Tolnai Népújság, 2014. április (25. évfolyam, 77-100. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2014-04-13 / 15. szám

4 A HÉT TEMAJA 2014. ÁPRILIS 13., VASÁRNAP időjárás Az elmaradt tél és a korai tavasz komoly gondokat okozhat. Fenyeget a pollen, a kártevő rovarok, illetve a kullancs- és szúnyoginvázió. De egy fagy az egész gyümölcstermést is tönkreteheti. TÄMAD A POLLEN ÉS A SZÚNYOG Pollennaptár hónapok szerint hónap pollen február éger, mogyoró március éger, mogyoró, fűz, kőris, nyár, nyír, gyermekláncfű, bükk április éger, mogyoró, fűz, kőris, nyár, nyír, tölgy, gyermekláncfű, bükk, gyertyán, platán, pázsitfűfélék, hárs május éger, fűz, kőris, nyár, nyír, tölgy, gyermek­láncfű, bükk, gyertyán, platán, pázsitfű- félék, hárs június nyár, tölgy, gyermekláncfű, platán, pázsitfűfélék, rozs, hárs, kukorica, kender július pázsitfűfélék, rozs, kukorica, kender, üröm, parlagfű augusztus pázsitfűfélék, rozs, kukorica, kender, üröm, parlagfű szeptember kender, üröm, parlagfű október kender, üröm, parlagfű Rajzanak a májusi cserebogarak, többen tüsszögnek, mert minden egyszerre virágzik, és szúnyogból is hamarabb lett sok. Az enyhe tél csak eddig volt kényelmes, fűtésszámla helyett másként fizethetjük meg a tél árát. Fábos Erika Idén elmaradt a tél, vagyis nem volt igazi a Kárpát-medencére jellemző leghidegebb évszak. A hőmérséklet 2,6, néhol pe­dig több mint 3 fokkal haladta meg sokéves átlagot. Ez pedig azt jelenti, hogy ez volt a méré­sek kezdete óta a harmadik leg­melegebb tél Magyarországon. A tavaszias időnek nyáron kö­vetkezhet a böjtje. , Ahogy a mezőgazdasági kár­tevők is jobban túlélték a telet, sokkal több és hatékonyabb növényvédelemre lesz szükség mondta Tarcali Gábor, a Ma­gyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara elnöke. Ráadásul az úgynevezett in­vazív fajok megjelenésére kell számítanunk. Ezek olyan rova­rok, amelyek nem őshonosak ezen az éghajlaton, a meleg miatt viszont most nálunk is megtelepedhetnek majd, és ed­dig nem ismert károkat okoz­hatnak. A kullancs túlélés és alkal­mazkodás szempontjából kivá­lóan alkalmazkodik, az avarba húzódva bármelyik fejlődési stádiumában képes átvészelni a fagyokat, de egy hosszú hideg tél azért sokat elpusztít. Ez az idén elmaradt, így valószínűleg jóval több kullancs lesz, mint kemény telek után. Hasonló a helyzet a csípőszúnyogokkal is. Bár az egyébként fajspecifikus, hogyan telel át, de bárhogy is, a kemény telet nem szereti, ezért hamarabb lesz sok szúnyog, mint megszoktuk. A Tisza-tó- nál és a Balatonnál azt mond­ták a horgászok, hogy az előző évekhez képest már most sok a szúnyog, annyi van, mint más­kor május végén szokott. „Április első -napján végez­tük el az első biológiai irtást a Balatonnál - mondta Sár­inger Kenyeres Tamás, a ba­latoni szúnyogirtást irányító szakértői bizottság vezetője. - A szokatlan téli időjárás el­lenére nem számítunk rekord­évre. Tavaly ilyenkor sokkal rosszabb helyzetben voltunk. A déli parton figyelünk most jobban, mert a magas vízállás ott kedvez a tenyészőhelyek kialakulásának, de eddig úgy tapasztaljuk, hogy a következő hetekben nem lesz nagyobb in­vázió.” Kontinentális éghajlatun­kon a téli lehűlésnek kettős szerepe van. Egyrészt a hideg aktiválja azokat a biokémiai folyamatokat, amelyek elő­idézik a tél átvészeléséhez szükséges nyugalmi állapotot a növényekben. Másrészt gyé- rítő hatása révén csökkenti az állatok, növények és gombák egyedszámát. Például a rovaro­két, köztük az ember által kár­tevőnek tekintett fajokét, ame­lyek nem képesek testhőmér­sékletüket szabályozni. Ezek a fajok a szélsőséges hideget földben, vagy föld feletti rejtett zugba húzódva igyekeznek át­vészelni. Ha elmaradnak a ke­mény fagyok, mint idén ahogy történt, nagy számban élik túl a telet, és tavasszal akár meg­lepően nagy tömegben bújnak elő. Ha a folytatás is kedvező, természetesen a kártétel is na­gyobb lesz - mondta el Ripka Géza, a Nemzeti Élelmiszer­lánc-biztonsági Hivatal (NÉ- BIH) osztályvezetője. Hasonló a helyzet a különböző kóroko­zók, gyomnövények esetében is. A mostani télnek nemhogy a gyérítő hatása hiányzott, de számos ízeltlábú még szapo­rodni is képes volt. A szakem­ber azt tanácsolja, már most érdemes nyitott szemmel jár­ni a kiskertekben, szőlőkben, gyümölcsösökben, és szükség esetén megkezdeni a védeke­zést. Látható példa erre a cse­rebogár, amely mint a neve is mutatja „májusi” ehhez képest már az elmúlt hetekben több helyen rajzottak a kifejlett ro­varok. De a körtelevélbolha is már április elején rakta a tojá­sait, és több gombafaj is előbb támadhat. A mezőgazdaságilag művelt területeken túl azonban jobb, ha az ember nem avatkozik bele meggondolatlanul és erő­szakos módon a folyamatokba. A természet teszi a dolgát, élős­ködő és ragadozó ízeltlábúak, rovarevő énekes madarak és kisemlősök sikerrel fogják visszaszorítani a felszaporo­dott kártevők népességét. A kártevők mellett az időjá­rás teheti még a legrosszabbat: a hirtelen érkezett tavasz miatt a növényzet szinte repülőrajt­tal indult növekedésnek. En­nek akkor lehet szomorú kö­vetkezménye, ha hirtelen jön egy lehűlés, vagy pár napos éjszakai fagy, mert már az is károsíthatja a kifakadt rügye­ket, virágokat, ha nagy a kü­lönbség a nappali és az éjsza­kai hőmérséklet között. Főleg a virágzó csonthéjasok, mint a kajszi- és őszibarack, a meggy vagy az alma lehet veszélyben. A már kibomlott virágokat mí­nusz 2 fok is elpusztíthatja, akár néhány óra alatt. A szakértő szerint, abban egyelőre nem lehet megalapo­zottan állást foglalni, hogy a tavaszi tél és a hirtelen megér­kezett tavasz korábbi betakarí­tást eredményez-e a mezőgaz­daságban. A korai indulás ön­magában még nem jelenti ezt: a növények tenyészidejéből sok hátra van - teszi hozzá Ripka Géza. A legtöbb gazdálkodó előre jár a tavaszi munkákkal, de a szárazság egyre jobban aggasztja őket. A hótakaró hi­ánya tavaszra kiszárította a talajt, a melegedés beköszön- tével és a csapadékhiány miatt pedig fokozódhat az aszály ki­alakulása. A déli vidékekről származó idegenhonos fajok mindenesetre egyértelműen a nyertesek közé tartoznak, a ki­vinek és a fügének például épp ilyen telekre van szüksége. Az allergiások vannak a legnagyobb bajban A korai tavasz az allergiások­nak sem kedvez. Az Állami Népegészségügyi és Tisztior­vosi Szolgálat már januárban jelezte, hogy az enyhe idő ha­tására egyes kora tavaszi al- lergén növények virágpora megjelent a levegőben. Az Or­szágos Meteorológiai Szolgá­lat pollentérképén például már március vége óta pirossal ábrázolják az ország nagy ré­szét. Az előrejelzésük szerint, az elkövetkező napokban a nyírfapollen mennyisége or­szágszerte várhatóan magas lesz, de koncentrációja a hé­ten már csökkenhet kissé. Egyre nagyobb területen vi­rágzik a platán, így pollen­koncentrációja gyorsan emel­kedik, és elérheti a magas szintet. Magas lehet még he­lyenként a kőris, a fűz, vala­mint a ciprus- és a tiszafafé­lék virágporának mennyisége is. Megkezdődött a tölgy vi­rágzása is, pollenkoncentráci­ója a héten várhatóan emel­kedni fog, és eléri a tüneteket okozó szintet. A nyárfa pollen­szezonja a végéhez közeledik, de virágpora helyenként még tüneteket okozó mennyiség­ben lehet jelen. Általában ala­csony koncentrációban elő­fordul a levegőben a juhar pollenje is, illetve már meg­jelentek a bükk, a dió, vala­mint az eperfafélék első pol­lenszemei is. az allergiások száma meg­lepő tempóban, évente 10-15 százalékkal, növekszik. Je­lenleg mintegy hárommillió embert érint Magyarorszá­gon az allergiás betegségek valamilyen formája. Ebben a genetikus okok nagy szere­pet játszanak, ahogy az im­munrendszer fejlődése és működése is felelős érte. A túlzottan higiénikus kör­nyezet, a szükségtelen anti­biotikumos kezelések, a moz­gásszegény életmód egyfor­mán kedvez annak, hogy aki­nek hajlama van rá, allergi­ás is legyen. Érdemes vigyázni, kullancs is több lesz idén. Bakteriális fertőzéseket, Lyme-kórt is terjeszthetnek A szúnyogok jelentik a kisebb gondot, hiszen bár csípésük gyötrő, betegségeket mifelénk nem terjesztenek. Nem úgy, mint a kullancsok: az agyhár­tyagyulladás mellett bakteriális fertőzéseket, Lyme-kórt és tibo- lát is terjeszthetnek. Előbbi ízü­leti fájdalmakat, szélsőséges esetben bénulást, a tibola pedig nyirokcsomó-gyulladást okoz. korábban harminc éven át permetezéssel irtották a kullan­csokat, de az Európai Unió be­tiltotta az erre használt vegy­szert- így gyakorlatilag most egyáltalán nem irtják ezeket a rovarokat. az alföld kivételével ma már az egész ország fertőzöttnek tekinthető, és ehhez nem szük­séges az erdőt járnunk. A kul­lancs a nedves, árnyékos helye­ket kedveli, ezért akár egy parkban is összeszedhetjük. Fertőzött területen járva érde­mes néhány óvintézkedést ten­ni, például hosszú nadrágot viselni, arra ráhúzni a zoknit, illetve a hosszú ujjú felsőt is betűrni a nadrágba, és a meg­felelő hatóanyagú - például pi- caridin- vagy dietiltoula- mad-tartalmú - riasztószerek is segíthetnek. fontos kihangsúlyozni, hogy a kullancs nemcsak erdőben ki­rándulva támadhat ránk - a Lyme-betegek nagy része saját kertjében, futás közben fertőző­dik meg. A veszélytelennek tű­nő helyzetek ugyanis nem intik óvatosságra az embert, és a megelőzés mellett elmarad az utólagos átvizsgálás is. Nagyon fontos tehát, hogy még ha csak minimálisan is tartózkodtunk zöld övezetben - például fociz­tunk a gyerekekkel az udvaron - utána mindenképp jól nézzük át testünket - figyelmeztet Szol­noki Nikolett, szakorvos. minél korábban sikerül eltá­volítani, annál kisebb az esély arra, hogy bármilyen, kul­lancs által terjesztett kórokozó Jó időben felfedezni a kullancsot a szervezetünkbe jut. Ne hasz­náljunk krémeket, ne nyom­kodjuk, hanem ragadjuk meg egy csipesszel minél közelebb a bőrünkhöz, és egy egyenes mozdulattal húzzuk ki. lyme-kór diagnosztizálása után ugyanakkor ajánlott a gyógyszeres kezelés. Az anti­biotikum hatását kiegészíten­dő érdemes magas nyomáson történő, úgynevezett hiperbár oxigénterápiát is igénybe ven­ni, ami a Lyme-kór kezelésé­ben a legújabb és hatékony módszer. „külföldön bevált gyakorlat a hiperbár oxigénterápia alkal­mazása Lyme-kóros fertőzések esetén” - mondta Szolnoki Ni­kolett, a Hiperbár Centrum or­vosigazgatója. „Hazánkban is egyre többen veszik igénybe a kezelést, és Lyme-kóros pá­cienseink nagy része felépül a betegségből." Meg volt az oka, miért maradt el ez a tél lakatos Mónika, az Országos Meteorológiai Szolgálat éghajla­ti szakértője elmondta, hogy a szokatlanul enyhe időjárás több okra vezethető vissza. Az egyik, hogy telente Szibéria felett álta­lában nagy mennyiségű hideg levegő halmozódik fel, ami ese­tenként a Kárpát-medence fölé húzódva tartósan hideg időjá­rást okoz. Most viszont a hideg- levegő-felhalmozódás kisebb mértékű volt. Egy másik meg­határozó tényező, hogy az at­lanti térségben a szokásosnál gyakoribb, esetenként erőteljes ciklonok előoldalán meleg, ned­ves levegő áramlott térségünk­be, és ezek a ciklonok megaka­dályozták a sarkvidéki, hideg levegő leáramlását - ismertette a szakember. A télen a sokéves átlaghoz ké­pest csaknem 3 fokkal maga­sabb volt az országos maximum hőmérséklet. Többször megdől­tek a napi melegrekordok is. Valahol még a leghidegebb órá­ban is 10 fok felett alakult a hő­mérséklet, olyan is előfordult, hogy napközben 16 foknál is melegebb volt. A CSAPADÉKMENNYISÉG ÍS jóval elmaradt a sokéves átlagtól. Az 1971-2000 időszakban olyan is volt, hogy tizenegy de­cemberi napon havazott orszá­gos átlagban. A mostani szezon­ban volt olyan hely az ország­ban, ahol öt nap volt hóesés de­cemberben, míg másutt egyálta­lán nem havazott. lakatos Mónika ugyanakkor kiemelte: enyhébb telek régeb­ben is előfordultak. Sőt, tenden­ciájukat tekintve a múlt század elejétől a téli középhőmérsékle­tek országos átlagban 0,6 fokos melegedést mutatnak. A mele­gedéssel párhuzamosan pedig a hó aránya egyre kisebb a téli csapadékban. f A A I »

Next

/
Oldalképek
Tartalom