Tolnai Népújság, 2014. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
2014-02-22 / 45. szám
2014. FEBRUÁR 22„ SZOMBAT KORKÉP 5 Cél a gazdaságfejlesztés konferencia Elsődleges szempont a népesség megtartása A megyei fő célok egybecsengenek az unió fejlesztési elképzeléseivel. Erről is beszéltek az előadók a területfejlesztési konferencián Visszaesett a régióban a hallgatói létszám tolna megye A Dél-Dunántú- lon működő felsőoktatási intézményekben a 2012/2013- as oktatási évben összesen 26 379 diák tanult, tizedével kevesebb, mint egy évvel korábban. A hallgatói létszám ennél nagyobb mértékben csupán a közép-dunántúli régióban esett vissza, ott 12 százalékkal. Az országos átlag a csökkenést illetően 6 százalékos. A Közpon- tis Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb elemzése szerint a Dél-Dunántúl intézményeiben tanulók döntő hányada, közel 85 százaléka, Baranya megyében koncentrálódott, Somogy megyében 12, Tolnában 4 százalékuk folytatta tanulmányait. A Dél-Dunántúlon tanulók 84 százaléka felsőfokú, alapvagy mesterképzésben, egyetemi, főiskolai valamint osztatlan képzésben vett részt, ezen belül háromnegyedük járt nappali tagozatra. Utóbbiak ezer lakosra jutó száma a régióban 18 főt tett ki, amely kevesebb, mint a fővárost is magába fog■ Arégióban a nappali tagozatosok 69 százaléka részesült államilag finanszírozott oktatásban laló országos átlag (21,6 ezrelék), de jelentősen magasabb, mint a megyék főváros nélkül számított átlaga (13,3 ezrelék). A régión belül Baranyában 38 nappali tagozatos hallgató jutott ezer lakosra, amely a Csongrád és Hajdú-Bihar megye után a harmadik legmagasabb érték. A Dél-Dunántúlon nappali képzésben részt vevők 69 százaléka részesült államilag finanszírozott oktatásban, ez az arány nagyjából megfelelt az országos átlagnak, ami hetven százalék. A régión belül a képzésben állami támogatással résztvevők aránya Somogy megyében volt a legmagasabb, itt elérte a 75 százalékot, Tolnában pedig a legalacsonyabb, mindössze 64 százalékot tesz ki. ■ V. M. Ezer lakosra jutó nappali képzéses hallgatók száma Tolna me&e 2,1 Baranya megye ________ 38 ,3 Sörre® megye 5,5 Dél-Dunántúl 18,0 Magyarország 216 FORRÁS: KSH A 2014-2020-ig tartó fejlesztések elsődleges célja Tolna megyében a népesség- megtartó képesség javítása. A megyei önkormányzat és a Széchenyi Programiroda csütörtöki konferenciáján a területfejlesztési program alapjaival, irányelveivel ismerkedtek a résztvevők. Budavári Kata Az emberek élni, és nem fejleszteni akarnak. A Hétfa Elemző Központ ebből az elvből indult ki, amikor a Tolna Megyei Önkormányzat megbízásából elkészítette a megye fejlesztési programját. Szepesi Balázs, a központ stratégiai igazgatója elmondta, ez azt jelenti, hogy nem az adminisztrációs célok szolgálata a fontos, hanem a helyi igények összekötése a jogi környezettel. Az igazgató szerint Tolna megye a helyén van, hiszen erős agráriummal rendelkezik, stabil ipari bázissal, vitális városokkal és kevésbé vitális, de az ország sok más kistelepüléséhez képest jobb helyzetben lévő falvakkal és nem mellesleg erős megyei identitással. Mint az az összeállított anyagból is kiderült, a legfontosabb szempont, hogy a megye népességmegtartó képessége javuljon a 2014- 2020-as európai uniós finanszírozási időszakban. Ehhez persze növelni kell a jövedelmeket és a foglalkoztatást, élhető környezetet kell kialakítani. Öt kiemelt projekt A fejlesztési program öt kiemelt jelentőségű projektet fogalmaz meg, így a Sió revitali- zációját, a paksi atomerőmű bővítésére való felkészülést, a turizmus fejlesztését, a helyi termékek piacra jutásának támogatását és egy megyei gazdaságfejlesztési társulás létrehozását. Az a többi előadásból is kitűnt, hogy ezek a célok, főként a gazdaságélénkítés, a hehőnyi Pál, a Hozam 2001. Kft. ügyvezető igazgatója számolt be a megyei tervezési tapasztalatokról a konferencián. eszerint A megye gazdaságfejlesztési irányelveivel, mintamilyen a térségi szintű, integrált, foglalkoztatás-orientált gazdaságfejlesztés, a kkv-k fejlesztési aktivitásának javítása, a beruházások ösztönzése nem minden esetben érvényesül az egyes lyi piacok ügye vagy a turizmus fejlesztése teljesen egybecseng az unió fejlesztési elképzeléseivel. Csakhogy utóbbi esetében például ezután nem a szálláshelyek létrehozásához lehet támogatást szerezni, sokkal inkább a tartalomra, azaz a vidéki örökség megőrzésére, vagy az olyan hálózatfejlesztésre, mint a már futó Zöldút projekt. Az alapelv nem változik Márton György, a Nemzetgazdálkodási Tervezési Hivatal külsős szakértője vázolta a legfontosabb változásokat. Ilyen például, hogy Brüsz- szel a világválság, illetve a nettó befizető országok, így Németország és Hollandia nyomákistérségek összegyűjtött terveivel. Jellemzően az anyagi forrásokat illetően túltervezik magukat, a szekszárdi kistérség az általa megszerezhető közel 2,5 milliárd forintos összeg hatszorosát, míg a dombóvári kistérség a 2,3 milliárd forint tizenegyszeresét tudná elkölteni. A térségek, települések azt is nehezen fogadják el, hogy például utak építését nem támogatja az unió. sára az előzőeknél erőteljesebben tematizál, azaz előírja, mire kell költeni, illetve határozottabb lesz a számonkérés is. Az az alapelv azonban nem változik, hogy a hátrányos helyzetű régiókat támogatni kívánja. A Területi Operációs Programokról szólva, melyek a korábbi regionális programokat váltják, elmondta, a megyei ön- kormányzatok most új feladatkört kapnak, ezek koordinációja lesz az egyik legfontosabb munkájuk. Nemcsak a tervezés fázisában, de az elosztásban is részt vesznek. Ennek egyik folyománya, hogy a jelenleg működő Leader akciócsoportokat nem egy esetben újra kell szervezni. Tar Gyula, a Nemzeti Ag- rárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet osztály- vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy ezek csak megyehatáron belül szerveződhetnek. Ami nem változik, az a Leader alapelve, azaz a partnerség, az alulról építkezés, az együttműködés, hogy helyben dőljön el, mire van szükség a térség fejlesztéséhez. A cél, hogy megállítsák az elszegényedő, vidéki térségek további lemaradását. Ezzel együttműködés jön létre a vállalkozók, civil szervezetek, egyházak, társadalmi szervezetek és önkormányzatok között. Tudományos pályázat középiskolás fiataloknak A Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kara az idei évben 5. alkalommal hirdeti meg középiskolás diákok számára kiírt „Tudomány, ami ösz- szeköt” elnevezésű tudományos esszépályázatát: biológia, fizika, kémia témakörben. A közép- iskolás diákok az alábbi témák közül választhatnak érdeklődésük szerint: Kémia: Az izotópok szerepe a gyógyításban. Biológia: A fehérjék titkai. Fizika: Az isteni részecske, avagy mi is az a Higgs - bozon? A pályázatok beérkezési határideje: 2014. március 15. A beérkezett pálya- műveket a kari Tudományos Diákkör vezető oktatói bírálják el. A nyertesek nyereménye a tárgyjutalmak mellett, hogy térítésmentesen vehetnek részt a Kar által szervezett érettségire felkészítő táborokban és egyéb kari rendezvényeken. A pályázat részletes kiírását, a www. felvi.aok.pte.hu - oldalon találhatják az érdeklődők. ■ Segítséget nyújtanak a döntéshez PAKS térsége A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ által fenntartott általános iskolákban dönteniük kell a szülőknek, hogy erkölcstant vagy az egyház által tartott hit- és erkölcstan tantárgyat választják-e gyermekük számára. Péterné Iker Ivett tankerületi vezető tájékoztatása szerint márciusban minden általános iskolában tájékoztatót tartanak az egyházak annak érdekében, hogy a szülőknek megfelelő információjuk legyen a döntéshez. Nagydolgon és Kajdacson 4-én várják a szülőket, Dunaszentgyör- gyön és Györkönyben 5-én, Ma- docsán 6-án lesz tájékoztató. A németkéri és pusztahencsei szülők 10-én kapnak tájékoztatást, a dunaföldváriak mindkét érintett iskolában 11-én. Pakson, a II. Rákócziban 10-én, a Bezerédj iskolában 11-én, a Deákban 13-án lesz az egyházak tájékoztatója. Az általános iskolák felvételi körzetét a Tolna Megyei Kormányhivatal határozza meg február 28-ig. ■ V. T. Többnyire túltervezik magukat a térségek Több vendég érkezett a megyébe, és több éjszakát maradtak dél-dunántúl Az országos átlagot meghaladó mértékben nőtt a régióban a kereskedelmi szálláshelyek forgalma az idegenforgalom legfontosabb mérőszáma a szálláshelyek vendégforgalmának alakulása. A Dél-Dunántúlon a kereskedelmi szálláshelyek forgalma 2012-ben az országos átlagot is meghaladó mértékben nőtt, ezzel szemben az egyéb (magán) szálláshelyek iránti érdeklődés - a régiók közül egyedüliként - visszaesett. A Dél-Dunántúlra összesen 1 millió 22 ezer vendég érkezett, akik 3 millió 81 ezer éjszakára foglaltak szállást. A vendégek száma 5,4, a vendégéjszakáké ennél szerényebb, 1,5 százalékos növekedést mutatott. A régió kedvező vendégforgalmi mutatóit egyedül a közép-magyarországi - a fővárost és Pest megyét magába foglaló - régió eredményei tudták felülmúlni 2012-ben. A legnépszerűbb Somogy megye volt, köszönhetően a Balatonnak. A „magyar tenger” vonzereje nagymértékben függ az időjárástól, 2012 pedig az egyik legmelegebb és legszárazabb év volt, így az egy évvel korábbinál 8,5 százalékkal több turista érkezett a megyébe. Baranya is megelőzte Tolnát vendégforgalom tekintetében, de a így sem kell szégyenkeznünk. Ahogy a Központi Statisztikai Hivatal fogalmazott, a legkevesebb idegenforgalmi attrakcióval bíró Tolna megyébe 6,7 százalékkal több vendég érkezett, Dél-Dunántúl kereskedelmi szálláshelyeinek vendégforgalma, 2000-2012 (2000=100,0) A SZÉP-kártya a szállodáknak is jó vendégéjszakákból hasonló nagyságrenddel, 6,3 százalékkal többet sikerült értékesíteni. A különböző szállástípusok közül tovább nőtt a szállodák, azon belül is a gyógy- és wellness szállók népszerűsége. Ez részint annak is köszönhető, hogy a Széchenyi Pihenőkártyát elfogadó egységek köre az év során folyamatosan bővült, az üdülési csekk szerepét fokozatosan felváltó fizetőeszközt 2012-ben 1,4 milliárd forint értékben használták fel a belföldi szállásdíjak kiegyenlítésére. Az év végéig még forgalomban lévő üdülési csekket további 369 millió forint értékben váltottak be. ■ M. K. í I > I I
