Tolnai Népújság, 2014. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2014-02-16 / 7. szám
4 A HÉT TEMAJA 2014. FEBRUÁR 16., VASÁRNAP mérleg A magyar deviza gyengélkedése rossz a devizahiteleseknek, a magyar vásárlóknak és az importőröknek. De jól járnak vele a külföldön dolgozó magyarok, az exportőrök és a külföldi vásárlók. A GYENGE FORMT JÓ ÉS ROSSZ OLDAU UKRÁN HRIVNYA 12,0 A forint gyengülése teljesen másképp érinti a gazdaság egyes szereplőit. Míg sokaknak kifejezetten kedvezőtlen, mások örülhetnek neki. Összeszedtük, hogy most kik bánkódhatnak, kik örülhetnek, és milyen kilátásai vannak a magyar devizának. Braunmüller L.-Hornyák J. A forint esése az importtermékeket megdrágítja, és azt látjuk, hogy 1 százalékos forintesés 0,2 százalékkal növeli az inflációs mutatót - mondta el a Vasárnap Reggelnek Gabler Gergely, az Erste Bank elemzője. A gyengülés tehát előbb-utóbb érezhetővé válik az üzletekben, ami kedvezőtlen a hazai vásárlóknak, ám kifejezetten kedvező azoknak, akik euróbán kapják a fizetésüket, például a határ mellett élő, Ausztriában dolgozó magyaroknak. Átjárnak hozzánk vásárolni a gyenge forint miatt a szintén euróval rendelkező szlovákok is. Ami biztos: egy elhúzódó forintgyengülés érezhető eredménnyel jár a vásárlóknak is, mindenkinek, aki valamilyen importterméket vesz, vagyis lényegében mindannyiunknak. „Rövid távon egy gyengülé- si periódus nem jelenik meg az árakban, döntően azért, mert az importtermékeket döntően nagyobb cégek, jellemzően nagyobb tételekben hozzák be az országba. Ha azonban egy-egy árfolyamkilengés elhúzódik, az óhatatlanul meglátszik a beszerzési, majd pedig a fogyasztói árakon” - mondta el lapunknak Vámos György. Az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára hozzátette: ez a hatás nagyjából egy hónap után érvényesül, ezt követően már nem tarthatóak a korábbi árak. A kereskedelem szereplői ugyanakkor igyekeznek tompítani ezt a hatást. „Az ágazati szereplők pontosan tudják, hogy a fogyasztó menynyire árérzékeny, emiatt, és az erős kereskedelmi verseny miatt igyekeznek késleltetni az árak emelését, és a beszerzési ár növekedése nem is megy át teljes egészében a fogyasztói árakba. Az emelés a gyorsan forgó árucikkeknél, jellemzően az „az ÁLLAMADÓSSÁG növekedhet és a finanszírozása is drágulhat a gyengébb forint miatt” - mondta a Vasárnap Reggelnek Török Zoltán. A Raiffeisen Bank vezető közgazdásza ezt azzal magyarázta, hogy az adósság 40 százaléka külföldi devizában van, az állam adóbevételei pedig forintban keletkeznek, így több forintra van szükség a devizaadósságfizetéséhez. Gabler Gergely, az Erste Bank vezető közgazdásza szerint ha 1 százalékot esik a forint, akkor az 0,4 százalékponttal dobja meg az adósságrátát. Az államadósság a GDP 80 százaléka körül mozog. „Az államadósság nagy része külföldiek kezében van, a forintban kibocsátott kötvényekFORINT élelmiszereknél jelenik meg először. Ebben a kategóriában 25-30 százalékra tehető az importtermékek aránya. Az élelmiszerek azonban meglehetősen széles árskálán mozognak. Míg a néhány száz forintba kerülő, esetleg ennél is olcsóbb termékeknél néhány százalékos növekedés szinte észrevehetetlen a vásárlók számára, addig a többezer forintos importtermékeknél már szembetűnő a drágulás. Egy-egy ilyen esetben döntően a minőségi élelmiszerek, például drága importsajtok, márkás szeszes italok árában a legszembetűnőbb az árak emelkedése. De nem mindenki bánkódik azon, hogy gyengébb a forint. Az árfolyamváltozás jól jön gyakorlatilag minden olyan ágazatnak, amely jelentős mértékben exportál a többi EU-tagállamba. Az exportőrök közül például a baromfitartók számára már így is kedvezően alakulnak a nemzetközi piacokon az árak, a forintgyengülés pedig tovább segítheti az ágazatot. Igaz, az ágazati szereplők korábban nagyon komoly veszteségeket voltak kénytelenek elkönyvelni, a mostani eredmények inkább csak ezeket tudják némileg pótolni. 2013 decemberében a gabonaből 5000 milliárdnyit birtokolnak. A mostani forintesés miatt 200 milliárdnyival kevesebb állampapírt tartanak - mondta Gabler. A forint esése jelzi, hogy Magyarországon a régiósnál nagyobb a kockázat, ezért a befektetők magasabb hozamot várnak el a magyar államtól az adósságfinanszírozásáért - hívta fel a figyelmet Török. „Magyarország Közép-Kelet-Európá- ban a kockázatosabb befektetési terepek közé tartozik” - véli. Gabler hozzátette, hogy befektetői szemmel, ha esik a forint, az nekik veszteséget jelent, mert dollárban vagy euróbán tartják a befektetéseiket. ha hirtelen gyengült a forint, CSEH KORONA 27,7 félék ára 29,0 százalékkal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál, a takarmány-alapanyagok többsége olcsóbb lett 2012-höz képest. Ezzel szemben a tavalyi év egészében a vágóbaromfi ára átlagosan 6,1 százalékkal volt magasabb a 2012-es szintnél, decemberben pedig még ezt is meghaladó szintet ért el a baromfiár. Ez a baromfitartóknak kedvező fejlemény. Tavaly májusig kifejezetten magas gabonaárak voltak érvényben a piacokon, ezt követően a takarmány-alapanyagok csökkenése valóban jelentett némi pozíciójavulást a baromfitartóknak - jelentette ki a lapunknak Csorbái Attila. A Baromfi Terméktanács elnöke ugyanakkor hozzátette: ez a javulás viszonylagos, mivel a 2012-es gabonaárak rekord magasak voltak, az azóta bekövetkezett gabonafajtánként 20-40 százalékos árcsökkenés még mindig nem olcsó gabonát jelent. A májustól bekövetkezett árcsökkenés a takarmányok piacán azonban lehetőséget biztosított a termelőknek, akik egy darabig szinten tudták tartani a vágóbaromfi árát. Ebben az időszakban nyílt lehetőség nyereség képzésére - vélte Csorbái Attila. akkora magyarországi megtakarításokat a háztartások is át- tehetik euróba, ahogyan 2012 januárjában is történt. Akkor 324forinton is jegyezték az eu- rót. Gabler szerint egy új történelmi mélypont kialakulásával elgondolkodhatnak azon az emberek, hogy érdemes euróra váltani a megtakarításaikat. „Ez egy öngerjesztő folyamat lenne, ami veszélyekkel járna” -jegyezte meg. Török Zoltán szerint a versenyképességet javítja a forint esése, hiszen az külpiacra termelő vállalatok is jól járnak, és a hazai piacon is kedvezőbb helyzetbe kerülnek a cégek a külföldiekkel szemben, „hiszen a gyenge forint emeli a külföldről behozott termékek árait”. LENGYEL ZLOTY A forint gyengülése további lökést adhat az exportorientált ágazatnak. A hazai baromfiágazat a magyar fogyasztás hozzávetőleg 140 százalékát termeli meg egy évben, vagyis a fennmaradó 40 százalékot külföldre adják el a termelők illetve a feldolgozók. „Ennél az aránynál az ágazatnak kifejezetten előnyös az árfolyam mostani változása, ezen nem változtat érdemben az sem, hogy a termelők az inputanyagok egy részét, tehát például az állat- gyógyászati szereket külföldről, euróért szerzik be” - mondta el Csorbái Attila. A Baromfi Terméktanács elnöke hozzátette: tovább erősíti az ágazat helyzetét, hogy az árváltozás nyomán csökken az importáru versenyképessége. „A gyenge forint mellett a külföldi baromfi, illetve a feldolgozott készítmények nem tudnak versenyképes áron bejönni, vagyis az árfolyam mostani változása fékezi az importot. Ez szintén kedvező a hazai termelőknek.” Csorbái szerint a hatás így is átmeneti. „Ha hosszútávon rögzül a jelenlegi árfolyam, akkor már a termékpálya minden szereplője ezzel fog számolni, ezért a pozitív hatás enyhül” - fogalmazott az elnök. idén A forint az egyik legtöbbet ingadozó fizetőeszköz a világon, és az elmúlt hetekben egyre több olyan napot is találunk, amikora világon nem volt olyan deviza, amelyik többet gyengült volna a magyarnál. A forint esése mögött elsősorban az áll, hogy a befektetők egyre többet aggódnak a kínai gazdaság lassulása miatt, és az amerikai jegybank egyre kevesebb pénzt nyomtat. Ez pedig azzal jár, hogy a befektetők eladják magasabb hozammal kecsegtető országok fizetőeszközeit. A baj az, hogy Magyarországa régiós társakhoz képest továbbra is kockázatos, ám a kamatot 18 hónap alatt 7 százalékról 2,85-re csökkentette a ROMÁN LEJ Kétarcú az árfolyamváltozás hatása a fuvarozók számára is. „A belföldi fuvarozókra úgy hat a forintgyengülés, mint az importorientált cégekre, a nemzetközi fuvarozókra pedig mint az exportorientáltakra. Az előző csoportnak kedvezőtlen, a másodiknak még kedvező is lehet” - jelentette ki a Vasárnap Reggelnek Karmos Gábor. A Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének (MKFE) főtitkára hozzátette: a belföldi fuvarozói körnek 2008, vagyis a válság kezdete óta rendkívül rossz piaci helyzete van, a mostani forintgyengülés pedig még tovább élezi a kedvezőtlen hatásokat. „A belföldi fuvarozókat nagyon rosszul fogja érinteni mindez, hiszen a drágább tankolás révén jelentősen emelkednek a költségeik. Ezen felül nem ritka az sem, hogy az ilyen vállalkozások euró alapú lízinggel rendelkeznek, a forint gyengülése tehát ebből a szempontból sem jó nekik” - fogalmazott Karmos. A főtitkár ezzel szemben kifejtette: a nemzetközi fuvarozók döntően más országbeli partnerekkel szerződnek, bevételük ezért jellemzően euróbán van. A gyengébb forint esetén ez lényegében azt jelenti, hogy adott bevételük forintban kifejezve Magyar Nemzeti Bank, vagyis a hozam sokat csökkent. A forint esése újabb terhet jelenthet a devizahiteleseknek, hiszen a svájci frankért már több mint 250forintot kell fizetni. Akik nem léptek be az árfolyamgátba, a tovább növekvő törlesztőrészlet miatt újra kevesebbet fogyaszthatnak, ami visszavetheti a gazdasági növekedést is. Az árfolyamgátba belépők egy része is igyekezhet megtakarítani, hiszen nem tart örökké a védőháló. A gyenge forint bizonytalanságot kelthet az egész gazdaságban a háztartások és a vállalatok számára is, így óvatosabban hozhatják meg beruházási döntéseiket. többet ér. „A nemzetközi fuvarozók megtehetnék, hogy külföldön is tankoljanak, ám a különböző gázolaj-támogatások miatt ezt mégis döntően idehaza intézik, vagyis az üzemanyag drágulása rájuk is kihat. Az euróbán számolt bevételeik miatt azonban ezzel sem járnak rosz- szul” - jelentette ki Karmos. A főtitkár hozzátette: a fuvarozók többsége az év elején még az akkori, 300 forint körüli euróval számolt, ez lenne az az árfolyam, amely hosszabb távon jól kalkulálható lenne a szakmai szereplőknek. A pénzünkről mondták matolcsy györgy, az MNB elnöke (307forintos euró, január 29.) „Továbbra is mérsékelt az inflációs nyomás itthon és az egész eurózónában, ez pedig teret ad a kamatcsökkentésekre. Ez meghatározó aspektusa a magyar monetáris politikának.” varga Mihály nemzetgazdasági miniszter (308forintos euró, február 5.) „A forint árfolyamváltozása miatt nem kell az idei költségvetést módosítani. A forint ingadozását külső piaci okok idézték elő, és a feltörekvő piaci folyamatokból Magyarország sem tudja kivonni magát.” FINANCIALTIMES-BLOG (308 forintos euró, február 5.) „Matolcsy a saját útját járja, és egyre valószínűtlenebb, hogy folytatható a kamatcsökkentési ciklus. Ha a gyengülés folytatódik, akkor emelni kell a kamatot Matolcsynak annak ellenére, hogy közelednek a választások és ő Orbán Viktor kormányfő jobbkeze." PALOTAI DÁNIEL, az MNB igazgatója (310 forintos euró február 13.): „Nehéz megítélni, hogy a forint esése átmeneti-e. Az MNB Monetáris Tanácsa a keddi kamatdöntésen értékeli a reálgazdasági és inflációs folyamatokat, amely során figyelembe veszi és értékelni fogja az árfolyam alakulását is.” Emeli az államadósságot a fizetőeszközünk tartós gyengélkedése Bizonytalanságot hozhat ez az árfolyamszint FORRÁS: REUTERS
