Tolnai Népújság, 2014. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

2014-02-21 / 44. szám

2014. FEBRUÁR 21., PÉNTEK 5 KÖRKÉP ___ Festm ények 3 könyvtarban. Március közepéig látható Székely Zoltán (a kép jobb szélén) amatőr festő kiállítása Szekszárdon, a palánki Csapó szak- középiskola könyvtárában. Az alkotó 1974-ben született Szekszárdon, a festői környezetű Bátán nőtt fel, jelenleg is ott él. Az alapismereteket autodidak­ta módon sajátította le, később Varga József és Imrő János amatőr festőktől tanult. Képei többségében csendéletek, tájképek, falurészletek, emellett készít reprodukciókat híres festményekről is. ■ V. M. Már vannak érdeklődők kkv Magas technológiával lehet kijutni az orosz piacra Rendőrök vették észre, hogy ég a mellékepület szekszárd Járőröző rendőrök vették észre február 20-án 3 óra 10 perckor, hogy egy csalá­di ház melléképületének alag­sorából füst szivárog és lángok csapnak fel. Az egyenruhások azonnal hívták a tűzoltókat és felébresztették az ingatlan tu­lajdonosát. A családi házban egy gyermek és három felnőtt aludt. A tűz átterjedt az épület külső szerkezetére is, de a lán­gokat a helyszínre érkező tűz­oltók eloltották. A kazánház­ban egy kipattanó parázs okoz­hatta a tüzet, a helyiség telje­sen kiégett, tájékoztatta lapun­kat Huszti Gábor, a Tolna Me­gyei Rendőr-főkapitányság saj­tószóvivője. További részletek szerepelnek a hajnali esetről a Tolna Megyei Katasztrófavé­■ Egy autószerelő műhely alatti szuterén égett teljes terjedelmében. A családot a rendőrök ébresztették delmi Igazgatóság honlapján. E szerint csütörtökön hajnalban a Parászta utcában egy autó­szerelő műhely alatti szuterén égett teljes terjedelmében. A 20 négyzetméter nagyságú tároló­ból egy nem használatos pince és egy füstölő helyiség is nyí­lott. A tárolóban tűzifa, szén, kazán és berendezési tárgyak gyulladtak meg. A szekszár­di hivatásos tűzoltók kiérkezé­sekor a gáz és az áram már le volt kapcsolva. A gyors beavat­kozásnak köszönhetően szemé­lyi sérülés nem történt, a tűz az épület más részeire nem terjedt át, olvasható a megyei kataszt­rófavédelmi igazgatóság hon­lapján. ■ 1.1. Azonnal hívták a tűzoltókat Érdemes keresni az oroszor­szági piaci kapcsolatokat. Az iparkamara február eleji tá­jékoztatója ezt tudatosította a Tolna megyei vállalkozókban. Budavári Kata Költséges egy magyar cégnek kijutni az orosz piacra, drágák a kiállítások, a szálloda, és orosz nyelvű weblapot kell létrehoz­ni. Egy évi 200-300 milliós for­galommal rendelkező cégnek mégis érdemes ezzel megpró­bálkoznia, hiszen nemcsak az ország hatalmas, a lehetőségek száma is szinte végtelen. Tóth Imre, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Magyar-Orosz Tagozatának tiszteletbeli elnö­ke a megyei iparkamara febru­ár eleji tájékoztatóján elmond­ta, ha a kkv-szektor támoga­tást kapna arra, hogy kijusson Oroszországba, és gyorsabb len­ne a projekt finanszírozás, meg­duplázódna az ilyen jellegű vál­lalkozások száma, és 1-1,5 milli­árd dollárral lehetne emelni az orosz exportot. Ilyen pályáza­tot csak állartii forrásból lehet­ne létrehozni, uniós pénzből ez elképzelhetetlen. - Oroszország­ban sok a jól működő középvál­lalat, ezeket megtalálni azonban szinte csak helyismerettel ren­delkező, úgynevezett felvezető cég közreműködésével lehetsé­ges. Viszont aki gyökeret ver, az marad is - állítja az elnök. A megyei iparkamara prog­ramja elsősorban az atomerő­mű bővítésével járó lehetőségek vázolásáról szólt, de már akkor beszéltek az előadók arról, hogy van keresnivalójuk a megyében működő cégeknek a hatalmas, tőlünk keletre fekvő országban. Akkor arra a kérdésre, hogy a je­lenlévők közül ki lépne az orosz piacra, mindössze egy vállalko­zás képviselője tette fel a kezét. Azóta dr. Fischer Sándort, a me­gyei iparkamara elnökét már mások is megkeresték. Ahogy a vezető fogalmazott, felkeltették a rendezvénnyel a kereskedők és iparosok érdeklődését. A GDP növekedése 3, 3,5 száza­lékról 2,1 százalékra esett visz- sza ugyan az előző évben Oroszországban, de dinamiku­san nő a fogyasztás, egyensú­lyi állapot van a költségvetés­ben, és nem mellesleg hatal­mas deviza- és aranytartalé­kokkal rendelkezik. Tóth Imre szerint az is figyelemre méltó, Tóth Imrét is megkerestük, aki elmondta, a kamara és a külképviselet viszonylag ke­vés, inkább tájékoztató jellegű segítséget tud nyújtani ezek­nek a cégeknek, viszont, ha lenne állami támogatás a piac­ra jutáshoz, ennek elbírálásá­ban pártatlan, szakmai szerep­lőként részt vennének. A tisz­teletbeli elnök most is hang­súlyozta, hogy az orosz minő­sítések szigorúbbak, mint az uniós előírások, és nagy prob­lémának látja az orosz nyelv­tudás hiányát. Jó jel azonban, hogy az utóbbi egy-két évben háromszor annyian jelentkez­tek orosz nyelvtanfolyamok­ra, mint tíz évvel ezelőtt. Az áruforgalom nagyságrendjé­ről Tóth Imre azt mondta, hogy Németország után hol a máso­hogy az orosz vezetés nyíltan szembenéz az átmeneti kedve­zőtlen tendenciákkal, ráadásul az OECD jelentése szerint az évszázad végére várhatóan a jelenlegi 6-7. helyről a 4-5. helyre kerül a fejlődő országok gazdasági rangsorában. LEGNAGYOBB KELETI Üzleti partnerünkkel az utóbbi évek­dik, hol a negyedik helyen sze­repel hazánk, Oroszország a legnagyobb keleti üzleti part­nerünk. Korszerű a magyar ex­port összetétele is, ez azt jelen­ti, hogy nyolcvan százalékban magasan feldolgozott terméke­ket szállítunk. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy mely tevékenységgel ren­delkező cégek rúghatnak lab­dába a számukra új területen. Ezt ugyan nehéz körvonalaz­ni, de, mint kiderült, kereske­delmi-, ipari innovációs, élel­miszeripari, olyan speciális te­rületen működő vállalkozások, mint a kémiai anyag beszállí­tók, illetve minden olyan cég si­kerrel járhat, mely magas tech­nológiai színvonalat képvisel, illetve rendelkezik némi tőké­vel a piacszerzéshez. ben ugrásszerűen javult a gaz­dasági kapcsolatunk, és kor­szerű a magyar export összeté­tele is. Ez azt jelenti, hogy nyolcvan százalékban maga­sanfeldolgozott termékeket szállítunk. A kis- és középvál­lalkozások a 3-3,5 milliárdos kivitel húsz százalékát adják, úgy 700-800 cégről van szó. Savasabbak, vékonyabbak a tavalyi borok szekszárd A múlt év növény- védelmi tapasztalatairól és ta­valyi évjáratú borok kezelé­séről szólt a szerdai előadás Szekszárdon, a Szent István Házban. A nagy érdeklődés mellett megtartott rendezvé­nyen többek között Módos Er­nő, az Alica Borrend nagymes­tere az új borokról, azok sajá­tosságaikról, kezelésükről tar­tott előadást. Az előző évjáratok elké­nyeztették a borászokat, mondta Módos Ernő, a tava­lyira ez nem mondható el. Ál­talában jellemző, hogy erő­sek a savak, magasak az al­masav értékek, vékonyabb a béltartalom, és a vöröseknél a szín sem mindig optimális. Ugyanakkor óriási különbsé­gek vannak borok és borok között, ennek okát a szőlőte­rület fekvésében, a fajtákban, a szüret időpontjának és a fel­dolgozás technológiájának a megválasztásában keresen­dő. A borászoknak a kénezés- re jobban kell figyelniük, ala­csony kénezésnél ugyanis haj­lamosak a borok „összeesni”, mondta a nagymester. ■ M. I. Idén befejezik az áthúzódott beruházásokat cikó Folytatja a tavalyi évről át­húzódott pályázatok megvaló­sítását az önkormányzat. Dr. Ferencz Márton elmondta, ez egyik a polgármesteri hivatal belső felújítását teszi lehetővé, az ezzel párhuzamosan zajló pedig az intézmény energiakorszerű­sítését. Javában tartanak a mun­kák, a nagyobb átalakításokat a fűtési szezon után, vagyis ápri­lis közepétől ütemezik be. A köz­ségvezető arra is kitért, mind­ezek mellett három vis maior pályázatuk is van, amelyeket ugyancsak 2013-ban nyújtot­tak be és nyertek el. Mindegyik támfalépítést tesz lehetővé. Az egyikből az óvoda udvarán lévőt erősítik meg, a másikból a Pe­tőfi Sándor utcában lévőt, míg a harmadikból a Zártkerti részen találhatót teszik rendbe. Dr. Fe­rencz Márton hangsúlyozta, a kivitelezői szerződések megkö­tése után, tavasszal kezdődhet­nek a munkálatok. ■ V. B. Oroszországot nem szabad leírni, dinamikusan nő a fogyasztás Olyannak lenni, mint bárki más, olyat tenni, mint senki más koko Dolgozik újságíróként, rádiósként, televíziósként, jótékonykodik, számos feladatot vállal a sportban Amilyen sikeres volt sportoló­ként, annyira szórakoztató elő­adóként Kovács István. Koko a dunaföldvári művelődési köz­pont Népszerű Tudományok so­rozatában tartott élménybe­számolót életéről, pályafutásá­ról. „Olyannak lenni, mint bár­ki más, olyat tenni, mint sen­ki más” mottót választott ma­gának. Magyarázata szerint azért, mert - aki ránéz, láthat­ja - olyan, mint bárki, de egyet­len abban a tekintetben, hogy a létező összes címet begyűjtötte az amatőr és a profi ökölvívók táborában is. Mint mondta, vá­laszthatta volna címnek egy má­sik kedves mondását, a „megtet­tem, mert elhittem” gondolatot is, hiszen az életét az is jól tük­rözi. Az 1970-es születésű vézna kölyökről kevesen mondták vol­na, hogy ilyen messzire jut, és ilyen sikeres lesz a civil életben, sportban egyaránt. Koko nem­csak az elért eredményeknek örül, az azokhoz vezető, élmé­nyekkel tarkított utat is élvezte. Az élsportot 14 évesen kezdte, az előadói énje azonban már ko­rábban megmutatkozott. - Min­dig szerettem mesélni. Szoktam mondani, hogy hat hétig voltam katona, de három évig tudok ró­la beszélni - jellemezte magát. Elárulta, hogy bár voltak hul­lámvölgyek, valójában soha nem volt benne félelem, hogy mit hoz számára a jövő. 1988-ban, az- Kovács István: az elmúlt 25 évben egy percet sem unatkoztam után, hogy junior Európa-baj- nok lett, elköltözött otthonról, sa­ját lábára állt. Három évig dolgo­zott, mindent elvállalt, maltert hordott, Ausztriába járt seftel- ni. Profi pályafutása végeztével, 2002-ben a létező összes nagy televízió megkereste és szerző­dést kínált, így hát könnyű volt a váltás. Hogy az elmúlt bő év­tizedben mit csinált, s most mit csinál, szinte összefoglalni is le­hetetlen, dolgozik újságíróként, rádiósként, televíziósként, jóté­konykodik, számos feladatot vál­lalt, vállal a sportban. - Nem tu­dom, milyen lehet unatkozni, az elmúlt 25 évben egy percet sem unatkoztam - jegyezte meg. A te­mérdek munka és a család mel­lett - két nagyfia van -, az utób­bi években ismét nagyobb szere­pet kapott életében a sport. Elha­tározta, hogy 42 évesen lefutja a maratont. Ma már három van a háta mögött, tavaly több mint 2500 kilométert futott. A kérdésre, minek köszönhe­tők az eredmények, a siker, azt mondja: - Bármibe belevágok, felmérem, hogy van-e rá esé­lyem, ha igen, megcsinálom. Az életem során - úgy gondolom - reálisan tudtam értékelni a lehe­tőségeimet, adottságaimat. S re­álisan felméri azt is, hogy szá­mára mi a jó, s ha valamiről úgy gondolja, nem, arra - legyen szó bármilyen csábító ajánlatról - tud nemet mondani. ■ V. T. 4 I

Next

/
Oldalképek
Tartalom