Tolnai Népújság, 2014. március (25. évfolyam, 51-75. szám)

2014-03-01 / 51. szám

2014. MÁRCIUS 1, SZOMBAT 5 KORKÉP Még kitart, de fogy az optimizmus Megállt a GKI-Erste konjunktú­ra-index értékének kilenc hó­napja tartó, szinte töretlen emel­kedése február hónapban. A GKI Gazdaságkutató Zrt. által, az Európai Unió támogatásával végzett legfrissebb felmérés sze­rint az ipar kivételével minden ágazat és a fogyasztók gazda­sági várakozása is romlott. Ösz- szességében ugyan tart a Ma­gyarországon több mint egy év­tizede nem látott optimizmus, de figyelemre méltó, hogy a magyar gazdaság helyzetének megítélése februárban látványo­san kedvezőtlenebb lett. Az üzleti szférán belül csak az ipari várakozások javultak, holott januárban ez éppen for­dítva volt. Az ipari bizalmi in­dex emelkedése főleg a termelé­si helyzet jelentősen javuló meg­ítélésének volt köszönhető, de kedvezőbb lett a rendelésállo­mányról és valamelyest a ter­melési kilátásokról alkotott vé­lemény is. Az építőipari bizal­mi index februárban hosszú ■ Konjunktúraindex: az építőipari bizalmi index februárban hosszú idő után először csökkent idő után először csökkent; igaz, csak szerény mértékben. A ke­reskedelmi bizalmi index hét havi emelkedést követően jelen­tősen csökkent. A szolgáltatói bizalmi index csökkenése sze­rény, ezt az általános üzletme- net romló megítélése okozta. Az előző és következő időszak for­galmát viszont kedvezőbbnek látták a válaszadók. A foglalkoztatási szándék minden ágazatban rosszabb lett, s erősödött a lakosság munkanélküliségtől való félel­me. Az iparban és a szolgálta­tó ágazatban nőtt az áremelést tervezők köre. A fogyasztók inflációs várakozása viszont kissé erősödött. A magyar gaz­daság kilátásainak megítélé­se minden ágazatban látvá­nyosan romlott, de a fogyasz­tók körében is érezhetően ked­vezőtlenebb lett. A GKI fo­gyasztói bizalmi index febru­árban több mint egy éves, ösz- szességében nagyon erőteljes növekedést követően érdem­ben csökkent. A lakosság sa­ját várható pénzügyi helyzetét és megtakarítási képességét is rosszabbnak érezte, mint janu­árban. ■ V. M. Dr. Kereki Ferenc (balról), Darabos Józsefné, Bognár Jenő, Bátaszék polgármestere, a TETT alelnöke és Bertalan Csaba a tanácskozáson Fontos feladatot vállalnak tájékoztatás Pontot TETT-ek a vezetők az alszerződések végére A Társadalmi Ellenőrző Tájékoztató Társulás (TETT) megkötötte az idei évre vo­natkozó támogatásokról szóló alszerződéseket a cso­portot alkotó hét tagtelepü­léssel. A dokumentumokat Bátaapátiban írták alá a pol­gármesterek. Vízin Balázs bátaapáti - Örömömre szol­gál, hogy 2014-ben folytathat­juk a munkánkat, vagyis a ra­dioaktív hulladék elhelyezésé­vel kapcsolatos tájékoztatást - jelentette ki csütörtökön Báta­apátiban Darabos lózsefné. A település polgármesterétől, a TETT elnökétől megtudtuk, idén 459 millió 600 ezer forint támogatást kaptak a Közpon­ti Nukleáris Pénzügyi Alapból a Nemzeti Fejlesztési Minisz­tériummal kötött szerződés alapján feladataik ellátására. Ez az összeg százalékos arány­ban oszlik meg a TETT tagtele­pülései - Bátaapáti, Bátaszék, Cikó, Feked, Mórágy, Mőcsény, Véménd - között. - A költség- vetésben jelentkező pluszfor­rással többlet feladat is jár - szögezte le az elnök. A hét tag­település azt vállalta ezért, hogy a lakosságot naprakész, hiteles információval látja el a Bátaapátiban lévő Nemzeti Radioaktívhulladék-tárolóban (NRHT) folyó munkáról. A leg­utóbbi, 2013-ban végzett köz­vélemény-kutatás eredménye is azt tükrözi, hogy az embe­rek ismerik és támogatják az NRHT-t, valamint a TETT-et, tisztában vannak vele, hogy a létesítmény semmilyen ve­szélyt nem jelent környezeté­re - világított rá Darabos ló­zsefné. A Bátaapáti Közös Önkor­mányzati Hivatalban tartott ta­nácskozáson dr. Kereki Ferenc is felszólalt. A Radioaktív Hul­ladékokat Kezelő Kft. (RHK Kft.) ügyvezető igazgatója arra kérte a polgármestereket, hogy a támogatást - akárcsak az ed­digiekben - a szerződésben fog­laltak szerint használja fel tele­pülésük. Ezt követően röviden felvázolta az RHK Kft. jövőbeni céljait, amelyek között az NRHT hangsúlyos szerephez jut. - A terveink összefüggnek a pak­si atomerőmű igényeivel a kis- és közepes radioaktivitású hul­ladék tekintetében. Ez azt jelen­ti, hogy 2017-re üzemelnie kell Bátaapátiban a második föld­alatti tárolókamrának is - nyi­latkozta dr. Kereki Ferenc. Ki­fejtette, idén két új szerződés alapján kezdődnek egyrészt a Idén 180 betonkonténert terveznek leszállítani Bertalan csaba, a Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló telep­helyvezetője a létesítmény üze­meltetéséről osztott meg infor­mációkat a társulás tagjaival. Arról számolt be a megjelentek­nek, hogy a létesítmény rendel­tetésének megfelelően, biztonsá­gosan működik. Idén összesen 180 betonkonténert terveznek leszállítani a felszíni, technoló­gia épületből a földalatti tároló­kamrába, ezzel párhuzamosan pedig újabb hordókat fogadhat­nak a paksi atomerőműből. Bagdy László, a TETT kommu­nikációs referense a szakmai irányításával működő Lakossá­gi Ellenőrző Csoport szerepvál­lalására tért ki felszólalásában. Ismertette, az utóbbi időszak­ban 10 új települési ellenőr csat­lakozott hozzájuk, a meglévő tagokkal együtt idén már ők is részt vesznek az NRHT-ban zaj­ló ellenőrzéseken. I-K3 és a I-K4 kamra térkikép­zési munkái, másrészt a máso­dik, az I-K2 kamra technológi­ai kialakítása - ez utóbbi már bányászati szempontból rend­ben van. Az ügyvezető igazgató a tá­rolási folyamatokra is kitért. Elmondta, hogy az NRHT mun­katársai folyamatosan szállít­ják le a betonkonténereket - amelyekben a radioaktív hul­ladékot tartalmazó hordók vannak kilencesével elhelyez­ve - végleges helyükre, a föld­alatti tárolótérbe. Dr. Kereki Ferenc megjegyezte, folyamat­ban van az új hulladék-csoma­golási technológia engedélyez­tetése is. Ennek lényege abban rejlik, hogy a jelenlegi vasbe­ton helyett fémkonténerek­be kerülnek a hordók, amely költséghatékonyabb megoldást eredményez az elhelyezésnél. - A bátaapáti társulással, a te­lepülések vezetőivel, rajtuk ke­resztül pedig a lakossággal jó kapcsolatot ápol az RHK Kft. Ez fontos, hiszen a nyílt, őszin­te párbeszéd a bizalom alappil­lére - vélekedett az ügyvezető igazgató. A tanácskozás zárá­saként a hét polgármester el­látta kézjegyével a támogatá­sok felhasználásáról szóló al­szerződéseket. Térképeken Tolna megye több ezer éves története tolna megye Ha valaki ar­ra kíváncsi, vagyon hány csá­szár, király, vagy éppen szul­tán járt Tolna megyében és pontosan mikor is tette ezt, mostantól elég, ha egyet­len könyvet emel le a polcról. Mégpedig a Tolna megye tör­ténelmi atlasza című köny­vet, amelynek szerzője Szeri Árpád író-újságíró. Az olvasó különleges köte­tet foghat a kezébe, ugyan­is a megyét és a megye tele­püléseit bemutató rövid írá­sokon, illetve az előszón kí­vül nem talál szöveges részt. Merthogy a kötet látványos és jól értelmezhető térképek és piktogramok segítségé­vel mutatja be szűkebb pát­riánkat az őskortól napjain­kig. Csak néhány a fejezetek közül: Középső és újkőkor, A megye népei az államalapítás idején, A legkorábban épült, ma már nem létező Árpád-ko­ri templomok, Várak a török hódoltság előtt, Harc a török ellen, Vallási viszonyok, Bo­szorkányperek, A népfőisko­lái oktatás fejlődése, Elemi csapások, katasztrófák, A btt- kovinai székelyek letelepedé­se, Híres külföldi személyisé­gek látogatásai. Mindez igé­nyes grafikával egy szép kiál­lítású könyvben. Szeri Árpád történelmi tér­képkötetét nemcsak a családi könyvtár polcain lehet elkép­zelni. Kiválóan hasznosítha­tó az oktatásban, és a könyv-j tári, levéltári gyűjtemények­ben is helye van. Mivel a kötet háromnyelvű, azaz a magyar mellett német és angol nyel­ven is szerepel benne a szö­veg, nemcsak Magyarorszá­gon, hanem külföldön is be­mutathatja szűkebb pátrián­kat az olvasónak. ■ Venter M. Szeri Árpád TOLNA MEGYE történelmi atlasza HISTORISCHER ATLAS des komitates tolnau HISTORICALATLAS OF TOLNA COUNTY r n A kötet borítója A fellépőket is megjutalmazták farsang farka Csike Beáta gesztenyés süteményét találták a legízletesebbnek pálfa Körülbelül 150 résztvevő­je volt a Farsang Farka Táncház­nak, amely most már hagyomá­nyos programja a településnek. A Pálfai Rozmaring Népdalkor két dalcsokrot adott elő, felléptek a Pálfai Rezeda Néptánccsoport gyermek és felnőtt csoportjai, a Pálfai Hagyományőrző Néptánc­egyesület, a Szalkszentmártoni Hagyományőrző Néptánc Együt­tes Menyecske és Felnőtt csoport­jai, valamint Csánki Mónika és Kővágó Zsolt kettőse. Szebek Ka­talin szervező azt mondta, min­den fellépő kézzel készített aján­dékot és emléklapot kapott. A táncházat Csánki Mónika és Kő­vágó Zsolt tartotta a Büdös Vor- nyik zenekar közreműködésével. Hagyományőrző csoportok léptek színpadra a rendezvényen A süteménysütő versenyre 17 finomságot neveztek. Az el­ső díjat Csike Beáta vitte haza gesztenyés süteményéért, Schi­efer Katalin kakaós csigáit pe­dig különdíjjal jutalmazták. A nyertesek oklevelet és konyhai eszközöket nyertek, de minden nevező emléklappal távozott. A népes közönséget vonzó esemé­nyen helyi termékeket - bort, mézet, gyümölcslevet, mézes­kalácsot - is mutattak be. A táncházat hangulatos fák­lyás felvonulás zárta. A kul- túrháztól a katolikus templo­mig vitték, kísérték a telet jel­képező kiszebábot, majd a pol­gárőrök segítségével el is éget­tek. ■ V. T. Kérhető előfinanszírozás uniós támogatásokhoz új lehetőségeket jelent az ős­termelők és családi gazdálko­dók számára, hogy a Növekedé­si Hitelprogram második szaka­szában már ők is részt vehetnek. A jó minősítésű adósok idén, hektáronként maximálisan 56 440 forinthoz juthatnak akár kedvezményes, 2,5 százalékos hiteldíjjal - kalkulálta ki az OTP Bank a területalapú támo­gatások előfinanszírozása kap­csán. Ezek a hitelkonstrukciók alacsony kockázatúak, a gazdál­kodók hitelkeresletét pedig élén­kítheti, hogy tárgyi fedezet nél­kül olcsóbb forráshoz juthatnak a termelési ciklus kezdetére. Az uniós forrásból nyújtott egységes területalapú támoga­tásra jogosultak száma, orszá­gosan mintegy 180 ezer gaz­dálkodó, akik mintegy 5 millió hektár után kapnak pénzt az uniós kasszából. Az agrár vál­lalkozók idén hektáronként kö­rülbelül 70 ezer forint területa­lapú támogatással kalkulálhat­nak, ennek 80-85 százalékát fi­nanszírozzák meg a pénzinté­zetek. A Növekedési Hitelprog­ram második szakaszában az agrár-környezetgazdálkodá­si támogatások, a Natura 2000 gyepterületeken, valamint a kedvezőtlen adottságú területe­ken történő gazdálkodáshoz is kérhető előfinanszírozás a ban­koktól. ■ ML I. ) I

Next

/
Oldalképek
Tartalom