Tolnai Népújság, 2014. március (25. évfolyam, 51-75. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2014-03-09 / 10. szám
2014. MÁRCIUS 9.. VASARNAP GAZDASAG 7 Reklámpiac: óvatos optimizmus torta Főleg az internetes költések eredményezték a minimális növekedést Reklámköltések (milliárd forint) 2012 M 2013 'S VG-GRAFIKA FORRÁS: MRSZ Sokéves zsugorodás után tavaly 0,6 százalékkal növekedett a reklámpiac, ami 175 milliárd forint bevételt jelent. Vég Márton Minimálisan ugyan, de növekedett tavaly a reklámpiac, amely mintegy 175,4 milliárd forintot tett ki tavaly 0,6 százalékkal meghaladva az egy évvel korábbit. Ez 2012-ben 174 milliárd forint volt a Magyar Reklámszövetség adatai alapján. Ezúttal is net-net reklám árbevételt számítottak, vagyis kedvezményekkel csökkentett, ügynökségi jutalékok levonása utáni, tiszta árbevételt, amely nem tartalmaz barter tevékenységből származó bevételt. „Az utóbbi években megfigyelhető reklámpiaci át- | rendeződés a tavalyi évben is * folytatódott. Mind a világméretű trendek magyar hatásai, mind pedig a magyar sajátosságok éreztették a hatásukat. A tavalyi eredmények remény- keltőek, és óvatos optimizmusra adhatnak okot a szakma egésze számára” - mondta tegnap Urbán Zsolt, a Magyar Reklámszövetség elnöke. A piac legnagyobb változása, hogy az internet lehagyta a sajtót, így a televíziós piac mögött megcserélődött a sorrend. A tévés reklámpiac mindössze 45,6 milliárd forintra rúgott 2013-ban 56 csatorna adatai alapján. Ez 2012-ben még 48,7 milliárd forint, 2011-ben pedig 54,9 milliárd forint volt. Tavalyhoz képest egy új csatorna (M3) csatlakozott a felméréshez, egy csatorna pedig (Hír TV) kikerült az adatszolgáltatók közöl. Az internetes reklámpiac 16 százalékos növekedéssel 39,1 milliárd forinton zárt. „Bár az internetes, digitális piac a második legnagyobb értéket érte el, és azon belül is jelentősen emelkedett a mobil- telefonokra értékesített hirdetéseké, a szektorban egyre nagyobb teret nyernek a globális piaci szereplők, míg visszaszorulnak a helyiek” - mondta Novák Péter, az IAB Hungary elnöke. Szerinte előre lehetett látni a növekedést. Az internetes piacon 32 médiacég adott adatot, és szakértői becsléseket is alkalmaztak. A reklámpiac minimális növekedéséhez az internet mellett a rádiós piac járult hozzá. A televízió és a sajtó bevételei tavaly is lefelé húzták a statisztikát, a direkt marketing is csökkent, a közterületes szegmens és az ambient pedig stagnált. Az országos földfelszíni csatornák még mindig a bevételek kétharmadát, 31,6 milliárd forintot birtokolják, de a 2012-es 35,2 milliárd forinthoz képest ez 10 százalékos csökkenést jelent. Míg a kábelesek 13,9 milliárd forinton osztozkodtak, de ez már 4 százalékos növekedést mutat. Ennek megfelelően nőtt a káJelentős gazdasági hatás A magyar Reklámszövetség (MRSZ) megbízásából a PwC Magyarország által készített A reklám gazdasági hatásai című kutatás legfontosabb megállapítása, hogy minden reklámra elköltött 10 forint 47 forinttal növeli a magyar gazdaság teljesítményét. 2012-ben hazánkban 174 milliárd reklámra fordított forint 820 milliárd forinttal járult hozzá a magyar gazdaság beltelevíziók részaránya a teljes reklámtortán belül, a szektor összbevételének 31 százalékát ezek az adók adták. „Ha a tendenciát nézzük, akkor ösz- szességében ez már zsinórban az ötödik év, amikor csökkentek a bevételek. Ugyanakkor minden jel arra mutat, hogy idén már kicsi növekedés lehet” - hangsúlyozat Kovács Krisztián, a MEME elnöke. Hozzátette: az összes reklámbevételen belül a klasszikus reklámszpotokból származó bevételek minimálisan, kevesebb mint 4 százalékkal estek. A non-szpot típusú bevételek csökkenése pedig elsősorban egy módszertani változásból ered, a szponzorfinanteljesítményéhez. Ez 2013-ban is hasonló szinten maradt. „Az eredmények alátámasztják, hogy a kommunikációs iparág a gazdaság motorja, mert támogatja a tisztességes versenyt, lehetővé teszi az innovációt és a technológia fejlődését, számos más iparágat támogat, és így jelentős munkavállalói réteget tártéi” - mondta Urbán Zsolt, az MRSZ elnöke. szírozott műsorok esetében most először egységesen a nettó (vagyis a gyártási költséget nem tartalmazó) bevételekkel számoltak. „A sajtópiacot 35,8 milliárd forintos reklámbevétel mellett 62 milliárdos lapeladási bevétel is gazdagította, emellett a Magyar Lapkiadók Egyesületéhez tartozó nyomtatott sajtótermékek az internetes kiadványaikon keresztül további 5,5 milliárd forintos hirdetési bevételt is elértek” - ismertette Kovács Tibor, az egyesület elnöke. A sajtótermékek reklámtortájából a legnagyobb szeletet a napilapok hasították ki maguknak, 36 százaléknyit, míg a női lapok részesedése 19 százalékos, az önkormányzati és ingyenes lapoké 18 százalékos volt. Kovács Tibor közölte még: számítottak a sajtópiac reklámbevételeinek csökkenésére, annak mértéke azonban sokkal kisebb volt, mint egy évvel korábban. Nincs különösebb okuk panaszra a közterületiseknek. A felületek száma nem változott (25 ezer óriásplakát), és a kihasználtságuk is remek volt, főleg 2013 utolsó negyedévében. Fő előnye az outdoor piacnak, hogy a kkv-szektor is szívesen használja, hiszen a tévés hirdetést többségük nem tudná megfizetni. „A stabil és erősödő outdoor médián belül a standard, kampányjellegű reklámeszközök (óriásplakát, citylight) reklámárbevétele és kihasználtsága jelentősen emelkedett az elmúlt évben, ami elsősorban az egyéb, egyedi eszközök megszűnésével, csökkenő használatával, másrészt több új hirdetői szegmens megjelenésével magyarázható” - fogalmazott a sajtótájékoztatón Szelei Szilárd, az MKMSZ elnökségi tagja. A korábbinál lényegesen megbízhatóbb adatokat közöltek a rádiós piacról. Lényegesen több rádiócsatorna vett részt a felmérésben. Míg 2012- ben a rádiók összbevétele 6,8 milliárd forint volt, ez 2013- ban 8,8 milliárd forintra ugrott, ami 29 százalékos növekedés. Összességében a teljes reklámtortából a korábbinál kisebb, de még változatlanul a legnagyobb szeletet a televíziós hirdetések adják, több mint 25 százaléknyit, a második helyre azonban a tavalyi évben már az internet került több mint 22 százalékkal, megelőzve a sajtót, amelynek bő 20 százaléknyi bevétel jutott. Az RTL Klub és a TV2 is győzött februárban NÉZETTSÉG A február is úgy telt el, hogy,az RTL Klub és a TV2 szintén piacvezetőnek tartja magát. „A 8. héten is az RTL Klub nyerte meg a főműsoridős nézettségi versenyt: hétből hat estén több nézőt ültetett a képr ernyők elé, mint a konkurens csatorna. A sikerekkel az RTL heti átlagos, főműsoridős közönségaránya 20,3 százalékot tett ki, miközben a konkurens TV2 16,2 százalékon teljesített” - közölte az RTL Klub. Hozzátették: a TV2 hiába töltötte meg celebekkel az eredetileg „civil” szereplőket felvonultató Élet showját is, ez csak minimálisan növelte nézettségi eredményeit a célcsoportban. A TV2 ellenben úgy látja, hogy ők nyerték az elmúlt havi nézettségi versenyt a teljes napi közönségarányokat tekintve a 18-59 éves célcsoportban. „Februárban teljes napon a TV2 húsz napon tudott piacvezető lenni, míg az RTL Klubnak mindössze nyolc nyert napja volt” - közölték. A Tények februárban is a legnézettebb hírműsornak bizonyult minden célcsoportban. A hírműsor átlagos napi nézőszáma múlt hónapban meghaladta az 566 ezret a 18-59-es célcsoportban. Az Ml és egyben a közmédia legnézettebb műsora a 9. héten A dal 2014 szombati döntője lett 1 millió 25 ezer nézővel (az Ml és Duna World csatornán együtt), amellyel aznap a 20 óra utáni műsorkínálat legnézettebb műsora is lett a hazai tévés piacon. Az M3 közönségaránya a felnőtt népesség körében a múlt héten 0,9 százalék volt - ez az eddigi legjobb eredményének a megismétlése. ■ VG Heti nézettség* ' 1. Barátok közt RTL Klub 1245 2. Éjjel-nappal Budapest RTL Klub 1191 3. Tények TV2 1164 4. Nagy Duett TV2 1105 5. Cobra RTL Klub 990 6. Fókusz RTL Klub 952 7. Napló TV2 942 8. Híradó RTL Klub 913 9. Magánnyomozók TV2 809 10. Édes élet . TV2 800 *Teljes lakosság, ezer fő, 2014. IX. hét, minden műsor a legnézettebb adásával szerepel FORRÁS: NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS HIRDETÉS Nagy élelmiszerdrágulás jön az ukrán helyzet miatt? féléves csúcsra drágult a kukorica árfolyama azt követően, hogy az orosz-ukrán konfliktus miatt jelentősen megnőtt az exportált amerikai termény iránti kereslet. Az augusztus 31-i szállítású határidős kukorica exportmegrendelése 81 százalékkal emelkedett a február 27-ével záródó héten az amerikai Mező- gazdasági Minisztérium (USDA) adatai szerint. A növekvő igényt az ukrajnai feszültséggel indokolják a szakértők. Ukrajna a világ egyik legnagyobb kalászosgabona- illetve kukoricatermő régiójának számít nagy területe, és kiváló minőségű földjei miatt. A megtermelt gabona azonban a kialakult helyzet miatt nehezebben juthat el a világpiacokra. Akár 5,5-6,5 százalékkal is nőhetnek a sertésárak is a globális piacokon az Egyesült Államok mezőgazdasági minisztériumának előrejelzései szerint. Nem csupán a sertéshús ára fog emelkedni, kisebb, de érezhető mértékben fog drágulni a marhahús és a szárnyasok húsa is. A rossz terméskilátások és a brazíliai aszály miatt az idén eddig több mint 50 százalékkal drágult a kávé alapanyagának ára, ennek hatására hamarosan Magyarországon is többe kerülhet - közölte a napokban az árupiaci befektetésekkel foglalkozó Conclude Befektetési Zrt. ■ B. L.
