Tolnai Népújság, 2014. április (25. évfolyam, 77-100. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2014-04-06 / 14. szám
2014. ÁPRILIS 6., VASÁRNAP MŰVÉSZBEJÁRÓ 13 Nem proletár, hanem művész képzőművészet Hatalmas, összegző Derkovits-kiállítás nyílt a Nemzeti Galériában A nagyszabású tárlaton 199 mű látható Derkovits Gyulától. A különc festőművész tudatosan merített a hagyományokból is. Ki lehet-e szabadítani egy festői életművet a „proletár- művész” státuszból huszonnégy évvel a rendszerváltás után? Erre a feladatra vállalkozik a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) péntektől látható, A művész és kora című kiállítása, amely a fiatalon elhunyt zseni, Derkovits Gyula munkásságához kíván új megközelítéseket adni a közönségnek. VR-összeállítás Jelenthet-e gondot egy művész esetében az ismertség? Mindenki, aki Magyarországon járt általános iskolába, találkozott már Derkovits Dózsa-soro- zatának kivont kaszával vonuló parasztjaival, a festő nevét művészeti ösztöndíj, iskolák és galériák viselik, látszólag tehát a magyar művészeti kánonban elismert helyen szereplő alkotóról van szó. Csakhogy Derkovits Gyula alakjához a szocializmus évtizedeiben hozzánőtt a „proletárfestő” címke, és - ellentétben az egykor szintén „proletárművészént” kezelt József Attiláéval - az 1934-ben elhunyt festő életművét mintha senki nem akarta volna kiszabadítani ebből a skatulyából, a rendszerváltás után sem. Erre a vállalkozásra az alkotó halálának nyolcvanadik évfordulója kínált alkalmat, és az MNG két művészettörténésze, Bakos Katalin és Zwickl Péter komolyan is vették a kihívást. A múzeum egész szárnyát - talán tudatos fricska: az egykori Munkásmozgalmi Múzeumot - megtöltő kiállítás egy híján 200 Derkovits-művet vonultat fel, a lényeg azonban nem a mennyiségben, hanem a tálalásban rejlik. A nagyszabású tárlat ugyanis türelmesen végigvezeti a látogatót az egyébként megdöbbentően rövid, mindössze másfél évtizedet felölelő életművön, hogy bizonyítsa: Derkovits nem magányos zseni, a szegénységet szándékosan vállaló, különc „őstehetség” volt, hanem olyan alkotó, aki kora képzőművészetében alaposan tájékozódott, ugyanakkor tudatosan merített a hagyományokból is. Az egyediséget paradox módon a rengeteg párhuzam bizonyítja. Derkovits és Pécsi József fotóművész egymás mellé helyezett Halas csendéletei között például első ránézésre is nyilvánvaló a megközelítésbeli hasonlóság, lázadó parasztokat, éhező szegényeket, erőtől duzzadó munkásokat, kövér nagypolgárokat is sokan rajzoltak, festettek, fotóztak a két világháború között. Derkovits számos művére azonban egyedülálló gondolatiság jellemző, egyes festményei valóságos novellaként „olvashatók”. A fiatal Derkovits önkéntesként vett részt az I. világháborúban, melynek során bal keze lebénult és a később halálát is okozó tüdőbajt is kapott, 1918 után pedig Kernstok Károly a hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum országos szakmúzeummá nyilvánítását kezdeményezte az intézményt március 1. óta fenntartó Szépművészeti Múzeum. Hopp Ferenc magán- szorgalomból és -érdeklődésből gyűjtötte össze értékes kollekcióját, melyből 1919-ben nyílt múzeum a Szépművészeti tagintézményeként. A kiállítóhely az elmúlt évtizedekben az Iparművészeti Múzeum tagintézményenyergesújfalui szabadiskolájában, majd Bécsben tanult. A háborút követő évekből származó munkái egy sajátos, sosem létezett idilli világot idéznek meg szántóvetőkkel, pásztorokkal, a természettől elválaszthatatlan közelségben élő emberekkel. A fronton elszenvedett traumák azonban gyakran előtörtek a fiatal művészből, erről az árká- dikus hangulatú képek mellett elhelyezett drámai felfokozott- ságú munkák tanúskodnak, olyan korai főművek, mint a Menekülés és a Halottsiratás. Nem hiányoznak a kiállításról a Dózsa-sorozatok sem, melyekből Derkovits kettőt is készített: előbb fametszeteken, majd rézkarcokon dolgozta fel az 1514-es parasztháború témáját. A külön teremben elkent működött, a kormánydöntése értelmében nemrég visszaállt az eredeti állapot. baán László főigazgató bejelentette: az évtized végéig megépül az Ázsiai Művészetek Háza, melynek részeként a Hopp Ferenc Múzeum önálló intézmény- nyé válhat majd, addig a Szép- művészeti „egyfajta inkubátorház" lesz a kiállítóhely számára. Baán hangsúlyozta: a Városligetben már nincs hely újabb helyezett munkák politikai üzenete, az elnyomottak iránt érzett erős szimpátia tagadhatatlan, de ugyanígy az is, hogy ezek a képek ideológiáktól függetlenül egy nagy művész alkotásai. Derkovits azonban szatirikus hangon is képes volt szólni a társadalmi ellentétekről, ahogy azt képein a nagyváros és a gazdagok világának elhízott, kikerekedett arcú, néha egészen karikaturisztikus szereplői is bizonyítják. Tragi- kusabb tónusúak az elnyomás brutális arcát felmutató munkái, máskor pedig Derkovits vásznai egészen személyes hangvételűek: egyik képén az látható például, ahogy feleségével kilakoltatási végzésüket olvassák. épületnek, de szeretnék a környéken megépíteni az új kulturális intézményt. ősszel Baktay Ervin, a neves indológus emlékére terveznek kiállítást, majd a Japán helyek egykor és ma című tárlattal folytatják a hagyományos ázsiai kultúrák és kortárs művészetek kapcsolatát bemutató sorozatukat. 2015 őszén Délkelet- Ázsia textil- és ékszerkultúrája lesz a középpontban. Párja nemcsak életében, hanem művészetében is fontos szerepet töltött be. Az asszonyt modellként ismerte meg, hogy aztán legfontosabb múzsája legyen: Viki alakja köré egész ciklus szerveződött, és a „Mi ketten” Derkovits haláláig fontos festői téma lett. Himnikus hangvételű kompozícióinak középpontjában az ember világát és sorsát meghatározó magasabb rend áll, legyen szó a művész és feleségének közösségéről, a szerelemről vagy a munka Világának dicséretéről. A kortársak művei nemcsak a kiállításba helyezve jelennek meg, hanem annak végén külön egységben is. A látogató negyven képen keresztül ismerheti meg a 20-30-as évek német, osztrák, cseh, lengyel festészetét, de a Derkovitséval rokon hazai törekvések, illetve az ellenpontok is felbukkannak; a modernista munkák után érdekes például a ma Der- kovitsnál jóval kevesebbre értékelt, de a korban Corvin-koszo- rúval kitüntetett Dudits Andor Horthy Miklós esküje a Vérmezőn című vászna. Azt az idő dönti majd el, hogy a Galéria kiállításának sikerül-e változtatnia a Derkovits- csal kapcsolatos, régi sztereotípiákon, az MNG látogatói azonban július 27-éig meggyőződhetnek az életmű értékeiről. Lambert Wilson lesz a cannes-i házigazda Lambert Wilson francia színész és sanzonénekes lesz a 67. cannes-i filmfesztivál házigazdája, a hivatalos verseny zsűrijének elnöki posztját Jane Campion Oscar-díjas új-zélandi rendező tölti be. A 67. cannes-i seregszemle május 14-én nyílik meg, a fesztivál május 25-éig tart, de az aznapi európai választásokra való tekintettel a díjkiosztás kivételesen előző este, május 24-én lesz. Újra Versmaraton a Thália Színházban mintegy 70 kortárs költő olvassa fel verseit a Thália Színház Mikroszínpadán április 11-én, a költészet napján szervezett negyedik Versmaratonon; az egész napos programba az idén a középiskolásokat is bevonják. A programon Az év versei 2014 című antológia szerzőit ismerheti meg a közönség. Arany János Toldija a Pesti Színházban arany János elbeszélő költeményét, a Toldit tűzi műsorra a Vígszínház; az élőzenével és animációval gazdagított produkciót Csőre Gábor előadásában mutatták be a Pesti Színházban. A produkciót Paczolay Béla filmrendező állította színpadra élőzene kíséretében. Az előadás másik „főszereplője” Csáki László nemzetközi hírű animációs rendező mozgó illusztrációja lesz. Aj Vejvej legnagyobb kiállítása Berlinben két évig tartó előkészület után megnyílt Berlinben Aj Vejvej kínai képzőművész, építész, emberi jogi aktivista Evidence (bizonyíték) című tárlata. A világhírű ellenzéki művészt a kínai hatóságok nem engedték el pályafutása eddigi legnagyobb szabású tárlatának megnyitójára. A művész videoüzenetben köszöntötte a berlini tárlat látogatóit, a Martin Gropius Bau 18 termében összesen 3 ezer négyzetméteren berendezett kiállítás főleg a művész életének utóbbi éveire koncentrál. Emelik a tétet: megépülhet az ázsiai művészetek háza Kész a gitárvirtuóz első szólólemeze zene Petruska András fingerstyle albumát a budapesti 4-es metró ihlette Szárnyal a Budapesti Fesztiválzenekar Petruska András koncertjei olyanok, mintha a színpadon egy soktagú zenekar muzsikálna, míg ő valójában egyedül áll a színpadon. Ez a fingerstyle gitártechnikának köszönhető: a hüvelykujj a basszusszólamot játssza, a többi pedig a dallamot. Petruska Andrást a 2010- es megasztáros szereplése óta ismerheti a közönség, szóló pályafutása során rengeteg helyen találkozhattunk már a nevével: túl van a négyszázadik koncertjén, többek között elnyerte a Veszprémi Utcazene Fesztivál első díját és turnézott a Quimby előzenekaraként. Londonban, Olaszországban és pár napja a frankfurti Musik- messén is képviselte hazánkat. Március 31-én jelent meg első, Metropolita című nagylemeze. Az album koncepciója szervesen kötődik a 4-es metró állomásainak hangulatához, a dalok címként is egy-egy megálló elnevezését kapták. A dalokat Petruska András írta, hangszerelte és adja elő, a szövegeket Babarci Bulcsúval közösen írták. A stúdiómunkálatokban többek között olyan zenészek működtek közre, mint Szokolay Dongó Balázs, Takáts Eszter és Unger Balázs. A Metropolita élő bemutatókoncertjére április 11-én a budapesti EötvöslO-ben kerül sor. ■ OB U. Petruska András a Megasztárban tűnt fel először MEGHIRDETTE a 2014/15-ÖS évadjának programját a Budapesti Fesztiválzenekar (BFZ). Fischer Iván zeneigazgató, karmester szerint zenekara szárnyal, zeneileg a csúcson van, fő célkitűzésük továbbra is a hazai koncertsorozat és az itthoni törzsközönségük szolgálata. A jövő szezon egyik kiemelkedő produkciója Fischer Iván rendezésében és dirigálásával Mozart A varázsfuvola című operájának bemutatója lesz a Művészetek Palotájában. Az évad a Művészetek Palotájával közösen rendezett Európai hidak című fesztivállal nyit, amely idén a német zenekultúrára koncentrál. Johannes Brahms muzsikája ezenkívül is hangsúlyt kap: az évad során mind a négy szimfóniáját műsorra tűzik. Télen a zenekar előadja Messiaen nagyszabású, csaknem másfél órás, Turanga- lila című szimfóniáját. Az MTI híre szerint a 2015- ös év két jelentős programmal nyit: az egész napos zenei mara- tonon ezúttal Sztravinszkij műveiből válogatnak a Művészetek Palotájában, és ekkoriban mutatják be A varázsfuvolát is. A fesztiválzenekar az új évadban is vendége lesz a világ vezető hangversenytermeinek: fellépnek Londonban, Párizsban, New Yorkban, San Franciscóban is. ■
