve az is kérdéses, hogy a devizalikviditás nyújtása mennyiben köt majd le további devizatartalékot a jegybanknál. Csökkenhet az állomány EGYES PÉNZINTÉZETEKBEN arról spekulálnak, hogy a külföldiek MNB-eszközből való kiszorításával a kereskedelmi bankoknál jelentkezhetnek a külföldiek. Bebesy szerint a pénzintézetek ugyanakkor nem fogják tudni kiszolgálni ezeket az igényeket, mert nekik is limitált lehet a hozzáférésük az MNB-s eszközökhöz. A forint kissé gyengült, a reggeli 307-es szintről 309-ig drágult az euró, ám az esés még nagyrészt az MNB bejelentése előtt következett be. A Commerzbank közgazdászai arra hívták fel a figyelmet, hogyha az MNB-eszközből kiszorult 800 milliárd forintnyi tőke elhagyja az országot, az forintgyengítő hatású. A most 5400 milliárd forinton álló kéthetes MNB- kötvény állománya augusztustól akár 800 milliárddal csökkenhet, hiszen ennyi van külföldieknél. Borbély László lapunknak azt mondta, a külföldieknél valószínűleg stabilabb befektetők a bankok. KSH A várható élettartamnak a jóléti államokban tapasztalt emelkedése egyértelműen annak köszönhető, hogy a gyógyszerek mellett forradalmian új eljárásokat vezettek be a szív-érrendszeri betegségek kezelésében. Ennek köszönhetően az elmúlt másfél évtizedben öt évvel emelkedett a várható élettartam - mondta a KSH „Idősek a családban” című konferencián Józan Péter. Az ismert demográfus szerint a tendencia a következő években várhatóan átmenetileg lassulni fog, de ha a daganatos betegségek gyógyításában és cukorbetegség kezelésében is megtörténik a várt áttörés, az ismét meredeken emelni fogja az élettartamot. „Korszakváltás küszöbén állunk” - fogalmazott Mészáros József, az Országos Nyugdíj- biztosítási Főigazgatóság főigazgatója. Az a fajta gazdasági és társadalomszerkezet, azok az életviszonyok, amelyek az utóbbi 120 évben az európai társadalmakat jellemezték, az idősödés miatt radikálisan megváltozta. Ehhez adaptálni kell a nyugdíj- rendszert - mint felvetette, esetleg a gyermekvállalást is elszámolhatóvá kell tenni valamilyen formában -, és olyan kérdésekre is választ kell találni, mint hogy mikor és meddig lehet, kell emelni a nyugdíjkorhatárt. Ez utóbbi azért sem mellékes, mert a 90-es években a nyugdíjkorhatár még jóval elmaradt az akkorra már megemelkedett élettartamtól, márpedig a rendszer fenntarthatósága szempontjából is fontos, hogy ne legyen egyensúlytalanság az aktív és a nyugdíjban töltött évek arányában. Vukovich Gabriella, a KSH elnöke rámutatott: mivel az elöregedés már évtizedekkel ezelőtt megkezdődött, immár nem csak a kutatóknak, de a politikusoknak is foglalkozniuk kell azzal. ■ Haiman Éva Hatvanmilliárdos extra osztalékot fizet a Mól Eljárást indított Brüsszel a plázastop miatt jog Kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen a múlt héten az Európai Bizottság a plázastopot elrendelő törvény miatt - derül ki a brüsszeli testület honlapján közzétett információkból. Emellett még egy kötelezettségszegési eljárás indult, mert Magyarország elmulasztotta értesíteni a bizottságot egy 2011-es, a pénzügyi konglomerátumok működésére vonatkozó irányelv megfelelő átültetéséről. A kötelezettségszegési eljárás kezdetét egy hivatalos felszólító levél jelenti, ezt küldte el a múlt héten a bizottság. A plázastop néven elhíresült rendelkezés az épített környezet kialakításáról és védelméről szóló 1997-es törvény módosítása, amely a kereskedelemért felelős miniszter felmentéséhez köti a 300 négyzetméternél nagyobb alapterületű kereskedelmi építmény létesítését vagy ezt meghaladó méretre bővítését. 2014 januárjától a miniszteri felmentést már az engedélyköteles átalakítások esetében is meg kell kérni. ■ VG A Mól csoport 60 milliárd forintos osztalékot fizet 2013-as tevékenysége után, döntött a tegnapi közgyűlés . A 2012-es osztalék 46 milliárd, az egy évvel korábbi 45 milliárd forint volt. A mostani, nagyobb összeget rendkívüli bevételek tették lehetővé. A csoport nettó árbevétele 2 százalékkal 5400 milliárd forintra esett, eladósodottsága jelentősen csökkent, mérleg szerinti eredménye mínusz 78 milliárd forint volt, ami eredménytartalékba került. A közgyűlés legfeljebb 30 milliárd forintos alaptőke-emelésre és saját részvény vásárlásra is felhatalmazást adott az újjáválasztott igazgatóságnak, amelyet április 29-től 2019. április 29-ig az újraválasztott Csányi Sándor, valamint az e poszton új Anwar al-Kharusi, Anthony Radev és Martonyi János alkot, utóbbi megbízatása július 1-től szól. Az új szabályozáshoz igazították a társaság alapszabályát is. A rendezvényen Molnár József vezér- igazgató ismertette, hogy a csoport 2013-ban a külső nehézségek ellenére is jól szerepelt: terv szerint csökkentette a költségeit, beruházásokat indított. A közgyűlés utáni tájékoztatón Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató hangsúlyozta, hogy bár az akut pénzügyi válság lezárult, a gazdasági válság még tart, a növekedést pedig a politikai és a szabályozási bizonytalanság is lassítja. Az ukrajnai helyzet ismét ráirányította a figyelmet az egyoldalú importfüggés veszélyeire, amin a Mól hiába igyekezett az elmúlt években új irányú importot lehetővé tevő gázvezeték-beruházásokkal enyhíteni, mert a térség más országai ugyanezeket az ellátás-biztonsági szempontokat nem veszik figyelembe. Folyik a Százhalombattát a szlovákiai Ipolysággal egy 60 millió eu- rós beruházás révén összekötő olajvezeték kapacitásának évi 3,5 millió tonnáról évi 6 millió tonnára való bővítése, a csövön szükség esetén a Molhoz tartozó Slovnafttól is érkezhet Magyar- országra kőolaj. Hernádi Zsolt szerint mielőbb megoldást kell találni az INA helyzetére. A Mól kész a horvát kormánnyal megállapodni, de kiszállni is horvátországi leány- vállalatából. ■ B. H. L. HIRDETÉS START, OPTIMAL ÉS akciós csomagajánla. hatalmas kedvezmény DIGI SPORT"------------------EU ROSPORD14.0319-től uj előfizetőkre és visszavonásig i s beüzemelésétől számított első három hónapi íszletekértkeresse forgalmazóiét, vagy hívja a 1 MTK-jövő: létesítményekre 6,5 milliárd forint impozáns látványtervekkel készül az MTK a jövőre. Csütörtökön bejelentették: a klub a következő években 6,5 milliárd forintot költ a létesítményeinek fejlesztésére. Ennek legnagyobb részét, közel 6 milliárd forintot az állam biztosítja. A Hidegkúti Stadion a tervek szerint teljesen átalakul. Új, 5000 férőhelyes stadion épül majd a régi helyén, melynek mind a négy oldala fedett lelátóval rendelkezik majd. A stadion környékén új parkolókat alakítanak ki, valamint a létesítményen belül kap majd helyet az MTK múzeum, valamint az MTK Shop is, a már megszokott irodákon, egészségközponton, fitnesz- termen kívül - közölte a klub. A BKV-pálya is szorosan kapcsolódik az MTK fejlesztési tervéhez, ott lesz az MTK labdarúgó-utánpótlás-képzési központja, ahol kollégiumi és egyéb kiszolgáló épületeket alakítanak ki. Hogy a Sándor Károly Akadémia most agárdi épületének sorsa mi lesz, azt nem részletezték. ■ VG-Online