Tolnai Népújság, 2014. március (25. évfolyam, 51-75. szám)

2014-03-07 / 56. szám

2 KORKÉP 2014. MÁRCIUS 7., PÉNTEK JEGYZET KASZÁS a ENDRE Multinál dolgoznék! A multinacionális vállala­tokat tartják a legvonzóbb munkaadóknak a magyar munkavállalók, mutat rá egy friss közvélemény-kutatás. Hogy a közel tízezer megkér­dezett mennyire komolyan gondolja véleményét, egyér­telműen kiderül abból, hogy az első tízben egy hazai és kilenc külföldi tulajdonú multi végzett, de utánuk is a „nagyok” taroltak. azért ha egy kicsit jobban belegondolunk, az általános véleményalkotás mögött biztosan meglátunk néhány árnyalatot. Mert valóban bárhol a világon komoly presztízst jelent a nálunk is jelen lévő - a multik között is kiemelkedőként kezelt - valamelyik nagy autógyártónál dolgozni. De mindjárt más megvilágítás­ba kerül a multinacionális kategória, ha, mondjuk, az idehaza is sokat emlegetett kereskedelmi láncokat néz­zük. Azt, amelyik még azt is szigorúan leszabályozza, hogy mikor és hányszor mehet ki pisilni a pénz­táros, vagy azt, amelyik a munkaidő-beosztással hozza lehetetlen helyzetbe alkalmazottait. ; - i a MULTiKKAL sajnos a rp- /t JI giónkban sincsenek jó ta-- pasztalataink. Legfőképpen azért, mert nincsenek. Leg­alábbis a munkavállalók által olyan nagyra tartott termelő cégekből, pláne autóipari nagyvállalatokból van hiány. megítélésüket - az oda vá- gyakozók elképzeléseivel szemben - nálunk tovább árnyalhatja az egykor mul- tiknál alkalmazott munka- vállalók véleménye. Érde­kes lenne tudni, hogy nosz­talgiával vagy fellélegezve gondolnak-e vissza azokra az időkre. Mert ők például már azt is tudják, hogy egy multi nemcsak sok embert foglalkoztat, hanem, ha arra kerül a sor, sokat is küldhet el. Forradalom és fegyverkezés Ukrajna A helyzet egyre inkább háborús, véli a pécsi történész Ugrálóvár varja az ifjú olvasókat a könyvtárban pécs Naponta változik a hely­zet Ukrajnában, s egyre ne­hezebb megjósolni, mi lesz az események vége. Gönczi Andrea történészt, a Pécsi Tudományegyetem munka­társát erről is kérdeztük. Fülöp Zoltán- Mielőtt a történészt kérdeznénk, előbb felteszünk egy személye­sebb kérdést. Ön kárpátaljai ma­gyar - mik a hírek otthonról?- Tizenhét évesen jöttem el Kárpátaljáról, Pécsett jártam egyetemre, de a diploma meg­szerzését követően hazatértem, a Kárpátaljai Magyar Főiskolán oktattam 13 évig. Néhány éve újra itt élek, ám rendszeresen járunk vissza a szülőföldemre. A családommal, a barátaimmal folyamatosan tartom a kapcso­latot ezekben a napokban. Tő­lük tudom, hogy a problémák most már a mindennapokba is beszivárogtak. Legutóbb pél­dául késett a nyugdíj. Ez talán nem hangzik olyan szörnyű­nek, de hát aki ismeri az otta­ni szegénységet, az tudja, hogy ott nagyon sokan egyik napról a másikra élnek. Ráadásul az áremelések is egyre erőtelje­sebbek, drágul minden. Szóval nem könnyű a helyzet.- Az esetleges fegyveres össze­tűzések hírére ők hogyan rea­gáltak? ■ - -'Amikor elterjedt az a hí- ye^tplés, hogy minden fiatalt, akkor az ottani magyar fiúk megijedtek: úgy gondolta mindenki, hogy ez velük kezdődik majd. Nem sza­bad elfelejteni, hogy az új uk­rán kormány első intézkedése az volt, hogy eltörölte a nyelv­törvényt, azaz csorbította a ki­sebbségek jogait.- Témánál vagyunk: Putyinék Is azzal érvelnek a krími bevonulás mellett, hogy meg kell védeniük az ott élő oroszokat.- így van. Ismerős a helyzet? Egy szomszédos nagyhatalom megvédi a fiait egy másik or­szágban úgy, hogy fegyverrel beavatkozik...- Igen, láttunk már ilyet. Mond­juk 1938-ban. De azért még csak nem tartunk ott... „Szerintem a tárgyalóasztalnál dől majd el minden” Görögország vagy inkább Koszovó? AHOGY CIKKÜNKBEN IS írtuk, Gönczi Andrea Kárpátalján szü­letett, s ott is élt sokáig. Az érin­tettsége miatt olyan aspektusok­ra is felhívta a figyelmünket, amelyek fölött talán elsiklot- tunk volna.- Ukrajna, mint országosak a kilencvenes évek óta létezik: a Szovjetunió felbomlásával szü­letett meg. Ezért az ukránok­nak nagyon fontos a nemzeti öntudat erősítése - a nyelvtör­vény is ezt szolgálja. Az ország keleti részében sok az orosz, ráadásul itt van a nyersanyag- készlet jelentős része. Ezzel szemben nyugaton nincs erős gazdaság, sem ipar, sem nyers­anyag. Az ország kettészakadá­sa nem szürreális egyáltalán - a kérdés csak az, hogy ha Nyu­gat-Ukrajna az Európai Unió­hoz húz, akkor az EU ezzel nem kap-e a nyakába egy újabb Gö­rögországot, azaz egy olyan te­rületet, ahol nagy a szegénység, óriási a korrupció, s a szegény­ség miatt még piacként sem áll­ja mega helyét. Persze a másik oldalról is nézhető a helyzet: nincs szükség újabb Görögor­szágra - de nyilván nincs szük­ség újabb Koszovóra sem.- Nem, nem tartunk ott. És bízom abban, hogy nem is fo­gunk.- A világméretű bizalmon tűi van garancia arra, hogy nem kemé- nyedik a helyzet?- Amíg nem dördülnek a fegyverek, addig senki sem hisz abban, hogy itt tényleg háború lesz. Én azt gondolom, hogy valóban nem lesz: a tár­gyalóasztalnál meg fognak ol­dódni a problémák. Mindenki­nek ez az érdeke. Oroszország gazdasági válságban van, nem teheti meg, hogy egyszerűen leválik a nyugati civilizációról, és elszigetelődik. A nyugati ha­talmaknak pedig szüksége van arra a gázkészletre, amely az oroszok kezében van. Ebben az érzékeny egyensúlyban zavart okoz Ukrajna - de a hangsúly az egyensúly. Úgyhogy úgy vé­lem, helyre fog ez állni.- Egyáltalán: mikor durvultak így el az események?- Ez egy hosszú folyamat eredménye. A forradalom ki­szabadította a szellemet a pa­lackból: az események meg­mutatták, hogy igenis lehet még nagypolitikai szinten is változásokat elérni, ha megvan hozzá az akarat. A forradalom megdöntötte a kormányt, ám sok, Ukrajnában élő orosz sze­mét arra nyitotta fel, hogy ha Kijevben lehetett lépni, akkor miért ne leütne máshol is?, Mi­ért ne lehetne kiharcolni olyan dolgokat, amelyekért, már hosz- szú ideje küzdenek? A forrada­lom így váltott át szinte pillana­tok alatt fegyverkezésbe.- Ennyire egyszerű lenne az egész? Hogy a Krím-félszigeten élő oroszok függetlenséget akar­nak?- Igen, így van. Ennek a te­rületnek eddig autonómiája volt, amit most korlátoztak, s a nyelvtörvény eltörlésével to­vább szűkítették a lehetőségei­ket az oroszságuk vállalására. A forradalom nekik azt sugall­ta, hogy most kell lépni, most van lehetőség a változásra. Ab­ban biztos vagyok, hogy lesz is változás, de ahogy mondtam, szerintem a tárgyalóasztalnál dől majd el minden. Ebben bízom én, és ebben bízik az egész világ. szekszárd Különleges, mond­hatni szokatlan eszközzel, egy ugráló várral gazdago­dott az Illyés Gyula megyei könyvtár. A bizonyára nagy népszerűségre szert tevő szerkezetet először március 21-22-én lesz alkalmuk ki­próbálni a gyerekeknek az Internet Fiesta program-so­rozat keretében. Az ugráló várat nemcsak a megyeszék­helyen használhatják majd az olvasni szerető gyerekek, a területi munka keretében a falvakban tartott könyvtá­ri rendezvényekre is eljut. A bibliotékába beiratkozott gyerekek térítésmentesen hásználhatják a várat. Mint ismeretes, a könyvtári tagság tizenhat éves korig ingyenes, tehát még most sem késő be­iratkozni. A vár festése híven tükrö­zi, hogy kiknek szánják, a hangulatos, színes képek könyvespolcokat, köteteket, olvasólámpát, mesefigurákat ábrázolnak, így kötve össze a gyerekek számára két nagyon hasznos tevékenységet, az ol­vasást és a testmozgást. Az Internet Fiesta, ahol első ízben vehetik majd birtokba az ugráló várat a gyerekek, a könyvtár népszerű rendez­vény sorozata, amelyet az idén 15. alkalommal rendeznek meg. A jubileumi program március 20-tól 27-ig tart. A rendezvény célja, hogy a világháló hasznos felhaszná- láságih}vja.hia íveimet, és rávilágítson a hatékony ki­használási lehetőségekre. Ez alatt az idő alatt terítésmentes lesz a számítógép használat, és sok érdekes program, kö­zöttük meglepetések várják az olvasókat. ■ Venter M. A Könyvtár munkatársai tesztelték Tizennyolcmilliós luxusautó is szerepelt a NAV árverésén tapasztalat Nő azoknak az aránya, akik nem „hivatásszerűen” licitálnak az eljárások során * dél-dunántúl Megdöbbentően magas számú, több mint 172 ezer végrehajtást indított a régi­óban tavaly a NAV, amiből ösz- szességében közel 21 milliárd forintnyi árbevétele származott az adóhatóságnak. Mint Barlai Krisztinától, a NAV Dél-Dunántúli Regionális Igazgatóságának sajtószóvivőjé­től megtudtuk, a végrehajtások száma a jövedelem-letiltások, és az inkasszók gyakorisága miatt ugrott meg. A változó jogszabá­lyok a NAV hatáskörébe utalták a helyi adók és részben a ki nem fizetett közüzemi tartozások be­hajtását is. A végrehajtások má­sik elterjedt formája az ingó és ingatlan vagyonelemek árvere­zése, ilyenből közel 2500-at vitt végig az adóhatóság.- A NAV az elektronikus fe­lületen történő értékesítést he­lyezi előtérbe a hagyományos árverési formával szemben, így amennyiben ennek jogszabályi feltételei fennállnak minden le­hetséges esetben elektronikus árverést tűz ki - tájékoztatott Barlai Krisztina. A tavalyi árverések is hoztak érdekes tapasztalatokat. Az ár­verésre került vagyontárgyak között például az ingóságok kö­rében 18 millió forint értékű gépjármű bírt a legmagasabb becsértékkel, de a kisebb érté­kű ingóságok között előfordult jó minőségű alacsonyabb becs- A tavalyi elektronikus árverések is hoztak érdekes tapasztalatokat értékű (1000 forint körüli nagy­ságrendű) ruhanemű is. Az érté­kesítésre kerülő ingatlanok ese­tében ugyanakkor több esetben is előfordult a 20 millió forintot meghaladó kikiáltási ár.- Az ilyen módon értékesített vagyontárgyak a hagyományos árveréskehez képest magasabb, általában a végrehajtó által meghatározott becsértékhez közeli vételáron kelnek el. Ta­pasztalható továbbá, hogy az árverésen licitálók és a legma­gasabb ajánlatot tevők között egyre nő azoknak az aránya, akik nem „hivatásszerűen” az árverésen megvett vagyontár­gyak tovább értékesítéséből jut­nak jövedelemhez. ■ K. E. A licit menete az árverést az adóhivatal hir­detmény útján tűzi ki, amelyet az Elektronikus Árverési Felüle­ten ( www.arveres.nav.gov.hu ) jelentet meg, legalább 15 nap időtartamra. A minimumára becsérték 50 százaléka (gépjár­művek esetében a minimumár ennél magasabb is lehet). Az érvényes licit legkisebb összege ezer forint, egymillió forintnál magasabb kikiáltási ár esetén viszont legalább 10 ezer, 5 mil­lió forintnál magasabb kikiáltá­si ár esetén pedig minimum 20 ezer forint. Licitálni az aktuális legmagasabb ajánlatnál maga­sabb konkrét összeggel lehet. 4 r A

Next

/
Oldalképek
Tartalom