Tolnai Népújság, 2014. április (25. évfolyam, 77-100. szám)

2014-04-03 / 78. szám

4 2014. ÁPRILIS 3., CSÜTÖRTÖK KIS-ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK A törökök bárány helyett az anyajuhokat keresik inkább Töretlenül fejlődik a vállalat fastron Hungária kft. Munkát és értéket teremt jelenlétével a tolnai cég két És fél héttel húsvét előtt még kicsi a kereslet a bárá­nyok iránt. A felvásárlók kivár­nak, a termelők pedig egyre türelmetlenebbek. A diósberényi Czigler Károly elmondta, az enyhe tél miatt sok takarmányuk megmaradt, aminek nagyon örülnek. Dús és magas a fű is, így a juhokat korán ki lehetett engedni a le­gelőre. Egyelőre nyomottnak ítélik a felvásárlási árakat, de bíznak benne, hogy ez a hús­vét előtti utolsó tíz napban vál­tozni fog. Sok kis bárány szü­letett az akoljukban idén, iker, sőt hármasiker ellés is volt, több alkalommal is. Alapanyag tehát van, már csak az árak­ban kellene megállapodni. Elsősorban az olaszok ér­deklődnek a magyar bárányok iránt, náluk nagy hagyomá­nya van ünnepek idején ennek a húsnak. A törökök megszi­gorították a beszállítást, az en­gedélyezés hosszadalmasabb ' ■ Az állattartók azt remélik, a húsvét előtti tíz napban megnő a bárány ára lett, emiatt ez a piac vissza­esett, mondta Keller Ferenc fel­vásárló. Ugyanakkor az elgon­dolkodtató, hogy bárányok he­lyett a törökök anyajuhokat vá­sárolnak, nem ritkán a hatvan­ezer forintot is megadják da­rabjáért. Ezzel a hazai juhá­szat, pontosabban annak a jö­vője kerül veszélybe. Keller Fe­renc szerint, ha erősödik a fo­rint) az nem jó a termelőknek értékesítés idején, mert gyen­ge forintnál egy euróra több fo­rint jut. Az sem mindegy, korán vagy későn van húsvét, ha korán van, akkor a nagyobb bárányo­kat, ha későbbre esik, akkor a kissebekre van kereslet a pia­con. Mindig arra, amiből a ke­vesebb van. A telejbárány darabjáért át­lagosan 15-17 ezer forintot fi­zetnek jelenleg. Ez a termelők­nek az alacsonyabb árkategóri­át jelenti, ugyanakkor a hazai vágóhidaknak magas ez az ösz- szeg is. Az üzletekben egy kiló báránycomb és karaj kilójáért 2200-3200 forint közötti árat is elkérnek. Az eladók szerint, ki­csi rájuk a kereslet. ■ M. I. A tolnai Fastron Hungária Kft. annak a Fastron- csoportnak a része, ame­lyet 1978-ban a malajziai Penangban Fáskerty Gábor alapított. A kft. elődje, a Gép- és Műszeripari Szövetkezet 1993-ban lett a Fastron Group tagja. Azóta folyamatosan fejlődik a vál­lalat, a jövőre vonatkozóan is több életképes tervvel rendelkezik. Vizin Balázs Új, korszerű irodák, tárgyalók, közösségi terek - Mayer Károly örömmel kalauzolt bennünket a Fastron Hungária Kft. nemré­giben elkészült épületrészében, amikor a tolnai cégnél jártunk. A beszélgetés során kiderült, az elmúlt időszakban - éves átlag­ban - mintegy 300 millió forin- a tot fordítottak fejlesztésre, be- 5 ruházásra, a ráfordítások mára s meghaladják a hatmilliárd fo- | rintot. - Tavaly október végén J költöztünk át az új épületbe, s amely egy 1600 négyzetméte­res szerelőcsarnokot és egy 800 négyzetméteres irodarészt fog­lal magába. Ezáltal kiválthattuk az elavult, gazdaságtalanul mű­ködő helyiségeket - fűzte hozzá az ügyvezető igazgató. A Fast­ron Group - amelynek része a tolnai vállalkozás is - tulajdono­sa, a Fáskerty család fontosnak tartja, hogy folyamatosan fejlesz- sze a cégcsoportot, árnyereséget visszaforgatja a vállalat minél sikeresebb működtetése érdeké­ben - hangsúlyozta Mayer Ká­roly. Ennek is köszönhető - foly­tatta -, hogy az elmúlt húsz év­ben Tolna megye meghatározó piaci szereplőjévé váltak. Az ügyvezető igazgató kérdé­sünkre elmondta, bár kismér­tékben elmaradtak a kitűzött árbevételtől, jó évet zártak 2013- ban, 2012-höz képest ismét nőtt a forgalmuk. A vállalat életé­ben egyébként a 2009-es év volt a mélypont - bár még ekkor is eredményesek lettek a szüksé­ges racionalizáló intézkedések­nek köszönhetően -, akkor 25 százalékkal kisebb árbevételt produkáltak 2008-hoz képest. Viszont 2010-től folyamatosan javulnak a mutatóik, növekszik a forgalmuk, 2011-ben már elér­Mayer Károly: azon az úton szeretnénk továbbhaladni, amit öt évvel ezelőtt jelöltünk ki magunknak ték a korábbi időszakok árbevé­telét és azóta minden évzárás­kor közel 200-300 millió forint többlet jelentkezik. - A 2014-es évre hatmilliárd forintban ál­lapítottuk meg a tervet, jó esé­lyünk van arra, hogy megvaló­sítsuk az elképzeléseinket - fűz­te hozzá Mayer Károly. Mindezt a stabil, széles vevőkörre alapoz­ta, ami a minőségi szolgáltatá­suknak köszönhetően évről-év- re bővül. A tulajdonosok és a Fastron Kft. menedzsmentje azt vallja, hogy egy cég - ha megengedheti ma­gának - támogassa környezetét, ezen keresztül az ott élő embe­reket, demonstrálva az adott te­lepülésükhöz való szoros kötő­désüket. Vállalatuk is ezt teszi: az asztalitenisztől az iskolákon át a különböző közösségi ren­dezvényekig, mindig számíthat­nak rájuk a helyiek. Sőt, a tár­sasági adókedvezmény beveze­tésével jelentős, 40-50 milliós forrást biztosítottak a tolnai és a környéken működő sportegye­sületeknek.- Azon az úton szeretnénk to­vább haladni, amit öt évvel ez­előtt jelöltünk ki magunknak, vagyishogy az egyre komple­xebb termékek irányába vigyük a gyártási stratégiánkat, termé­szetesen emellett megőrizzük az eredeti tevékenységünket is- válaszolta Mayer Károly. Ar­ról biztosított, hogy ütemsze- rűen haladnak ezen cél eléré­sében. Példaként a mechani­ka-gyáregységet hozta fel, itt az előrelépés azt eredményez­te, hogy a lemez alkatrészek­nél egyre komplexebb készülé­keket gyártanak, az elektrome- chanikánál pedig komoly kábel­szettek, tápegységek gyártásá­ba kezdtek. Az induktív üzem­re is igaz, hogy egyre összetet­tebb termékeket fejlesztenek. Az ügyvezető igazgató arról is beszámolt, a közelmúltban lét­rehoztak egy szerelőüzemet, amely ugyancsak az innovációt erősíti, és ez lett a vállalat negye­Több mint ötszáz embernek biztosít megélhetést a vállalkozás az egykori Fémipari Ktsz, a későbbi GÉM privatizációja so­rán 1993-ban jött létre a Fast­ron Hungária Kft. Fáskerty Gá­bor révén. Kezdetben főként al­katrészgyártással és összeszere­léssel foglalkoztak. Nagy arány­ban a mobiltelefon-gyártás és az autóipar megrendeléseinek tettek eleget. Ma már szélesebb spektrumot fed le a tevékenysé­gük: az egyszerűen legyártható és összeszerelhető munkadara­boktól a bonyolultabb, nagyobb hozzáadott értéket igénylő ter­mékek irányába mozdultak el. Ennek köszönhetően már nem­csak a híradástechnikában és az autóiparban érdekelt meg­rendelőik vannak. a cég jelenlegi struktúráját négy nagyobb részlegre lehet osztani: mechanikai- és elektro­mechanikaigyáregység, induk­tív-, valamint szerelőüzem. A Fastron Hungária Kft. közvetle­nül 520 embernek biztosít meg­élhetést, a kollektíva fele tolnai és mözsi lakos, a többi dolgozó a környező településekről jár be. Névjegy MAYER KÁROLY 1954. november 30-án született Tolnán. Oda járt általános és középiskolá­ba, majd a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Ka­rán diplomázott. 1979 szeptem­berében állt munkába - a Fast­ron Hungária Kft. elődjénél - a tolnai Gép- és Műszeripari Szö­vetkezetnél. Kezdetben meós- ként, technológusként vállalt szerepet, majd meó vezető-he­lyettes, vezető, technológiai osztályvezető, illetve kereske­delmi vezető beosztásba került - tulajdonképpen végigjárta a ranglétrát húsz év alatt. Ezál­tal alaposan megismerte a vál­lalat tevékenységét, erejét, és a kollektívát. A tapasztalatai, a végzettsége és az idegen nyelvi ismeretei is hozzájárultak ah­hoz, hogy 2004 júliusában ki­nevezték a kft. élére, amely irá­nyítását azóta is nagy örömmel látja el. Nős, felesége tanár. Három felnőtt gyermekük van. Hobbija az utazás és a barátai­val is szívesen tölti a szabad­idejét. dik üzletága. - Jelenleg több kol­légám Németországban van az egyik vevőnknél, aki befejezi a tevékenységét. Mi vesszük át tő­le a pénzfeldolgozó, érmebefize­tő gépek komplett gyártását. Ez minőségi ugrást hoz az életünk­ben, hiszen az alkatrészgyártás és az egyszerű szerelés után, most már kész gépeket állítunk elő. Az említett projekttel vezet­jük be ezt a folyamatot várható­an idén szeptemberben, biztos vagyok benne, hogy akárcsak a többi üzletágunknál, e téren is elnyerjük a vevők bizalmát az­által, hogy minőségi szolgálta­tással léphetünk a piacra - tette vüágossá Mayer Károly. Fastron Hungária Kft. (millió forint) 2011 2012 Árbevétel 5108,1 5483,0 Üzemi eredmény 959,0 897,5 Adózott eredmény 1074,5 832,5 Mérleg szer. ered. 724,5 432,5 Saját tőke 4 723,0 5155,5 Hosszú lej. köt. 0,0 0,0 Mérlegfőösszeg 5487,5 5 962,9 FORRÁS: KIM, OPTEN A halfogyasztás az ünnepekre és a hétvégékre korlátozódik kereslet Egy felmérés szerint a dél-dunántúli régióban nagyon népszerűek az uszonyosokból készült ételek szekszárd - Rántani valót sze­retnék, mit tud ajánlani? - ér­deklődött Csillagné Szánthó Po­lixéna a szekszárdi Binder Hal­boltban. - A tengeri halfiiét ja­vasoljuk, nagyon ízletes és fi­nom - érkezett a szívélyes vá­lasz a pult mögött álló Binder Zoltántól és feleségétől. A vá­sárló megfogadta a vállalkozás vezetőinek tanácsát. Mialatt az eladók becsomagolták a kért portékát, Csillagné Szánthó Po­lixéna megosztotta lapunkkal: azért szeret ide járni, mert egy­részt mindig kiváló minőségű halat kap, és emellé tanácsokat és kedvességet is. Két vásárlás közötti szünet­ben a bolt vezetőivel is beszél­gettünk. Megtudtuk, hogy Zol­tán 1974-től dolgozik a ha­las szakmában, felesége pedig 1985-től. A rendszerváltás után lettek vállalkozók, kezdetben te­herautóról árulták a halat, majd a helyi piacon, annak átépítése miatt tavaly nyár óta a kisiparos udvarban. Főleg pontyot, amurt, busát, szürkeharcsát, idény jel­leggel csukát és törpeharcsát ér­tékesítenek. 1993 óta csak a Ti­sza környékéről hoznak halat. A gazdasági válság hatására job­bára már csak az ünnepekre és a hétvégékre vesznek halat az emberek, továbbra is a ponty a legkeresettebb. Sütéshez inkább a kárászt és az amurt ajánlja, de jó választás a busa js. - Mi he­Továbbra is a ponty számít a legkeresettebb halfajtának ti három kilogramm halat bizto­san elfogyasztunk, mert szeret­jük az ízét és nem mellékesen a szervezetre is jótékony hatás­sal van - hangsúlyozták az üz­let vezetői. Tolna megyében nagy népsze­rűségnek örvendenek a haléte­lek, és így van ez az egész régi­óban. Egy közelmúltban készült felmérés szerint a Dél-Dunántú- lon a halfogyasztók aránya 76 százalék, a fővárosban a legki­sebb a halrajongók tábora, itt a válaszadók 57 százaléka nyi­latkozott úgy, hogy szívesen fo­gyaszt halhúst. A felmérés ered­ményei azonban nem tükröződ­nek a valóságos fogyasztásban. Annak ellenére, hogy a hal ked­vessége igen magas, a megkér­dezettek többsége csak évente egyszer-kétszer eszik halat, azt is többnyire karácsonykor, illet­ve néha hétvégenként. Ennek oka nem is annyira anyagi jelle­gű - hiszen a hal olcsóbb, mint a sertéshús -, inkább a szokások­ban keresendő. Japánban, ahol naponta fogyasztanak nyersen, vagy sütve halat az emberek, húsz évvel magasabb az átlag életkor mint nálunk. Idehaza a karácsonyi aszta­lon szinte kötelező a halhús, ilyenkor néhány nap alatt any- nyi pikkelyest adnak el a bol­tokban, amennyit év közben egy átlagos hónapban szoktak. ■ Vizin B.

Next

/
Oldalképek
Tartalom