Tolnai Népújság, 2014. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

2014-01-14 / 11. szám

2 2014. JANUAR 14., KEDD KÖRKÉP JEGYZET GYURICZA MIHÁLY Miért kellett meghalniuk? A doni katasztrófára emlé­kező tegnapi, szekszárdi ünnepség alatt, miközben hallgattam a verset, a szo­morú dalt, hirtelen belém- villant: hetvenegy évvel ezelőtt éppen ezekben az órákban vonszolták súlyo­san sebesült apámat a baj­társai a 40 fokos fagyban a semmibe vesző orosz hóme­zőn. Körülöttük hullottak a visszavonuló magyar bakák. Kétszázezer magyar férfival együtt tulajdonképpen go­lyófogónak, ágyútölteléknek küldték őket határainktól sok száz kilométerre. Nyári bakancsban, megfelelő fegy­verek nélkül kellett volna megállítaniuk a milliónyi szovjet katonát. Természete­sen nem sikerült, nem sike­rülhetett. valószínűleg ezt akkor már azok is tudták, akik odaparancsolták őket. Csak éppen ahhoz nem volt mer- szük, talán lehetőségük sem, hogy kijavítsák az ország számára tragédiát hozó döntésüket. Pedig a felelősség az akkori vezető­ké volt, mert tudom, hogy a magyar bakák nem önként és dalolva mentek háborúba. A következményeket viszont nekik kellett viselni, meg az itthon maradt árváknak,.öz­vegyeknek. GYEREKKÉNT GYAKRAN beleül­tem apám ölébe, kérve, hogy meséljen a harcokról. Eleinte még csak-csak jöttek a tör­ténetek, de aztán már szem­mel láthatóan unta, hiszen hiába volt ő akkor fiatal, a háború így vagy úgy tönk­retette az ifjúságát. Neki si­került túlélnie a szörnyűsé­geket, érdekes módon éppen a nagy hidegnek köszönhe­tően: ráfagyott a vére, s nem vérzett el, amíg a német se­besült szállító vonatra tették. Sok barátja, akikről mesélt, ott maradt, örökre, idegen földön, hősi halottként. Ha élne még apám, megkérdez­ném tőle, mit gondol, miért kellett meghalniuk? Család, hivatás és zene tartalmas élet A sajtószóvivő szerint fontos a bűnmegelőzés Több géppel, környezetbarát anyaggal várják ahavat Az új megyei rendőrségi sajtószóvivő volt vizsgáló, nyomozó. Véleménye szerint a tágan értelmezett tájékoz­tatással sok bűncselekményt meg lehet előzni. Ihárosi Ibolya szekszárd Nem akart kis­gyermekkora óta rendőr len­ni Huszti Gábor főhadnagy, a Tolna Megyei Rendőr-főkapi­tányság új sajtószóvivője, még­is ezen a pályán találta meg a hivatását. Édesapja rendőr volt Bonyhádon, de szülei korán elváltak. Nevelőapja és édes­anyja hívta fel a figyelmét arra, hogy érdekes munka és nyug­díjas állás a rendőré. Ezért a gondolatért máig hálás nekik. Budapestre kérte magát, ahol élvezte a nagyváros adta lehe­tőségeket, majd vizsgálóként hamar meg kellett tanulnia a szakmát, mert rengeteg volt az ügy. Mint mondta, Szekszárdra kerülve a pontos, igényes szak­mai munka volt a mérce. Akkor osztályvezetője dr. Törökné dr. Kaszás Rozália irányításával megtanulta, hogyan kell egy ügyet vádra jól előkészíteni. Egy idő után azonban felmerült benne az igény, hogy nyomozó­vá váljon. - Vizsgálókét is el­mentem megnézni a helyszínt, az ügy szereplőit a saját kör­nyezetükben, mert a kihallga­tásra felkészülnek kiöltöznek, disztingválnak. Ha látjuk őket saját életviszonyaik közt, vagy a bűncselekmény környezeté­ben, a rendőr sokkal közelebb kerülhet a valósághoz - fogal­mazott a főhadnagy. Közben levelező tagozaton szociális munkás diplomát szerzett. Szerinte a két hivatás nem áll távol egymástól. Szo­ciális devianciákkal mindkét munka művelői találkoznak, a szociális munkás legfeljebb többet foglalkozik a jelenségek pszichológiai oldalával, az em­berek életével. Biztos volt ben­ne, s így is lett, hogy ez a tudás segíteni fogja a rendőri munká­ban is. Bonyhádon a betöréses ügye­ket bízták rá, amely terüle­ten sikerélményei voltak. Ezt az időszakot azzal jellemezte, hogy minden nehézség elle­nére munkája minden percét Huszti Gábor: „Új kihívások nélkül nem lesz túl érdekes az életünk" élvezte. Vezetői engedélyé­vel munkája mellett szociális mentorként is dolgozott egy pályázat keretében 2012-ben. Halmozottan hátrányos helyze­tű embereknek segítettek elhe­lyezkedni, ami újabb nézőpon­tot és tapasztalatokat jelentett a számára. A család és a hivatás mellett a harmadik legfontosabb dolog az életében a zene. A három tagú Sonic Rise nevű hardco- re-metál zenekar gitárosa és énekese. Mint Huszti Gábor elmondta, sok pozitív energi­át ad neki a zene, amire nagy szüksége van. Az együttes Névjegy huszti Gábor 1975-ben szüle­tett. Gyerekkorát Kisvejkén, majd Lengyelben töltötte, ott is érettségizett mezőgazdasági gépészként. A sorkatonai szol­gálatot követően ács-állványozó szakmunkás bizonyítványt szer­zett, kis időt dolgozott is a szak­mában. Aztán jelentkezett tiszt- helyettesnek, a szakközépisko­la második évében, már próba­idősként a közterületen dolgoz­hattak a hallgatók. 1999-ben a BRFK vizsgálati osztályára ke­rült, 2000 novemberében saját kérésére áthelyezték Szekszárd­ra vizsgálónak. 2006 szeptem­berétől volt Bonyhádon nyomo­zó. 2005-ben szerzett diplomát a PTE Illyés Gyula Karán szoci­ális munka szakon. Bonyhádon dolgozott, amikor elvégezte a tiszti átképzőt bűnügyi szakon. Tavaly decemberben ismét vál­tott, azóta a megyei főkapitány­ság bűnmegelőzési alosztályán sajtószóvivő. Nős, három gyer­meke van. Szabad idejében ak­tívzenész. rendszeres résztvevője kábító­szer ellenes és jótékonysági rendezvényeknek, sőt ezeknek maguk is kezdeményezői, mert jó példát szeretnének mutatni a fiataloknak. A zenei tarta­lom is ezzel van szinkronban. Első koncertjük 2012 áprilisá­ban volt Erdélyben, azóta 65 koncertet adtak szerte az or­szágban. Áprilisban várhatóan nyolc állomásos európai turné­ra indulnak. Zenészként, majd a már em­lített pályázati munka révén került kapcsolatba a médiával. Tizenöt év bűnügyi munka után úgy érezte, hogy szüksé­ge lenne valamiféle frissülésre. Az fel sem merült, hogy szakít a rendőri munkával, ezért azon belül keresett új utakat és tar­talmakat. - Egy bűnügyesben egy idő után kialakul az érezés, hogy fontos elfogni a bűnözőt, de még fontosabb lenne a bűn- cselekmények megelőzése - in­dokolta döntését. Ennek egyik formája a sajtó tájékoztatása, amelynek során közvetve, vagy akár közvetlenül fel lehet hívni a figyelmet, hogy az emberek miként tudják megvédeni ma­gukat és javaikat. szekszárd Gépszemlét tartott tegnap az Alisca Terra Regioná­lis Hulladékgazdálkodási Kft. A város területén a kft. látja el a közutak hó- és síkosság men­tesítését az önkormányzat meg­bízása alapján. A cég Epreskert utcai telephelyén Horváth István polgármester és Artim Andrásné ügyvezető igazgató várta az újságírókat a felsora­kozott gépek előtt. A 16 sárga gép arra hivatott, hogy ha szükség lesz rá, a lehe­tő leggyorsabban hozzálásson az utak tisztításához, felszórá­sához. Tavaly 11 ilyen masina állt rendelkezésre Szekszárdon, az idén 12 saját és 4 bérelt gép vethető be. Nőtt a védekezésre fordítható összeg is: 46 millió­ról 60 millióra. A hó- és síkos­ság mentesítés során átlagban 950-1000 tonna szóróanyag fogy el egy szezonban. Ennek jelentős része kohósalak. Van egyéb szóróanyag is, például útszóró só, és idén kezdenek el először egy olyan anyagot hasz­nálni, ami a természetben is megtalálható ásványi anyag, a zeolit. Artim Andrásnétól meg­tudtuk, hogy ez természetes ásvány, nem károsítja a környe­zetet. Kicsit drágább, mint a só, de kevesebb szükséges belőle. A városban ebben az idő­szakban 24 órás ügyeleti szol­gálat van, tehát folyamatos a készenlét, ingyenesen hívható zöld számuk: 80/620-456. Szek­szárd három, viszonylag egyen­lő nagyságú részre van osztva a feladat szempontjából, és ezen belül prioritást élveznek a helyi buszjáratok útvonalai, a főbb közlekedési utak (Rákóczi u., Széchenyi u., Alisca u., stb.) va­lamint a mentők, tűzoltók, kór­ház telephelyei. ■ Gy. M. Vezetői szemle a telephelyen Nem kerülhet a szemétbe a kidobott fenyőfák többsége zöldjáratok A települések nagy részén szervezett keretek között hasznosítják újra az elszáradt karácsonyi díszeket Szekszárdon Kővári Ildikó, az Alisca Terra Regionális Hulla­dékgazdálkodási Kft. kommu­nikációs munkatársa elmond­ta, eddig külön gyűjtőpontokat jelöltek ki, az idén változtattak a módszeren. Természetesen most is szelektíven gyűjti össze a kidobott karácsonyfákat a cég. A különjáratok által összegyűj­tött fák a komposztáló telepre kerülnek. Kővári Ildikó hang­súlyozta, hogy mindenképpen el szeretnék kerülni, hogy a ka­rácsony elmaradhatatlan kellé­ke a cikói szemétlerakóban kös­sön ki. A fákat összeaprítják és újrahasznosítják. Fontos, hogy az elszállításra szánt fát úgy he­lyezzék el, hogy ne akadályozza se a közlekedést, se a gyűjtő au­tó által történő megközelítést. Semmiképpen nem javasolják, hogy valaki letördelje a fák ágát, és megpróbálja a hagyo­mányos kukába belegyömöszöl­ni, mert azzal csak megnehezíti a begyűjtők dolgát, megaka­dályozza a szelektív gyűjtést. Kővári Ildikó elmondta, hogy a korábbi években gyakorlat volt, mely szerint az összegyűjtött száraz fát odaadták olyan csalá­doknak, amelyekről feltételez­ték, hogy szükségük lehet egy kis tüzelő-kiegészítésre. Azt ta­pasztalták, hogy nem minden­ki örült az ilyen adománynak, sok vesződséggel járt a fa fel­aprítása, és valóban, a kidobott Kovács Kristóf is kitette a kuka mellé a fenyőt a szekszárdi Mikes utcában karácsonyfa nem feltétlenül a legalkalmasabb erre a célra. Most a fákat a komposztáló te­lepen felaprítják, az apríték pe­dig növénytakaró mulcsként, vagy például a játszótereken hasznosulhat, jó szolgálatot te­het a játékok alatt, ahova olykor leesnek a gyerekek. ■ Gyuricza M. ■ Ön kitette már a fenyőfát a kuka mellé? Szavazzon hírportálunkc ma i6 óráig: TE0L.hu A szavazás eredményét holnapi számunkban közöljük. Pakson is gyűjtik Pakson is összegyűjtik a felesle­gessé vált fenyőket. Dr. Sárosi Jó­zsef, a Paksi Hulladékgazdálko­dási Kft ügyvezetője elmondta, zöldhulladékként kezelik, kom­posztálják a karácsonyfákat A gyűjtést vízkereszt után kezdték: Pakson január 7-én, Gerjeríben 8-án, Nagydorogon, Bölcskén, Madocsán, Pusztahencsén és Györkönyben 10-én járt körbe a járat. Összeszedték a feleslegessé vált fák zömét, de ezután is foly­tatják a tevékenységet, szükség szerinti időközökben. Dr. Sárosi József elmondta, nem olcsó mu­latság, de a szelektív gyűjtés érde­kében nem mondanak le róla.

Next

/
Oldalképek
Tartalom