Tolnai Népújság, 2014. március (25. évfolyam, 51-75. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2014-03-30 / 13. szám
4 A HÉT TÉMÁJA 2014. MÁRCIUS 30., VASÁRNAP újra itthon Nem megvette az állam a kincseket, de fizetett érte. Azzal, hogy hazánk birtokába kerültek a tárgyak, a rejtély megoldására is nagyobb az esély Külön múzeumba kerül a híres ezüst. A SEUSO-KINCSEK REJTÉLYEI Mi is az a Seuso-kincs? az együttes a 4. században készült, összesen 14 nagyméretű, étkezéshez és tisztálkodáshoz használt ezüstedényből, valamint a kincs elrejtéséhez szolgáló rézüstből áll. A római kori Pannóniából származó ezüstegyüttes egy esküvői ajándéknak szánt tálalókészlet része. Feltételezések szerint az evőeszközökkel valaha akár kétszáz darabos is lehetett. Az egyik tálon található verses köriratban megnevezték a megajándékozott Seusót, aki a kincs eredeti tulajdonosa volt és gazdag római polgár lehetett - innen kapta a nevét. A tárgyakon több más felirat is látható, például a Pelso, a Balaton akkori neve. Értéke nem ismert, de 1990-ben 60 millió font volta kikiáltási ára, vagyis több tíz- milliárd forintot ér. piacra. Éppen ezért értékesíteni sem lett volna egyszerű, hiszen az angol hatóságok a tisztázatlanságok miatt nem adtak volna rá kiviteli engedélyt. Most, hogy Magyarországon vannak a tárgyak, arra is nagyobb az esély, hogy bizonyíthassuk az eredetüket, és az is csak idő kérdése, hogy a még hiányzó részei hozzánk kerüljenek.- Elfogadott nézet, hogy a világban még létezhetnek különböző, egykor a Seuso-kin- csekhez tartozó műtárgyak - mondta Baán László. - Ha pedig ezek jelenlegi birtokosai látják a magyar kormány szándékait, jelentkezni fognak. Mostantól kezdve akár a lorddal, akár más lehetséges birtokossal szemben sokat javultak a tárgyalási pozíciónk. Ráadásul, magyar szakemberek eddig nem férhettek hozzá az ezüst tárgyakhoz, így vizsgálni sem tudták azokat. Most lehetőség nyílik a részletes vizsgálatokra, ami jelentősen növeli annak a bizonyítási lehetőségét is, hogy a magyar állam a valódi tulajdonosa ezeknek a tárgyaknak. A hazahozott tárgyak várhatóan 2018-tól az új múzeumi negyed „ékkövei” lesznek, hiszen a lelet világszenzáció, így önálló vonzerőként is érdemes bemutatni. A Seuso-kincsnek rejtélyes a története és a hazahozatala is titokban zajlott. Több mint húszévnyi reménykedés és másfél évig tartó tárgyalás után bárki megnézheti a Parlamentben. A hét híre volt: visszaszerezte az állam hazánk eddig is jogosnak gondolt tulajdonának egy részét. A késő római korból származó tizenöt tárgyból most hét került haza. Szakemberek szerint ez szenzáció: ezt a leletet tartják ugyanis a legértékesebbnek a világon az antikvitás korából. Fábos Erika A magyar állam hét darabot szerzett vissza: a vadász-, azaz a névadó Seuso-tálat, a két geometrikus kancsót, a kézmosó tálat, az illatszeres dobozt és a Dionysos-kancsót, továbbá a kincs elrejtéséhez használt rézüstöt. Visszaszerzésük költsége 15 millió euró - mintegy 4,5 milliárd forint - volt, az 1990- es kikiáltási ár mai értékének egyharmada - ezt Orbán Viktor miniszterelnök mondta, amikor bejelentette, újra Magyarországra kerültek a kincsek. Sok pénzt fizetett érte hazánk, mégsem megvásároltuk őket.- A jog megkülönbözteti a tulajdonjogot és a birtoklást - mondta Baán László, a Szép- művészeti Múzeum főigazgatója. - Ha megvásároltuk volna, akkor ez az összeg sokkal magasabb lett volna. Az összeget a szerződésben kompenzációs díjként fogalmaztuk meg, amellyel a kincsek birtokosainak kiadásait ellentételeztük. Ezt a rendszerváltás óta valamennyi kormány próbálta a legkülönfélébb eszközökkel megoldani. A Seuso-kincsek visszaszerzése egy politikai ciklusokon átívelő nemzeti ügy volt és most járt sikerrel. Lassányi Gábor, a Magyar Régész Szövetség elnöke üdvözölte a Seuso-kincs részleges hazakerülését, amelyet fontos lépésnek nevezett a teljes lelet együttes visszaszerzése felé. A történteknek azonnal volt nemzetközi, szakmai visszA Seuso-tárgyak iránti ekkora érdeklődés annak köszönhető, hogy páratlanul értékesek. Most a Parlamentben láthatók három hónapig. hangja is: „Nagyon jó hír, hogy közgyűjteménybe kerül a Seuso-kincs és hozzáférhetővé válik a kutatók, valamint a nagyközönség számára” - mondta az MTI-nek Francois Baratte, a párizsi Sorbonne egyetem kései antikvitás és kora középkor régészeti tanszékének professzora. A Német Régészeti Intézet frankfurti kutatóintézetének igazgatója szerint is, „örömhír, hogy a Seuso-kincs egy része Magyarországra került.” Bánffy Eszter azt is hangsúlyozta: „valamennyi római korral foglalkozó szakértő meggyőződése, hogy a Balaton- felvidékről származik.” A műértők világát 1991 óta tartja lázban az a 15 színezüst tárgy, amit Seuso-kincsnek neveznek. A kincsek azonban nem régészeti feltáráson kerültek elő, ezért a megtalálásuk óta tart a vita a tárgyak eredetéről. Annyi biztos, az elvégzett elemzések és a laboratóriumi vizsgálatok alapján egyértelmű, hogy a tálakon talált talajminta és az a minta, amit a rendőrség a kőszárhe- gyi Borbély pincében rögzített, azonos. A magyar régészek éppen ezért nem is kételkednek abban, hogy a gyönyörű ezüst tárgyak Magyarország területén kerültek a földbe és onnan ásták ki azokat valamikor a 1970-es években. Az, hogy a Seuso-tárgyak iránt ekkora az érdeklődés, annak köszönhető, hogy páratlanul értékesek. A British Múzeumban, Svájcban és Madridban vannak hasonló korú, ezzel mérhető emlékek, de azok vagy kisebbek, vagy későbbiek, tehát csak megközelítik a Seusót. A késő római korból származó, ilyen méretű tárgy mindösz- sze egy van még a világ múzeumaiban, a Magyar Nemzeti Múzeumban. A szakemberek szerint a quadripus a másik bizonyíték arra, hogy a Seuso-kincs Magyarországot illeti. Ez a négylábú állvány arra szolgált, hogy a Seuso-tálhoz hasonló edényeket ezen helyezzék el. Anyaga ugyancsak nagytisztaságú ezüst, de díszítésében is nagy hasonlóságot mutat a Seuso-kincsekkel. Ráadásul 1878-ban egy polgár- di férfi fakitermelés közben találta meg a Kőszárhegyen, annak a helynek a közelében, ahol tisztázatlan körülmények között a többi tárgy is előkerült száz évvel később. Dézsy Zoltán újságíró a Magyar Televízió szerkesztőjeként 1992-ben dokumentumfilmet forgatott a témáról. Természetesen első dolga volt, hogy elment a Parlamentbe és megnézte a tárgyakat. Azt mondta, nem először látja ezeket, végre itthon, Magyarországon látni mégis csodálatos élmény volt.- Nem is kérdés, itt a helye, mert ez hazánk kulturális öröksége, de több is annál, a Seuso-kincs maga a kulturális világhír - mondta Dézsy Zoltán. - Egészen biztos vagyok abban, hogy a turizmusnak és az országimázsnak is hatalmas lendületet adhat, hogy Budapesten lesz kiállítva. A filmes szerint az ügy rejtélyes körülményeinek feltárásában is segíthet, hogy hazánk kezébe kerültek ezek a tárgyak.- Öt évig dolgoztam ezen a filmen és végig az volt a véleményem, hogy az ügy megoldható lenne - mondta Dézsy Zoltán. - Akkor azért nem sikerült, mert a katonai titkosszolgálat érdekei mást diktáltak. Feltehetően egy katona ölte meg Sümeghet ott, a kőszár- hegyi pincében, amiről mindenki tudta, hogy valahol ott vannak elásva a kincsek. Véletlen emberölés lehetett. Azért gondolom így, mert az akkori kommunista időkben nem kellett volna megölni Sümegh Józsefet ahhoz, hogy ezekhez a tárgyakhoz hozzájuthasson az állam. Másrészt az is bizonyos: civil ember ezt a kincset akkoriban nem tudta kivinni az országból. Ezek nem csupán feltételezések a részemről, hiszen a film négy-öt éves kutatómunka után készült el, mind megkerestem, aki még élt azok közül, akik tudhattak valamit. Az ügyben a Scotland Yard is nyomozott. Azt derítették ki, hogy a készlet összes darabja átment Halim Korban, egykori terrorista kezén. Halim Korban Rainer Zietz bécsi régiségkereskedőn keresztül jutott el Sir Peter Wilsonhoz, a Sotheby's aukciósház egykori elnökéhez, akiről a halála után szivárgott ki, hogy a KGB ügynöke volt. Az pedig ismert, hogy a 70-es, 80-as években a magyar katonai titkosszolgálat és hírszerzés több egykori arab terroristával is jó kapcsolatot ápolt. Meg nem erősített hírek szerint egyébként Sir Peter Wilson fiai lehetnek azok a fivérek, akikkel az állam most egyezségre jutott. Baán László azt mondta: azt senki nem vitatja, hogy illegális ásatásokból származott a kincs, az ugyanis bebizonyosodott, hogy a piacra kerülésekor hamis libanoni papírokkal rendelkezett, vagyis nem törvényes módon került a műkincsRekordösszeget költött az állam, de nem nyert Seuso-történelem a III. századtól napjainkig Sümegh Józsefnek az életébe került a kincs 1990- ben a Sotheby's aukciós ház New York-i árverése előtt rendezett sajtóbemutatón tűntek fel - húsz év után - újra azok a színezüstből készült, hatalmas díszedények, amelyeket a világ Seuso-kincsek néven ismert. Az árverés mégis elmaradt. Kiderült ugyanis, hogy az angol főnemes, Lord Northampton birtokában lévő tárgyakat hamis libanoni eredetpapírokkal adták el a lordnak. A nagy értékű műkincsekre Libanon és a volt Jugoszlávia mellett igényt formált hazánk is. Az eredet igazolására 1991- ben indított New York-i pert a magyar állam végül elveszítette, de jogigényét máig fenntartja. A lord ügyvédeinek ügyes stratégiája miatt a magyar fél nem is tárhatta az esküdtszék elé közvetett bizonyítékainak sorát, és a tanúit sem hallgatták meg. A perköltségre és a lord által benyújtott kártérítésre Magyarország eddig mintegy 3 millió dollárt költött el. Ez volt eddig a legnagyobb tétel, amit az állam a kincs visszaszerzésére fordított. lényeges, hogy a per tárgya nem az volt, hogy Magyarországról lopták-e el a kincseket, hanem az, hogy Lord Northampton jóhiszeműen jutott-e az ezüst tárgyakhoz. A nemzetközi törvények szerint, ha nem sikerül bizonyítani, hogy tudta, lopott műtárgyat vesz, akkor csak úgy köteles visszaadni, ha a magyar állam kifizeti az értékét. A m-iv. század körülLacus Pelso (a mai Polgárdi környékén), egy Seuso (Sevso) nevű gazdag római polgár a barbár hordák elől elrejti legféltettebb kincseit. 1878, polgárdi - egy összecsukható ezüst étkezőasztalkát találnak, amiről azt állítják, hogy a kincs része, az egyik tál tartója. 1976, polgárdi - Sümegh József egy rézüstben hatalmas ezüsttálakat, -kancsókat talál Polgárdi és Balatonakarattya között. 1980, kőszár hegy - Sümegh József felakasztott holttestét megtalálják egy pincében. 1982, London - Lord Northampton megbíz egy ügyvédi irodát, szerezze mega Seuso- kincs 14 darabját. 1991-93 - A magyar állam bejelenti, jogot formál a kincsre, négy pert indít Lord Northampton ellen, de valamennyit elveszti. 2000 - A magyar kormány 10 millió forint jutalmat ajánl fel annak, aki bizonyítani tudja a kincs magyar származását 2003 - Lelkes Ferenc József elmondja, ő segített Sümegh Józsefnek elszállítani a kincseket a megtalálás helyéről. 2006 - Lord Northampton bejelenti, eladja a Seuso-kincse- ket, de azóta sem sikerült. 2012 - Zelnik István műgyűjtő bejelenti: hazahozza a kincseket Magyarországra, de nem sikerült egyezséget kötnie az állammal. 2014 - Bejelentik: Magyarország hazahozta a Seuso-kincs felét. bizonyítani eddig nem sikerült, de a Seuso-kincset egy ön- gyilkosságnak álcázott gyilkossággal is összefüggésbe hozzák a kezdetektől fogva. Mégpedig azért, mert rengeteg tanú egybehangzó állítása szerint a híres ezüst tárgyakat Sümegh József találta meg. amatőr kincsgyűjtő volt, rengeteg régi pénzt és kisebb ezüst tárgyat is talált és ezekkel többeknek eldicsekedett. A katonaságtól leszerelés előtt álló Sümegh honvédet 1980. december 17-én felakasztva találták meg egy Kőszárhegy melletti romos pincében, a szemtanúk szerint megbicsaklott térddel - azaz földön lévő lábbal - fedezték fel, és az inge is véres volt. Valószínű, hogy az értékes kincseket az ő gyilkosai vitték el az országból. az is érdekes és fontos részlet, hogy Sümegh két barátja - akik állítólag kaptak néhányat a díszedények közül - is meghalt nem sokkal ezután. Egyiküket, aki kamionosként külföldre járt, egy erdőben találták meg, szintén felakasztva. Másikuk megmagyarázhatatlan ételmérgezés miatt halt meg gyanús körülmények között. a rejtélyes ügyet aztán újból elővette a rendőrség, pedig már kétszer is hiába vizsgálták a különös bűntényt. A Sümegh-ügy nyomozása jelenleg is folyik, de a rendőrség egyetlen részletet sem hajlandó elárulni róla. t A i A I A 4
