Tolnai Népújság, 2014. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

2014-02-03 / 28. szám

2014. FEBRUÁR 3., HÉTFŐ KÖRKÉP 5 Ingyenesen váraiató ki az őstermelői igazolvány tolna megye A Nemzeti Agrár- gazdasági Kamara (NAK) célja, hogy országosan egységes szín­vonalú szolgáltatásokat tudjon nyújtani a gazdáknak, ezért el­indította a falugazdászok képzé­sét. A volt kamarai tanácsadók képzésére is szükség van, mivel az összevont hálózatnak az ed­diginél bővebb feladatkört kell ellátnia. A tanácsadás mellett például hatósági feladatokat, bár ezek nem ellenőrző jellegűek, az ilyeneket továbbra is a megyei földművelésügyi igazgatóság munkatársai végzik. A falugaz­dászok további hatósági felada­tai: mezőgazdasági káresemé­nyek felmérése, helyszíni szem­lék, gázolaj jövedéki adó vissza­igénylésével kapcsolatos teen­dők, termékbecslés, adatgyűj­tések, -szolgáltatások, illetve az őstermelői igazolványok kiállí­tása, meghosszabbítása. A NAK hangsúlyozta, január 1-től a ta­gok ingyen válthatják ki az ős­termelői igazolványukat. ■ M. I. A biztonságos közlekedésről lehet rajzolni idén is meghirdette az Országos Rendőr-főkapitányság Országos Baleset-megelőzési Bizottsága (ORFK ÓBB) a Biztonságos köz­lekedés gyermekszemmel című rajzpályázatot. Külön bírálják el az óvodások, az alsó és a felső ta­gozatosok munkáit. Az alkotá­sok mérete A/4 vagy A/3 méret lehet. Alkalmazható technikák: grafit, színes ceruza, zsírkréta, lino, tus, tempera, olaj, diópác, szénrajz. Az első fordulóban a Tolna Megyei Baleset-megelőzési Bi­zottság április 17-ig fogadja a pályaműveket. Cím: Tolna Me­gyei Rendőr-főkapitányság - TMBB 7100 Szekszárd, Mészá­ros L. u. 19-21. A legjobb alkotásokból kate­góriánként 5-5 pályaművet kül­denek tovább a 2. fordulóra má­jus 3-ig. Az ÓBB szakmai zsű­rije által kiválasztott művek al­kotóinak díjátadó ünnepségé­ről később küldenek értesítést. 1. díj: kategóriánként 1-1 kerék­pár, a 2-6. díjazottak tárgyjuta­lomban részesülnek. ■ 1.1. Faddi mese Gáti Máriáimról a magyar kultúra lovagja A korlátáiból hidat épít, alkimistaként a rosszból jót varázsol Vándor vagyok, aki a sa­ját útját járja - vallja Gáti Mariann faddi pedagó­gus-képzőművész, a Magyar Kultúra Lovagja. Az alkotó sajátos, élhető világot terem­tett magának, melybe máso­kat is beenged. Budavári Kata fadd Urak és jobbágyok, igaz­gatók és teremőrök is Gáti Ma­riannák saját házukban. A mú­zeum-lakás dédszülői örökség, ahol az ősök erőt adnak az utó­doknak és a szívesen látott ven­dégnek is. Látogatókat pedig gyakorta fogad az alkotó, hiszen a régi parasztház nemcsak élet­tér, de valóban kiállítóhelyiség is. A falakat beborítják a grafi­kák, a paraszt-ikonok, a népi na­iv festmények. A nagyszülőktől, dédszülőktől a mai lakókra ma­radt bútorokon pedig számtalan kisplasztika kapott helyet. A be­térőt Gáti Mariann úgy fogadja, mintha mindig is ismerte volna. - Az egész ház egy mese, ahon­nan a vendégek nem akarnak hazamenni - állítja a művész, aki egyébként minden látogatás előtt roppantmód szorong, mert mint mondja, egy kis „szociofó- biája” van. Pedig szereti az em­bereket, és amikor már megér­kezik egy csoport, azonnal ol­dódik a feszültsége. Arról van szó csupán, hogy Gáti Mariann nem szívesen lép ki a maga te­remtette élhető világból. És ezt a látogató meg is érti, hiszen a me­sés, otthonos lakot, a tavasztól őszig virágpompával gyönyör­ködtető kertet tényleg, miért is kellene elhagyni. Talán egy díj­átadóért, esetleg. Ebben pedig a közelmúltban volt része a faddi képzőművésznek, hiszen Buda­pesten a Magyar Kultúra Napja Gálán megkapta a Magyar Kul­túra Lovagja kitüntető címet. Ezzel kapcsolatban azt mond­ja: hadilábon áll a sikerrel, ez az ő fogyatékossága. De azt is hozzáteszi, hogy a hátrányból előnyt kovácsol, a korlátáiból hi­dat épít. Kicsit alkimista, aki a rosszból jót varázsol. Amellett, hogy empatikus, nem ragad be­le a keservekbe, inkább a Terem­tőtől kér segítséget. Szerencsére mindig volt, és van is Isten hite. Erről tanúskodik a Megvertél és megáldottál című modern, pasz­Valóra vált a visszatérő álom az ifjú tanítónőnek volt egy visz- szatérő álma: gyönyörű szobro­kat készít és képeket fest. Végül bement az igazgatójához, közöl­ve, hogy elhagyja a pedagógusi pályát, és ezen túl más módon próbálja tanítani az embereket így indult Gáti Mariann, az egy­kori tanítónő képzőművészeti pá­lyája 1987-ben. Sosem kénysze­rült arra, hogy aprópénzre váltsa tehetségét, azért is dolgozik sok­féle technikával, mert sosem volt piacorientált. Családi házában, Faddon, most már több, mint húsz éve létrehozta a Mítosz Ga­lériát Három szoba, képekkel, kisplasztikákkal tele, ahol a láto­gató kétarcú fa- és agyagszobra­it, deszkaképeit, fiitterrel, gyöngy­gyei, textíliával, tükördarabok­kal díszített festményeit, paraszt­ikonjait nézheti meg. Időnként kiruccan az irodalom világába is, Napból jöttem, majd Járatlan utakon címmel jelent meg kötete. Lovagias tettek egy lovagi címhez gáti Mariann, faddi képzőmű­vész január 19. óta a Magyar Kul­túra Lovagja. Lovagias tettei kö­zött szerepel, hogy faddi otthoná­ban 1991-ben megnyitotta, és si­keresen működteti a Mítosz-Mese- galériát. A léleképítő író-köl- tő-képzőművész a magyar hit-, mese- és mondavilágot idézi és tanítja saját alkotások megszólal­tatásával. Tűzzománcai, festmé­nyei, grafikái, fából és agyagból készült szobrai mitikus tartalmát a magyar irodalom jeles szemé­lyeinek gondolatával egészíti ki, és emeli emberközelivé. A mese­ház egyedülálló tanítási módsze­reire tekintettel lelki trónig képzé­sek színhelye is. Tolna megye mű­vészetéért kitüntető elismerést és megyei Príma díjat is kapott Hat­vanhárom önálló kiállítása volt, közöttük egy Los Angelesben, ket­tő San Diegóban, Kaliforniában. Legújabb címét Budapesten, nagyszabású gálán vette át. Gáti Mariann alkotásainak lényegi szereplője a Nap. Festmény nem is készülhet nélküle teli krétával készített munkája, vagy a Kivirágzott bánat című grafikája. Ez utóbbi születésé­vel kapcsolatban érdemes tud­ni, hogy Amerikában élő Viktor fiát akkor már évek óta nem lát­ta. És ahogy a fájdalom feloldó­dott az alkotásban, az életben is rendeződtek a dolgok. Az édes­anya nemcsak meglátogathat­ta gyermekét, de szakmai kap­csolatokra is szert tett az újvi­lágban. A legutóbbi kitüntetés is ennek köszönhető, a Magyar Kultúra Lovagja címre ugyanis a San Diegó-i Magyar Ház és a Los Angeles-i Egyesült Magyar Ház terjesztette fel Gáti Mari­annt a Falvak Kultúrájáért Ala­pítványhoz. A faddi művész arról is be­szélt, hogy életében ugyan ki­emelt szerepe van munkájának, a legfontosabb mégis a család. Férje, Ragó Károly igazi társa, legnagyobb mentora, aki tisz­tánlátásával, kedvességével se­gíti feleségét. - Nagyon jó tud­ni, hogy bárhol vagyunk is a vi­lágon, mi négyen, hiszen két fi­am van, mindig számíthatunk egymásra - meséli a képzőmű­vész. Azt sem titkolja, ezért a harmóniáért meg kellett küzde­ni, mint ahogy a művésznek is meg kell járnia a poklot. Saját te­vékenységéről azt mondja, az al­kotás nem kézügyesség kérdé­se, sokkal inkább teremtés. Eb­ben a folyamatban ő „csak” mé­dium, amit kap, azt adja tovább. Az alkotást szolgálatnak tekin­ti, talán ezért is alakult át az ott­hona Mítosz-mesegalériává. Érdekes lehet az a kis előtér, mely Gáti Mariann alkotóműhe­lyébe vezet. A szekrények, pol­cok itt is inkább múzeumi táro­lók, az aprócska helyiség pedig egyre inkább helytörténeti gyűj­temény. Kezdetben családi kin­csek sorakoztak szépen egymás­hoz simulva, ma viszont dédany­ja kendője és a régi családi fény­képek jól megférnek a helyiek által kiállításra érdemesnek tar­tott tárgyakkal. És ha már tár­gyak, nem hagyhatjuk ki a pi­ros tejeskanna meséjét sem, mely Gáti Mariann Járatlan uta­kon című könyvében is szerepel. A kanna gyermekkora óta fon­tos szereplője az alkotó életének, hiszen fedelébe kapaszkodva ta­nult meg járni, ma pedig csalá­di, baráti ereklyéket rejt: levelet, imakönyvet, emlékeket. Új kötet is készül egyébként, ráadásul egy igazi faddi mese, a gyöngyhalász lányról, de erről egyelőre nem árult el részlete­ket a szerző. így most még meg kell elégednünk a képzőművész kékhajú lányalakjaival, gyer­mekét ölelő madonnáival és a minden képén megjelenő szik­rázó Nappal. Bemutató Közel háromszázötven galamb, harminc díszbaromfi, több egzotikus madár és rágcsáló volt látható a Tolnai Galamb- és Kisállatte­nyésztők Egyesülete által szervezett kiállításon. A kakasdi faluházban tartott hétvégi programra Baranya, Fejér, Somogy és Tolna megyei te­nyésztők hozták el kedvenceiket. A közönség és a szakmai bírálatot vég­ző zsűri szebbnél szebb szárnyasokat vehetett szemügyre. ■ V. B. Ot műtárgyat adott kölcsön a Wosinsky egyházi kiállítás Szakrális remekek a kaposvári Rippl-Rónai Múzeumban kaposvár-szekszárd Öt mű­tárgyat adott kölcsön a Wosins­ky Mór Megyei Múzeum a ka­posvári Rippl-Rónai Múzeum­nak. Itt nyílt ugyanis csütör­tökön a Dél-Dunántúl szakrá­lis emlékeiből egy egyedülál­ló egyházművészeti kiállítás. Odor János, a szekszárdi intéz­mény igazgatója elmondta, két XVIII. századi festményt, a Já­kob lajtorjáján címűt, egy férfi szentet és a gyermek Jézust áb­rázoló alkotást, továbbá a XIX. század elejéről származó Szent Mihály arkangyalt, Lotz Károly Kánai menyegzőjét bocsátották a kaposváriak rendelkezésére, illetve egy szintén XVIII. száza­di szép Szent Vendel faszobrot. A múzeumok és kiállítóhe­lyek mellett magángyűjtők fél­tett kincseit is felvonultató tár­latot először tekinthetik meg az érdeklődők Kaposváron. Az anyag április 22-ig rendkívül tág keretek között, a népi grafi­káktól Zichy Mihály alkotásain keresztül mutatja be az egyházi művészetet. A kiállítás két sa­rokköve két oltárkép: míg Dorf­meister egyik művétől Zichy Mihály munkájáig jut a látoga­tó, megismerkedhet a korszak népi művészetével. A kontraszt persze óriási, hiszen Zichy kifi­nomult technikája és az isme­retlen alkotók naiv művészete eklektikussá teszi a kiállított anyagot. ■ B. K. Az eddig nem látott alkotások mellett bibliákat is megcsodálhat a látogató A » I t. *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom