Tolnai Népújság, 2014. április (25. évfolyam, 77-100. szám)

2014-04-26 / 97. szám

2 KORKÉP 2014. ÁPRILIS 26., SZOMBAT JEGYZET Kedélyjavító focidepresszió ellen A Barcelona leigazolt egy tizenhat éves magyar futbal­listát - ennyi a hír. Üdvrival­gás, kalapemelés, bizakodás. Ez a normális - végre nem csak számunkra világraszóló szenzáció, mint sok más el­hazudott, felértékelt siker. TAJTi mátyás igazolása egy hírt a legtöbb európai, sport­tal (is) foglalkozó újságban megérhet. Főként, hogy a Real Madrid is szerette volna megszerezni. Magyarországon is erről kellett volna szólnia az ügy­nek, plusz hogy a fiatalember a felcsúti Puskás Akadémia növendéke. Lám, lám, van értelme itt is foglalkozni profi utánpótlás-neveléssel. persze tán nem lesz belőle új Messi vagy C. Ronaldo, de akár lehet. Miért ne? Mert ott nagyon értik, hogyan lehet csiszolatlan gyémántból ér­tékes drágakövet készíteni, s nem üvegvágásra pazarolni. de nem Abszurdisztánban lennénk, ha ez sima ügy lett volna. Szabályos botrány lett abból, hogy a Tajti család nem a Felcsút-kedvenc és régi partner Reállal egyezett meg, az akadémiaalapító miniszterelnök személyesen is sajnálatát fejezte ki a klub vezetőségének. a világ és a fél ország röhög sajnos (sajnos joggal) a mi­niszterelnök háza mellett álló stadionon, s hiába bizony­gatja Orbán, az adó helyett fizetett TAO-pénz bizony köz­pénz. De a létesítmény szép, s ilyen akadémiák kellenek: a Puskás-Beckenbauer- Cruyff-féle, egész nap focizó szegény tehetségek ma Brazí­liából, Afrikából jönnek, Eu­rópa akadémiákra épít. ráadásul nálunk focide­pressziós immár egy teljes generáció, minimum har­minc évig világesemény nélkül maradtunk (mínusz Atlantai Olimpia). vagyis nagyon kellene már valami kedélyjavító! Hiányszakma = biztos munka lista A Dél-Dunántúl régióban tartós a gépipari szakmák jelenléte Dr. Papp István gyermekpszichiáter kapta a kamarai emlékérmet idén Baranya 140-150 180-250 szociális gondozó, á| A dél-dunántúli hiányszakmák keresetei itt és más megyékben \| (nettó, ezer forint) [ács 90-180 150-250 150-280 1 gépi forgácsoló 120-220 150-280 160-300 1 kőműves 118-160 150-250 160-260 g villanyszerelő 120-180 150-250 150-250 ihegesztő 120-200 150-220 160-250 A CNC-esztergályosokat évek óta keresik és szívesen foglalkoztatják a munkaadók. A fejlettebb régiókban nettó kétszázezer felett keresnek DÉifDUNÁNTÚL A kertész és a szociális gondozó is felkerült idén a régió hiányszakmái­nak listájára, de újra a lajstro­mon van az ács munkakör is. Kaszás Endre A régióban 2010. február­ja óta évente meghatározza a Regionális Fejlesztési és Kép­zési Bizottság azt a tíz hiány­szakmát, amelyben a tanulók ösztöndíjban részesülnek. A négy esztendővel ezelőtt in- cdult gyakorlat szerint aki a munkaerőpiacon hiányszak­mát jelentő szakirányt választ, az tanulmányi eredményétől függően extra ösztöndíjban részesülhet. Ennek mértéke havi 10 és 30 ezer forint kö­zött mozoghat. Az ösztöndíj folyósítása független a többi tanulói juttatástól, így például a tanulószerződés alapján já­ró összegtől is, azokkal tehát tovább növelhető' a diákévek alatt elérhető havi juttatás. így egy jól tanuló és jó tanulószer­ződéssel rendelkező diák akár havi 60-70 ezer forintot is ha­zavihet tanulóévei idején. A pályaválasztóknak segí­tenek a megyei kamarák hon­lapján elérhető listák, melyek szerint a régióban idén a kö­vetkezők a hiányszakmák: hegesztő, épület- és szerkezet­lakatos, kőműves és hideg­burkoló, ács, bádogos, ipari gépész, gépi forgácsoló, vil­lanyszerelő, kertész, szociális gondozó és ápoló. Vannak azonban évek óta folyamatosan túlképzett szak­mák is a megyében, ilyen a fodrász, a kozmetikus vagy a kereskedő. Itt, ha fel is szaba­dul egy-egy álláshely, akkor azért meglehetősen nagy a konkurenciaharc. A kedvezményezettek köre évről évre változik, a régió­ban viszonylag tartós a gép­ipari és az építőipari szakmák jelenléte a listán. Ezt mutatja, hogy míg öt-hat évvel ezelőtt öt fővel is indítottak gépipari képzést, most két osztályt is megtöltenek a jelentkezők. A szakképzési szakemberek ta­pasztalatai szerint egyre több továbbtanuló, illetőleg szüleik is figyelnek a választott szak­mák keresettségére, későbbi lehetőségeikre. Nagyon felértékelődik a pályaválasztás Régiónként óriási bérkülönbségek vannak cséfalvay Ágnes, a Pécs-Bara- nyai Kereskedelmi és Iparka­mara osztályvezetője kiemelte, hogy a gazdaság számára tar­tósan foglalkoztatható fiatalok képzése a fontos. Az ehhez szükséges rendszer felállt, a törekvés az, hogy az iskolák mellett a gyerekeket, a szülő­ket és a vállalkozókat is felké­szítsék az életre szóló döntés meghozatalára. a szakemberek hangsúlyoz­zák, hogy az egyre szűkülő felsőoktatási lehetőségek mel­lett széles körű választékból meríthetnek a diákok, ameny- nyiben érettségi után szakmát választanak. Míg a felsőokta­tásban esetleg tandíjas szakon tanulnak úgy, hogy az adott szakirányra nincs is igény, és végzés után komoly nehézsé­get okoz az elhelyezkedés, ad­dig a szakmát tanuló diákok­ra egyre nagyobb a kereslet a munkaerőpiacon. A vállalko­zások folyamatosan jelzik igé­nyüket az érettségizett, meg­felelő idegennyelv- és számító- gépes tudással rendelkező szakemberek iránt. az utóbbi évek tapasztalatai szerint egyes hiányszakmáknál már az aktuálisan ajánlott ke­reseteken is érzékelhető, hogy többet kínálnak a jó szakembe­rekért. A bérek mérsékelt emel­kedéséhez nemcsak a helyi ver­sengés járul hozzá, hanem az is, hogy a fejlettebb hazai régi­ókban magasabb bérekkel csá­bítják a stratégiai szerepben lé­vő munkaerőt. Egy CNC eszter­gályos például a fővárosban, vagy Győr-Moson-Sopron me­gyében akár százezer forinttal is többet kereshet, mint mond­juk a Dél-Dunántúl megyéiben - elsősorban a fejlettebb helyi gazdaság miatt. VANNAK UGYANAKKOR olyan szakmák is, ahol nem igazán érzékelhető a béreken, hogy szakemberhiány van azokon a szakterületeken. Tipikusan ilyen például a szociális és egészségügyi gondozó, ápoló szakma. A teljes igazsághoz hozzátartozik, hogy a hiány ezeken a területeken jellemző­en az elvándorlás, a külföldi munkavállalás miatt jelentke­zik markánsan. szekszárd Küldöttértekezletet tartott a Magyar Orvosi Kama­ra (MOK) Tolna megyei terü­letei szervezte. Mint arról dr. Andriska István, a szervezet elnöke tájékoztatta lapunkat, a küldöttek elfogadták az elnöki beszámolót, a 2013. évi költség- vetési zárszámadást és a 2014- es költségvetési tervet. A rendezvényen immár egyedik alkalommal adták át a kamara által alapított Kamarai Emlékérmet, amelyet 2014-ben dr. Papp István gyermekpszi­chiáter főorvosnak a Magyar Orvosi Kamara Etikai Kollé­giuma tagjának adományozott a területi szervezet elnöksége példamutató szakmai élet­útja és lelkiismeretes kamarai munkája elismeréseként. Dr. Papp István 1959-ben szerzett diplomát a Pécsi Or­vostudományi Egyetemen. Gyermekgyógyász-, gyer­mek- és ifjúságpszichiátriai szakvizsgát, valamint pszicho­terápia- és gyermek-neurológia szakvizsgát tett. Pszichodrama- tista-játékmester képesítése is van. Szekszárdon megalapította a Gyermek és Ifjúsági Ideggon­dozó lélektani tanácsadó gon­dozóját, amelynek 27 évig volt a vezetője. 1991 és 1995 között a szakmai kollégium tagja volt. 1996-tól, immár mint nyugdí­jas, regionális-szakfőorvosként dolgozott. Jelenleg tanácsadó a Hétszínvilág Ifjúsági Otthon­ban és a Városi Humánszolgálat „közösségi pszichiátria” mun­kájában is részt vállal. 1998-tól tagja a Magyar Orvosi Kamara Etikai kollégiumának, ahol Tol­na megyét képviseli. Jelentős szerepet vállalt az első etikai kódex megalkotásában, vala­mint módosításában. ■ V. M. Dr. Papp István a díjjal Itt a jó idő, lassan minden sofőr nyári abroncsra vált csere A nyári gumit nem szabad használni télen, míg fordítva „belefér” - kérdés, mennyit és hogyan vezetünk dél-dunántúl Az elmúlt hetek­ben lezajlott a „roham” a gumi­szervizekben, így annak, aki még csak most szánja rá magát a nyári abroncs cseréjére, már nem kell sorban állnia a műhe­lyekben. Seregélyi László, egy általunk megkérdezett gumi­üzem tulajdonosa érdeklődé­sünkre elmondta, a nyári gu­mira váltás sokkal tágabb idő- intervallumban történik, vagy­is hosszabb ideig elhúzódik, mint a télié. Itt ugyanis nincs az a „fenyegetettség”, mint a havazásnál, amikor hirtelen megrohanják a gumisokat az autótulajdonosok. Míg ugyan­is a nyári gumi téli használata balesetveszélyes, addig a télié nem jár különösebb kockázat­tal a melegebb időben sem.- A gazdasági érdek felül­írhatja a javaslatokat, hiszen, akinek nincs pénze nyári ab­roncsra, az a télit fogja hasz­nálni nyáron is. A nyári ab­roncs keményebb, míg a téli lágyabb, így utóbbi a meleg aszfalton könnyebben kopik, ám különösebb kockázattal nem jár. Aki naponta több száz kilométert autózik, annak per­sze célszerű váltania, de aki csak pár kilométert tesz meg, nem kell attól félnie, hogy tel­jesen elkopik a gumija. Igaz, aki szeret fiatalosabban, tem- pósabban vezetni, annak azért mindenképp javasolt nyári gu­A tavaszi váltás idején messze nincs akkora tumultus, mint ősz végén mival közlekednie - magya­rázza a szakember. Hogy mikor vált a sofőr, iga­zából egyénfüggő - van, aki már az első melegebb napok­nál lecseréli a téli abroncsokat, míg mások egészen a nyár ele­jéig kivárnak, biztos, ami biz­tos alapon. A döntés sokaknál pénztárcafüggő: amíg nincs pénz új gumikra, addig hasz­nálják a meglévőket. Érdemes lehet figyelni az akciókat és a használt abroncsok hirdetéseit is, utóbbinál viszont nem árt körültekintőnek lenni. A szinte mintázat nélküli, nagyon ko­pott, sérült, szakadt, „púpos”, berepedezett gumikat ne ve­gyük meg. ■ K. E. I. Milyen áron? az árak - akárcsak a téli gu­mik esetében - változatosak. Kilencezer forinttól egészen százötvenezerig terjednek, at­tól függően, mekkora, milyen márkájú, milyen típusú abron­csokról van szó. Az egyik leg­gyakrabban használt 15-16-os méret átlagosan 15-30 ezer fo­rintba kerül darabonként. Az átszerelés ára szintén sok min­dentől függ, így például attól, milyen gumit (defekttűrőt vagy hagyományosat), és hogy mi­lyenfelnire (acél vagy könnyű­fém) szerelnek fel. Hosszú tá­von a centrírozást sem érde­mes mellőzni. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom