Tolnai Népújság, 2014. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
2014-02-01 / 27. szám
2 2014. FEBRUÁR 1, SZOMBAT KÖRKÉP Az álláskeresés csapdájában soha nem látott mértékben pörög a neten az álláskeresés, az elmúlt esztendőben két és fél millió jelentkezés történt hazánkban hatvanezer online álláshirdetésre. Mondhatnám, hogy az ország negyede próbál a világhálón át elhelyezkedni, de persze van, aki egyszerre száz állást is megpályázik, így egy kicsit árnyaltabb a kép. Az viszont tanulónak, szülőnek és tanárnak is elgondolkodtató, hogy milyen munkakörökre a legnagyobb a túljelentkezés! Nos, 2013- ban hazánkban a legkeresettebb szakmák a következők: területi képviselő, asszisztens és adminisztrátor. Hát ember legyen a talpán, aki kiokoskodja, hogy egy ilyen csúcskarrierhez milyen tárgyakból legyen erős a gyermeke. így aztán igen jót mosolyogtam, amikor nagynéném a családi összejövetelen „fiatalosan” így elegyedett beszélgetésbe az unokaöccseivel:- Aztán mire készültök az érettségi után? - Gondolta, kikerekedik majd egy jópofa beszélgetés az orvosi meg az építészi hivatásról, amibe minden korosztály bekapcsolódik, de csak húzta össze magát tarka kosztümjében, amikor válaszként ilyen foglalkozásokkal bombázták: fejlesztő, minőség- biztosítási mérnök meg ügyfélszolgálati munkatárs. hogy mire készül ma egy gimnazista? Talán azok a tinik fogalmazták meg a leg- karakánabbul, aki így dis- kuráltak a buszon: - Itthon úgy kereshetsz a leggyorsabban sokat, de annyit, hogy el sem tudod költeni, ha multicégeknél napi 12 órában több nyelven telefonálgatsz. Tök mindegy, hogy bölcsész, jogász, netán közgazdász vagy, a lényeg, hogy legyen diplomád, és tudj perfekt egy-két nyelvet. - Mire a másik: - Akkor meg minek itthon maradni? Fülöp Zoltán Átmenetileg új helyre költözött a Nyuszi és a Pillangó csoport Mentőakció a diplomákért nyelvvizsga A „bennragadókon” segítene a kormány új programja pécs A Diplomamentő elnevezésű programmal növelné a kormány az oklevéllel rendelkezők számát az országban. A nyelvi képzés ingyen lesz, de magáért a vizsgáért már fizetni kell - ez a lényege az új akciónak Minden ötödik csúszik A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEMEN immár évek óta minden nagyjából minden ötödik diák nem kap diplomát, bár letette már a záróvizsgát. Érdemes megemlíteni, hogy - a csökkenő hallgatói létszámmal párhuzamosan - a záróvizsgát tevők száma is egyre kevesebb: míg2007-ben 5200-an, addig 2012-ben már csak 4360-an jutottak el eddig. Mindeközben azonban a diplomáról „lecsúszók” aránya nem változott: a két időpontban egyaránt 21 százalék volt. Ez egyben azt is jelenti, hogy az a jóslat, miszerint évről évre egyre több, nyelvvizsgával már felfegyverkezett gimnazista érkezik az egyetemre, tévesnek bizonyult. Hol vannak a diákok?- több kérdést is felvet ez az új határozat - mondta el lapunknak Lengvárszky Attila, a Pécsi Tudományegyetem oktatási igazgatója. - Az egyik, hogy milyen szempontok alapján választják majd ki a képzőhelyeket: fontos lesz-e például, hogy az egyetemhez kötődjenek, vagy ennek egyáltalán nincsen semmi jelentősége. A másik, hogy miként lehet majd elérni az érintett, nyelvvizsga hiányában diplomát nem kapó diákokat. Az egyetemeknek kell majd megkeresni őket? Vagy várjunk, hogy maguktól jelentkeznek - miközben könnyen lehet, hogy a többségük már másik városban vagy éppen országban él? Kiscsoportos képzések a tervek szerint január végéig kiírják a képzők részére a pályázatokat, február végén születik erről döntés, március elejétől pedig már jelentkezhetnek is a hallgatók egy még jelenleg csak készülő internetes felületen. A képzések március végétől indulnak a tervek szerint A kurzusok 6-14 fős csoportokban zajlanak majd - a programért felelős Nemzetgazdasági Minisztérium munkatársai sajtótájékoztatón jelentették be, hogy igyekeznek majd sokféle időpontot kínálni annak érdekében, hogy például munka mellett is elvégezhető legyen a képzés. A program 2015. augusztus 15-ig tart. tolna Pénteken elköltözött a Nyuszi és a Pillangó csoport a tolnai Pitypang óvodából. Hamarosan kezdődik ugyanis az óvodaépület bővítése, felújítása. A kivitelezés idején a két csoport az Aprajafalva, illetve a mözsi Zöldkert óvodában „vendégeskedik”.- Az új helyen a korábbi bútoraikkal berendezett helyiségekben, eddigi óvónőik és dadáik foglalkoznak a kicsikkel - tájékoztatott Appelshoffer Ágnes tolnai alpolgármester, aki kiemelte: a szülők megértőén viszonyultak az átmeneti kellemetlenséghez. Ehhez nyilván hozzájárul az is, hogy amikor a nyár végére elkészül a beruházás, sokkal jobb körülmények fogadják majd a gyerekeket. A város által tavaly elnyert közel 120 milliós, - önrészt nem igénylő - pályázati támogatásból ugyanis lecserélik az épület nyílászáróit, a víz- és elektromos hálózatot, elvégzik a külső szigetelést, felújítják a vizesblokkokat. Az épület új tetőt is kap, amelyre napkollektorok kerülnek. Mindezen túl egy új csoportszobával, a hozzá tartozó vizesblokkal és konyhai helyiséggel bővül az épület. A pályázati pénzből új felszerelések vásárlására is jut. A beruházás révén egy óvodai csoporttal bővül a jelenleg öt csoportos Pitypang óvoda, a város öt óvodájában így ösz- szesen 17 csoport lesz. Stercz- né Asztalos Zsuzsa óvodai intézményvezető elmondta: mindenképpen szükség van a bővítésre. Az óvodások létszáma ugyanis emelkedik, jelenleg 426 ovis van a városban, az átlagos csoportlétszámok pedig magasak. ■ S. K. Tegnap volt a költözés A Diplomamentő elnevezésű programot a kormány azért indította, hogy támogassa azon egyetemi, főiskolai hallgatók nyelvtanulását, akik nem szereztek nyelvvizsgát, ezért nem vehették át a diplomájukat. A legfrissebb adatok szerint hazánkban majdnem 50.000 (!) volt hallgatónak hiányzik az oklevélhez szükséges nyelvvizsgája, holott több kutatás is bizonyítja, hogy a diplomások sokkal jobb eséllyel indulnak a munkaerőpiacon, gyorsabban szereznek munkát, mint azok, akik nem rendelkeznek felsőfokú végzettséggel. A programra hárommilliárd forintot különítettek el: a tervek szerint körülbelül tízezer „csúszó diplomás” veheti majd igénybe a támogatást: ők 240 órás nyelvtanfolyamon vehetnek részt ingyen, és a tankönyvekért sem kell fizetniük. Korábban arról volt szó, hogy angol és német nyelv közül választhatnak a Diplomamentő program résztvevői - a páros mostanra a franciával is kiegészült. A jelentkezésnek nincs felső korhatára (az első tervezet még 35 évnél húzta volna meg a határt). A jelentkezőknek elsőként egy szintfelmérőt kell majd kitölteniük, ez alapján a nyelviskola megbecsüli, a diákoknak mennyi időre van szükségük ahhoz, hogy letegyék a középfokú, komplex nyelvvizsgát. A tanfolyamok ingyenesek lesznek, a nyelvvizsgát azonban már a diákoknak kell kifizetniük - ez körülbelül 30 ezer forintos kiadást jelent. Amennyiben a program sikeres lesz, a következő években jelentősen növekedhet a felsőfokú végzettséggel rendelkezők száma hazánkban - s ez uniós követelmény is: EU-s elképzelések szerint 2020-ig a fiatalok legalább 40 százalékának kellene repdelkeznie diplomával. Magyarországon a legutóbbi felméréskor, 2011-ben ez a szám 28,1 százalék volt. Szigeti Mária: „Nem szabad ebben a helyzetben hallgatni” takarékszövetkezetek A bólyi takarék ügyvezetője képviseli a „kisbankokat” egy, az állam ellen folyó perben bóly-budapest Szigeti Mária, a Boly és Vidéke Takarékszövetkezet ügyvezető igazgatója az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) mellett a másik felperes a Fővárosi Törvényszék előtt folyó perben, amelynek elsődleges tárgya a takarékszövetkezetek integrációjával kapcsolatos törvény miatt, jogalkotással okozott kár megtérítése.- Miért vállalta el a perben való részvételt?- Fel sem merült bennem, hogy ne vállaljam el. Azt gondolom, nem szabad ebben a helyzetben hallgatni. A perindítást az OTSZ készítette elő, de szükséges volt egy takarékszövetkezeti tag mint természetes személy részvétele is.- Mi a baj a takarékszövetkezetek által elfogadott alapszabállyal?- Az alapszabály elfogadása egy másik pernek a tárgya, amely a Pécsi Törvényszék előtt kezdődött múlt év végén. Az amiatt indult, mert a takarék- szövetkezet kényszer hatása alatt fogadta el a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete (SZHISZ) által megfogalmazott új alapszabályt. A kényszert a takarékokra vonatkozó új törvény jelentette, amely nem hagyott más választást nekünk, mivel az új alapszabály elfogadása alapfeltétele volt Szigeti Mária: fel sem merült, hogy ne vegyen részt a perben a működési engedélyünk fenntartásának.- De akkor az új alapszabály sem jó?- Gondunk a törvénnyel és az annak alapján megszövegezett alapszabállyal együttesen van, mivel a takarékokkal, működésükkel kapcsolatos fontos irányítási, ellenőrzési jogok nagy és jelentős részét elveszi a takarékszövetkezetektől, és a Takarékbank, illetve az SZHISZ kezébe helyezi. Mindezek mellett a felelősség a takarékok vezetőinél marad. A törvény szerintünk több alapjogot is sért, például a vállalkozás szabadságát, a magántulajdon védelmét, a jogorvoslathoz való jogot, a jó hírnévhez való jogot.- Többek szerint a takarékoknál felgyülemlett megtakaritások miatt volt fontos a takarékok feletti irányítási jog megszerzése. Kinek állhatott ez érdekében?- A takarékszövetkezeteknek nem. A takarékok valóban jelentős vagyonnal rendelkeznek. A törvény célját abban látom, hogy a takarékok feletti irányítási jogot a jelenleg többségi állami tulajdonú Takarékbank gyakorolja. Ilyen irányítás mellett, a szolgáltatásaikat kötelezően igénybe véve, a jövedelmek nála realizálódhatnak. E folyamatok most körvonalazódnak. ■ Babos A. 4 t V
