Tolnai Népújság, 2014. április (25. évfolyam, 77-100. szám)

2014-04-28 / 98. szám

■ ! ’ -r*­Az Élet menete Budapesten minden antiszemita de­monstráció és megmozdulás ellen fel kell lépni, a nyugati társadalmaknak együtt, összefogva kell leküzdeniük az antiszemitizmust, amely a legrégebbi és legkitartóbb gyűlöletforma - hangoztat­ták a holokauszt történetéről szóló nemzetközi konferen­cia felszólalói vasárnap Bu­dapesten. Irwin Cotler volt kanadai igazságügy-minisz­ter Elie Wiesel Nobel-díjas írót idézve felhívta a figyel­met: eljött az idő, hogy moz­gósítsák az egész emberiség erejét az új antiszemitizmus ellen. A konferencia felszó­lalói is részt vettek az Élet menete felvonuláson. ■ MTI Abbász: a holokauszt szörnyű bűn mahmúd abbász palesz­tin elnök az izraeli holo- kauszt-emléknap előtt a modern történelem legször­nyűbb bűntettének nevezte a holokausztot. Abbász az első palesztin elnök, aki ilyen ki­jelentést tett. ■ MTI 330 milliárd forint a turizmusnak MAGYARORSZÁG EURÓPAI uni­ós csatlakozása óta, 2004 és 2013 között nagyjából 336M milliárd forint vissza nem térítendő támogatás érkezett a turizmusba, ami az ország számára elérhető összes uni­ós forrás 4,3 százaléka - kö­zölte a Nemzetgazdasági Mi­nisztérium turizmusért fe­lelős helyettes államtitkára. Horváth Viktória hozzátette: a 10 év alatt 1360 projekt ka­pott támogatást. ■ MTI Brit katonák zuhantak le Afganisztánban a brit védelmi minisztérium közölte, hogy a szigetország öt katonája tartózkodott a nemzetközi biztonsági erők Afganisztánban lezuhant helikopterének fedélzetén. Az okokat vizsgálják. ■ MTI Nyolcmilliárd a voksok ára nvi Minden idők legdrágább szavazása lehetett a parlamenti választás Hatvannégy­milliárdos többlet a tb-kasszákban Választások költségei (milliárd forint) * A 2013-as, és 2014-es büdzsében elkülönített keretek együtt ** Az NVI korábbi becslése FORRÁS: VG-GYÚJTÉS, ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK, NVI A parlamenti választások pontos költsége több lehet a tervezettnél, míg az EP-voksolásé kevesebb lesz, várhatóan 5 milliárd forintból kijön Parlamenti, EP, önkormányzati együtt, 2014 Parlamenti, 2014 EP, 2014 Parlamenti, 2010 Önkormányzati, 2010 EP, 2009 Parlamenti, 2006 Önkormányzati, 2006 EP, 2004 Parlamenti, 2002 Önkormányzati, 2002 12,3" 18-19,5' 8 5 7,12 5,59 5,53 4,91 4,10 3,85 6,61 5,40 4.34 4,25 4.35 3,38 6,37 5,40 4,01 3,99 A korábban feltételezett ösz- szegnél olcsóbb lehet az EP-választások költsége, az áprilisi országgyűlési vá­lasztások költsége azonban a korábban tervezett 6-6,5 milliárd forint helyett 8 mil- liárdba is kerülhet. ___________..Áóiiiivmj.M ■ t« Éh er Sándor Az európai parlamenti válasz­tásra megközelítőleg 5 milliárd forint kiadást terveztünk - nyi­latkozta lapunknak a Nemzeti Választási Iroda (NVI). Ebből a tervek szerint a különböző ur­nák, a szavazófülkék, az egység- csomagok, valamint ezek cso­magolás és szállítása 142 millió forint körül várható. Még az április 6-i országgyűlési válasz­tások előtt az NVI azt közölte lapunkkal, hogy idén várhatóan 6-6,5 milliárd forintba fog ke­rülni egy-egy voksolás (ország- gyűlési, EP, önkormányzati). Korábban a három esemény vár­ható költségét 18-19,5 milliárdra tették, ami már jóval túllépte az idei és a tavalyi büdzsében erre biztosított 12,3 milliárdos kere­tet. A 6-6,5 milliárdos tételhez ké­pest az EP-választásokra terve­zett 5 milliárd csökkenést jelent. A korábbiaktól eltérően az idén már egyfordulós országgyűlési választásokkal kapcsolatban az NVI legutóbb 8 milliárd közeli tervezett összeget jelzett lapunk­nak, de a kiadások pontos mér­tékéről még nincsen információ, így valószínű, hogy az idei ápri­lis volt minden idők legköltsége­sebb választása Magyarorszá­gon, mivel a korábbi parlamenti választások 5,5-5,4 milliárd fo­rintba kerültek. A korábbi vok­solásoknál a tervezett költségek mind magasabbak voltak, mint Bokros mozgalma nem nyolc listát vett nyilvántar­tásba a Nemzeti Választási Bizottság a május 25-i euró­pai parlamenti választásra. A listák a,következő sorrend­ben fognak szerepelni a sza­vazólapon: MSZP, Seres Má­ria Szövetségesei, Fi- desz-KDNP, A Haza Nem El­adó Mozgalom Párt, Jobbik, LMP, Együtt-PM, DK. Nem volt meg a listaállításhoz amennyi a végső számla volt, az idei parlamenti voksolás ebben kivétel. Pálffy Ilona, az NVI elnöke ko­rábban lapunknak azt mondta: az idén a költségeket az átjelent­kezések, a határon túli magya­rok szavazása és nagyobb szava­zólapok növelik meg. Az áprilisi voksolás kapcsána helyi és területi választási szer­vek részére közel 3,1 milliárdot terveztek. Az informatikai ki­adásokra 3,3 milliárdot szántak, a postaköltségre 800 milliót. A nyomdai kiadásokra 1,1 milli­árdot céloztak meg, az egyéni képviselőjelölteket, a pártlistá­indulhat szükséges 20 ezer érvényes ajánlása a Modern Magyar- ország Mozgalomnak (MMM), az Új Magyarország Pártnak és a Jólét és Szabad­ság Demokrata Közösség­nek, így ezen listák nyilván­tartásba vételét az NVB visz- szautasította. Bokros Lajos, az MMM vezetője „óriási" csalódottságát fejezte ki a kevés ajánlás miatt. kát tartalmazó szavazólapok, a különféle értesítők elkészítésére 514 milliót terveztek. Az eddig ismert adatok alap­ján a levélszavazás költsége 162 milbó forintot tesz ki. A külkép­viseleti szavazások lebonyolítá­sa az NVI jelenlegi számításai alapján mintegy 150 millióba került. A különböző urnák, a szavazófülkék, az egységcso­magok (például a nemzeti színű szalagok, tollak), ezek csomago­lása, szállítása mintegy 160 mil­lió forint volt. A szavazatszámláló bizottsági tagokat (mintegy 54 ezer fő) 20 ezer forint tiszteletdíj illeti meg, korábban a parlamenti és az EP-választások kapcsán erre 1,6 milliárdot terveztek. Végleges számadatok e tekintetben még nincsenek, mivel még nem tud­ni mennyi póttag bevonására ke­rült sor a választás végrehajtása során. A Nemzeti Választási Bizott­ság közölte: csaknem 92 millió forint bírságot szabott ki a határ­időig vissza nem vitt ajánlóívek miatt. A szervezeteknek íven­ként több mint 50 ezer forint bírságot kell befizetnie az NVI számlájára. mérleg Mintegy 1253 milliárd forintos bevétel és 1189 mil­liárd forintos kiadás mellett 63.9 milliárd forintos többlettel zárták az első negyedévet a társadalombiztosítási alapok. A szufficit a Nyugdíjbiztosítási Alap 27,9 milliárd forintos, illetve az Egészségbiztosítási Alap 36 milliárd forintos több­letéből tevődik össze. A „sima” járulék- és hozzájá­rulás-bevételek kicsivel lépték csak túl az időarányos tervet, a késedelmi pótlékokból és bír­ságokból azonban már az éves előirányzat több mint egyhar- madát behozták az alapok. Míg a nyugdíjakra kifize­tett 735 milliárd forint szinte pontosan megfelel az éves elő­irányzat egynegyedének, az egészségügyi költések között több tételnél is jelentős eltéré­sek vannak. A Magyar Állam- kincstár által közölt adatokból az látszik, hogy az év első há­rom hónapjában a tervezettnél kevesebbet, az éves előirányzat mindössze 22,5 százalékát, 23.9 milliárd forintot kellett GYED-re költeni, miként a rokkantsági és rehabilitációs ellátásokra fordított 84,7 milli­árd forint is alatta marad a ter­vezett .kiadásnak. A pénzbeli ellátások közül egyedül a 15,9 milliárő,forintos táppénzki­adások érték el, illetve lépték túl egy hajszálnyival az elő­irányzatot, de ez az év elején, az influenza-időszakban meg­szokott jelenség. Az azonban csak az utóbbi években figyelhető meg, ami­óta a kórházak személyzet és anyagköltség híján nem tudnak kellő számú beteget ellátni, hogy nem fogy el a gyógyító-megelőző ellátásokra, biztosított összeg. Tavaly a ren­delkezésre álló pénz 22,5, idén 23,4 százalékát - a 233 milli­árd forint helyett 217,6 milliár­dot - tudtak csak felhasználni. Az egészségbiztosító a gyógy­szerkasszát is tartani tudta: a 294,1 milliárd forintos költés az előirányzat 24,7 százaléká­nak felel meg. ■ H. É. XXIII. János és II. János Pál a szentek között Ukrán helyzet: Obama egyre türelmetlenebb Kompbaleset: lemondott a dél-koreai kormányfő SZENTTÉ NYILVÁNÍTOTTA XXIII. lános és II. lános Pál pápát Fe­renc pápa vasárnap Rómában a kanonizációs formula felolva­sásával. Ez az első eset, hogy egyszerre két pápát kanonizál­tak. A szentté avatási rítusra a szertartás elején került sor, 150 bíboros, 1500 püspök és 6000 pap részvételével, két tucat ál­lamfő, illetve uralkodó, tíz kor­mányfő és számos miniszter, összesen 93 ország delegációjá­nak jelenlétében. A magyar de­legációt Ader lános államfő ve­zette, a küldöttségben Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes képviseli a kormányt. Orbán Viktor kormányfő magánem­berként zarándokolt Rómába. A szertartásra 800 ezer hívő ér­kezett Rómába. A szentmise elején Angelo Amato bíboros, a Szentté ava­tási kongregáció prefektusa a posztulátorok kíséretében a pápa elé járult és egymás után háromszor kérte Boldog XXIII. lános (1958-1963) és II. lános Pál (1978-2005) szentté avatá­sát. Az egyházfő minden egyes kérelemre válaszolt, a har­madszori kérelem után pedig elmondta a szentté avatás ün­nepélyes formuláját, amellyel kiterjesztette az új szentek tisz­teletét az egész világegyházra. Ferenc pápa szerint a két pápa segített helyreállítani az egy­ház eredeti küldetését. ■ MTI barack Obama újabb ázsiai állomásáról, Malajziából is figyelmeztette Moszkvát. Az amerikai elnök vasárnap a leg­határozottabban közölte, hogy Oroszország súlyos árat fog fizetni és a legdrasztikusabb szankciók várnak rá, ha nem változtat haladéktalanul ukraj­nai politikáján. A kelet-ukraj­nai helyzet egyébként egyre feszültebb, az úgynevezett Do- nyecki Népköztársaságban pél­dául május 21-re népszavazást írtak ki a terület függetlensé­géről. Több kilométeres sor alakult ki vasárnapra a Krím félszi­geti Armjanszk település tér­ségében, ahol két napja orosz határellenőrző pont működik. Az orosz Szövetségi Migrációs Szolgálat pénteken jelentette be, hogy kijelölték a március 21-én Oroszországhoz csa­tolt terület és Ukrajna között az orosz államhatárt és attól a naptól kezdve hatályosak a határátkelési szabályok a fél­szigeten. A Krím félszigetre beutazással még nagyobb a probléma. Az ukrán oldalon 20 kilométeres sor alakult ki az újonnan felállított armjansz- ki határátkelő előtt. Egy krími határőrtiszt elmondta: az ukrá­nok szombat este több száz gép­járművet hagytak feltorlódni, majd azokat egyszerre „enged­ték rá” a krími határra. ■ AS BEJELENTETTE LEMONDÁSÁT Va­sárnap a dél-koreai miniszter- elnök. Csüng Hong Von az áp­rilis 16-i súlyos kompbaleset utáni hibás kormányintézke­désekkel indokolta távozását. A politikus bocsánatot kért a kor­mány nevében a baleset és az azt közvetlenül követő, legke­vésbé sem hatékony intézkedé­sek miatt. Amikor Csüng Hong Von gyászoló szülőket keresett fel, kifütyülték. A politikus szerint túl nagy terhet róna a kabinetre, ha tisztségében maradna. „Az a helyes, ha vállalom a felelőssé­get, és lemondok” - jelentette ki sajtótájékoztatóján. Csüng Hong Von 2013 márciusa óta volt Dél-Korea miniszterelnö­ke. Az országban az elnök kezé­ben összpontosul a végrehajtó hatalom, így Csüng Hong Von lemondása vélemények szerint valójában csak jelképes lépés. Pák Gun Hje elnök egyelőre nem szólalt meg, így azt sem tudni, hogy elfogadja-e minisz­terelnökének lemondását. Az ázsiai ország kormányát és a miniszterelnököt heves bírá­latok érték a baleset miatt. A gyászolok azzal vádolják az or­szág vezetőit, hogy nem tettek eleget szeretteik biztonságáért és megmentéséért. A baleset­ben több mint 300-an, főként diákok és tanárok haltak meg vagy tűntek el. ■ MTI

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom