Tolnai Népújság, 2014. április (25. évfolyam, 77-100. szám)
2014-04-04 / 79. szám
2 KORKÉP 2014. ÁPRILIS 4., PÉNTEK JEGYZET FÜLÖP ZOLTÁN Immár végleg lecsúszásban? az a szép a matematikában, hogy a számok nem tudnak hazudni: százötven- ezernél akkor is kevesebb lesz a százhuszonötezer, ha közben sorra vágjuk át a nemzetiszínű szalagot a járdaavatásokon, ha éjt nappallá téve tekintjük meg a még félig kész óvodákat, ha sokszor elmondjuk, ha kell (és persze, hogy kell!), kamerának is, hogy jó úton járunk, minden rendben van, felzárkóztunk, sőt, el is léptünk már kicsit a holtpontról, tényleg itt az ablak előtt a Kánaán, mindjárt, mindjárt, mindjárt beköszönt, csak kicsit tessenek még várni. szóval a számok a valóságot mutatják, s a valóság bizony az, hogy a korábban ha nem is élharcosnak, de a középmezőnyben masz- szívan megkapaszkodónak tartott dél-dunántúli régió megyéi évről évre csúsznak vissza abban a rangsorban, amely az ott élők átlagkeresete alapján áll fel. Ráadásul ha kicsit a számok mögé nézünk, még rosszabb az összkép: a régión ugyanis nagyot dob a paksi atomerőmű - ha azt kikapnánk'1 az összesített adatokból, valószínűleg masszív sereghajtóvá válnánk. RÁADÁSUL BIZAKODNI sincs nagyon miben, hiszen az egyik menekülési útvonalnak vizionált idegenforgalom gyakorlatilag tökutolsó, az itt dolgozók átlagbérének olvastán legfeljebb kínosan feszengeni kezdünk. szóval ebben aztán nincsen semmi pénz, jöhet ide uniós forrás, jöhet akár maga az Úristen segítő keze, a turisták másfelé kanyarodnak. persze, tudjuk a választ a fel sem tett kérdésre: el kell innen menni. De úgysem megyünk. Ide kötődünk, mindennel. Marad a bizakodás, a csodavárás. EGYRE ELKESEREDETTEBBEN. Mire elegendő a havi fix? fizetések Óriási különbségek vannak az egyes ágazatok között DÉL-DUNÁNTúLHavi 127 ezer, egy ev alatt 1,5 millió forint. Ennyi a régió munkavállalóinak nettó átlagkeresete. A tavalyi fizetések tükrében azt vizsgáltuk, hogy mire futja mindebből. Kaszás Endre Szinte minden ágazatban és minden munkakörben emelkedtek tavaly az átlagfizetések a régió megyéiben. A minimális 2-5 százalék körüli bővülés azonban^ korántsem az eredményes béralkuknak köszönhető, hanem sokkal inkább az adószabályok, illetőleg a családoknak juttatott kedvezmények kedvező hatásának. Régiós viszonylatban vizsgálva az egyes ágazatok közül kiemelkedik az energetika, ami elsősorban a szektor kiugró tolnai fizetéseinek tudható be a Paksi Atomerőmű miatt. A hazai energetikai óriásnál a fizikai munkakörben dolgozók nettó havi bére is meghaladja a 350 ezer forintot, a szellemi foglalkozásúak fizetése mintegy százezerrel hosszabb. Ellenpéldaként a szálláshely-vendéglátás ágazat kenyérkeresőit említhetjük, akik - alig megelőzve az egészség- ügyi dolgozókat - a negatív rekordot tartják a régióban mindössze 81 ezer forintos nettó átlaggal. iiv.niinu,. nr:í Mire elegendőek a régiós átlagkeresetek ágazatonként (nettó, forint/hó) mezőgazdaság 114 ezer ] feldolgozóipar 123 ezer! energetika 258 ezer 1,5 középkategóriás mosógép 1 havi keresetből 2 középkategóriás mosógép 1 havi keresetből 3,5 középkategóriás mosógép 1 havi keresetből építőipar 100 ezer ] kereskedelem 1,5 középkategóriás mosógép 1 havi keresetből 105 ezer! idegenforgalom-vendéglátás 81 ezer 1,5 középkategóriás mosógép 1 havi keresetből s 1 középkategóriás mosógép 1 havi keresetből pénzügy, biztosítás 182 ezer ] oktatás 2 középkategóriás mosógép 1 havi keresetből 140 ezerfegészségügy, szociális ellátás 85 ezer 1 középkategóriás mosógép 1 havi keresetből avat Súlyos tízezrekre az országos átlagtól a dél-dunántúli megyék foglalkoztatási és gazdasági helyzetét jól mutatja a más megyék teljesítményével való összevetés. Az alkalmazottak tavalyi nettó át- ■ lagbére (124,5 ezer forint) például Baranya megyében mintegy 24 ezer forinttal marad el az országos átlagtól, Tolnában valamivel kisebb (16 ezer), Somogybán viszont ennél is magasabb (29 ezer forint) a havi nettó átlagfizetések lemaradása. MEGYÉINK NEMCSAK ű fővárosi és a közép-magyarországi kiemelkedő teljesítmények miatt maradnak le a fizetésekben. A térséget már nemcsak olyan megyék előzik meg, mint Győr-Moson-Sopron, Fejér, Komárom-Esztergom, hanem meglepetésre Heves is előttünk jár, Csongrád pedig utolérte térségünket. A markáns területi különbségek egyértelműen a helyi gazdaságerejében kialakult differenciák miatt mutatkoznak. Havi szinten sem kevés pénzről beszélünk, éves viszonylatban pedig már átlag 200-320 ezer forinttal kevesebbet visznek haza nettóban a Dél-Dunántúl munkavállalói, mintázok, akiknek a keresete az országos átlagnak felel meg. Az elmúlt két évtizedben kialakult meglehetősen nagy különbség stabilizálódott, az utóbbi években már csökkenő ütemben nőtt. imoúa tsAte ju A gyerekre, egészségre spórolunk a nem túl magas nettó átlagbérek ellenére figyelemre méltó fejlemény, hogy a hazai lakosság megtakarításai a fizetésekhez viszonyítva magasabbak a kelet-közép-európai átlagnál, a megtakarítások összege alapján azonban a régiós átlag alatt vannak. Egy frissen elkészült elemzés szerint az elmúlt 5 évben 22 százalékkal nőtt a magyarok pénzügyi vagyona, míg a közép-európai átlag 35 százalék, a nyugat-európai pedig 28 százalék. Az elmaradás okát szakértők abban látják, hogy a lakosság erőn felül minden pénzét hiteleinek visszafizetésére, végtörlesztésre fordította. a takarékoskodó polgárok több mint fele bízik abban, hogy eléri pénzügyi céljait. Legtöbben (19%) gyerekeink jövője végett, váratlan fizetnivalókra, továbbá egészséggel kapcsolatos költségekre teszünk félre vagy fektetünk be bizonyos összeget. További sorrend: munkahely elvesztése, jövedelem kiesése, nyugdíjalap (13-13 százalék), első saját lakás vásárlása (12), gyermek születése (8), luxus, autó, nyaralás, drága óra stb. beszerzése, utódoknak, hogy örököljenek, magasabb képzettség megszerzése, házasodás (7-7), vállalkozás indítása (6), jobb lakás vásárlása (5), második lakás, nyaraló vásárlása (2). Csővel, késsel és bárddal esteit egymásnak két férfi magyarkeszi Szóváltásba keveredett szerdán 17 óra 30 perckor két helybéli férfi, majd ököllel és vascsövekkel estek egymásnak, ráadásul a csövek végére kés és bárd volt rögzítve. A dulakodás során mindkét férfi megsérült, sebeiket a mentőszolgálat munkatársai a helyszínen ellátták. Az állampolgári bejelentés alapján kivonuló rendőrség a verekedésben használt eszközöket lefoglalta, a két férfit előállította. A Tamási Rendőr- kapitányságon a 61 éves H. K-t, valamint a 37 éves M. I-t. gyanúsítottként hallgatták ki garázdaság és könnyű testi sértés vétsége megalapozott gyanújával. ■ 1.1. Elismerésüket fejezték ki a svéd vendégek bátaapáti-paks A Társadalmi Ellenőrző Tájékoztató Társulás (TETT) meghívására svédországi vendégek látogattak a napokban Bátaapátiba. Hárman érkeztek a völgységi községbe: Roland Palmqvist, a Nukleáris Létesítmények melletti Európai Önkormányzatok Csoportjának elnökének vezetésével Marlene Hassel, valamint Carina Ingelsson. Pakson, a Kiégett'Kazetták Átmeneti Tárolójának megtekintésével kezdték szakmai útjukat, ezt követően érkeztek meg Bátaapátiba, ahol a Nemzeti Radio- aktívhulladék-tárolót (NRHT) vették szemügyre. Mind a KKÁT-ról, mind az NRHT-ról elismerően nyilatkoztak. A vendégeket Darabos Józsefné kalauzolta ittlétük alatt. A település polgármestere, a TETT elnöke arról tájékoztatta őket, Magyarország számára egy fontos nemzeti kérdést oldott meg Bátaapáti azzal, hogy befogadta az NRHT-t. S hogy a térségben élő emberek ismerik a létesítményt, támogatják a működését, tisztában vannak vele, hogy az semmilyen veszélyt nem jelent a környezetére, ezt a kétévente tartott közvélemény-kutatások is alátámasztják. ■ V. B. Kihagyhatatlan cigánylecsó, de szigorúan csak saját csirkéből csERDi Bogdán László polgármester a tavalyi akciója után sem pihen - Sokat változtatna a romák viselkedésén Elindul a piros Zsiga CSERDI Van egy kis baranyai falu, ahova egyszer mindenkinek el kellene mennie - és nem csak az ott megtapasztalt béke miatt.- Akkor jöhet egy tányér cigánylecsó? - kérdezi Bogdán László, Cserdi polgármestere azonnal, amint belépünk a hivatalba. Lehet erre nemet mondani? Jöhet, válaszoljuk, s nem bánjuk meg: a lecsó nagyon finom, a zöldségek tökéletesek, a csirkehús átsült („A csirkét nem loptuk!”, mondja nevetve a polgármester). Cserdi nevét tavaly tavasszal tanulta meg az egész ország: az úgynevezett köcsögmentesítési program miatt felkapta a média a polgármestert, Bogdán László pedig készséggel nyilatkozott mindenkinek. Akár azt gondolhattuk, a történet itt véget is ért, minden csoda három napig tart - de annál szerencsére jobban ismerjük a polgármestert.- Most is egy sor ötletem van arra, hogyan lehetne részint az itt élők életét jobbá tenni, részint a cigány-nemcigány együttélést javítani - meséli Bogdán László. - Mondok egy egyszerű példát! Most azt tanítjuk a fiataloknak, hogy miként lehetnének igényesebbek. Ha egy cigány ember elmegy kenyeret venni egy bevásárlóközpontba, akkor mielőtt megvásárol egyet, jó néhányat megfog. Holott ezt nem szabadna. EnA polgármester (elöl, jobbra) sem most fogott először ásót a kezébe nek az oka a cigányság viselkedésében is keresendő - ám ezt igenis meg lehet változtatni. Mi hiszünk ebben. A lecsó közben elfogyott, a nap szépen süt, sétálni indulunk. A cél a falu végén található veteményes. Óriásfóliák alatt nő a fokhagyma, a saláta és még ezernyi zöldség.- Nagyon büszke vagyok a fokhagymánkra - mondja a polgármester. - Mi termeltük, a falu népe. Persze megvehetnénk a piacon, de így mindenki jobban érzi magát, hogy a saját keze munkája van benne. Ennél nagyobb boldogság nincs is. Nem tudunk vitába szállni vele, de nem is akarunk. ■ F. Z. Bogdán Lászlótól korábban sem álltak távol a figyelemkeltő akciók - azzúj terv azonban talán még az eddigieken is túltesz. - augusztusban szeretnénk indítani a „Piros Zsiga ” programot. Ennek az a lényege, hogy négy cigány ember beszáll egy piros Zsiguliba, amely abszolút a sztereotípiákra épít, azaz szőrös a kormány, a visszapillantón ott a rózsafüzér, a hátsó ablakban mega bólogató kutya. Ahol viszontelszakad az előítéletektől, az az akció: ez az autó szerte az országba vinne terményeket azokra a településekre, ahol sok a rászoruló. 1 k r
