Tolnai Népújság, 2014. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2014-02-16 / 7. szám
8 INTERJÚ 2014. FEBRUÁR 16., VASÁRNAP íoo tagú cigányzenekar Temetésen született meg az ötlet, hogy megalakulnak. Hongkongtól Hollandiáig igazi sztárként ünnepük őket. Hungarikum lehet a világszerte ismert együttes tevékenysége. •• •• „NEKÜNK MINDENHOL SIKERÜNK VAN” A zenekarvezető „Buffo” Rigó Sándor azt mondja, hogy aki külföldön meghallgatja a 100 Tagú Cigányzenekart, kíváncsi lesz a magyar kultúrára is Létezik egy olyan magyar együttes, amelyiknek sikerült világkarriert befutni. Ráadásul a nemzetközi pályafutásuk harminc éve töretlen, többet lépnek fel külföldön, mint itthon. A száztagú cigányzenekar nemrég bekerült a magyar értéktárba. Vezetőjük, „Buffó” Rigó Sándor azt mondja: az a zene, amit játszanak, nem csupán a cigány, de a magyar emberek identitásához is hozzátartozik és egy morzsányit sem szabad hagyni elveszni belőle. Fábos Erika- Művészi és hagyományőrző teljesítményükkel nemrég bekerültek a Magyar Értéktárba. Fontos ez az Önök számára?- Ez nagy becsület a számunkra, de úgy gondolom, J hogy ez a zene egy nemzeti 1 kincs, kulturális örökségünk. Nagyon fontos, hogy az utókornak megmentsük és egy morzsáját se hagyjunk elveszni. Másrészt, évtizedes tapasztalat, amit mondok: aki bennünket meghallgat egyszer külföldön, kíváncsi lesz Magyarországra és a magyar kultúrára is.- Ez az elismerés az az „előszoba”, ahonnan hungarikummá minősíthetik majd a zenekart. Mennyire egyedi ez? Van még ekkora cigányzenekar valahol a világban?- Hasonló sincs, sehol.- Legutóbb hol léptek fel külföldön?- Az minden évben hagyomány, hogy Svájcban, Belgiumban és Franciaországban csinálunk egy nagyobb turnét, de ezen kívül Athénban, Shang- haiban, Pekingben és Hongkongban is voltunk tavaly.- Mindenhol ugyanolyan a siker, vagy van, ahol nehezebben fogadja be a közönség ezt a zenét?- Nekünk mindenhol sikerünk van. Alig van olyan, hogy nem teltházas a koncertünk. Kínában nem olyan zajos, mert ott visszafogottabbak az emberek, tapsolnak, nagyon tapsolnak, de nem tombolnak. Honkongban ezzel szemben úgy éreztük magunkat, mint a rocksztárok. Az arénában, ahol felléptünk, több tízezer ember volt, és gigantikus méretű kivetítőkön is látni lehetett a színpadot. Őrjöngött a közönség. Nagyon sok emlékezetes élményünk volt, Shakirával, a Gipsy Kings együttessel, Sophia Lo- rennel, Gina Lollobrigidával és Roger Moore-ral is felléptünk már egy műsorban.- Soha egy kínos helyzet, amiben nehezen találták fel magukat?- Kínában fordult elő az egyetlen, amire emlékszem. Iskolásokból álló közönség számára vette meg egy támogató a koncertet. Na, az nehezen indult, de a vége annak is dübörgő, tapsvihar volt.- Hol a legnépszerűbbek?- Franciaországba a kezdetektől járunk, ott a helyiek mutogatnak ránk, és felismernek bennünket a Champs-Ely- sées-n. Monte Carlóban Rainer herceg a legnagyobb bálon egyedül bennünket szokott kézfogással üdvözölni és az egész család a rajongónk. Aztán Hollandiában is nagyon értik a magyar cigányzenét. A 30-as években 10-12 zenekar is kiment Hollandiába játszani és nagyon elterjedt a műfajunk, a királyi családnak kedvenc cigánymuzsikusai voltak. Ott az a divat, hogy a legtöbb főiskolának van saját zenekara, ezeknek több mint a fele magyar cigányzenét játszik. Nemrég megalakult Hollandiában civil kezdeményezésre a Magyar Nóta Alapítvány is, ami hihetetlenül népszerű.- Mikor terjedt el a magyar cigányzene a világban?- A magyar cigányok között mindig voltak muzsikusok. Ahogy megjelentek az országban, azonnal bekerültek a leghíresebb arisztokratákhoz, nemesek udvarába zenélni, később pedig már szórakoztató céllal, az alsóbb néprétegeknek is játszottak. Az első világháború előtt kezdődött, hogy elkezdték járni Európát és a világot. Nem vándoroltak, hanem konkrét céllal utaztak, több európai királyi udvarba is például. Ehhez a híres cigány muzsikusok, Bihari János, Dan- kó Pista ismertsége, később a vendéglátózó cigányzenekarok, aztán az operett népszerűsége, Lehár művei is sokat hozzátettek. Ez alapozta meg azt, hogy mindenhol kíváncsiak ránk és ezt a mi sikereink is tovább öregbítették, úgy gondolom.- A100 Tagú Cigányzenekar pont úgy működik, mint mondjuk egy profi szimfonikus zenekar?- Sajnos nem. Egy profi zenekarnak a muzsikusai alkalmazottak. Régi vágyunk, de eddig még nem sikerült változtatni azon, hogy nekünk csak tagjaink vannak. A fellépésekért tudunk fizetni, de például próbapénzt már nem. Mindenki ott keresi a kenyerét, ahol tudja. Szerencsére évente azért van 50-60 külföldi koncertünk, ami a hazai fellépésekkel együtt már lassan harminc éve el tudja tartani a zenekart.- Talán az lehet a baj, hogy nagyon sokan vannak. Mindig százan vannak a színpadon?- A legtöbbször igen. Van olyan fellépésünk, amikor a befogadóképesség vagy a költségek miatt mondjuk csak nyolcvanan zenélünk, de a legtöbb helyen százan. A száztagú cigányzenekarnak egyébként ennél több, hivatalosan 148 tagja van.- Ön mióta muzsikál?- A többség sokkal korábban kezdte nálam. Én már nyolc éves voltam, amikor megkaptam az első hegedűmet.- Fel sem merült, hogy valami másba kezdjen?- Egy kósza pillanatra sem. Apám is prímás volt, a tatai 1985. november 2-án jött létre a zenekar, a főváros különböző együtteseiből - Állami Népi Együttes, BM Duna Művész- együttes, Honvéd Művészegyüttes, Budapest Tánc Együttes - a Rajkó Zenekar volt tagjaiból és az ország legjobb vendéglátós muzsikusaiból. 1986-TÓL NAPJAINKIG Európa, Ázsia, Amerika, Ausztrália, Új-Zéland számos városában koncerteztek. Repertoárjukban megtalálhatók Liszt, Bartók, Kodály, Hubay, Brahms, Sarasaié, Strauss és még sok zeneszerző művei, de a jazz, a tánczene és a rock világába is gyakran kirándulnak. népi zenekart vezette, 82 éves koráig együtt zenéltünk a itt is. Nagyon büszke volt erre, és én is. Amióta kisgyerekként feleszméltem, azt láttam, hogy ő hegedül és jönnek hozzánk a muzsikus barátai is zenélni. Belenőttem ebbe. Ameny- nyire vissza tudok emlékezni, az egyetlen komoly vágyam az volt, hogy híres muzsikus lehessek, minél több embernek játszhassak és bejárjam a világot.- Ez sikerült is, nem?- De igen. Afrika kivételével mindenhol jártam a világon.- A száztagúval a kezdetektől fellép?- Nem, amikor a zenekar alakult, még javában külföldön dolgoztam. Legtöbbet Hollandiában, Belgiumban, Svájcban és Olaszországban.- Hány nyelven beszél?- A magyaron kívül angolul, németül, hollandul és olaszul.- Cigányul nem is?- De, ma már igen. A családban gyerekként nem hallottam, nem használtuk. Mindig azt mondták otthon, hogy mi magyar cigányok vagyunk. a cigányzenekar fennállása óta 21 CD-t és öt DVD-t jelentetett meg, ebből öt platina-, kilenc aranylemez. A zenekarban az elmúlt közel 30 év alatt 64 muzsikus kapott kiváló művészként állami kitüntetést, elismerést. 2000-ben a zenekar Magyar Örökség díjas lett, bekerültek a Guiness Rekordok könyvébe. 2006-ban az örökös főprímás, Boross Lajos prímáskirály, valamint a zenekar énekszólistája, Bangó Margit Kossuth-díjat vehettek át. 2014-ben művészi és hagyományőrző teljesítményükkel bekerültek a Magyar Értéktárba. Kilencéves voltam, amikor felkerültünk Budapestre és itt meg már nehéz is lett volna használni a cigány nyelvet, vidéken még talán többen beszélték. így aztán felnőtt fejjel, Amerikában tanultam meg cigányul.- A száztagúba hogyan került?- Előbb elmesélem, hogyan alakult meg a zenekar, mert az is nagyon érdekes. Az én apósomat úgy hívták, idősebb Járóka Sándor. Az általam ismert egyik legnagyobb prímás volt. A romáknál szokás, hogy a temetésen muzsikával búcsúztatjuk egymást. Az apósom temetésén 1984-ben rengeteg ember volt, több mint ötezren jöttek el búcsúztatni és volt közöttük úgy ezer hegedűs. Muzsikáltak egyenként is, de amikor egyszerre elkezdtek játszani, az valami elemi erővel bírt. Megrendítő volt. Aki azt hallotta, annak biztosan életre szóló emlék maradt. Természetesen a világ legnagyobb cigány prímásai is ott voltak, és a magyarok közül is mindenki: a nagy generáció tagjai, Boross Lajos, Berki László és a többiek. Ennek hatására született meg az ötlet, hogy létre kéne hozni egy monumentális zenekart. Ez lett a száztagú, 1985-ben alakult meg. Amikor 1991-ben éppen itthon voltam, összetalálkoztam Berki Lászlóval, aki hívott, menjek el egy próbára. Akkoriban a Keleti pályaudvar kultúrtermében voltak a próbák. Elmentem. Máig fel tudom idézni, annyira erősen hatott rám az a közösség. Visszamentem még külföldre néhány hónapra, mert kötött a szerződésem, de év végén beálltam közéjük és máig ott vagyok.- Nehéz bekerülni manapság a zenekarba?- Sosem volt könnyű, mert komolyak az elvárások. Alapelvárás a magas szintű hangszeres tudás, de el kell fogadni azokat az íratlan törvényeket is, amik jellemeznek egy zenekart. Megbízhatónak, fegyelmezettnek kell lenni, szalon- és koncertképesen kell megjelenni a próbákon is. Másrészt meg kell tanulni a repertoárt, hiszen nem kottából játszunk, ami ugyancsak teljesítmény.- Mégis mekkora repertoárról van szó?- Párórás próbával bármikor tudunk négy-öt órát folyamatosan muzsikálni.- Ön mennyi darabot ismer?- A legkomolyabbaktól az egyszerű dalokig úgy 1500- 1600 biztos megy fejből.- A zenei tehetségkutatókban is mindig az elsők között vannak a roma származású zenészek. Ez adottság, vagy beletanulnak a családi példa alapján a muzsikálásba?- Talán együtt a kettő. A genetika biztosan nagyon erős, a zenei tehetség isteni adottság, amivel születünk. Én például idegen nyelvet is nagyon köny- nyen tanultam mindig: a muzsikálás ugyanis rendkívüli módon segíti a memorizálást és a hallást, ami jót tesz a nyelv- tanulásnak. Ez egy adottság. A család nagy hatással van nálunk, tiszteljük a felmenőinket és amit az apáinktól látunk, azt követjük.- Kik ma a leghíresebb magyar cigány muzsikusok?- Például a főprímásunk, Lendvai „Csécsi” József fia Lendvay József, aki nem a mi zenénket játssza, hanem világhírű hegedűművész lett. Aztán Sántha Ferenc, Puka Károly, Robi Lakatos és a Lakatos-dinasztiából többen is.- Mennyi a fiatal maguk között, hogyan alakul az átlagéletkor a zenekarban?- Vannak, de nem elegen: elöregedtünk egy kicsit az elmúlt években, talán azért is, mert hosszabb ideje inkább az autentikus cigányzene és a dzsessz a divatosabb. Mi is játsszuk ezt a műfajt is, de a magyar cigányzene inkább a profilunk. Persze szeretnénk, ha jönne több fiatal, és megalapoznák a következő generációt, fontos lenne, hogy ez a tradíció sose vesszen el. A magyar cigányzene ugyanis közös kincsünk és biztos vagyok abban, hiszen tapasztalom, hogy ez a zene nem csupán a mi identitásunk, hanem minden magyar emberé.- Negatív élményei sosem voltak? Mondjuk sosem került kínos helyzetbe a származása miatt?- Olyan cigányember nincs, aki ezt soha nem éli át, mert nagyon sok az előítélet, a rossz beidegződés, de nem szeretnék ebbe a témába belemenni. Ez politika is, a száztagú cigány- zenekar pedig nem politizál. Nem beszélünk ilyesmiről, mert mi kizárólag azzal politizálunk, hogy muzsikálunk. Mindenkinek, bárkinek. Meggyőződésem, hogy aki egyszer végighallgatja egy koncertünket, abban nagyobb lesz a cigányság iránt az elfogadás és a tolerancia. Jövőre harminc éves lesz a zenekar 4 > n
