Tolnai Népújság, 2014. április (25. évfolyam, 77-100. szám)

2014-04-24 / 95. szám

4 TOLNAI JÁRÁS 2014. ÁPRILIS 24., CSÜTÖRTÖK HÍRSÁV Marad a kerítés a gátőrháznál fadd-dombori Továbbra is marad a kerítés a gátőrház­nál. így a Duna projekt része­ként elkészült aszfaltos utat ott nem használhatják a ke­rékpárosok. Wusching Gá­bor, az Együtt Domboriért Egyesület vezetője elmond­ta, a vízügyi igazgatóság in­doklása szerint a töltés első­sorban árvízi védekezési cé­lokat szolgál, nem turisztika­it, a gátőrházban pedig érté­kes eszközöket is tárolnak, így várhatóan elkerülő út épül az önkormányzat terüle­tén. Hogy mikor és miből, ar­ról még egyeztetnek. ■ B. K. Szabványos vécékre cserélnek a konténerest FADD-DOMBORi A rendezvény- téren álló két konténeres vé­cét szeretnék lecserélni. A Jö­vőnk Energiája Területfejlesz­tési Alapítványnál pályázik a település, hogy az uniós szab­ványoknak megfelelő, az­az mozgáskorlátozottak szá­mára is használható mosdó­val és ivóvíz vételi lehetőség­gel is rendelkező vécéket ala­kíthasson ki. A beruházás jó esetben jövő tavasszal, azaz a következő nyári szezonra va­lósulhat meg. ■ B. K. Idén is lesz falunap és lovas nap tolna-mözs Idén is megren­dezik a falunapot és a lovas napokat Mözsön. Utóbbi ren­dezvényre május 9-10-11-én kerül sor a helyi lovaspályán. A falunapot június 21-én tart­ják meg, a felújított mözsi művelődési házban. A fogat­hajtó programra 400 ezer, a falunapra pedig 300 ezer fo­rint támogatást biztosít a tol­nai önkormányzat. ■ S. K. Lovas program Mözsön forrás U)THA LÁSZLÓ ZENESZERZŐ ÉS NÉPOALKUTArÓ magyar művészeti aradémi^V MTA BTK. ZENETUDOMÁNYI INT EZET Tóth István polgármester a Tiszta Forrás település márványtáblával. Lajtha László felvételeit a cím elnyerésével bárki meghallgathatja Bogyiszló, a tiszta forrás népdalok Bárki számára elérhető a faluban gyűjtött anyag Bogyiszló április elseje óta Tiszta Forrás telepü­lés. Az elsők között kapta meg a Magyar Művészeti Akadémia kitüntető címét. Budavári Kata bogyiszló Akit érdekel, hogy Lajtha László 1922-ben ki­től gyűjtött népdalokat Bogyisz- lón, nem kell hosszasan vesződ­nie, egy-két kattintással utána­nézhet. A település . interne­tes oldalára ugyanis felkerült azoknak a DVD-knek a tartal­ma, melyeket a Tiszta Forrás Település cím átvételekor Tóth István polgármester egy az el­ismerésről szóló márványtáblá­val együtt megkapott. Az ünne­pélyes átadó április elsején volt Budapesten. A falu vezetője ak­kor örömmel adott hírt az ese­ményről, azóta pedig szívesen hallgatja a felvételeket. A mai fülnek már szokatlan, mond­juk úgy, nem egészen tökéle­tes hangzó anyag egyébként nemcsak azért lehet kedves a Bogyiszlón, a falu környékén élőknek, mert gazdag kultúrá­jukról ad számot, és mert eset­leg ismert dalokat is tartalmaz, hanem mertférfi,nő,idős, fiatal és gyermek egyaránt énekel a felvételeken. A legfiatalabbak: Póta Julis, Szente Julis és Fehér­vári Lidi például hét évesek vol­tak, amikor Lajtha László ének­lésre bírta őket. Mint azt Streer Tamásné, a Bogyiszlói Hagyományőrző Egyesület vezetője, a népmű­vészet mestere elmondta, nem­csak 1922-ben, de 1930-ban is járt náluk Lajtha László. De nemcsak ő gyűjtött itt, hanem a későbbiekben Martin György, Pesovár Ferenc, Sebő Ferenc és Andrásfalvy Bertalan is. Az öt­venes években filmfelvétel is ké­szült a településen, mely az ak­kori táncosokat örökítette meg. Streer Tamásnétól megtudtuk, a bogyiszlói hagyományőrzők ma is a helyi táncokat ropják, és a bogyiszlói népdalokat éneklik. Ahogy fogalmazott, amit gye­rekként megéltek, amit szüle­iktől, nagyszüleiktől láttak, azt csinálják ma is. A csoport az 1970-es években alakult, ek­kor olyan eseményekre kaptak meghívást, mint a decsi sárközi lakodalom és a szekszárdi szü­reti napok. Hivatalosan 1976-tól működött a szövetkezeti népi együttes, majd 1991-ben egye­sületként folytatta hagyomány- őrző tevékenységét. A bogyisz­lói népi kultúra sokban hason­lít a decsihez vagy a sárpilishez, a Cinege madár című népdallal például Bogyiszlón is találko­zott Lajtha László. Csakhogy a Duna szabályozása előtt a falu a folyó másik oldalán feküdt, így a kalocsai sárközi hagyományok éltek ott. További sajátossága, hogy víz által körülzárt telepü­lés volt, csak hajóval, komppal lehetett megközelíteni. Jellegzetes népviselet volt a papucs a bogyiszlói népviselet nem árulkodik akkorra gazdaság­ról, mint a decsi vagy az őcsé- nyi. És mivel alapvetően nem dunántúli faluról van szó, jel­legzetes viselet volt a papucs. Ünnepekkor a lányok többnyire buggyos ujjú fehér blúzt, fekete pruszlikot, kasmír szoknyát, több alsószoknyát, az asszo­nyok pedig égetett selyemszok­nyát, letűzött, hosszú ujjú röpi- két viseltek és természetesen kasmír kendőt. A férfiak csiz­mát, csizma nadrágot, fehér inget, fekete zakót és - akár­csak hétköznap - kalapot hord­tak. Az év nagy részében papu­csot viseltek a falubeliek, a fér­fiak bőgatyát és inget, a nők egy alsószoknyát és festő vagy karton szoknyát. A bogyiszlói­ak legismertebb népdalai kö­zött szerepel a Bogyiszlói ker­tek..., az Akkor szép a disznó orra... és a cinegemadár. Két Tolna megyei település az első négyben bogyiszló És Felsőireg, azaz a mai Iregszemcse kapta meg idén a „Tiszta forrás település" címet Mezőkövesd és Mohács mellett. Mind a négy település emléktáblát és DVD-t, kapott, amely az ott gyűjtött, tudomá­nyosan ellenőrzött és váloga­tott dallamok felvételeit vala­mint a hozzájuk tartozó doku­mentációt tartalmazza. A négy helységben Vikár Béla, Kodály Zoltán, Bartók Béla és Lajtha László gyűjtött népzenei anya­got. A díj alapítói elismerésü­ket kívánják kifejezni azon Kárpát-medencei települések­nek, amelyekben az elmúlt évti­zedekben a magyar népzene és néptánc kutatói a népi kultúra felbecsülhetetlen értékű kincse­it jelentős mennyiségben gyűjt- hették, amivel nagymértékben hozzájárultak a magyarság né­pi örökségének megőrzéséhez és továbbadásához. Felújítanák a zeneiskola tetőzetét tolna A zeneiskola épületé­nek tetőzetét újítaná fel az ön- kormányzat a Jövőnk Energiá- j ja Térségfejlesztési Alapítvány (JETA) támogatásával - döntött a tolnai képviselő-testület ked­di rendkívüli ülésén. A jelenleg a Gesztenyéskert óvoda és a Fusz János Zeneis- | kola elhelyezésére szolgáló, he­lyi védettség alatt álló patinás épület felújításának korábbi ütemében a homlokzati nyílá­szárókat cserélték ki. íla sike­rülne a tetőfelújításra is pénzt szerezni, az nagy előrelépés lenne az értékes ingatlan álla­gának megőrzése érdekében. A képviselők úgy döntöttek, hogy a város a JETA idei pályá­zati kiírása alapján az életmi­nőséget javító beruházások ka­tegóriájában igényel támoga­tást, mintegy 12 millió forintot. Ez az összeg a bruttó 15 mil­lió forintosra becsült fejlesztés nyolcvan százaléka. A három­millió forintos önrészt az ön- kormányzat saját erőként biz­tosítaná. ■ S. K. Megszépül a szezonra az üdülőfalu fadd-dombori A közterülete­ket és a strandokat teszik rend­be a TEIT közel 12 millió forin­tos támogatásával. A központi strandnál lebetonozzák a sétá­nyokat, a régi szabadstrand sé­tányainak cementlapjait pedig átrakják. A mederbe és a gyer­mekpancsolókba sóder kerül, a fövenyre pedig úgy tíz centi­méter rétegben homok. A faddi önkormányzat saját erejéből is igyekszik szépíteni az üdü­lőfalut, így a meglévő utak ál­lagmegóvása zajlik, és a köz­ponti parkolóban zúzott kö­vet terítettek a megsüllyedt helyekre. A strandokon előne­velt facsemetéket ültetnek, kő­rist és vérszilvát. Wusching Gábor, az üzemeltetésért fele­lős Fatodi Kft. ügyvezetője el­mondta, Fadd-Domboriban je­lentős lesz a változás, a remé­nyek szerint a felújítások a kö­vetkező években is folytatód­nak. Újdonság az is, hogy el­készült a túraútvonal, így a kirándulóknak is kedvelt he­lye lehet Dombori. ■ B. K. Négyből három településen kevesebb lett a munkanélküli esélyek A hosszabb ideje elhelyezkedni nem tudók nagyobb része semmilyen ellátásban nem részesül februárhoz képest március­ban közel kilencvennel csök­kent a nyilvántartott álláske­resők száma a Tolnai járásban - áll az idén januárban meg­alakult járási munkaügyi ki- rendeltség vezetője, Árvái At­tila által készített beszámoló­ban. A csökkenés elsősorban a közfoglalkoztatásnak, illet­ve annak köszönhető, hogy a kirendeltségre közel másfél száz új álláslehetőséget jelen­tettek be. A járáson belül Tolnán negy­venkettővel lett kevesebb ál­láskereső egy hónap alatt. Faddon és Bogyiszlón aránya­iban erőteljesebb volt a mun­kanélküli létszám csökkené­se. Egyedül Fácánkertben nem csökkent - de nem is nőtt - a nyilvántartott munkanélküli­ek száma. A megyén belül a Tolnai já­rás 11,5 százalékos márciusi munkanélküliségi aránnyal a dombóvári, illetve a tamási körzet után a harmadik legma­gasabb ilyen mutatóval rendel­kezett. Ez a szám azonban va­lamivel kedvezőbb a megyei átlagnál (11,8%). A járásban a tartósan mun­ka nélkül levők nagyjából egy- harmada már több, mint egy éve nem tudott elhelyezked­ni. A két évnél régebb óta ál­lást keresők aránya közel húsz százalék, de vannak olyanok is, akik már 7-8 éve nem talál­nak munkát. Az elhelyezkedési esélyeket leginkább az iskolai végzett­ség határozza meg. A regiszt­ráltak több, mint negyven szá­zalékának a 8 általános a leg­magasabb végzettsége. A munka nélkül levők hely­zete azért is igen nehéz, mert A nyilvántartott álláskeresők száma Település 2014. február 2014. március Bogyiszló 119 106 Fadd 195 163 Fácánkert 25 25 Tolna 574 532 FORRÁS: TOLNAI MUNKAÜGYI KIRENDELTSÉG Árvái Attila kirendeltségvezető szigorodtak a támogatásuk­kal kapcsolatos jogszabályok. A tolnai kirendeltséggel kap­csolatban levő munkanélkü­liek közel hatvan százaléka semmilyen ellátásban nem ré­szesül. A kirendeltség a 7-8 osztá­lyos felzárkóztató képzéstől a pénzügyi, számviteli végzett­ség megszerzésének lehetősé­géig számos képzési formát kí­nál. A jelentkezők zömét azon­ban nem vették fel képzés­re, mivel nem feleltek meg az alapkövetelményeknek. Áz álláskeresőket és az ál­lást kínálókat egy honlap is se­gíti. A Virtuális Munkaerőpia­ci Portál lényege, hogy ezen az internetes oldalon az álláske­resőknek és a munkaadóknak lehetőségük van önéletrajzuk, illetve állásajánlatuk elhelye­zésére, az állás-, illetve mun­kaerő keresésére úgy, hogy nem kell feltétlenül a munka­ügyi kirendeltséget felkeres­ni. A portál működéséről po­zitívak a tapasztalatok, több munkaadó jelezte, hogy ennek köszönhetően talált megfelelő munkaerőt. Akiknek nincs számítógé­pük, internetük, vagy csupán ragaszkodnak a személyes kontaktushoz, természetesen változatlanul személyesen is felkereshetik a kirendeltséget. ■ Steinbach Zs.

Next

/
Oldalképek
Tartalom