Tolnai Népújság, 2014. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
2014-02-03 / 28. szám
2 2014. FEBRUÁR 3., HÉTFŐ KORKÉP JEGYZET Uvegzsebek? Egy frászt! bár nyilván - legyünk egy kicsit jóhiszeműek - a képviselők többsége becsülettel kitöltögeti vagyonnyilatkozatát, s még csak nem is gondol trükközésre, az egész úgy ahogy van, szinte semmire nem jó. Arra semmiképpen nem, amire kitalálták, jelesül, hogy mindenki számára átlátható legyen, ki mennyivel gyarapodott a főképp közpénzből származó jövedelmeiből, s arra sem, hogy kibukjon, ha valaki szemlátomást többet költ annál, mint amennyire futná. A NYILATKOZATOKBAN foglaltakat ugyan ellenőrizhetik, de ez inkább csak elvi lehetőség, így kis túlzással tulajdonképpen mindenki azt ír bele, amit jónak tart. Másrészről csak a képviselők magukra vonatkozó bevallásai nyilvánosak, a közeli hozzátartozóiké nem, pedig azt még a kezdő sumákotok is tudják, hogy a feleség meg a négy hónapos gyerek nevére kell íratni a Porschét meg a villát a Rózsadombon, akkor nem derül ki, s nem hörög miatta a nép. így üvegzsebek helyett nekünk marad a nagy nesze sfimmi, fogd meg jól. Aki akar, kutakodhat, kineTc“ hány garázsa, hány fél horgászállása, Wartburgja, miegyebe van - ezzel szúrják ki a szemünk. MELLESLEG AZÉRT így ÍS rá lehet bukkanni néhány arcpirító dologra: az átlagemberek számára mesésnek tűnő vagyonokra, gigászi adósságokra, amiket nem mellesleg természetesen valamiből fizetni kell. Majd ha egyszer olyan vagyonnyilatkozatot kell tenniük az érintetteknek, amiben arra is válaszolni kell, hogy ugyan miből, vagy hogy honnan jött össze az első tízmillió, akkor tisztán látunk. Addig marad a kőkemény kamu, de legalábbis a lehetősége. Diploma kontra jó szakma anyagi kérdés Sokan módosítanak pályaválasztási elképzeléseiken DÉL-DUNÁNTúLMára a továbbtanulás kérdése egyre több család számára szinte kizárólag anyagi kérdéssé vált. Azoknak, akik lemondanak róla, mindenképpen. Kaszás Endre Azoknak a diákoknak, akik nem kerülnek be a felsőoktatási rendszerbe, érdemes elgondolkodniuk és körülnézniük, hogy a szakképzésben milyen lehetőségek vannak. A munkaerőpiac visszajelzései alapján egyre inkább kiderül, hogy sok esetben egy jó szakmával többre mennek az álláskeresők, mint egy olyan diplomával, amivel úgymond „Dunát lehet rekeszteni”. Ezért is ajánlják a felsőfokú oktatásból kimaradtak figyelmébe a szakképzésben rejlő lehetőséget. És élve ezzel, egyre több érettségizett, sőt diplomás fiatal ül újra iskolapadba, de már szakmatanulás céljából. A szakemberek kiemelik, hogy az egyre szűkülő felsőoktatási lehetőségek mellett széles körű választékból meríthetnek a diákok, amennyiben érettségi után szakmát választanak. Míg a felsőoktatásban esetleg tandíjas szakon tanulnak úgy, hogy az adott szakirányra nincs is igény, és végzés után komoly nehézséget okoz az elhelyezkedés, addig a szakmát tanuló diákokra egyre nagyobb a kereslet a munkaerőpiacon. A vállalkozások folyamatosan jelzik igényüket az érettségizett, megfelelő idegen nyelv- és számítógépes tudással rendelkező szakemberek iránt. A szakmát tanuló diákok a gyakorlati képzés idejére tanulószerződést kötnek. A tanuló- szerződés alapján a gazdálkodó szervezet a tanuló részére pénzbeli juttatást köteles fizetni, mely havi mértéke a minimálbér minimum 20 százaléka. A hiányszakmák esetén ennél is magasabb pénzbeli juttatás illeti meg a tanulót. A béren kívül a tanulószerződéses tanulót egyéb juttatások (például étkeztetés) is megilletik. Ezen felül a régiós hiányszakmát tanulók iskolai ösztöndíjat is kapnak, aminek összege akár 45-50 ezer forint is lehet. A különböző informatikai szakmák nemcsak népszerűek, de az álláspiacon is keresettek SZAKÉRTŐNK VELEMENYE CSÉFALVAY ÁGNES, a PBKIK szakképzési osztályvezetője- Nemcsak Magyarországon, hanem Európa-szerte, de a tengerentúlon is az a trend, hogy az alkalmazott modern technológiák ellenére nagy szükség van a jól képzett gyakorlati szakemberekre. Ezekből egyértelmű hiány mutatkozik, aminek eredményeképpen lassan emelkedik anyagi megbecsülésük is. Az egyetemek zömében elméleti szakembereket ontanak, ezért lesz egyre versenyképesebb egy-egy átlagos diplomával szemben egy megszerzett jó szakma. A cégek azt is felismerték már, hogy fejlesztéseikhez nem elég a mérnökcsapat, ha nem jól felkészült szakemberek működtetnek egy gépet, rendszert. Minél előbb akarnak pénzt keresni jól lehet velük keresni és nincs szükség felsőfokú végzettségre - sokan ezért választanak OKI-s képzést. Két, illetve három év alatt szakmát szerezhetnek a tanulnivágyók, az ahhoz szükséges tudást tanfolyamon szerzik meg, a háromvagy akár ötéves egyetemi tanulmányok helyett. A cél, hogy minél több pénzt tudjanak keresni, kevés ráfordítással és a lehető leghamarabb. az örökké népszerű kozmetikus szakma mellett nagy érdeklődés van a gazdasági informatikus képzésre, az informatika területén egyéb képzésekre, műszaki informatika, hálózat- üzemeltető, rendszergazda kurzusokra. Amellett a gazdaság területéről logisztikai képzés után érdeklődnek viszonylag sokan. A logisztikai ágazaton belül például egy koordinátor bruttó 240 ezer forintot, a fuvarszervező pedig bruttó 220 ezer forintot vihet haza havonta. de hasonlóan jól fizetnek a tehetséges szakácsoknak és az ügyes kőműveseknek is, akik már a nyolcadik osztály után megtanulhatják szakmájukat, s akár 17 évesen beléphetnek a munka világába. Kapós mérnökök A lapunk által megkérdezett szakértők szerint manapság a legnehezebb a korábban amolyan jolly jokernek tartott bölcsész diplomával elhelyezkedni. Szinte folyamatos létszámstop, illetve leépítés jellemzi a közszférát és az oktatást, a kulturális területeken sem mutatkozik munkaerőigény. A 10- 15 éve még erősnek tartott jogász vagy közgazdász oklevéllel sem egyenes az út a karrierig, elsősorban a túlképzés miatt. Amire viszont komoly igény van, az a mérnöki, informatikus képesítés, idegen nyelvvel kombinálva. Visszaállhat a régi rend a mammográfiai szűrésben szekszárd Lapunkhoz több jelzés is érkezett az olvasóktól, hogy megváltozott a megyei kórházban a mammográfiai szűrés helyszíne. A betelefonálok elmondták, hogy egy buszban történik a vizsgálat, és a járműben lévő váróhelyiségben csak néhányan férnek el, a többieknek kint kell várakozniuk, ami az erősen lehűlt levegőben nem igazán komfortos. Bár be tudtak volna menni a rendelő- intézetbe - a busz ugyanis az mögött állt -, de ez azért volt nehezen kivitelezhető, mert nem tudták volna követni a várakozási sorrendet. Az üggyel kapcsolatban megkerestük dr. Muth Lajost, a megyei kórház főigazgató főorvosát, aki elmondta, hogy a megyei kórház és a szűrést végző szolgáltató, a Mamma Klinika közötti megállapodás felülvizsgálatára volt szükség, ezért voltak kénytelenek szűrőbuszt alkalmazni. A buszban nagyon jó készülék van, és ez a fajta szűrés bevált módszernek minősül, ezért gondolták, hogy nem lesz ebből probléma. Ám látva az ellenállást, amely az intézkedést fogadta, a kórház jelenleg újabb tárgyalást folytat a szolgáltatóval a régi rendszer visszaállításáról, amely reményeik szerint a közeljövőben meg is valósul. ■ V. M. Egy körözött férfi több rúd szalámit akart ellopni dombóvár Egy áruház eladói kértek segítséget a rendőrségtől még pénteken 16 óra 25 perckor, mert egy férfi több rúd szalámit akart ellopni. Az elkövető a drága élelmiszerekről a lopásgátló eszközöket eltávolította, és a rudakat a ruhájába rejtette, majd fizetés nélkül próbált távozni. A 37 éves L. V. dombóvári lakos igazoltatása során a ruhájából a lopott holmik előkerültek. Az is kiderült, hogy korábbi ügye miatt másutt körözték. A Dombóvári Rendőrkapitányság munkatársai az elkövetőt lopás vétség elkövetésének megalapozott gyanúja miatt gyanúsítottként hallgatták ki. ■ F. V. A fiatal orvosok hazatérésében bízik a klinikaigazgató interjú Bogár Lajos szerint a külföldi lehetőségeket ki kell használni, mivel szükség van új impulzusokra Több könyvet is írt Több mint 30 éve dolgozik a pécsi Aneszteziológia és Intenzív Terápiás Intézetben Prof. Dr. Bogár Lajos intézetvezető egyetemi tanár. Vele beszélgettünk.- Most is nagy a rohanás itt az intenzív osztályon. Hogyan lehet megszokni ezt a munkatempót?- Azt gondolom, hogy az itt dolgozók már az egyetemre kerülésük idején más habitusúak. Jobban szeretik a nagyobb terhelést, a váratlan helyzeteket. Az ilyen mentalitású hallgatók lesznek az aneszteziológiát, vagy az intenzív terápiát választók.- Hogy látja, mennyire sikerült felzárkóznunk orvostechnikailag a nyugathoz a rendszerváltozás óta eltelt időben?- Vannak olyan területek, ahol csak pár éves a lemaradásunk, ám minél költségesebb tényezőkről van szó, annál nagyobb résről beszélhetünk. Az új gyógyszereket, módszereket könnyen adaptáljuk és használjuk, a nagy értékű eszközök esetén azonban évtizedes elmaradásaink vannak.- Nem lehet kikerülni az orvoselvándorlás kérdését, az Ön szakterületének művelői ráadásul kifejezetten keresettnek számítanak nyugaton is.- A külföldre távozás egyrészt egy olyan lehetőség, amit ki kell használni, hiszen nem szeBogár Lajos bízik a kint dolgozó orvosok nagyobb arányú hazatérésében rencsés csak belterjesen, egy helyen dolgoznunk egész életünkben, beszűkítve ezzel a fejlődési potenciálunkat. Mindez hasznos is, amennyiben végül a kivándorlók visszatérnek az anyaországba; jelen pillanatban ennek az aránya a kérdéses, itt vannak teendőink. Az lenne a szerencsés, ha a magyar egészségügyben dolgozók anyagi és erkölcsi megbecsülése két-há- rom év külföldi munka után nagyobb arányban csábítaná vissza a fiatal orvosokat. Ebben a tekintetben optimista vagyok. Jelenleg a kint dolgozók fele-kétharmada ragad ott, azt remélem, hogy pár éven belül ez az arány jóval kisebb lesz majd. ■ F. Z. bogár Lajos 1956-ban született Nagykanizsán, középiskolai tanulmányait Zalaegerszegen végezte el. A Pécsi Orvostudományi Egyetemen diplomázott 1981-ben, és azóta a pécsi Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézetben dolgozik, jelenleg intézetvezetőként Fő kutatási területe a vér fizikai sajátosságainak vizsgálata. Nagy számú tudományos publikációja mellett több olyan könyvet is írt, amelyben nem csak az egészségügyben dolgozók számára is érthető és izgalmas módon mutatja be az intenzív terápián dolgozó orvosokra és ápolókra váró kihívásokat és dilemmákat. * 4 t t
