Tolnai Népújság, 2014. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
2014-02-24 / 46. szám
2 KORKÉP 2014. FEBRUÁR 24., HÉTFŐ Bikavér-párbaj: borbemutató volt pénteken Budapesten Harmadik alkalommal rendezték meg a szekszárdi és az egri borászok Bikavér párbaj címmel közös borbemutatójukat. Ezúttal a budapesti Corinthia Hotelben volt pénteken délután először szakmai bemutató, majd nyilvános borkóstoló. Kérdésünkre Heimann Zoltán, a neves szekszárdi borász, a program egyik fő szervezője elmondta, hogy 12 szekszárdi és 13 egri borász mutatott be 30 Bikavért. A rendezvény elején a mester- kurzuson tizenkét szakmai ember kóstolt meg 10-10 bort. A népesebb, de még mindig szakembereknek szóló kóstolón borszakírók, szállodák séfjei, tulajdonosai, sommelier-k vettek részt, mintegy 120-an. A fizetős nagyközönséget 180-200 érdeklődő képviselte, vagyis több mint háromszázan ismer- kedetek meg a két borvidék legjobb Bikavér boraival.- Teljes teltházzal zajlott az esemény, s többeknek, köztük nekünk is, hamarabb elfogyott a bora, mint ahogy terveztük. Úgy látom, mind az egri, mind pedig a szekszárdi borászok elégedettek a rendezvénnyel, amelynek a célja, hogy közösen próbáljuk meg a Bikavért újra piedesztálra állítani. Nálunk már hagyománya van, hogy a rendezvény előtt ■ A szekszárdiak csak azt vitték magukkal, amit a borászok 75 százaléka elfogadott vakon összekóstoljuk egymás borát, Sósak azt a tételt visszük a találkozóra, amelyet a résztvevők 75 százaléka elfogad. Elég erős ez a fajta küszöb, amelyen mindenkinek át kell lépni. A bemutatón kitapintható volt, hogy a szekszárdi borok stílusa sokkal inkább egységet mutat, mint az egrieké, tette hozzá a borász. A bikavérre vonatkozó kérdésre elmondta, Szekszárdon a hangsúlyokat a kadarkára, kékfrankosra és bikavérre helyezik. Mint ismertes, a cabernet és a merlot nagyon sikeres, de ahhoz, hogy a borvidéknek egyéniséget adjanak, vissza kell nyúlni a régebbi fajtákhoz, mert ez jelentheti a különlegességet. Nem ez lesz a meghatározó, de hogy a Bikavért erősítenünk kell, abban biztos vagyok, mondta Heimann Zoltán. ■ 1.1. Még ma is Kádár katonája író „Én fél évszázad alatt igazán rosszat csak a baloldaltól kaptam” „Azt hiszem, hogy az Úr Jó szándékát élveztem egész életemben” - mondta Moldova György Moldova György, több emlékezetes riportkötet írója a héten Komlón és Pécsett járt, s életéről, az irodalomról és a politikáról mondta el véleményét. Mészáros B. Endre- Igaz, hogy ma is a Kádár-iskolát szolgálja?- Teljes mértékben. Például az értelmiségiről tökéletesen egyező a véleményünk. Ő fogalmazott így: az értelmiség olyan mint a zsoldos, mindig azt nézi, hogy milyen egyenruhát hordjon, és bármikor hajlandó lecserélni.- Hányán lehetnek ma Kádár hívei az országban?- Talán ötszázan, de a sorsáért nem kell aggódni, ő halhatatlan. Nem tudom, mikor, de eljön az idő, amikor minden magyar városban szobra lesz. Én úgy gondolom, hogy arról az emberről, aki ilyen negyven évet adott az országnak, csak azt lehet mondani, jöjjön a következő.- Hogy értékeli a saját életművét?- Több mint kilencven könyvem jelent meg, de újra megírnám mindet, mert egytől egyig igaz. A legjobb teljesítménynek a Negyven prédikátort tartom, valamint a Ha jönne az angyal történelmi regényemet. Es nagyon büszke vagyok a rendórripörtomra is, amiért a liberálisok kiátkoztak. Tulajdonképpen elmondhatom azt is, hogy én találtam fel a „cigánybűnözést”. Továbbá a rendőrökkel járva az országot megtanultam, ha valahol nagy balhé van, akkor a tömegben a legerősebb férfit, vagy a legnagyobb szájú nőt kell lecsapni.- Hogyan összegezne, elégedett az életével?- Azt hiszem, hogy az Úr jó szándékát élveztem egész életemben, mindig annyi pénz kellett, amennyi volt. Nekem csak olyan szenvedélyeim voltak, mint a foci, a sakk meg a boksz, az italt is igen mérsékelten fogyasztottam, s mindig maradt morális tartalékom.- Akkor most elkötelezett baloldali?- Független baloldali vagyok. Én az elmúlt fél évszázadban igazán rosszat csak a baloldaltól kaptam, azon belül is főként a liberálisoktól. Moldova György 1934-ben született Budapesten. Eredetileg Rief Györgynek hívták, a Moldovát első írása megjelenésekor, 1955-ben vette fel. Budapesten, a Szent László Gimnáziumban érettségizett, elvégezte a Színművészeti Főiskola dramaturg szakát, részt vett az 1956-os fegyveres harcokban, volt kazánszerelő, bányász, kertész, javítóintézeti nevelő, konzervgyári munkás.- írt a bányászokról, a rendőrökről, az ügyvédekről, az egészségügyről. A pedagógusok gondjai soha nem érintették meg? Forgatókönyveket készített a filmgyárnak, írt prózát, szatírát, színdarabokat, riportokat, aforizmákat. Több mint kilencven kötete jelent meg, köztük olyan legendás művek, mint a Tisztelet Komlónak, az Akit a mozdony füstje megcsapott, vagy a Bűn az élet. Megkapta a Karinthy-gyűrüt, a Kos- suth-díjat, a Kollektív Purlit- zer-díjat és a Príma Primissi- ma Díjat is.- Dehogynem, de akkoriban még a lányaim iskolások voltak.- És min dolgozik mostanában?- Most jelent meg 80 éves születésnapom kapcsán A nagy októberi összefogás című szatírám, s ha durva lennék, akkor a g betűt s-re cserélném, mert ez a lépés nagyon lejáratta a baloldalt. Benne van az is, hogy a parlamentben ma ordenáré a beszédstílus és percemberkék dáridója zajlik. Amíg pedig élek, addig írni fogok, most is több könyvön dolgozom. Ugyanakkor tartok tőle, hogy az egészségi állapotom miatt a következő választásokat már nem élem meg. Volt kazánszerelő, bányász, kertész és nevelő is JEGYZET MÁTÉ BALÁZS Kijevi srácok MIKÖZBEN Ml a saját kis ügyeinkkel vagyunk elfoglalva (például kiderül-e végre, hogy ki hazudott az őszödi„hazugságbeszéd” kiszivárogtatásával kapcsolatban), a szomszédban, Ukrajnában túlzás nélkül világtörténelmi tettet hajtottak végre az emberek: megdöntötték a rendszert. a tévében látva a kijevi eseményeket, azonnal Antall József legendás mondása jutott eszembe, aki 1990 után a dolgok folyásával elégedetlenkedőknek azt üzente: „Tetszettek volna forradalmat csinálni”. Nos, Ukrajnában tetszettek. S aligha csak azért voltak hajlandóak meghalni olyan sokan az egyik utolsó európai parancsuralmi rendszer megdöntéséért, mert a megbuktatott államfő, Ja- nukovics beintett az Európai Uniónak, hanem azért is, mert elegük lett a gyökeréig korrupt közéletből. A választási csalásokból, a vetélytársak bebörtönzéséből, abból, hogy a hatalom emberei tették rá a kezüket minden olyan pozícióra, amiben pénz van. Bankokra, bányákra, távközléyi és médiacégekre. S nemcsak afc‘oligarchák, hanem állú tólag a Janukovics família tagjai is milliárdokat (euróbán) fogtak a minden bizonnyal vérrel-verítékkel elnyert közbeszerzéseken. Szóval loptak, csaltak, hazudtak. s a nép most azt mondta, elég volt. A forradalmakat azonban általában kiábrándultság követi, a hevület gyorsan elillan, így ma még megjósolhatatlan, mindez hova vezeti majd el Ukrajnát. Egy azonban biztos: a kijevi srácok azt is megüzenték tetteikkel a világnak, hogy 21. század ide vagy oda, a forradalmak kora még nem járt le, s bizony még most is elbukhatnak diktátorok. Nemzetiségi listák: akár néhány ajánlás is elég lehet jegyzék A Magyarországon élők számarányához képest eddig meghökkentően kevesen regisztráltak tolna Idén először küldhetnek a parlamentbe képviselőt a magukat a nemzetiségi névjegyzékbe felvétetők. A kedvezményes mandátum megszerzésének egyik előfeltétele, hogy egy-egy nemzetiség országos listát állítson. A listaállítás kritériuma pedig az, hogy a nemzetiségi névjegyzékben szereplők legalább egy százalékától be kell szerezniük az ajánlást. Bár maga a regisztrációs eljárás még tart, a törvény szerint a listaállításhoz szükséges ajánlásminimumot a névjegyzék február 17-i állapota alapján határozzák meg, vagyis az a döntő, hogy hányán regisztráltak addig. A Magyarországon élő nemzetiségek számarányához képest viszont meghökkentően kevesen regisztráltak, így a Nemzeti Választási Iroda által kedden este közzétett adatok alapján a legtöbb nemzetiségnek tíznél kevesebb ajánlást is elég összegyűjtenie. A legtöbben a németek szerepelnek a nemzetiségi névjegyzékben, összesen 3020-an, így nekik 31 érvényes ajánlást kell összegyűjteniük a listaállításhoz. A többieknek tíznél kevesebb is elég: a horvátoknak kilencre, a romáknak hatra, a szlovákoknak ötre, a románoknak négyre, a ruszinoknak háromra, a szerbeknek kettőre, míg a bolBaranyában hétezer-kétszázán tartoznak a horvát nemzetiséghez gároknak, görögöknek, lengyeleknek, örményeknek, szlovéneknek és ukránoknak egyre. A listáról egy bonyolult számítás alapján osztják ki a voksok arányában a mandátumokat, legkevesebb annyi szavazat kell egy-egy nemzetiség esetében a kedvezményes képviselői helyhez, mint a pártok mandátumszerzéséhez szükséges szavazatok negyede. A képviselői helyet nem szerző nemzetiséget szavazati joggal nem bíró szószóló képviselheti az Országgyűlésben, vagyis akik listát tudnak állítani, s arra legalább egy-egy ember szavaz, azoknak biztosan lesz szószólójuk. ■ M. B. Hova tűntek? az eddig regisztráltak sokszorosa is összejöhetett volna, akárcsak Baranya és Tolna megyékből. Előbbi megyében csaknem 53 ezren, utóbbiban 30 ezren vallották magukat valamelyik nemzetiséghez tartozónak a legutóbbi népszámlálás alkalmával. Baranyában legtöbben a németek vannak: mintegy 25 800-an, őket követik a cigányok, a harmadik legnagyobb számú a horvát népcsoport 7200fővel. Tolna megyében ugyancsak a németek állnak az élen, mintegy 12 ezer fő vallotta magát e nemzetiséghez tartozónak. h, t 4 i »
