Tolnai Népújság, 2014. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

2014-01-27 / 22. szám

2014. JANUÁR 27., HÉTFŐ 5 KÖRKÉP Jogi tudás és érzékenység egysége képességek A bírák feladata a fegyveregyenlőség elvének az érvényesítése is Vers és próza: a szerelem is megjelent a fesztiválon Mindig is az ítélkezést tartot­tam a jogászi munka csúcsá­nak, mondta dr. Domonyai Alexa, a Szekszárdi Törvény­szék büntető kollégiumának vezetője. Ihárosi Ibolya Dr. Domonyai Alexát nevez­te ki dr. Handó Tünde az Orszá­gos Bírói Hivatal elnöke a Szek­szárdi Törvényszék büntető kol­légiuma vezetőjének. Szülei ker­tészmérnökök, édesanyja újság­író volt, aki lapszerkesztőként ment nyugdíjba. Ebből nem kö­vetkezik a jogi pálya. - Szüleim egyik közeli családi barátja bíró volt, az ő hatására döntöttem el már a gimnáziumban, hogy bíró szeretnék lenni. Mindig is az ítél­kezést tartottam a jogászi munka csúcsának.- Mi ebben a hivatásban a szép?- Talán az, hogy az ember nem­csak a jogi tudását hasznosíthat­ja, hanem sok más képességét is. Nyilvánvaló, hogy a büntetés ki­szabásánál nemcsak a bűncse­lekmény, a tett súlyát kell vizs­gálni, hanem az embert is aki azt elkövette, beleértve azokat a sze­mélyi körülményeket, amelyek a tettéhez vezettek. Valamennyire meg kell ismerni a vádlott sze­mélyiségét is, mely ahhoz a dön­téshez nyújt segítséget, hogy mi­lyen büntetés tarthatja vissza a további bűnelkövetéstől. Emel­lett a tárgyaláson a bíró feladata a tisztességes eljárás lefolytatá­sának, a fegyveregyenlőség elvé­nek érvényre juttatása is. A bizo­nyítási eljárásban az ellentmon­dások tisztázása során felmerü­lő konfliktusokat a bírónak meg­felelően kezelni kell. Mindehhez megfelelő érzék és empátia szük­séges. Maga a tárgyalásvezetés az „ügy felderítése” is szép és iz­galmas munka, amelyet nem le­het rutinból csinálni, mert min­den ügy más, az eljárás résztve­vői különbözőek, a megoldandó probléma is sokféle lehet.- És mi a legnehezebb?- Általánosságban a munka akkor nehéz, ha a bíró nagyon le­terhelt. A fentebb elmondottak­hoz ugyanis nagyfokú mentális felkészültségre van szükség. Ne­hézséget okozhat az a tény is - fő­ként kezdő bíráknál - hogy a bí­Dr. Domonyai Alexa: a tárgyalásvezetés izgalmas munka, melyet nem lehet rutinból csinálni ráskodás több fokú, ezért előfor­dul, hogy a fellebbviteli bíróság egy-egy ügyet másként ítél meg, más döntést hoz.- Melyek a kollégiumvezető fel­adatai?- A kollégiumvezető szakmai vezető, kisebb igazgatási felada­tokkal. A szakmai vezetés azt je­lenti, hogy a büntető anyagi és eljárási jogszabályok értelme­zése során felmerülő kérdések­ben közvetíti az országos gya­korlatot. Igyekszik a bíráknak segítséget nyújtani a minden­napi jogalkalmazásban, ennek érdekében a kollégiumi ülések­re olyan kérdések megvitatását készíti elő, amelyek biztosítják a törvényszék területén az egy­séges gyakorlat kialakítását. A kollégiumvezető dolga a bírói ta­nácsok közti ügyelosztás, illetve igazgatási, ellenőrzési funkciói vannak. Ilyen például az ítéletek írásba foglalási határidejének az ellenőrzése, az eljárások idősze­rűségének elősegítése. Termé­szetesen ítélkezési feladatokat is A bírák jövőjével is foglalkozik, részt vesz az életpályamodell átdolgozásában fontos számára a Magyar Bí­rói Egyesületben munka, az or­szágos választmány tavaly no­vember 29-én alelnökké válasz­totta. Az egyesület jelenleg a bí­rói életpálya modell átdolgozá­sán munkálkodik, ebben is részt vesz. Az Országos Bírósági Hivatal egyik munkacsoportjá­ban pedig a bírói etikai kódex kidolgozásával foglalkoznak. Az elmúlt nyáron a fogalmazók képzésének az átalakításán dol­gozott. Mint dr. Domonyai Ale­xa elmondta, a fogalmazóból lesz a jó bíró, s fontos, hogy aki bírónak készül végigjárja a fel­készülés lépcsőfokait. Az utóbbi időben kevesen jelentkeznek fogalmazónak. Egyik oka, hogy a fogalmazókat kis államvizsgá­nak megfelelő versenyvizsgán választják ki, ami visszarettenti a jelentkezőket. Inkább a kész­ségek képességek mérésére len­ne szükség, mint például a szó­beli, írásbeli kifejezőkészség, a lényeglátás, a konfliktuskezelő képesség, mert ezek a fontosak a későbbi bírói munkában. Névjegy DR. domonyai Alexa 1969 kará­csonyán született Szekszárdon. A Janus Pannonius Tudomány- egyetemen szerzett jogi diplo­mát 1993-ban, még ebben az évben fogalmazóként kezdett dolgozni a Szekszárdi Városi Bíróságon, 1996 július l-jétől bíró. 2006 októberétől kirende­léssel dolgozott az akkor még megyei bíróságon, 2009. július l-jétől kinevezett törvényszéki bíró. Tavaly szeptembertől fél évre a Pécsi ítélőtáblára kapott kirendelést. 2013 november 1-jé- től a Szekszárdi Törvényszék Büntető Kollégiumának a veze­tője. Szabad idejében sportol, fut, télen síel, olvasni, kirándul­ni szintén szeret. Férje dr. Ács Zoltán, polgári peres bíró, há­rom gyermekük van. Balázs 16 éves, a Garay János Gimnázium tanulója, a Gemenc Judo Club ifjúsági váltogatott dzsúdósa, Benedek 13 éves, szintén a Ga­ray Gimnáziumba jár, a szek­szárdi UFC-ben focizik, Anna 11 éves, a Babits Mihály általá­nos iskolában tanul és a szek­szárdi Kajak-Kenu Egyesületben versenyszerűen kajakozik. ellát tanácsvezetőként, első fokú bíróként.- Hogy lehet összeegyeztetni a bírói hivatást és a családot, hi­szen adott esetben több vádlott, ügyész, ügyvéd és tanúk sora van megidézve egy-egy tárgyalásra.- Nem volt könnyű. Bírói pá­lyám kezdetén nagyon sokat se­gített az édesanyám, miután el­ment nyugdíjba. Viszonylag ha­mar visszajöttem dolgozni, és akkoriban sokat voltak betegek a gyerekek, olykor mindhárman egyszerre. Ugyancsak nagy se­gítség volt édesapám is. Tárgya­lás nem maradt el a gyerekek be­tegsége miatt az elmúlt 18 év­ben. Most már nagyobbak, önál­lóak, kitűnően beosztják az ide­jüket, jól tanulnak. Úgy gondo­lom mindez a kitartás a verseny- sportnak is köszönhető. Édes­anyám most is segít a háztartási munkában, s mióta törvényszé­ki feladataim mellett az ítélőtáb­lán is dolgozom, a férjem is töb­bet vállal otthon. Mindezek elle­nére igyekszem minél több időt a gyerekekkel, a családdal tölteni. tolna „Azt mondják a fiúk,/ nyávogunk, selypegünk,/ját­szani nem lehet/ semmi jót se velünk. (...) A fenekünk alá/ ők tesznek rajzszöget,/ békén nem hagynak,/ és belénk sze­relmesek.” Lackfi János: Lá­nyok dala című verse is el­hangzott a tolnai Bezerédj sza­badidőközpont által hatodszor megrendezett vers- és próza­mondó fesztiválon, pénteken, a Tolnai Galériában. A versenyen tizenhárom al­só tagozatos diák adott elő két szabadon választott verset. A zsűritagok - Koncz Jánosné, a mözsi iskola tanára, valamint P. Molnár Ernőné és Kovács- né Füri Margit nyugdíjas pe­dagógusok - elégedettek vol­■ Alsó tagozatos diákok ad­tak elő szabadon válasz­tott verset. A díjazottak könyvutalványt nyertek tak a gyerekek felkészültsé­gével. Á produkciókat a mű­vészi teljesítmény, a technika és a versválasztás alapján ér­tékelték. A gerjeni Tóth Flóra például mind a háromban jeleskedett, a fenti versrészletben idézett Lányok dalának remek elő­adásával különdíjat nyert. A másik különdíjas a tolnai Wo- sinsky iskola kisdiákja, La­katos Barnabás lett. Az első helyezést a gerjeni Szűcs Vi­viennek ítélte a zsűri, máso­dik lett Babos Réka, harma­dik Szabó Gréta, mindketten a Wosinsky tanulói. A díjazot­tak könyvutalványt nyertek és jegyet a február 1-jei tolnai „kisvakondos” gyermekszín­házi előadásra. ■ S. K. A verseny résztvevői Több változás is van a 2014-es érettségi szabályaiban újdonságok Nem lesz német, horvát, valamint szlovén nemzetiségi nyelvvizsga, csak egységes idegen nyelvi az érettségi vizsgák szabályai néhány esetben változnak. így például a 2013. október-novem­beri vizsgaidőszak volt az utol­só, amikor a német, a horvát valamint a szlovén nemzetiségi nyelv vizsgatárgyakból érett­ségi vizsgát lehetett tenni. A 2014-es május-júniusi vizsga- időszaktól a nemzetiségi nyel­vet tanulók az adott nemzetiség nyelvéből, mint idegen nyelv vizsgatárgyból jelentkezhetnek érettségi vizsgára. Előfordul­hat, hogy bár a vizsgázó számá­ra német, horvát, vagy szlovén nemzetiségi nyelv vizsgatárgy­ból valamely korábbi vizsgaidő- szakban engedélyezték a pótló vagy javító vizsga letételét, en­nek ellenére a vizsgatárgyak megszűnése miatt, ezekből a vizsgatárgyakból már nincs le­hetőség a pótló vagy javító vizs­ga letételére. Előrehozott érettségit a közép­iskolai tanulmányok teljes befe­jezését megelőző első vagy má­sodik tanév május-júniusi vizs­gaidőszakában lehet tenni ide­gen nyelvekből és informatiká­ból. Természetesen lehetőség nyílik ezután is szintemelő érett­ségi vizsga letételére is. Ez egy­felől az egyes vizsgatárgyból a középszinten sikeresen befeje­zett érettségi vizsgának az emelt szintű érettségi vizsgán első al­kalommal történő megismétlését jelenti. Másrészt a tanulói jogvi­A május-júniusi érettségire február 17-ig lehet jelentkezni szony alatt, a középiskolai tanul­mányok teljes befejezése előtt szintemelő érettségi vizsgát csak informatikából és magyarorszá­gi középiskolában tam'tott idegen nyelvből lehet tenni. Az utolsó év­folyamos diákok viszont más elbí­rálás alá esnek, ugyanis ha min­den tantárgyból befejezik az utol­só tanévet, rendelkeznek még ta­nulói jogviszonnyal, és a középis­kolai tanulmányait is teljesen be­fejezték, bármelyik vizsgatárgy­ból megtehetik ezt. A jelentkezé­si határidő a 2014. május-júniusi érettségire február 17. Az érettségi bizonyítvány meg­szerzése vagy a tanulói jogvi­szony megszűnése után az érett­ségi vizsgáért, továbbá a javító­és pótló vizsgáért díjat kell fizet­ni. Ha a jelentkező vizsgajelent­kezését egy kormányhivatalba nyújtja be, a középszintű érett­ségi vizsgáért az adott évre érvé­nyes kötelező legkisebb munka­bér (minimálbér) 15 százaléká­nak megfelelő, ezer forintra kere­kített összeget kell fizetnie az Ok­tatási Hivatal számára Ez az ősz- szeg 2014-ben 15 ezer forint. Az emelt szintű érettségi vizsgáért minden vizsgadíjra kötelezett je­lentkezőnek az adott évre érvé­nyes kötelező legkisebb munka­bér (minimálbér) 25 százaléká­nak megfelelő, ezer forintra kere­kített összeget kell fizetnie az Ok­tatási Hivatal számára, 2014-ben 25 ezer forintot. ■ B. K. 4 t t (

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom