Tolnai Népújság, 2014. március (25. évfolyam, 51-75. szám)
2014-03-20 / 66. szám
2 KÖRKÉP 2014. MÁRCIUS 20., CSÜTÖRTÖK L JEGYZET J FÜLÖP ZOLTÁN Elfogy még a levegő is amikor már a szűkén vett családunkban is találunk olyat, aki inkább külföldön próbál boldogulni. Amikor az osztálytalálkozó szervezésekor kiderül, hogy az egykori barátok, barátnők a régi címen már nem elérhetőek. Amikor a meccs kezdése előtt pár perccel simán találunk parkolóhelyet. Amikor a koncert hivatalosan „technikai okok”, valójában a totális érdektelenség miatt elmarad. Amikor a négyemeletes lakógyűlésén rajtunk kívül mindenki nyugdíjas. Amikor szombaton délben átautózunk a városon, és egyetlen bóklászó embert sem látunk sehol. Amikor üresek a mozitermek, nincs sor a pattogatott kukoricásnál. na, legkésőbb akkor szembesülünk azzal, hogy nagy a baj. elfogyunk, kár lenne tagadni. Igaz, nem is próbálja senki - legfeljebb árnyalni. Hogy hát ez országos tendencia, meg hogy Budapest elszippantó erejével nem lehet versenyezni. De ez csak részben igaz: az országos népességfogyás valóban tény; de már nem Budapesté rivális. Hanem például Győr- ahol van ipar, ahol vannak tervek, s ahol emiatt a lélek- szám egyáltalán nem csökken drasztikusan. pedig volt itt nem egy olyan esemény, amely lendületet adhatott volna ennek a mindig nyafogó régiónak. Rendszerváltás, autópálya-építés, uniós csatlakozás, EKF- ám a lendület annyi volt, mint az oviban a versenyfutás: tartott a következő fáig, aztán mindenki ment visz- sza játszani. A lehetőségek elmentek, néha még szo- morkodunk is emiatt, aztán megyünk abba a világba, amelyben mindig vasárnap délután van, semmittevéssel, unatkozással, magunkban dörmögéssel. s amelyben lassan elfogy még a levegő is. Munka nélkül fogyatkozunk népesség Ha nem pörög a gazdaság, a lélekszám is csökkenni kezd dél-dunántúl Hazai városaink legfrissebb lélek- számadatai egyértelműen tanúskodnak arról, hogy a gazdaságnak mekkora népességmegtartó ereje van. A hiánya pedig ellentétes hatást vált ki. Kaszás Endre Az elmúlt két évtized legnagyobb bonuszát kétséget kizáróan Győr és Kecskemét húzta a hazai városok közül, mégpedig az Audi és a Mercedes nagyberuházásaival. Míg Győr esetében a hatás már évek óta kézzel fogható - gyakorlatilag zéró szinten van a munka- nélküliség, és minimális a népesség fogyása is -, Kecskeméten és körzetében az elkövetkező esztendőkben várható a kedvező folyamat megindulása. Az úgynevezett „magberuházások” ugyanis nemcsak további nagy, munkahelyteremtő befektetőket vonzanak be, hanem egyre szélesedő sugarú körben gyűjtik maguk köré a beszállítókat, kiszolgáló vállalkozásokat. A két hazai nyertes ellenpéldáját mutatja sajnálatos módon Pécs. A baranyai megyeszékhelyen ugyanis nemhogy az autóipari óriásokhoz hasonló méretű beruházó nincsen, a rendszerváltás után érkező multik - Nokia, Elcoteq, Ensto - is egymás után hagyták el a várost, és ezt a lélekszám alakulása is tükrözi. A legnagyobb? az elmúlt húszegynéhány év alatt a hazai városok közül Pécs vesztette a legtöbb embert a lakosságából. A baranyai megyeszékhelyen jelenleg mintegy 23-24 ezer fővel laknak kevesebben, mint a rendszerváltás évében. Kaposvár és Szekszárd mindössze néhány ezer fővel fogyatkozott ugyanebben az időszakban, és ha Győr adatait megnézzük, az látszik, hogy csupán néhány százfős, azaz gyakorlatilag nulla a fogyás mértéke. Ha a folyamat tartósan folytatódik, egy újabb hasonló, húsz-huszonöt esztendő azt eredményezheti, hogy Pécs elveszíti a Dunántúl legnagyobb városa pozíciót és titulust is. Lakónépesség száma az év végén (a népszámlálás végleges adataiból továbbvezetett adat, fő) Az új beruházások egy lakosra jutó értéke 1000 forintban, megyénként Egy főre jutó bruttó hazai termék (ezer forint) . ...........................-/W'J.... '."S*9 Du pla veszteséget jelent az elvándorlás egy-egy város gazdasága és a lélekszám alakulása több ponton is kapcsolódik egymáshoz. Azokban a térségekben, ahol van munkalehetőség, egyértelműen kimutatható, hogy lényegesen kisebb a munkaképes korú emberek elvándorlása. Ez önmagában is jótékony hatást gyakorol a népesség alakulására. Ráadásul, mint eddig Győr, és most már Kecskemét esetében is, egy-egy nagyfoglalkoztató megjelenése az odavándorlási folyamatot is erősíti. Az új munkahelyek pedig a könnyebben mozduló, fiatalabb munkavállalókat vonzzák, akik nemcsak új lakhelyük átlagéletkorát javítják, hanem születő gyerekeik tovább erősítik a kedvező demográfiai folyamatot. ennek ellenpéldái a gazdaságilag gyengébben teljesítő városok. Ezek esetében ugyanis évről évre emelkedik a munka, illetőleg a hozzá kapcsolódó jobb megélhetés reményében elvándorló emberek száma. A távozók a már említett hazai célkörzetek - Budapest mellett Győr-Mo- son-Sopron, Fejér, Komá- rom-Esztergom - mellett gyakran veszik külföld felé az irányt. A maradó idősebb generáció tagjaitól pedig egyre inkább kevéssé várható a gyerekvállalás, ezért nagyobb a lélekszámfogyás, az elöregedés üteme. A munkára is kihat a lakónépesség alakulásának függvényében érdekes képet mutatnak az egyes hazai városok munkanélküliségi adatai is. A létszámban alig fogyatkozó Győr esetében például az alig több, mint háromezer álláskereső azt jelenti, hogy gyakorlatilag aki komolyan el akar helyezkedni a városban, az meg is teheti. A dél-dunántúli megyeszékhelyeken - ahol az egyes megyéken belül egyébként a legjobb a foglalkoztatási helyzet - ugyanakkor lélekszámarányo- san már korántsem ilyen jó a helyzet, a korábban jó foglalkoztatási mutatókkal rendelkező Pécsett is közel nyolcezer álláskeresőt tartanak nyilván. A tisztességes munka meghozza gyümölcsét hitvallása hozzájuk fordulók problémáját lelkiismeretesen, legjobb tudásuk szerint oldják meg Paks Nem tősgyökeres, de igazi paksiak, akik szeretik a várost, az itt élőket. Dr. Berecz Katalin és Dr. Hellebrand Béla, akik március 15-e óta Tisztes Polgárai Paks városának, munkára és otthonra leltek a Duna-parti városban. Mindketten ma is praktizáló fogorvosok. Két lányuk van, egyikük szülei hivatását választotta, másikuk jogász. A négy unoka szívesen tölti idejét a paksi nagyszülőknél. Berecz Katalin Balassagyarmaton érettségizett, majd az akkor már egyetemista nővére inspirációjára jelentkezett a budapesti orvostudományi egyetem fogorvos szakára. Ott ismerkedett meg a szekszárdi származású fiatalemberrel, a szintén fogorvosi szakra járó Hellebrand Bélával. Azóta társak a magánéletben és a munkában egyaránt. Közös életüket 1965 szeptemberében Szekszárdon kezdték, egy évvel később az akkor induló paksi fogászatra szegődtek. 1999-ig dolgoztak a Paksi Rendelőintézetben, ahol Kati néni igazgatóhelyettesi teendőket is ellátott. Béla bácsi a járás területén csoportvezető főorvos volt. Azóta vállalkozó fogorvosok. Azt mondják, nagyon gyorsan eltelt ez a munkával töltött 47 év, hiszen annak, aki szereti hivatását, nem jelent terhet. Legfontosabb számukra, hogy a hozzájuk fordulók problémá- Dr. Berecz Katalin és Dr. Hellebrand Béla Tisztes Polgárai Paksnak ját lelkiismeretesen, legjobb tudásuk szerint oldják meg. Dr. Hellebrand Béla imádja a természetet beleértve a Dunát, 37 éve vadászik, s ő gondozza a kertet. Feleségét a munka és j a ház körüli teendők lefoglal- j ják, de szívesen és sokat olvas, | különösen kedveli a klassziku- | sokat és a történelmi témájú könyveket. Kati néni azt mondja, mindig a konszenzusra törekedtek, gyerekeiket pedig arra | nevelték, hogy a tisztességes munka meghozza gyümölcsét. A fogorvos házaspárnak nem J a Tisztes Polgár cím az első elismerése, mindketten megkapták már a Pongrácz Sándor kitüntetést korábban. ■ V. T. A borókás csak keskeny vadcsapásokon érhető el Jelvénygyűjtő túrát hirdetett a Duna-Dráva Nemzeti Park március 29., szombatra a ka- kasdi borókásba. Mint ismer- tes, ilyen területek nemcsak Barcs mellett, vagy Bugacon találhatók, hanem Kakasd mellett is. A borókás, a településhez közel eső Natura 2000-es terület elzártsága miatt még ma is csak nehezen közelíthető meg. A terület a Szekszárdi-dombság egy magasabban fekvő katlanában helyezkedik el, melyet mély vízmosás árkok, meredek domboldalak, sűrű növényzet tesznek szinte járhatatlanná. Felfedezése csak keskeny vadcsapásokon lehetséges. A hat hektáros terület több védett növény élőhelye. Tavasszal sárga virágával hívja fel magára a figyelmet a tavaszi hérics és. Megtalálható az árlevelű len, epergyöngyike, nagyezerjófű is. Jelentős a terület rovarvilága, számos lepkefaj mellett honos ott a fokozottan védett magyar tarszát. A túrán a borókás élővilágát, az ott lejátszódó folyamatokat mutatja be a szakvezető, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság munkatársa. A program zárásaként lehetőség nyílik a kakasdi tájház és a faluház megtekintésére. A túra a faluház előtti parkolóból indul 10 órakor, hossza, hét km. A program részletei a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság-honlapján olvashatók: www.ddnp.hu . ■ 1.1. Az összetartozás napjára kész lehet a vízi színpad PAKS Átépítik a Duna-parti gesztenyesornál veszteglő vízi színpadot. A közbeszerzés előkészítése zajlik, az elképzelések szerint az idei szezont még a mostani formájában szolgálja a hajó, a következő szezonra viszont új köntöst kap. Teli Edit alpolgármester azt mondta, tavaly vásárolta meg az önkormányzat az állóhajót, ami évek óta a városi rendezvények helyszínéül szolgált. Egyre nehezebben kapott engedélyt a hajótest a rendezvényekre, folyamatosan toldoz- ni-foltozni kellett. Mivel nincs megfelelő kiszolgálóegység - mosdó, öltöző -, azt minden alkalommal fel kellett állítani. Az átépítés után a már szokásos városi rendezvények mellett nyári színházi estek, pódium előadásokat helyszínéül is szolgálhat. A hajótestet korszerűsítik, arra egy „fekete dobozt” építenek fel, ami . megfelelő hátteret ad majd az - előadásoknak, fejtette ki Teli Edit. Fedést is kap a színpad, s lehetőség lesz a téliesítésé- re. A költségek megközelítik a százmillió forintot. - A Duna-part újjáélesztéséhez, hangsúlyozásához járul hozzá az a köztéri emlékmű, amelyet az összetartozás napjára tervezünk elkészíttetni, és azon a napon tervezünk átadni - fűzte hozzá az alpolgármester. Az alkotó Gaál Tamás, aki a Deák szobrot, az ’56-os emlékművet is készítette. ■ Vida T. * l'
