Tolnai Népújság, 2014. március (25. évfolyam, 51-75. szám)

2014-03-19 / 65. szám

2014. MÁRCIUS 19., SZERDA 5 BELFÖLD - KÜLFÖLD Mély recesszióban vegetál Ciprus válság A nemzetközi mentőcsomag ellenére tovább tart a hitelleépítés a szigetországban Egy éve mentette meg Ciprust a csődtől az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap 10 milliárd eurós mentőcsomagja. Ehhez egye­dülálló módon a szigetország bankbetéteseinek pénzét is használták. A gazdaság az­óta is recesszióban van, és idén sem várható fordulat. Hornyák József A nemzetközi mentőcsomag után egy évvel is zsugorodik a ciprusi gazdaság. A szigetország GDP-je 5,1 százalékkal esett visz- sza a tavalyi negyedik negyed­évben az előző év azonos idősza­kához képest, ami a legnagyobb csökkenés az Európai Unióban. A július és szeptember közötti időszakhoz képest 0,8 százalék­kal esett vissza a GDP, így már két és fél éve hanyatlik a ciprusi gazdaság, ám a korábban várt­nál kisebb ütemű a csökkenés. A feldolgozóipar nem talál ma­gára, ami nem meglepő, hiszen a bankszektor tavalyi összeomlása továbbra is gátolja a növekedést. A szállítás, a kereskedelem és a szolgáltatások is visszaesnek. Egyedül a turizmus mérsékelte a gazdasági visszaesés ütemét, ami a gazdaság erős támasza. A GDP növekedési üteme (éves, százalék) 4 Ciprus adósminősítése Standard & Poor’s Moody’s Fitch Ratings „B-” stabil kilátással* „Caa3" negatív kilátással „B-”, negatív kilátással* * Hat szinttel a befektetési kategória alatt. * * Hét szinttel a befektetési ajánlás alatt. VG-GRAF1KA FORRÁS: STATISTICAL SERVICE A Bank of Cyprus ügyfeleinek a mentőcsomagért cserébe egyedülálló módon veszteséget kellett elszenvedniük A ciprusi válság azután mé­lyült el, hogy Görögországban egyszeri adósságleírást alkal­maztak, így a hitelezők vesz­teséget szenvedtek el az állam­papírok után. A legnagyobb cip­rusi bankok az adósságválság 2010-es kirobbanása után sem építették le görög kitettségeiket, Egy kísérlet, ami bárhogy elsülhet a mentőcsomagból a banko­kat kellett megmenteni a csőd­től. Az „offshore"és az „adó- paradicsom” hazájában a leg­nagyobb pénzintézet, a Bank of Cyprus (BoC) ügyfeleinek a mentőcsomagért cserébe egye­dülálló módon veszteséget kel­lettelszenvedniük betéteik 100 ezer euró feletti részén. A Laikit, a második legna­gyobb bankot bezárták, a 100 ezer euró alatti betéteket a BoC-ba helyeztékét. A BoC tavaly szeptemberben kineve­zett új elnöke, John Hourican - a Royal Bank ofScotland-ot vezette korábban, és a Li- bor-botrány után lépett ki - azt mondta, hogy a betétek részleges leírása közgazda­ságtani kísérlet volt. Hourican szerint Ciprus elég kis ország, így ha a kísértet nem sikerül, a gazdaság számára óriási lesz a kár, de azEU-nak nem. sőt, tovább vették a görög papí­rokat; vagyis részben a görög adósságleírás vezetett a cipru­si mentőcsomaghoz, amelynek keretében erőteljes megszorí­tásokat hajtottak végre tavaly - csökkentették a béreket, meg­vágták a szociális kiadásokat, emelték az áfát, a cigaretta és az alkohol adóját, de a lottónyer­tesek is kevesebb pénzt vihet­tek haza. Mindez a legfájóbban a 100 ezer euró feletti ciprusi bankbetéteseket érte a megta­karításaik utáni leírás miatt. A megszorítás a recesszió mé­lyüléséhez vezetett, és a sziget- ország gazdasága várhatóan az idei évben is erőteljesen zsugo­rodni fog. Az Európai Bizottság elemzése szerint a szigorú hitel- felvételi kondíciók, a magán- és a közszféra adósságleépítése és a romló munkaerő-piaci helyzet rontja a ciprusi kilábalás esé­lyét. A munkanélküliségi ráta Egy idő után a jegybankelnök nem bírta tovább A c\prus\ feszültségeket jelzi, hogy a központi bank elnöke a múlt héten lemondott tisztségé­ből, kevesebb két évvel mandátu­mának lejárta előtt. Panicos De- metriades részben családi okok­kal indokolta a lépést, ám beval­lotta azt is, hogy a jegybank igazgatósági tagjaival nem volt könnyű az együttműködés. A jegybank elnökét Nicos Anasta- siades ciprusi elnök már tavaly megpróbálta eltávolítani tisztsé­géből annak ellenére, hogy Ma­rio Draghi, az Európai Központi Bank vezetője figyelmeztette, tartsa szem előtt a központi bank függetlenségét. az elmúlt években folyamato­san emelkedett, így a 2010-es 5 százalék körüli szintről tavaly elérte a 17 százalékot, ami a ne­gyedik legmagasabb az EU-ban. A belföldi keresletet a költségve­tési kiigazítások tartják nyomás alatt, a hitelezést pedig a bank­szektor mérlegalkalmazkodása is visszaveti. Közben egyre töb­ben nem képesek fizetni hite­leiket, emiatt az ingatlanszektor egyre gyengébb teljesítményt mutat. Az. Európai Bizottság elő­rejelzése szerint Ciprus csak az évtized közepétől lesz képes sze­rény növekedésre. A növekedési kilátásokat vi­szont kockázatok övezik, hiszen a bankrendszer továbbra is sú­lyos problémákkal küzd, az üzle­ti bizalom nem állt helyre, a hi­telleépítés folyamata akár tovább is tarthat. Szerencse, hogy az lakosság viszonylag higgadtan viseli a megszorításokat. Fazekas Sándor: fontos érdekünk, hogy maradjon a fehér akác akác Magyarország részéről semmüyen körülmények között nem fogadható el, hogy a már jelenleg is számottevő gazdasági jelentőségű fajok (így az akác) is felkerülhessenek az uniós szem­pontból veszélyt jelentő „idegen­honos özönfajok” listájára - han­goztatta a parlament honlapján a vidékfejlesztési miniszter. Fazekas Sándor írásbeli kérdés­re válaszolva közölte: kiemel­ten nevesítették, hogy az akác magyarországi jelenlétéhez és termesztéséhez fontos gazdasági, elsősorban erdészeti és méhésze­ti érdekünk fűződik. A tárcave­zetőt a jobbikos Szilágyi György kérdezte arról, a szaktárca meg­felelően képviseli-e az akáccal kapcsolatos magyar álláspontot az unió szabályozásában? Fazekas közölte: márciusban Janez Potocnik környezetvé­delmi biztosnak is jelezték, az akác kérdésének nem megfelelő kezelése miatt a szigorú, min­den tagországban betartandó intézkedéseket maga után vonó jogszabály jelenlegi szövege Ma­gyarországnak nem elfogadható. A tárcavezető szerint a veszélyt jelentő növény- és állatfajok ke­zelésének ügyének tagállami hatáskörben kellene maradnia. A miniszter jelezte: a szeptember­ben benyújtott uniós tervezettel kapcsolatos tárgyalásokon már a kezdetekkor az akác kivételének, vagyis nemzeti elbánási körben tartásának kérését egyértelműen nevesítették. A magyar fél más idegenhonos inváziós fajokkal kapcsolatban is kezdeményezett módosításokat, amelyek magyar érdekeket érinthettek. A múlt héten Magyarország­nak Brüsszelben sikerült blok­kolnia, hogy tiltólistára kerüljön az akácméz alapanyagát adó, Észak-Amerikából a XVIII. szá­zadban betelepített, a homokos területek megkötésében szerepet játszó fehér akác. ■ E. S. A bionika lesz a jövő iparága BIOCHIPES innováció Ötmilliárd forintos projekt Budapesten Alapjaiban változtathatja meg a gyógyítást, az élelmiszerbiz­tonságot, a környezetvédelmet vagy akár a biztonsági ipart a biotechnológiák és az elektro­nika-informatika határán ki­alakult tudományág, a bionika. Az új tudományág egyben a magyar gazdaság egyik új ki­törési pontja lehet, legalábbis ebben bízik a magyar kormány, amely a Kutatási Technológiai és Innovációs Alapon keresztül 5 milliárd forinttal támogatta a Pázmány Péter Egyetem és a Semmelweis Egyetem együtt­működésével létrejövő Bionikái Innovációs Központ (BIK) lét­rehozását. A BIK feladata lesz megteremteni, irányítani és katalizálni a hazai bionikái in­novációs hálózat kialakulását és sikeres működését. A főváros IX. kerületében kialakított Bionikái Innováci­ós Központban és Innovációs Parkban már most előreha­ladott kutatásokat folytatnak olyan biochipekkel, amelyek lehetővé teszik a betegágy mel­letti laboratóriumi diagnoszti­kát. Az ilyen „mozgó laborok­kal” amerikai tapasztalatok szerint akár felére is csökkent­hetőek az egészségügy mole­kuláris diagnosztikai kiadásai. Ha Magyarországon is sikerül­ne ki-, iíletve továbbfejleszteni a biochipeket, és azokat a terá­pia részévé tenni, éves szinten 2-5 milliárd forintot is megta­karíthatna a tb-kassza. ■ H. É. Az innovációs parkban előrehaladott kutatások folynak. A magyar tudomány újabb kitörési pontja lehet HIRDETÉS Egy-egy család elköltóztetése 400 ezer dollár? Ha Ciszjordániában a békemeg­állapodás miátt 100 ezer embert kellene elköltöztetni a határok módosítása miatt, akkor 400 ezer dollárba kerülhet minden egyes család költöztetése, és 25 ezer háztartás lehet érintett, derült ki a Blue White Future becsléséből. A feltételezés sze­rint a háztartások fele önként vállalná a költözést, míg tízből négy család nem menne. Más elemzők ugyanakkor alacsony­nak ítélik az összeget az ingat­lanárak emelkedése miatt. Egy vezető szakértő szerint Izrael könnyedén finanszírozhatná a 10 milliárd dollár kiadást. A pénz feléből kompenzálhatnák a telepeseket, míg a költség másik része az új otthonokra, a mun­kahelyi képzésre stb. kellene. Barack Obama amerikai el­nök próbált nyomást gyakorolni az izraeliekre és a palesztinok­ra, hogy a béketárgyalások folytatásával állapodjanak meg április végéig. Obama szerint a megállapodásnak az 1967-es ha­tárokon kell alapulnia, és kölcsö­nösen elfogadott területcserék biztosíthatják Izrael és a palesz­tin állam szuverenitását. ■ VG Mert már története van. A gombák természetes erejének ismerete több évezredre nyúlik vissza. A gyógygombakivonatok az immunrendszer szabályozásán keresztül nyújtanak segítséget az egészség megőrzésében

Next

/
Oldalképek
Tartalom