Tolnai Népújság, 2014. április (25. évfolyam, 77-100. szám)
2014-04-19 / 92. szám
2014. ÁPRILIS 19., SZOMBAT 7 BELFÖLD - GAZDASÁG Bíróság: nem zárható még le a Takarékbank privatizációja Ijedtség helyett empátiát képzés A siketvakokkal a legnehezebb a kommunikáció jogalkotás A Fővárosi Törvényszék az Alkotmány- bírósághoz (Ab) fordul, mert álláspontja szerint alaptörvény-ellenes a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló törvény, így annak megsemmisítését kéri. A törvényszék bírája ezt pénteken jelentette be annak a pernek a tárgyalásán, amelyet az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) és egy magánszemély indított a magyar állam és társai ellen jogalkotással okozott kár megtérítésére. A bíróság szerint a törvény több ponton sérti a tulajdonjogot, összeférhetetlen a tisztességes gazdasági versennyel, és beavatkozott a többségi magántulajdonban álló Takarékbank tagsági viszonyaiba, ezért szükséges az integrációs törvény megsemmisítése úgy, hogy az eredeti állapot helyreállítható legyen. A bíróság szerint nemcsak a szerződési szabadságot sérti a törvény, hanem a tisztességes gazdasági versennyel sem fér össze, hiszen az állam a jogalkotási erőfölényét kihasználva juttat piaci pozícióhoz egy szereplőt. Ez a polgári demokratikus hagyományoktól idegen. A Fővárosi Törvényszék februárban ideiglenes intézkedés keretében végzésben megtiltotta a Magyar Posta Zrt. számára, hogy a tulajdonában levő Takarékbank Zrt. részvényeket az április 18-i tárgyalásig átruházza. A bíró elmondta: a következő tárgyalásig fel kell függeszteni a részvények átruházását, vagyis a Posta és az MFB nem adhatja át az eladott részvényeket a Magyar Takarék Zrt.-nek. A Fővárosi Törvényszéken ez volt a per második tárgyalása. A Demján Sándor vezette OTSZ azt nehezményezte, hogy a Magyar Posta tavaly augusztus végén tulajdont szerzett a takarékszövetkezetek központi bankjában, a Takarékbankban, és ezáltal kisebbségbe szorította a takarékszövetkezeteket. A magyar állam - a Magyar Posta és a Magyar Fejlesztési Bank együttes részvénycsomagja révén - ennek a tranzakciónak a következtében vált többségi tulajdonossá a Takarékbankban. ■ AS Érzékenyítő programokat tartanak többek között az egészségügyben dolgozóknak, hogy segítsék kommunikációjukat a fogyatékkal élőkkel. Éber Sándor „A legáltalánosabb hiba a fogyatékkal élőkkel szemben, hogy meghökkenünk, megijedünk tőlük, rácsodálkozunk másságukra, amit el kellene tudnunk fogadni” - nyilatkozta lapunknak Dörnyeiné Barabás Éva. A szakvizsgázott gyógypedagógus szerint, ha negatív érzelmet közvetítünk, azt azonnal észreveszik a fogyatékkal élők, empátiával, odafigyeléssel kell reagálni. Dörnyeiné egy akkreditált képzés keretében oktat kommunikációs technikákat egészségügyben dolgozóknak (egy „érzékenyítő”, uniós forrásból finanszírozott program keretében), hogy így csökkentsék a fogyatékosságból adódó hátrányokat. Legutóbb a Mindennapi Kultúráért Egyesület az ajkai kórházban tartott tanfolyamat 4 csoportban 82 fő részvételével. Dörnyeiné elmondta: a tréning jellegű képzésben az au- tizmussal élők, a siketvakok és az értelmi akadályozottakkal való megfelelő kommunikációs technikákat tanították. A gyógypedagógus szerint a legnagyobb rácsodálkozás az autizmussal élőkkel (mintegy hatezren vannak Magyarországon) kapcsolatban volt, mert miután ismertették a jellemzőiket, sokan azt mondták, hogy találkoztak ilyen emberekkel, de nem értették meg a viselkedésüket. Az autistáknak igen fontos a képi megjelenítés, a struktúrákban való tájékoztatás, tudniuk kell, hogy pontosan mi fog vele történni a például a rendelőben, hogy félelmeiket csökkentsük. A kommunikáció a siketvakokkal legnehezebb (mintegy háromezren vannak Magyar- országon). A törvény biztosít számukra egy kísérőt, akikre mindig szükségük van. Ezt kell fogadniuk az egészségügyi dolgozóknak még a legintimebb vizsgálatoknál is. A gyógypedagógus arra hívta fel a figyelmet, hogy az értelmi sérülteknek (mintegy 40 ezren vannak) könnyen érthető kommunikációra van szükségük. Igen fontosak számukra a pik- togramok (vagy színkódolás), nem biztos, hogy szavakkal kell jelezni számukra, hogy például mi hol található egy kórházban. A tanfolyam egyik feladata az volt, hogy bonyolult orvosi, vagy betegtájékoztatót kellett egyszerű tőmondatokká átalakítani. Az állam által alapított, az említett programokban a trénereket képző Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft. (FSZK) uniós forrásból több mint 70 képzési programot fejlesztett ki korábban. Simonies Benjámin, az FSZK módszertani kísérési szakterületi vezetője lapunkkal közölte: ezek célja az, hogy a fogyatékos emberekkel (minden fogyatékossági típusra vonatkozóan) valamint, az egyenlő esélyű hozzáféréssel kapcsolatos tudástartalmak minél szélesebb körben, minél több szakterületen épüljenek be a képzési anyagokba, rendszerekbe. Arra is felhívják a figyelmet, hogy a hallássérültek jelentős részének fontos a megfelelő fényviszonyok a szájról olvasáshoz, ne takarjuk el beszélgetés közben a szánkat. Lehetőleg mindig forduljunk szembe velük, oldalról nehezebben lehet szájról olvasni. Számukra sokszor a jelnyelv az anyanyelv, a magyar így csak a második nyelv. Sok látássérültnek fontos a megfelelő fényviszony, a jól elkülöníthető kontrasztos felület, a nagyított, akadálymentes betűtípussal elkészített felirat. Fontos számukra a hangos információ, a honlapok felolvasó szoftver általi felolvasása, egy „beszélő” lift, vagy, hogy a tömegközlekedésben mondják be a megállókat. A mozgáskorlátozottak esetében alapvetően a fizikai akadálymentesítés a fő irány, így a rámpák, a megfelelő szélességű ajtók és folyosók, liftek, fotócellás ajtók, akadály- mentes mosdók vagy a megfelelő magasságban elhelyezett kezelőszervek. Képzések uniós forrásból A fogyatékos emberek esély- egyenlőségét segítő képzések jelentős részét az ESZA Nonprofit Kft. pályázati úton hirdette meg felnőttképzési és felsőoktatási szervezeteknek. Az uniós forrásból finanszírozottprogramban 7 főiskola és egyetem, valamint 28 felnőttképzéssel (is) foglalkozó intézmény nyert el támogatást. Az FSZK Nonprofit Kft. által kidolgozott tananyagok, képzések közül a 35 intézmény 19 féle, összesen 111 képzés átvételére és megvalósítására vállalkozott 2015-ig. A különböző képzéstípusokból számos intézmény több csoportot is indít, hogy a fizikai- és info-kommunikációs akadálymentesítés szakmai hátterét ismertesse több ezer ember részére. HÍRSÁV Aláírták a Dunaferr kohós szerződését az ISD Dunaferr Zrt. és a szlovák Termostav-Mráz s.r.o képviselői pénteken Dunaújvárosban aláírták az 1-es kohó átépítésének fővállalkozói szerződését. Jevge- nyij Tankilevics, a Dunaferr cégvezetője hangsúlyozta, hogy a szerződés aláírása a cég jövőjével kapcsolatos különböző spekulációknak is véget vet. Jelezte, hogy a projekt teljes költsége 10 millió euró és a tervek szerint augusztus 20-ra elkészül. Kérdésre elmondta: a kohó átépítése szimbolikus és gyakorlati jelentőségű is, hiszen biztosítja a cégcsoportnál a folyékony fázis megőrzését a következő évekre. Hozzátette: a nagyolvasztók nélkül a Dunaferr elveszítené teljes létszámának felét. ■ MTI Paks II.: az LMP feljelentést tesz az LMP az államnak vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanújával tesz feljelentést, mert a párt szükségtelennek tartja azt az 550 millió forintos megbízást, amelyet az I.M.G. Inter Media Group Kft. nyert el Paks II. kommunikációjára - közölte Szél Bernadett pénteken. A Lehet Más a Politika társelnöke azt írta, hogy a ' kommunikációs tenderről szóló döntés akkor született, amikor a kormány még nemzetközi tenderről beszélt a paksi bővítés kapcsán. Tender helyett azóta „Orbán-Pu- tyin paktum köttetett”, a kommunikációs megbízás azonban ugyaríaz maradt, ami azt valószínűsíti" hogy a pénz elköltése az elsődleges - fogalmaz. ■ MTI 66 millió forint tanyafejlesztésre a mezőgazdasági és Vidék- fejlesztési Hivatal (MVH) több mint 66 millió forintot fizet ki a napokban a tanyafejlesztési programban. A támogatási összegből a tanyagazdaságok fejlesztésre 28 milliót, útfelújításra, tanyagondnoki szolgálatok korszerűsítésére, villamos- energia-ellátásra, a gazdaság indítására 38 millió forintot fizetnek ki. ■ MTI HIRDETÉS Motiva nyugdíjbiztosítás ■■■■■■■■■■■■ INGJhí) Számolja ki Ön is Motiva nyugdíját weboldalunkon! TOVÁBBI RÉSZLETEK: www.ingnyugdijbiztositas.hu Hosszú távú megtakarítási lehetőség nyugdíj-előtakarékossági célra. Ellenáll a gazdasági ingadozásoknak, hiszen az ING Biztosító garantálja a szerződésben előre meghatározott összeg kifizetését lejáratkor. Befizetései után akár 130 000 Ft adójóváírás lehetőségével. Bér: 1,3 százalékkal több PROGNÓZIS Elemzők további emelkedésre számítanak idén A Központi Statisztikai Hivatal pénteken közölt adatai szerint az átlagkeresetek 1,3 százalékkal nőttek az idén január-februárban az egy évvel korábbihoz képest, a közfoglalkoztatottak nélkül 6,4 százalékos volt a növekedés. A teljes munkaidőben alkalmazottak átlagos bruttó bére elérte a 226 600 forintot, a közfoglalkoztatottak nélkül pedig 239 ezer forintot tett ki. Gabler Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője közölte: a bérek növekedése alacsony, de a közfoglalkoztatás erősen torzítja az átlagot. Ennek hatását kiszűrve a versenyszférában 5,4 százalékkal nőttek a bérek az előző év január-februári időszakához képest, a költségvetési szférában pedig 9,1 százalékkal. Az elemző rámutatott: a közmunkaprogramok azért húzták le ennyire az átlagot, mert a közfoglalkoztatottak száma megnőtt, a teljes nemzetgazdaság mintegy 2,8 millió alkalmazottjából körülbelül 200 ezer a közmunkás. Keszeg Ádám, a Raiffeisen Bank Zrt. elemzője szintén kiemelte, hogy az átlagkeresetek mérsékelt növekedését a közmunkaprogramok okozták. A Raiffeisen Bank előrejelzése szerint 2014-ben marad a dinamikus bérnövekedés, a statisztikákra előreláthatóan májusig lesznek jelentős hatással a közmunkaprogramok. Az elemző 3,5-4 százalék közötti éves átlagos bérnövekedésre számít. Balatoni András, az ING Bank elemzője hangsúlyozta: a közfoglalkoztatás hatását kiszűrve jelentősen nőtt az alkalmazásban állók munkabére az előző év azonos időszakához képest. Februárban a nettó bérek 6,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest, miközben az infláció mindössze 0,1 százalék volt. A jelentős reálbér-növekedésben szerepet játszott, hogy csaknem 10 százalékkal nőttek a bérek a költségvetési intézményekben. ■ MTI « » * i
