Tolnai Népújság, 2014. április (25. évfolyam, 77-100. szám)
2014-04-02 / 77. szám
2014. ÁPRILIS 2., SZERDA GAZDASAG 5 Szaporodnak az egészségügyben az orvosi műhibaperek Októbertől lehet pályázni eu-pénzek Az állami szakapparátusba a piacról is érkezhetnek Az operatív programok tervezett forráskerete (2014-2020, milliárd forint) Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP): 2720 Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP): 1160 Környezet- és Energetikai Hatékonysági Operatív Program (KEHOP): 1120 Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP): 1034 Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP): 885 Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program (KÖFOP): 300 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program (VEKOP): 270 Összesen: 7490 FORRÁS: MINISZTERELNÖKSÉG jog Az orvosi műhibaperekben megítélt kártérítések elvileg ugyan nem limitálhatok, ám a gyakorlat azt mutatja, hogy azok összegét „ésszerű” mértékben határozza meg a bíróság - olvasható egyebek mellett a Műhibaperek és kártérítési perek az egészségügyben című könyvben. A kötetet is bemutató betegjogi konferencián a szervező Társaság a Szabadságjogokért Betegjogi és Önrendelkezési Programvezetője, Bence Rita elmondta: az óta, hogy 2011-ben megszüntették a hatósági jogkörrel is rendelkező Egészségbiztosítási Felügyeletet, annak ellenére kevesebben fordulnak a betegjogi képviselőkhöz, hogy a jogsértések száma tapasztalataik szerint nem csökkent. Az említett könyv egyik szerzője, Hidvéginé Adorján Lívia bíró úgy fogalmazott, hogy ma az egyetlen hatékony eszköz a betegjogok érvényesítésére a per. A műhibaügyek számának emelkedésében azonban szerinte az is nyilvánvaló szerepet játszik, hogy sok keresetet pénzszerzési céllal nyújtanak be, miután sok ügyvéd számára ez a terület komoly üzletet jelent. A jogászokkal és a kórházvezetőkkel egyetértve a Hidvéginé Adorján Lívia és a kötet társszerzője, Sáriné Simkó Ágnes is úgy látja: a kórházak felelősségbiztosítási rendszere nem képes betölteni a feladatát. Az intézményeknek nincs pénzük arra, hogy olyan biztosítást kössenek, amely nagy értékű pereket is fedez, az elérhető konstrukciók számos területet le sem fednek, viszont tele vannak olyan kitételekkel, hogy milyen esetben nem állnak helyt az intézmény helyett a biztosítók. A szakemberek szerint az egészségügyi intézmények számára lényegesen nagyobb védelmet kellene biztosítani, és ez immár új tulajdonosuk, az állam feladata lenne. Korábbi statisztikák szerint hazánkban évente átlagosan mintegy 400-500 kártérítési per kezdődik, a megítélt kárösszeg mintegy 2 milliárd forintot tesz ki, ami az amúgy is szűkre szabott kórházi büdzsét terheli. ■ H. É. Legkésőbb október 15-én jelenhetnek meg a 2014-2020- as uniós fejlesztési ciklus forrásainak elköltésére vonatkozó kiírások - közölte a fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkár. Addigra kell kiépülnie annak az állami szakapparátusnak is, amely a közszféra projektjeivel kapcsolatos pályázatírói feladatokat ellátja. Csepreghy Nándor elmondta: az állami szakértői gárdában a jelenleg a piacon dolgozó pályázatírók is helyet kaphatnak. Tar Gábor „A kormánynak egyrészt kötelessége a tájékoztatás, másrészt a konfliktusos helyzetek is fel kell vállalni és nyíltan egymás szemébe nézni, hogy mindenki tisztában legyen, miért születtek bizonyos döntések” - így indokolta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációjáért felelős helyettes államtitkára a Pályázati Projektmenedzserek és Tanácsadók Országos Szövetségének (PÁTOSZ) rendezvényén azt, miért fogadta el a PÁTOSZ felkérését arra, hogy mutassa be, miként változnak az uniós pályázati rendszer szabályozásai a pályázatírók, pályázati tanácsadók szempontjából. A 2014-2020-as ciklusban ugyanis jelentősen módosul az eddig alkalmazott rendszer, ami számos pályázatíró munkáját teheti feleslegessé. A kormány döntése értelmében 300 millió forintos értékhatár alatt a támogatásokhoz a vállalkozások kedvezményezettjei a normatív feltételek teljesítése esetén automatikusan hozzájuthatnak, vagyis a pályázat benyújtásához elvileg nem lesz szükség pályázatírók segítségére. Emellett a közszférában, a minisztériumoknál, állami cégeknél, önkormányzatoknál, 5 százalékos díjazás „az utóbbi időszakban számos olyan találgatás volt, hogy a pályázatírók 10-15-20 százalékos díjazás ellenében dolgoznak. Ezek irreálisan magas, véleményünk szerint nem megfelelő számok voltak” - emelte ki a PÁTOSZ alelnöke. Glósz Andrea elmondta a PÁTOSZ tagsága körében végzett, a 2007-2013 közötti projektekre vonatkozó felmérés szerint a támogatási összeg 1-5 százalékára egyetemeknél olyan szakapparátus épül ki akár létszám- bővítés révén a következő pár hónapban, amely felelni fog az EU-forrásból finanszírozott projektekért a projektötlet megszületésétől annak megvalósításáig. Csepreghy Nándor ezzel kapcsolatban kiemelte: ennek a kapacitásnak a kiépítésében nagyon sok olyan szakemberre lesz szükség, aki korábban pályázatíró cégek alkalmazottjaként dolgozott. Az érintett szervezetek a megfelelő szakapparátus kiépítéséhez a költségvetésből, és nem az uniós fejlesztési keretből kapnak majd forrásokat, vagyis így több pénz marad majd a tényleges fejlesztésre - tette hozzá. tehető a pályázatírók díjazásának mértéke a kkv-pályá- zatok esetében. Kiemelte: ez a díjazás a teljes projekt-lebonyolításra vonatkozik, amely magában foglalja a pályázat előkészítését, a pályázat megírását, a teljeskö- rű projektmenedzsmentet és adott esetben a monitoring időszakot. A 100 millió forint feletti projekteknél ezek az arányok nagymértékben csökkennek - tette hozzá. Csepreghy Nándor elismerte, hogy a 300 millió forint értéket meghaladó projekteken túl még vannak olyan pályázati típusok, ahol továbbra is szükség lehet pályázatíró cégekre, projektmenedzsmenti segítségre. Ezek között a k+f-, innovációs pályázatokat említette. Az állami pályázatíró, pályázati tanácsadói kapacitásnak október 15-ére mindenképpen ki kell épülnie, ugyanis a helyettes államtitkár elmondta: legkésőbb addigra a brüsszeli jóváhagyást követően mindegyik operatív programban megjelenhetnek majd a 2014- 2020-as ciklus forrásainak elköltésére vonatkozó kiírások. Hozzátette: a kormány pár napon belül benyújtja az egyes ágazatokra vonatkozóan a fejlesztési célokat, illetve a hozzájuk rendelt forrásokat meghatározó operatív programokat az Európai Bizottságnak. A brüsz- szeli testület pedig várhatóan a nyár végén, ősz elején hagyja majd azokat jóvá. Csepreghy Nándor szólt arról is, hogy jelentős uniós forrásokat kívánnak elkülöníteni bizonyos szektorokra, amelyek révén Magyarország hosszútávon fejlődési pályára állítható. Ezek között példaként az autó-, illetve egészségipart, valamint az informatikát említette. Elszámolás: a bevételek és a kiadások is nőttek tavaly államháztartás A kormányzati szektor bevétele 13866,2 milliárd, kiadása 14 547,2 milliárd, hiánya 681,0 milliárd forint volt 2013-ban - közölte a nemzeti számlák rendszere (ESA95) módszertani előírásai alapján összeállított adatokat a KSH. Az Európai Uniónak március 31-én jelentett adatok szerint a kormányzati szektor hiánya 2013-ban 627 milliárd forint, a GDP 2,2 százaléka. Ez kedvezőbb a korábbi prognózisoknál. Az Európai Bizottság február végén kiadott téli gazdasági prognózisa is még 2,4 százalékos deficittel számolt. A bevételek 2012-höz képest 6,1, a kiadások 6,4 százalékkal növekedtek. A kormányzati szektor adóssága, az MNB adatai alapján, 2013 végén 23068 milliárd forint volt, ez a GDP 79,2 százalékának felel meg. A tavalyi év egészében az egyéb bevételek - ide tartozik az e-útdíj vagy az uniós pénzek - 17,1 százalékkal, a társadalombiztosítási hozzájárulások 4,6, a termelési és importadók 4.5 százalékkal - ebből az áfa 2,3 százalékkal -, a jövedelem- adók pedig 1,9 százalékkal emelkedtek, a tőkeadók pedig 3.6 százalékkal csökkentek. A 2013-as kiadások emelkedésében a felhalmozási kiadások 17,7 százalékos bővülése játszotta a legnagyobb szerepet, amelyhez továbbra is az árvízvédekezéssel kapcsolatos nagyprojektek, az egyéb középületek, közterületek felújítása, valamint a katasztrófavédelmi és rendvédelmi fejlesztések járultak hozzá. A termelőfelhasználás 9,1 százalékkal az egyéb kiadások 8,5, a munkavállalói jövedelem 5,8, a kamatok 4,8 és a pénzbeni társadalmi juttatások 2,4 százalékkal emelkedtek. ■ VG A kormányzat kiadásai és bevételei (milliárd forint) — Kiadás — Bevétel 2011.1. n.év-2013. IV. n.év VG-GRAFIKA FORRÁS: MNB Aláírták a paksi szerződést kormányszóvivő Egy orosz miniszterhelyettes beszélt a megállapodásról PROMÓCIÓ Idén is innovációs pályázat a Telekomnál Magyarország aláírta Oroszországgal a paksi bővítéssel kapcsolatos orosz állami hitel- nyújtásra vonatkozó megállapodást - erősítette meg Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár. A kormány- szóvivői tájékoztatón elmondta: a megállapodást az Országgyűlés elé terjesztik, a megalakuló parlament tárgyalhatja meg azt. A dokumentumot Brüsszel számára is rendelkezésre bocsátották. Tegnap a Vedomosztyi című lap írt arról, hogy a két ország aláírta a mintegy 10 milliárd euró értékű kormányközi megállapodást. A lap Szergej Sztor- csak orosz pénzügyminiszLázár János ter-helyettesnek az Interfax orosz hírügynökség számára hétfőn adott tájékoztatására hivatkozott. E szerint a magyar fél az idei évtől (2014-től) évi 3,95 százalékos kamatot fizet az orosz állami hitelért az atomerőművi blokkok működésbe lépéséig, de nem később, mint 2026. március 15-ig. A hiteltörlesztés első 7 évében 4,50 százalékos, a második 7 évben 4,80 százalékos, az utolsó 7 évben pedig 4,95 százalékos lesz a kölcsön kamata. Az ellenzék pártjai azt kérték számon, hogy Lázár János nem közölte, ki és mikor írta alá a megállapodást a magyar kormány részéről. ■ Lázár: fair a rendszer legitim És fair a magyar választási rendszer - közölte Lázár János a tájékoztatón, hozzátéve, az is a demokrácia erejét mutatja, hogy míg 2010-ben 810-en indultak, most több mint 1500jelöltre lehet szavazni az országgyűlési választáson. az államtitkár a választási felkészülésről tartott kormány- szóvivői sajtótájékoztatón beszámolt arról, hogy bár pénteken 16 óráig még lehet módosítani a névjegyzéket, de jelenleg 8 millió 220 ezer választásra jogosult van, közülük nyolcmilliónak van állandó magyarországi lakcíme. startup A Telekom 2014-ben is keresi a legkiemelkedőbb hazai ötleteket a tavaly már rendkívül sikeresnek bizonyult nemzetközi innovációs versenye, a „Telekom Innovation Contest” keretében. Április 11-ig várják a pályázatokat öt kategóriában. A Magyar Telekom a Deutsche Telekommal együttműködve az idén is elindítja a nemzetközi Telekom Innovációs Versenyt. Kreatív diákok csapatai, startup ötletekkel rendelkező vállalkozók és újonnan alakult informatikai vállalkozások különböző kategóriákban pályázhatnak. A pályázatokat a www. telekom-innovation-contest. com weboldalon keresztül 2014. április 11-ig lehet feltölteni. A két vagy több főből álló csapatok öt kategóriában pályázhatnak ötleteikkel: felhőalapú szolgáltatások, média és kommunikáció a jövőben, a tárgyak internete, kiberbizton- ság, valóságos adatok (Reality Data) és intelligens energia. A verseny fődíja többek között potenciális befektetés akár 150000 euró összegig, részvételi lehetőség a DT nemzetközi startup akszelerációs programjaiban, hardver- és szoftvercsomagok, továbbá közvetlen konzultációs lehetőség a Deutsche Telekom Csoport döntéshozóival. ■
