Tolnai Népújság, 2014. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2014-02-02 / 5. szám
8 INTERJÚ 2014. FEBRUÁR 2., VASÁRNAP EszENYi enikő A színháznak szentelte az életét. Öt évre szóló tervei vannak. Úgy érzi, hogy korszerűbb, nyitottabb, de máig hű a Vígszínház tradícióihoz a társulat. Nyáron újra Kern Andrással forgat. „NEKEM EZ AZ ÉLETEM” Miután első' körben érvénytelenítették a Vígszínház igazgatói pályázatát, másodszor egyedül Eszenyi Enikő pályázott. Azt mondja, nehézséget okoz, hogy bizonytalan a jövő, de abban bízik, hogy csak az elvégzett munka és az elért eredmények számítanak majd a döntésnél. Fábos Erika- Megviselték az elmúlt hónapok?- Igyekszem a munkára koncentrálni, és lehetőleg kizárni mindent, ami a figyelmemet ettől elvonja. Szeptember óta nyolc bemutatót tartottunk, nagy sikerrel. Ez másként nem is sikerülhetett volna. Januárban Gogol komédiáját, A revizort Bodó Viktor vitte színre. A Pestiben látható a Vízkereszt, vagy amit akartok Marton László rendezésében, a színművészetis diákok sodró, lendületes közreműködésével. Végül a Téli utazás, Zsótér Sándor mindenkit elvarázsoló, különleges előadása Börcsök Enikővel és Venczel Verával. A márciusi bemutatók közül túl vagyunk Szép Ernő Vőlegényének első rendelkezőpróbáin, és a Lumpáciusz Va- gabundusz című tündérrevü technikai előmunkálatain.- Okozott fennakadást a színház életében az, hogy eredménytelennek nyilvánították az első pályázatot?- Nehézséget jelent, hogy ilyen bizonytalan a jövőnk, hisz sok tehetséges, érzékeny ember munkáját kell összehangolni a közös cél, a jó minőségű előadások létrehozása érdekében. Már most egyeztetjük a következő évadot, alkotótársakkal, rendezőkkel tárgyalunk. Az új műsort, ahogy mindig, a Vígszínház májusi születésnapján jelentjük be.- A légkör is változott, vagy ugyanúgy megy a munka, mint előtte bármikor?- Nagyon hálás vagyok a kollégáimnak, akik végig fegyelmezetten, hihetetlen odaadással és alázattal dolgoztak. Komoly és szép bemutatókkal léptünk a közönség elé, és a repertoár-előadásainkat is nagy sikerrel játsszuk. A korábbi pályázat benyújtásának időpontjától mostanáig jó néhány tervünk megvalósult, de új ötletek, kezdeményezések, nemzetközi és hazai együttműködések is születtek. Több vendégjátékra készülünk, az Átutazókkal megyünk például Pozsonyba, egy fontos nemzetközi fesztiválra. Ezt nagy eredménynek tartom: a szlovák nemzetiben nem járt magyar társulat évek óta.- Meg sem fordult a fejében, hogy feladja, és nem indul a következő pályázaton?- Már az első pályázatban kifejeztem azt a szándékomat, hogy szeretném a megkezdett munkát folytatni. Az elkötelezettségem változatlan. Sok közös tervünk van a jövőre, az elkövetkező öt évre.- Mire gondolt, amikor kiderült, hogy Balázs Péter most nem adta be a pályázatát?- Tiszteletben tartom a döntését.- Sokan úgy értékelik azt, ami történik, hogy elhalasztják az ön leváltását, mert a kampány időszakában nem jönne jókor egy a Nemzetiéhez hasonlító botrány.- Bízom abban, hogy a Vígszínházzal kapcsolatos döntésekben az elvégzett munka és az elért eredmények játszanak majd meghatározó szerepet.- Ez a második ciklusa lenne. Hogy érzi, amire 2008-ban vállalkozott, azt teljesíteni tudta?- A leglényegesebbnek azt tartom, hogy művészi céljainkból sokat megvalósítottunk: a Vígszínház megőrizte értékes hagyományait, ugyanakkor képes volt folyamatosan megújulni, és új, ismeretlen arcait is megmutatni közönségének. A repertoár gazdagodott, és a nézőszám a nehéz gazdasági helyzet ellenére sem csökkent, inkább emelkedett. Bár sok kihívással kellett szembenéznem, az elmúlt öt év inkább megerősített: most, hogy jobban ismerem a korlátáinkat és lehetőségeinket, úgy érzem, megfontoltabban, kiegyensú- lyozottabban tudom a színházat vezetni.- A korábbi „Vígszínházakhoz” képest mennyire és mitől lett másabb, esetleg „eszenyis” a színház?- A társulat megerősödött és megfiatalodott. A Vígszínház nagy színészei erős alakításokkal, a közös munkában mindig biztos támaszt jelentve, végig mellettem álltak. Megújult a színház arculata, növeltük a népszerűségét. Az elmúlt pár hónapban 95 százalék fölött volt a nézettségünk, ami európai összehasonlításban is páratlan. Három játszóhelyünkön, az ezeregyszáz néző befogadására alkalmas Vígszínházban, a Házi Színpadon és a Pesti Színházban esténként összesen ezerhétszáz néző számára igyekszünk vonzó programot kínálni. Ezt a jelentős létszámot nem utolsósorban a sokrétű közönségigényt kielégítő hagyományos bérletrendszerünknek köszönhetően sikerül elérnünk.- Válságban még nagyobb szükség van a kultúrára, és a mindennapok nehézségeit akarja elfeledtetni a Vígszínház. Ezt mondta 2009-ben, a kinevezése után. Ehhez képest az elmúlt évadokban inkább súlyos, tartalmas darabokat mutattak be, mint szórakoztatókat.- A kettő nem mond ellent egymásnak. Új formákat keresni, a színház gazdag és sokszínű formanyelvének megismertetése tudatos törekvésünk. A közönség jogos igénye, hogy a klasszikusokkal új fordításban, új értelmezésben találkozhasson. Ahogy elődeim, én is szeretném megőrizni ezt a színházat az igényes prózai művek számára. A Vígszínház tradícióiból számomra kiemelkedően fontos elem a nyitottság. Az érték és a népszerűség kettős célkitűzése. A piaci kényszerek és társadalmi felelősségünk egyaránt a legjobb értelemben vett népszínházi profilt jelöli ki számunkra. Fontos, hogy a kisgyerekkortól a kamasz-, majd a felnőtt- és az időskorig, nemzedékváltásokon át élő kapcsolatunk legyen a közönséggel. Azok, akik A padlás, A dzsungel könyve vagy a Túl a Maszat-hegyen előadásain nőnek fel, megszeretik a Vígszínház atmoszféráját, később is ragaszkodnak majd a színházhoz. Ezért szervezünk például középiskolások számára felkészítő, kreatív színházismereti foglalkozásokat, és ezt a célt követve teszünk közzé a pedagógusok munkáját segítő információkat: Az álomkommandó és a Danton halála című előadások értelmezését támogató segédanyagokat a honlapunkról bárki letöltheti.- Azért sok jó visszajelzést is kaptak az elmúlt évadban és évben. Megkapta a színikritikusok díját, a POSZT-on legjobb női főszereplőként nyert, majd Prima díjas lett. Volt lelki ereje örülni ezeknek az elismeréseknek?- A szakma és a közönség elismerése mindig jól esik az embernek, mert visszaigazolja a munkánkat. A Jóembert Névjegy ESZENYI Enikő 1961. január 11-én született Csengeren. 1983-ban végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. 1983-ban a Vígszínházhoz szerződött, azóta tagja a társulatnak. 2009 óta a Vígszínház igazgatója. 18 évig élt házasságban Kaszás Attila színművésszel. fontosabb elismerései: jászai Mari-díj (1989) színikritikusok díja (1989, 1990, 1991, 1993, 2000, 2013) érdemes művész (1996) KOSSUTH-DÍJ (2001) hevesi Sándor-díj (2001) A magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (2007) örökös tag a Halhatatlanok Társulatában (2013) kérésünkét már több mint 40 ezren látták, ami hihetetlenül magas nézőszám. Holott Brecht írta, akit nehéz szerzőnek tartanak.- Egyszer azt mondta, hogy Eszenyi Enikőtől elvárják, amiben benne van, az jó legyen. Ez nyomasztó vagy inkább inspiráló?- Mindig is kerestem a kihívásokat. Az elvárások, a feladatok mindig inspirálnak, és koncentráltabb munkára ösztönöznek. Most éppen a Lumpáciusz rendezése foglalkoztat. Nagy technikai igényű előadás lesz, sok vetítéssel, korunk vizuális kultúrájára jellemző látványos színpadi megoldásokkal.- A főiskola után rögtön a Vígszínházhoz szerződött, 32 éve ennek a társulatnak a tagja, vezetője. Amúgy pedig egy nyughatatlan alkotó. Sosem gondolt rá, hogy más típusú, esetleg kisebb színházban, más csapattal is meg kéne próbálni?- Sok helyen dolgoztam a világban, és volna lehetőségem ma is, de amíg a Vígszínház vezetője vagyok, mindenekelőtt erre koncentrálok.- Ha nem vezethetné tovább a Vígét, tudna maradni? Gondolkozott már ezen?- Még nem gondolkodtam. Annyit biztosan tudok, hogy a Vígszínházát és ennek a színháznak a közönségét szeretném szolgálni, minden tudásommal és szeretetemmel.- Az idei évadban kettőt is rendez. Egy nő más szempontok alapján választ darabot, mint egy férfi rendező?- A Popfesztivál 40 a Magyar Dal Napjára készült, rövid idő alatt, de nagyon izgalmas munka volt. A Lumpáciusz a másik. Természetesen másként közelít egy darabhoz egy női rendező, de nehéz szavakkal megragadni, röviden leírni, hogy miben tér el a választása a férfiakétól. Fontos számomra a női szempont, és ezt alkalmasint érvényesítem is a színházban. Női sorsokkal foglalkozik a Mikve és a Sógornők a Pesti Színházban.- A filmes Eszenyi Enikőből kevés jutott az utóbbi időben a nézőknek, de a nyáron újra Kern Andrással forgat majd.- Hiányzott, bár a közelmúltban néhány napot forgattam Hartung Attila vizsgafilmjében, ahol kevés pénzből ugyan, de színvonalas munkát végezhettünk. Nagy élmény volt Mészáros Márta filmjében Kéthly Annát alakítani. Es szívesen emlékszem az Andrissal közös munkákra, például a Sztracsatellában. Vele mindig szórakoztató forgatni, mert fantasztikus hangulatot csinál. Ragályi Elemér pedig kiváló operatőr. Nagyon örülök, hogy nyáron együtt dolgozhatunk. Sajnálom, hogy kevés magyar film készül, a legújabb színészgeneráció tagjaival a filmvásznon alig találkozhatnak a nézők. Pedig kiváló fiatal színészeink vannak, sokat adhatna nekik a filmezés.- Többször beszélt róla, hogy az egész élete a színházban zajlik. Mégis, ha kilép a színházból, mi az, amiben, amitől képes feltöltődni, kikapcsolódni?- Most éppen együtt fogyókúrázom anyukámmal. Ha nem is tudok sokat vele lenni, legalább ez erősíti a kapcsolatunkat. Jó dolog tudni, hogy ő is ugyanattól éhezik, amitől én. Együtt lenni vele vagy unokaöcsémmel, Farkassal igazi feltöltődés számomra. Szeretek olvasni, moziba, színházba járni - de erre sajnos ritkán van lehetőségem.- Egy színésznő jobban, vagy másként hiú, mint egy átlag nő?- Nagyon vigyáznunk kell a testünkre, ahogy a hangunkra is, hiszen ez az egyik munkaeszközünk. Fizikailag megterhelő előadások is vannak, ezekre készen kell állnunk. Tehát nem kérdés, a színésznek jó kondícióra van szüksége. Én is igyekszem karbantartani és képezni magam, ezért rendszeresen tornázom, futok, és járok énekórára is.- Legtöbbször nagyon egyedi a megjelenése. Nagyon fontos Önnek az öltözködés, a divat?- Csengerben, ahol születtem, a divat követésére kevés lehetőség volt. Az új színek, formák, anyagok, szabásminták világa mindig érdekelt, de akkoriban leginkább csak a fantáziánkban élt. Később, művészi pályám során sokat dolgoztam együtt remek jelmez- és látványtervezőkkel, imponál, foglalkoztat a munkájuk. Van olyan alkalom, amikor merészebb ruhát választok, de a hétköznapi munkában a kényelmi szempontokat részesítem előnyben. Az öltözködés az önkifejezés egyik hatásos formája, természetesen számomra is fontos.- Sosem érezte, hogy túl sokat adott és áldozott az életéből a színházért?- Minden alkotói életforma teljes odaadást kíván. A kérdésben megfogalmazott mérlegelésre nem ad lehetőséget a színház. Nekem ez az életem.
