Tolnai Népújság, 2014. április (25. évfolyam, 77-100. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2014-04-13 / 15. szám
4 A HÉT TEMAJA 2014. ÁPRILIS 13., VASÁRNAP időjárás Az elmaradt tél és a korai tavasz komoly gondokat okozhat. Fenyeget a pollen, a kártevő rovarok, illetve a kullancs- és szúnyoginvázió. De egy fagy az egész gyümölcstermést is tönkreteheti. TÄMAD A POLLEN ÉS A SZÚNYOG Pollennaptár hónapok szerint hónap pollen február éger, mogyoró március éger, mogyoró, fűz, kőris, nyár, nyír, gyermekláncfű, bükk április éger, mogyoró, fűz, kőris, nyár, nyír, tölgy, gyermekláncfű, bükk, gyertyán, platán, pázsitfűfélék, hárs május éger, fűz, kőris, nyár, nyír, tölgy, gyermekláncfű, bükk, gyertyán, platán, pázsitfű- félék, hárs június nyár, tölgy, gyermekláncfű, platán, pázsitfűfélék, rozs, hárs, kukorica, kender július pázsitfűfélék, rozs, kukorica, kender, üröm, parlagfű augusztus pázsitfűfélék, rozs, kukorica, kender, üröm, parlagfű szeptember kender, üröm, parlagfű október kender, üröm, parlagfű Rajzanak a májusi cserebogarak, többen tüsszögnek, mert minden egyszerre virágzik, és szúnyogból is hamarabb lett sok. Az enyhe tél csak eddig volt kényelmes, fűtésszámla helyett másként fizethetjük meg a tél árát. Fábos Erika Idén elmaradt a tél, vagyis nem volt igazi a Kárpát-medencére jellemző leghidegebb évszak. A hőmérséklet 2,6, néhol pedig több mint 3 fokkal haladta meg sokéves átlagot. Ez pedig azt jelenti, hogy ez volt a mérések kezdete óta a harmadik legmelegebb tél Magyarországon. A tavaszias időnek nyáron következhet a böjtje. , Ahogy a mezőgazdasági kártevők is jobban túlélték a telet, sokkal több és hatékonyabb növényvédelemre lesz szükség mondta Tarcali Gábor, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara elnöke. Ráadásul az úgynevezett invazív fajok megjelenésére kell számítanunk. Ezek olyan rovarok, amelyek nem őshonosak ezen az éghajlaton, a meleg miatt viszont most nálunk is megtelepedhetnek majd, és eddig nem ismert károkat okozhatnak. A kullancs túlélés és alkalmazkodás szempontjából kiválóan alkalmazkodik, az avarba húzódva bármelyik fejlődési stádiumában képes átvészelni a fagyokat, de egy hosszú hideg tél azért sokat elpusztít. Ez az idén elmaradt, így valószínűleg jóval több kullancs lesz, mint kemény telek után. Hasonló a helyzet a csípőszúnyogokkal is. Bár az egyébként fajspecifikus, hogyan telel át, de bárhogy is, a kemény telet nem szereti, ezért hamarabb lesz sok szúnyog, mint megszoktuk. A Tisza-tó- nál és a Balatonnál azt mondták a horgászok, hogy az előző évekhez képest már most sok a szúnyog, annyi van, mint máskor május végén szokott. „Április első -napján végeztük el az első biológiai irtást a Balatonnál - mondta Sáringer Kenyeres Tamás, a balatoni szúnyogirtást irányító szakértői bizottság vezetője. - A szokatlan téli időjárás ellenére nem számítunk rekordévre. Tavaly ilyenkor sokkal rosszabb helyzetben voltunk. A déli parton figyelünk most jobban, mert a magas vízállás ott kedvez a tenyészőhelyek kialakulásának, de eddig úgy tapasztaljuk, hogy a következő hetekben nem lesz nagyobb invázió.” Kontinentális éghajlatunkon a téli lehűlésnek kettős szerepe van. Egyrészt a hideg aktiválja azokat a biokémiai folyamatokat, amelyek előidézik a tél átvészeléséhez szükséges nyugalmi állapotot a növényekben. Másrészt gyé- rítő hatása révén csökkenti az állatok, növények és gombák egyedszámát. Például a rovarokét, köztük az ember által kártevőnek tekintett fajokét, amelyek nem képesek testhőmérsékletüket szabályozni. Ezek a fajok a szélsőséges hideget földben, vagy föld feletti rejtett zugba húzódva igyekeznek átvészelni. Ha elmaradnak a kemény fagyok, mint idén ahogy történt, nagy számban élik túl a telet, és tavasszal akár meglepően nagy tömegben bújnak elő. Ha a folytatás is kedvező, természetesen a kártétel is nagyobb lesz - mondta el Ripka Géza, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉ- BIH) osztályvezetője. Hasonló a helyzet a különböző kórokozók, gyomnövények esetében is. A mostani télnek nemhogy a gyérítő hatása hiányzott, de számos ízeltlábú még szaporodni is képes volt. A szakember azt tanácsolja, már most érdemes nyitott szemmel járni a kiskertekben, szőlőkben, gyümölcsösökben, és szükség esetén megkezdeni a védekezést. Látható példa erre a cserebogár, amely mint a neve is mutatja „májusi” ehhez képest már az elmúlt hetekben több helyen rajzottak a kifejlett rovarok. De a körtelevélbolha is már április elején rakta a tojásait, és több gombafaj is előbb támadhat. A mezőgazdaságilag művelt területeken túl azonban jobb, ha az ember nem avatkozik bele meggondolatlanul és erőszakos módon a folyamatokba. A természet teszi a dolgát, élősködő és ragadozó ízeltlábúak, rovarevő énekes madarak és kisemlősök sikerrel fogják visszaszorítani a felszaporodott kártevők népességét. A kártevők mellett az időjárás teheti még a legrosszabbat: a hirtelen érkezett tavasz miatt a növényzet szinte repülőrajttal indult növekedésnek. Ennek akkor lehet szomorú következménye, ha hirtelen jön egy lehűlés, vagy pár napos éjszakai fagy, mert már az is károsíthatja a kifakadt rügyeket, virágokat, ha nagy a különbség a nappali és az éjszakai hőmérséklet között. Főleg a virágzó csonthéjasok, mint a kajszi- és őszibarack, a meggy vagy az alma lehet veszélyben. A már kibomlott virágokat mínusz 2 fok is elpusztíthatja, akár néhány óra alatt. A szakértő szerint, abban egyelőre nem lehet megalapozottan állást foglalni, hogy a tavaszi tél és a hirtelen megérkezett tavasz korábbi betakarítást eredményez-e a mezőgazdaságban. A korai indulás önmagában még nem jelenti ezt: a növények tenyészidejéből sok hátra van - teszi hozzá Ripka Géza. A legtöbb gazdálkodó előre jár a tavaszi munkákkal, de a szárazság egyre jobban aggasztja őket. A hótakaró hiánya tavaszra kiszárította a talajt, a melegedés beköszön- tével és a csapadékhiány miatt pedig fokozódhat az aszály kialakulása. A déli vidékekről származó idegenhonos fajok mindenesetre egyértelműen a nyertesek közé tartoznak, a kivinek és a fügének például épp ilyen telekre van szüksége. Az allergiások vannak a legnagyobb bajban A korai tavasz az allergiásoknak sem kedvez. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat már januárban jelezte, hogy az enyhe idő hatására egyes kora tavaszi al- lergén növények virágpora megjelent a levegőben. Az Országos Meteorológiai Szolgálat pollentérképén például már március vége óta pirossal ábrázolják az ország nagy részét. Az előrejelzésük szerint, az elkövetkező napokban a nyírfapollen mennyisége országszerte várhatóan magas lesz, de koncentrációja a héten már csökkenhet kissé. Egyre nagyobb területen virágzik a platán, így pollenkoncentrációja gyorsan emelkedik, és elérheti a magas szintet. Magas lehet még helyenként a kőris, a fűz, valamint a ciprus- és a tiszafafélék virágporának mennyisége is. Megkezdődött a tölgy virágzása is, pollenkoncentrációja a héten várhatóan emelkedni fog, és eléri a tüneteket okozó szintet. A nyárfa pollenszezonja a végéhez közeledik, de virágpora helyenként még tüneteket okozó mennyiségben lehet jelen. Általában alacsony koncentrációban előfordul a levegőben a juhar pollenje is, illetve már megjelentek a bükk, a dió, valamint az eperfafélék első pollenszemei is. az allergiások száma meglepő tempóban, évente 10-15 százalékkal, növekszik. Jelenleg mintegy hárommillió embert érint Magyarországon az allergiás betegségek valamilyen formája. Ebben a genetikus okok nagy szerepet játszanak, ahogy az immunrendszer fejlődése és működése is felelős érte. A túlzottan higiénikus környezet, a szükségtelen antibiotikumos kezelések, a mozgásszegény életmód egyformán kedvez annak, hogy akinek hajlama van rá, allergiás is legyen. Érdemes vigyázni, kullancs is több lesz idén. Bakteriális fertőzéseket, Lyme-kórt is terjeszthetnek A szúnyogok jelentik a kisebb gondot, hiszen bár csípésük gyötrő, betegségeket mifelénk nem terjesztenek. Nem úgy, mint a kullancsok: az agyhártyagyulladás mellett bakteriális fertőzéseket, Lyme-kórt és tibo- lát is terjeszthetnek. Előbbi ízületi fájdalmakat, szélsőséges esetben bénulást, a tibola pedig nyirokcsomó-gyulladást okoz. korábban harminc éven át permetezéssel irtották a kullancsokat, de az Európai Unió betiltotta az erre használt vegyszert- így gyakorlatilag most egyáltalán nem irtják ezeket a rovarokat. az alföld kivételével ma már az egész ország fertőzöttnek tekinthető, és ehhez nem szükséges az erdőt járnunk. A kullancs a nedves, árnyékos helyeket kedveli, ezért akár egy parkban is összeszedhetjük. Fertőzött területen járva érdemes néhány óvintézkedést tenni, például hosszú nadrágot viselni, arra ráhúzni a zoknit, illetve a hosszú ujjú felsőt is betűrni a nadrágba, és a megfelelő hatóanyagú - például pi- caridin- vagy dietiltoula- mad-tartalmú - riasztószerek is segíthetnek. fontos kihangsúlyozni, hogy a kullancs nemcsak erdőben kirándulva támadhat ránk - a Lyme-betegek nagy része saját kertjében, futás közben fertőződik meg. A veszélytelennek tűnő helyzetek ugyanis nem intik óvatosságra az embert, és a megelőzés mellett elmarad az utólagos átvizsgálás is. Nagyon fontos tehát, hogy még ha csak minimálisan is tartózkodtunk zöld övezetben - például fociztunk a gyerekekkel az udvaron - utána mindenképp jól nézzük át testünket - figyelmeztet Szolnoki Nikolett, szakorvos. minél korábban sikerül eltávolítani, annál kisebb az esély arra, hogy bármilyen, kullancs által terjesztett kórokozó Jó időben felfedezni a kullancsot a szervezetünkbe jut. Ne használjunk krémeket, ne nyomkodjuk, hanem ragadjuk meg egy csipesszel minél közelebb a bőrünkhöz, és egy egyenes mozdulattal húzzuk ki. lyme-kór diagnosztizálása után ugyanakkor ajánlott a gyógyszeres kezelés. Az antibiotikum hatását kiegészítendő érdemes magas nyomáson történő, úgynevezett hiperbár oxigénterápiát is igénybe venni, ami a Lyme-kór kezelésében a legújabb és hatékony módszer. „külföldön bevált gyakorlat a hiperbár oxigénterápia alkalmazása Lyme-kóros fertőzések esetén” - mondta Szolnoki Nikolett, a Hiperbár Centrum orvosigazgatója. „Hazánkban is egyre többen veszik igénybe a kezelést, és Lyme-kóros pácienseink nagy része felépül a betegségből." Meg volt az oka, miért maradt el ez a tél lakatos Mónika, az Országos Meteorológiai Szolgálat éghajlati szakértője elmondta, hogy a szokatlanul enyhe időjárás több okra vezethető vissza. Az egyik, hogy telente Szibéria felett általában nagy mennyiségű hideg levegő halmozódik fel, ami esetenként a Kárpát-medence fölé húzódva tartósan hideg időjárást okoz. Most viszont a hideg- levegő-felhalmozódás kisebb mértékű volt. Egy másik meghatározó tényező, hogy az atlanti térségben a szokásosnál gyakoribb, esetenként erőteljes ciklonok előoldalán meleg, nedves levegő áramlott térségünkbe, és ezek a ciklonok megakadályozták a sarkvidéki, hideg levegő leáramlását - ismertette a szakember. A télen a sokéves átlaghoz képest csaknem 3 fokkal magasabb volt az országos maximum hőmérséklet. Többször megdőltek a napi melegrekordok is. Valahol még a leghidegebb órában is 10 fok felett alakult a hőmérséklet, olyan is előfordult, hogy napközben 16 foknál is melegebb volt. A CSAPADÉKMENNYISÉG ÍS jóval elmaradt a sokéves átlagtól. Az 1971-2000 időszakban olyan is volt, hogy tizenegy decemberi napon havazott országos átlagban. A mostani szezonban volt olyan hely az országban, ahol öt nap volt hóesés decemberben, míg másutt egyáltalán nem havazott. lakatos Mónika ugyanakkor kiemelte: enyhébb telek régebben is előfordultak. Sőt, tendenciájukat tekintve a múlt század elejétől a téli középhőmérsékletek országos átlagban 0,6 fokos melegedést mutatnak. A melegedéssel párhuzamosan pedig a hó aránya egyre kisebb a téli csapadékban. f A A I »