Tolnai Népújság, 2014. március (25. évfolyam, 51-75. szám)

2014-03-19 / 65. szám

2 2014. MÁRCIUS 19., SZERDA KÖRKÉP Sokszor hiába locsolják vetőmag Bosszúságot, anyagi veszteséget is hozhat a rossz minőség Kicsiknek és nagyoknak egyaránt fontos, hogy megfelelő minőségű vetőmag kerüljön a termőföldbe jíí lasalb/íieao én .intzjLAh. -..ő r HAJDÚ > x ZSOLT Éhezik a magyarok harmada? A magyarok csaknem harma­da nyilatkozott úgy egy fel­mérésben, hogy még élelemre sincs elég pénzük - ez derül ki a Gazdasági Együttműkö­dési és Fejlesztési Szervezet idei évi egyik kiadványából. Hét évvel ezelőtt a megkérde­zettek 17 százaléka válaszolt igennel arra a kérdésre, hogy „Volt-e az elmúlt 12 hónapban olyan alkalom, amikor nem volt elég pénze élelmet vásá­rolni magának vagy család­jának?” míg 2011/2012-ben a magyarok több mint 30 százaléka tartozott ide. Ennél magasabb arányt csak Me­xikóban és Törökországban értek el a válaszadók. MEGLEPŐ EREDMÉNY! Különö­sen, ha a legutóbbi ünnepre, március 15-re, gondolok. Mindössze egyetlen napot voltak zárva az élelmiszerüz­letek - kivéve néhány kisebb boltot - és az emberek máris valóságos felvásárlási invázi­ót indítottak, az üzletláncok parkolói megteltek, a pénztá­rak előtt sorok kígyóztak. nem lep meg az eredmény, amikor a kis falvakban járok, amelyekben csaknem száz-)j l százalékos a munkanélküli­ség;’az egyetlen megélhetést1,1 a közfoglalkoztatás jelenti. Az emberek szinte naponta ko­pogtatnak a polgármester aj­taján rendkívüli segélyekért, amikor pedig az önkormány­zati pénztár is kifogyott, a zsebből kerül elő egy ötszá­zas, vagy egy ezres, ami né­hány napra elég élelemre. Az viszont meglep, hogy gyak­ran a legszegényebb faluban a legmagasabbak az árak, ezért inkább a nagyobb váro­sokból hozzák, vagy hozatják az olcsóbb élelmiszert. azt sem értem viszont, hogy miért nem lehet megművel­ni a kiskerteket, hagymát, krumplit, zöldséget vetni. A házimunkát ugyan nem fize­tik meg, de a konyhapénzen sokat spórolhatunk vele. Gya­korlatból tudom. kintéssel eljáró kisterttulaj- donost is érheti kellemetlen meglepetés a tavaszi vetési, növénytelepítési munkálatok során. Kaszás Endre Bár nem kerülhet olyan vető­mag kereskedelmi forgalomba, amit nem ellenőrzött a Vető­mag-felügyelőség, mégis évről évre előfordul, hogy sok mag nem kel ki. A multinacionális kereskedelmi láncok megjele­nése, illetőleg a magforgalmazó kisvállalkozások gyarapodása az elmúlt időszakban alaposan felkavarta a hazai kiskerti vető­magpiacot. Belépésükkel nem csak a virág- és kiskerti zöldség­vetőmagok kínálata bővült, ha­nem a kockázat is nőtt némileg. A kis - zacskós - kiszere­lésben forgalmazott magoknál szakemberek egybehangzó vé­leménye szerint 55-60 száza­lékos a kelési, csírázási arány. Mégis, az elmúlt években több olyan eset is előfordult térsé­günkben, hogy a hobbikért tulajdonosa többszöri újrave- téssel is csak 10-15 százalékos kelést tudott elérni. Az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet útmutatása szerint a tavaszi vetés eredésé- nek kockázata több módon is csökkenthető. A forgalomba ke­rülő magoknak már több mint 90 százaléka hibrid, vetésük ezért meghatározott1 technoló­giát igényel. Erről előzetesen tájékozódni kell, majd ajánlott betartani iránymutatásait. Új növényi kultúra, új fajta kipró­bálása esetén mindenképpen kérjünk szakmai tanácsot a forgalmazó képviselőjétől. Míg szakboltokban erre nagyobb lehetőség kínálkozik, a hiper­marketekben leginkább csak a növény és a magkezelés rövid leírása szolgálhat támpontul. Egy-egy külföldi csomago­lású mag esetében nem csak a kelési mutató rejt kockázatot, érdemes kitapasztalni, hogy a fajta hogyan bírja a helyi időjá­rás- és talajviszonyokat. Aján­lott tehát, hogy ne egyszerre, teljes területen váltson fajtát a kerttulajdonos, a bevált régi mellett érdemes próbavetéssel tapasztalatot gyűjteni. Csak szemre szép? A tapasztalatok szerint a drá­gább, vagy külföldről szárma­zó, esetleg a laikus szemeket bevonzóan látványosabban csomagolt magok nem feltétle­nül biztosítanak jobb minősé­get, pláne jobb termést a vásár­lók számára. Némi nehézséget jelent, hogy rossz eredés esetén a vidéki térségi vetőmag-fel­ügyelőséggel is rendelkező Or­szágos Mezőgazdasági Minősí­tő Intézet vizsgálhatja ki a ki­fogásokat, de csak bontatlan magostasakok esetén. Márpe­dig a gazdák ritkán szoktak meghagyni egyet tartalékba. A bizonytalanságon sokat segít, ha a kipróbált, megbízható ter­méket, illetve azok forgalma­zóit részesítjük előnyben. Hamisban utaztak PÁR éve Somogy és Baranya megye határán ismeretlenek több településen is hamis ku­korica vetőmagot értékesítet­tek főként kistermelő gazdák­nak, háztájiban gazdálkodók­nak. A hamis vetőmagot egy furgonról árulták, az eredeti­hez megtévesztésig hasonlító zsákokból, azokon címkékkel. Az eset kapcsán többen azért is éltek a házhoz szállított be­szerzési lehetőséggel, mert a vetőmag zsákját megközelítő­leg a valós piaci ár feléért, 18 ezer forintért árulták. A vevők­nek csak a szakemberek hív­ták fel a figyelmét, hogy az ol­csó termék nem vetőmag minő­ségű, ráadásul dohos zsákok­ban hozták forgalomba. Az elvárás szerint egy nagyjából 400 négyszög- öles családi konyhakert beveté­séhez napjainkban mintegy 15- 20 ezer forint értékű magra van szükség. Tehát még kicsiben sem olcsó mulatság, ha rossz magot vásárolunk. A szabvány szerinti elvárt csírázási arány a virágmagoknál 50-65, a hüve­lyeseknél 70-85, a zöldségfélék esetében viszont csak 60-80 százalék. A zöldségféléknél faj­tától függően mindig is alacso­nyabb az elvárás. Szakemberek szerint döntően a rendkívül száraz időjárás volt az oka a rossz kelésnek az elmúlt évek­ben, de mindenképpen szerepe lehet a rossz magnak, az alkal­mazott vetési technológiának is. Irodalom és huszonnégy órányi kalandőrület Hatvan évig volt szabómester korvin János Kötelességtudó és szorgalmas ember Paks Egy irodalomról szóló elő­adással indult 24 órás internetes kalandőrülettel zárult az I. Ist­ván Szakképző Iskola négyna­pos, magyar nyelvet középpont­ba helyező projekt hete. Süth Gabriella szervező, az iskola ma­gyar tanára azt mondta, dr. Fűz­fa Balázs, a Nyugat-magyaror­szági Egyetem docensének elő­adása meglepte a diákokat. Hét­köznapi példákon keresztül, szo­katlan közvetlenséggel beszélt az irodalomról. A nyelvben meg­ragadható világ kalandja hangu­latában azonos volt, de erre az előadásra már pedagógusokat hívtak, nem csak az intézmény falain belülről. Huszonnégy di­ák vett részt a négyórásra terve­zett, de még annál is hosszabbra sikerült maratoni felolvasáson, ahol reformkori szövegeket tol­mácsoltak a gyerekek. Az, hogy ennek végeztével akadt a szakis­kolában olyan diák, aki a fárad­ság ellenére azt mondta, lenyű­göző volt, Süth Gabriella számá­ra sokatmondó visszajelzés. Él­vezték a gyerekek Paksi László, a Pannon Egyetem tanársegédje által vezetett kommunikációs és nyelvi játékokat. A véletlen hoz­ta, hogy a program március 15- ére esett, de az ünnepre az osztá­lyok versmondással is készültek. Végül bekapcsolódtak a diákok a Tavaszváró Kalandőrületbe, ami egy 24 órás online vetélkedő. ■ V. T. Paks Korvin Jánost köszön­tötte 90. születésnapján Haj­dú János polgármester és Teli Edit alpolgármester tegnap. Csupán néhány év telt el az­óta, hogy János bácsi keze alól kikerültek az utolsó öltö­nyök. Hatvan évig dolgozott szabómesterként, több mint harminc éven át a Pünkösdi gyülekezetei pásztora volt. Kö­telességtudó, szorgalmas em­ber, akinek munkája mellett magánélete is példa érétkű, március 31-én lesz 66 eszten­deje, hogy házasságot kötött feleségével. Hét gyermeket ne­veltek fel. A népes család sze­retettel gondoskodik az idős házaspárról. ■ V. T. Korvin János kilencvenéves, feleségével 66 éve házasok Megszökött a tizenöt éves lány a faddi gyerekotthonból fadd A Szekszárdi Rendőr- kapitányság keresi a 15 éves Schiel Katalin Máriát, aki 2014. február 5-én a faddi gyermekotthonból ismeretlen helyre távozott, a felkutatására tett intézkedések nem vezettek eredményre. A lány 158 centi­méter magas, 58 kg, átlagos testalkatú, fekete hosszú haja van, az eltűnésekor viselt ru­hája nem ismert. A rendőrség kéri, hogy aki bármit tud a lányról, il­letve tartózkodási helyével kapcsolatban információval rendelkezik, az hívja a Szek­szárdi Rendőrkapitányságot a 74/501-100-as telefonszámon, de jelentkezhet a 107-es vagy a 112-es ingyenesen hívható segélyhívószámokon is. ■ 1.1. Schiel Katalin Mária Száz korongra céloztak az évadnyitón bonyhád Elkezdődött a szezon a helyi lőtéren a hétvégi évad­nyitó korongvadász versennyel. A Bonyhádi Sportlövész Klub szervezte száz korongos meg­mérettetésre az ország számos pontjáról érkeztek versenyzők. A Senior kategóriában a buda­pesti dr. Palkovics András áll­hatott fel a képzeletbeli dobogó legfelső fokára kilencvenöt ta­lálattal. Őt a kiskunfélegyházi Szarka József követte nyolcvan­kilenccel, míg a bronzérmet az ugyancsak a fővárosból érke­zett Mayer Zsolt szerezte meg nyolcvanhat koronggal. ■ A következő megmérettetéseket április 13-án és május 4-én tartják A Senior II-es mezőnyben nyolcvankét találattal a pécsi Papp Ferenc nyert, megelőzve a budapesti, hetvenhét koron­got lőtt Szabó Károlyt és a het­venkét találatot elért szekszár­di Junkuncz Józsefet. A Vadász kategóriában - szétlövés után - Luczó Csabához került az aranyérem (81/24) találattal, őt a pécsi dr. Nyári Roland követ­te a dobogón (81/21), a harma­dik helyet pedig a fővárosból érkezett Simon Gábor szerezte meg hetvenkilenc koronggal. A csapatok versenyében Kiskun­félegyháza végzett az élen, az ezüstérmet a házigazda bony­hádiak Csík István, ifjabb Csík István, Farkas József triója szerezte meg. Dobondi István­tól azt is megtudtuk, hogy a következő megmérettetéseket április 13-án és május 4-én tartják. ■ Vízin B. 1 1 t

Next

/
Oldalképek
Tartalom