Tolnai Népújság, 2014. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2014-02-02 / 5. szám
4 A HÉT TEMAJA 2014. FEBRUÁR 2., VASÁRNAP boldogságkutatás Az OECD szerint elégedettek vagyunk a biztonsággal, a munka és a magánélet harmóniájával. Elégedetlenek a lakhatási körülményekkel, a bérek alakulásával és az egészségüggyel. Viszont a jóllétet nálunk értékelték 34 ország közül a legrosszabbra az emberek. •• A SOK NEM TÖBB, MINT AZ ELEG Szeress és akarj élni! Akinek van kiért, miért élnie, az boldogabb ember lehet - ez Bagdy Emőke véleménye. Érdemes lenne megfogadni. Az OECD országok közül ugyanis hazánkban él a legtöbb olyan ember, aki elégedetlen az életével és boldogtalannak mondja magát. Fábos Erika A világ 34 fejlett országát tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, az OECD célja, hogy segítsék a tagállamok kormányait a lehető legjobb gazdaság- és szociálpolitika kialakításában, illetve értékelésében. Az most fordult elő először, hogy boldogságot kutató adatsort adtak ki. Az elégedettségi pontszám csak az egyik mutató az OECD „Jobb Élet Indexében”, amely különféle szempontok alapján méri a tagországai életminőségét. A munkahelyek biztonságát kifejező mutatóban például Magyarország az első tízben van. All féle aspektus közül a személyes biztonsággal, az oktatással elégedett az emberek többsége, és a magánélet és a munka közötti harmóniát is megfelelőnek tartja a többség. Az átlagnál viszont elégedetlenebbek az emberek a bérek alakulásával, a lakhatási helyzetükkel és az egészség- ügyi ellátással. Most először azt is megkérdezték, hogy az egyes országok lakói mennyire elégedettek a jóllétükkel. A válaszok alapján hazánkban a legkevésbé boldogok az emberek. Győzött tehát a legendás magyar pesszimizmus - az összes fejlett ország között hazánkban ítélték legrosszabbra a jóllétet: a tízfokú skálán 4,7-re, míg Svájcban 7,8 pontos eredménnyel - a legelégedettebbek, őket Norvégia követi 7,7 ponttal, a harmadik helyen pedig Izland áll 7,6 ponttal, majd hasonló adattal Svédország lakói jönnek a sorban. Bagdy Emőke pszicholó■HHI MITŐL LESZÜNK BOLDOGOK? CSALAD, BARÁTOK 4% ^^%-ban boldogabb akinek fcUvan családja, közeli barátja. NEVETES A nevetés növeli a szervezet ellenállóképességét, és csillapítja a fájdalmakat. EGÉSZSÉG Aki úgy érzi, hogy egészséges, elégedettebb az életével. FIATALSÁG A magyar fiatalok 66, a középkorúak 50, az idősek 40 %-a érzi magát boldognak. HOL ÉLNÉK BOLDOGAN? Bejt Izland BM Norvégia | Svájc Mexikó Brazília Chile iYj % HÁZASSÁG H ^ %-ban boldogabbak a házasság- JtomXJ ban élők, mint az egyedülállók. ALVAS Kialvatlanul az agyunk inkább negatív dolgokat juttat eszünkbe. SPORT A laza futás ritmusa olyan tudatállapotot alakít ki, ami akadályozza a szorongást. PÉNZ A szegényebbek 48, az átlagosan élők 56, a jómódúak 77 %-a élvezi az életét. n _________________________________ Or oszország Svédország Dánia Magyarország Ausztrália Új-Zéland FORRÁS: WWW.OECDBETTERLIFEINDEX.ORG , 1PS0S, MOTIVATOR.MA A BOLDOGSÁG LEGFONTOSABB TÉNYEZŐI 1 Életcél 2 Tisztelet 3 Kapcsolatok 4 Biztonság ^ Alapvető biológiai ' szükségletek gus azt mondta: nem szereti ezeket a rangsorokat, mert valami olyan negatívummal szembesítenek, ami csalóka, és a saját belső világunk helyett arra figyelünk általuk, hogy másokhoz képest milyenek vagyunk. A pszichológusok szerint az a személy rendelkezik magas szubjektív jólléttel, aki az életét kielégítőnek látja, és pozitív érzelmeket gyakran, negatív érzelmeket ritkábban él meg. Ezek szerint a világ legfejlettebb országai közül ebben teljesítünk legy- gyengébben. Abban azonban, hogy ezt reálisan értékeljük, fontos, hogy az élettel való elégedettséget ne azonosítsuk a szubjektív jóllétünkkel. Erre és a pesszimizmusra is alkatilag hajlamos a magyar ember, ami az ilyen felméréseknek nem tesz jót. Boldogságból ugyanakkor többféle van, persze logikus, hogy aki az egyéni életét nem pozitívan ítéli és éli meg, nehezebben lesz boldog a párkapcsolatában vagy a közösségében is, amiben él. Mindezeket pedig sokkal kevésbé határozza meg az anyagi jólét, mint feltételezzük. „A pénz csak tíz százalékban járul hozzá a boldogságélményünkhöz, noha azért feltétel az alapvető létszükségletek biztosítása - mondta Bagdy Emőke. - Ezért a „sok” már nem tud sokkal több örömöt adni, mint az „elég”. A megelégedettség viszont nagyot lendít a boldogságérzetünkön! Mégis elhiteti velünk a manipulativ fogyasztói kultúra, hogy* ettől leszünk boldogok. Azt üzenik, hogy csak a pénz boldogít, ez pedig nyílt becsapás. Kérdezd meg magad, mikor voltál legutóbb boldog? Mitől? Nem a pénz fog az eszedbe jutni, hanem egy szeretetkapcsolat eseménye. Az embernek ugyanis alapszükséglete az úgynevezett szükségeltségi szükséglet. Hogy te, egyes egyedül te, nagyon fontos vagy valaki számára. Merjünk tehát személyesek lenni, mert ezáltal is boldogabbak lehetünk! Ehhez képest mit üzen a mi szerencsétlen kultúránk? Azt hogy nincs idő a kivárásra, a jobbításra. Ami nem elég jó, azt el lehet, sőt el kell dobni és venni helyette másikat. Ez elhidegüléshez vezet az emberek között, ami egy alattomos folyamat.” Bagdy Emőke szerint a fogyasztói kultúra legnagyobb veszélye az, hogy a személyes életünkre és társas kapcsolatainkra is hatással van és ha túlzottan elhatalmasodnak valakin a fogyasztással kapcsolatos elvárások, az köny- nyen szorongó és életunt ember lehet. „Annak a konzumkultú- rának amiben élünk az a legnagyobb hibája és veszélye, hogy akarva akaratlanul egyféle mentális fertőzöttség állapotát idézi elő. Szinte észrevétlenül magunkra vesz- szük azt a magatartást, hogy dobd el a régit és vegyél, ne javítsd meg a régit, hanem keress egy újat. Ez őrült anyagi küzdelemhez, hajszához vezet, ami újabb akadályokat teremt és frusztrál. Ettől az ember egy stresszes, beszorult tehetetlenségi állapotba kerül, aminek az a vége, hogy felteszi a kezét: nem bírom tovább, nincs értelme. Ez blokkolja a biológiai rendszereit is, bénítja az immunrendszerét és jönnek a fizikai betegségek, a szorongás, a kedvetlenség, a depresszió.” Vannak, akik boldognak születnek, mások meg boldogtalannak? David Lykken, a minneapolisi Minnesota Egyetem pszichológiaprofesz- szora szerint az, hogy bármely adott pillanatban jól érezzük-e magunkat, felerészben attól függ, mi zajlik az életünkben az adott időszakban. Felerészben viszont attól a mintegy 90 százalékban genetikailag meghatározott boldogságszintünktől, amely a drámai események időszakától eltekintve viszonylag állandó. Ez a boldogságszintet nagymértékben a gének határozzák meg, de hogy ezt valaki túlszárnyalja, vagy inkább alatta kullog, az már a saját és a szülei gondolkodásmódjától, a neveléstől és attól függ milyen környezetben nőtt fel. Jó hír ugyanakkor, hogy fejleszteni lehet azt a képességet, amivel valaki könnyebben észreveszi az életében a kielégítő dolgokat. Bagdy Emőke szerint a boldogságot tanítani naiviszti- kus elképzelés, de a szemléletmódon változtatni lehet oktatással. Az tehát, hogy egy fél pohár vízre azt mondjuk, hogy a pohár félig üres, vagy azt, hogy még félig tele van, rajtunk múlik. Ez pedig azért fontos, mert a nehézségekkel ez a fajta szemléletmód segít hatékonyabban megküzdeni az életben. „A boldogságot sok körülmény befolyásolja. A kiegyensúlyozott párkapcsolat, a szerető család, az emberhez méltó életszínvonal, a munkavégzés lehetősége és így önmagunk hasznosságának érzete, a nehézségekkel való megküzdőképesség, az optimista beállítottság, a hála és köszönet kifejezésének bátorsága, az egymásra figyelő és segítő magatartás - tovább már nem is sorolom, de mindennek a lényege az életbátorság és életszeretet: szeress és akarj élni! Akinek van kiért-miért élnie, az minden „hogyant” emelt fővel és bátran elvisel - hangsúlyozta Bagdy Emőke. A jó hangulat azért nemzeti sajátosság is martos Tamás pszichológus, a Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézetének docense egy olyan kutatást vezet, ami 20 országban vizsgálja, hogy mitől és hogyan változik a közhangulat egy országban. A tudományos munka olyan kérdésekre keres választ, mint hogy mondjuk mástól érzik-e jól magukat az emberek Új-Zélandon, mint Magyarországon? az előzetes eredmények is arra mutatnak, hogy jócskán vannak különbségek az országok között.- A csehek számára például a legfontosabb a hedonikus boldogság, azaz az élvezetekkel teli élet - mondta Martos Tamás.- az amerikaiak azt jelezték, hogy az értelmes életet tartják legfontosabbnak. A magyar válaszadók számoltak be a három nemzet közül a leginkább arról, hogy a „flow” állapotát tartják a boldog életnek, vagyis azt, amikor aktívak, tevékenyek és közben önfeledtek lehetnek. martos tamás szerint több kutatás kimutatta, hogy ahol a társadalmi megbecsültség kiegyensúlyozottabb a különböző rétegek között, ott nagyobb az elégedettség is. Vagyis a társadalmi kohézió és egy adott ország közösségének az ereje vagy összetartozás élménye fontosabb, mint a gazdasági körülmények alakulása. Jót tesz a kocogás, a kacagás, az érintés, a lazítás vannak olyan tevékenységek, amelyek alkalmasak arra, hogy visszaadják az életkedvünket és boldogabbnak érezzük magunkat. Ilyen, a kacagás, a kocogás, a lazítás, az érintés, és az, ha segítünk másokon. A kacagás előszobája a mosoly. Ha szélesen mosolygunk, agyunk örömközpontja azt üzeni a testünknek: örülj! A nevetés innen már csak egy lépés, ami növeli a szervezet ellenálló képességét, és csillapítja a fájdalmakat. a kocogás olyan módosult tudatállapotot alakít ki, ami megakadályozva az elme szorongásközpontjának működését. Ilyenek még a bemelegítő gyakorlatok, a nagy ívű, lendületesmozgások, mint például a karkörzés. a nyugodt környezetben végrehajtott lazítás során eler- nyednek az izmok, és könnyebben felidézhetjük kellemes, boldogító élményeinket, amik ugyancsak megnyugtatnak és jókedvre derítenek. A simogatás, az érintés megnyugtat. Hatására testünk boldogsághormont termel, ami aktiválja immunrendszerünket. A másokon való segítés pedig felvidít, és igazán jó érzéssel tölt el minden segítőt. Ugyancsak tudományosan igazolt dolog, hogy ez nem csupán a kedvünknek, az egészségünknek is jót tesz. Boldog, boldogabb és a legboldogabb A házas, társkapcsolatban élő emberek boldogabbak, mint az egyedülállók. Sőt, a kutatások eredményei szerint még az élettársi kapcsolatban élőknél is boldogabbak. A GYEREKEKKEL Való foglalkozás körülbelül annyi boldogságot ad, mint a háztartási munka: negyvenéves korig. Ötvenéves kor felett viszont azok, akiknek gyerekük van, boldogabbnak vallották magukat, mint akiknek nincs. azok, akiknek barátaik vagy testvéreik vannak, nagyobb eséllyel boldogok, mint akik zárkózottak és nem ápolják az emberi kapcsolataikat. A vallásos emberek is boldogabbak a nem vallásosaknál. az EGYETEMET, főiskolát végzettek boldogabbak, mint akiknek nincs diplomájuk. A fiatalság is boldogság: a fiatalok kétharmada, az idősko- rúaknak viszont már csak a négytizede mondja magát boldognak. azok, akik egy napsütötte vidékeken élnek, boldogabbak az északi területen élőknél. A jókedvű társaságban is köny- nyebb a boldogság, mint a rosszkedvűben. Egy vidám film megnézése után nyitottab- bak, optimistábbak lettek az emberek, mint azt követően, hogy egy szomorú filmet láttak. Nem csupán a kedvük, de a szemléletmódjuk is megváltozott az élmény hatására. ír
