Tolnai Népújság, 2014. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2014-01-19 / 3. szám

2014. JANUÁR 19., VASÁRNAP GAZDASAG 7 Washington: a kongresszusi képviselők fele mar milliomos Dollarmilliardok egy kütyüert nest A háztartási felhasználások erősítése a Google célja a felvásárlással A Google árfolyamának alakulása (doiiár) 1200 1149,75 VG-GRAFIKA FORRÁS: REUTERS Tony Fadell jó üzletet csinált: a Nest alapítója a hírek szerint 400 millió dollárt kap a Google-től cége felvásárlásáért. A keresőóriásnak is megtérülhet azonban a 3,2 milliárdos vételár. sajátos csúcsot állított be az amerikai kongresszus: a tör­vényhozás 534 tagjának több mint fele dollármilliomos - de­rül ki a Center for Responsive Politics washingtoni kutató- intézet által összesített adatok­ból. A képviselők és szenátorok vagyonnyilatkozataira alapuló elemzés szerint 2012-ben 268-an rendelkeztek 1 millió dolláros vagy annál nagyobb magánvagyonnal. Egy évvel korábban ez a kongresszus 48 százalékáról volt elmondható. Az intézet igazgatója, Shei­la Krumholz rámutatott: az adatok azt tükrözik, hogy az amerikai választási rendszer­ben a jelölteknek egy pénzügyi szempontból életképes kam­pány folytatásához jelentős anyagi forrásokhoz kell tudni­uk hozzáférniük, és a legered­ményesebb adománygyűjtők éppen azok a politikusok, akik maguk is a tehetősek köreihez tartoznak. ■ Egy átlagos amerikai képviselő vagyona csaknem 900 ezer dollár, aleggazdagabbnak csaknem 600 milliója volt a vizsgált időszakban A kongresszus leggazdagabb tagja a kaliforniai republiká­nus Darrell Issa, akinek a va­gyonát 330-598 millió dollár közé teszik. Ez legfőképpen a politikus autóriasztó-vállalko­zásából származott. A legsze­gényebb ugyancsak kaliforniai és republikánus: David Vala- dao tejipari vállalkozása miatt 12,1 millió dolláros tartozást halmozott fel. Egy átlagos amerikai kép­viselő vagyona 896 ezer dollár (csaknem 220 millió forint), egy szenátoré pedig 2,7 millió dollár (csaknem 600 millió fo­rint) volt 2012-ben. A CPR által mért középértékeket tekintve az alsóházban a demokraták, a szenátusban pedig a republi­kánusok voltak módosabbak. A vagyonok emelkedésének hátterében elsősorban a rész­vénypiacok szárnyalása áll az elemzés szerint. A törvényho­zás tagjai leginkább a General Electric papírjaiba fektetnek be, a népszerű részvények kö­zött van még a Wells Fargóé és a Microsofté. ■ VG Egy termosztátgyártó fel­vásárlása az év eddigi leg­nagyobb tranzakciója az in­ternetes világban. A Google 3,2 milliárd dollárért vette meg a Nestet, kérdés, ki nyer az üzlettel. Gyükeri Mercédesz Készpénzben fizet 3,2 milli­árd dollárt a Nestért a Goog­le - ez a hír rengette meg a héten a Szilícium-völgyet. Az interneten keresztül irá­nyítható termosztátokat és füstjelzőket gyártó cég meg­szerzése a Google második legnagyobb üzlete a Motorola Mobility 2012-es felvásárlása után. Szakértők szerint azon­ban nem ez az igazi áttörés, Bevásárol a Google A google 56,5 milliárdos kész­pénztartalékából több pénzt köl­tött felvásárlásra és piacszerzés­re, mint öt fő konkurense együtt­véve - emeli ki a Bloomberg. A Nest felvásárlásával együtt az elmúlt két évben több mint 17 milliárd dollárt szánt erre a cél­ra, míg az Apple, a Microsoft, a Facebook és az Amazon össze­sen 13 milliárdot költött el. A fel­vásárlások ráadásul eltérő hanem az, mekkora lépést tett most a keresőóriás a hétköz­napi internet irányába. Vagyis afelé, hogy a mindennapok ré­szévé váljon olyan háztartási eszközök irányítása a világhá­lón keresztül, mint a zárak, a hűtőszekrény, a fűtés, vagy - a Nest esetében - a termosztát. A Nestről nem sokat tudni, egy fontos információt azon­ban mindenképpen érdemes kiemelni a start-up céggel kapcsolatban. Társalapítója az a Tony Fadell, akit a Szilí­cium-völgyben az Apple for­radalmi zenelejátszójának, az iPodnak a fejlesztőjeként szer­zett hírnevet magának. A 45 éves számítógépes szakember egy volt munkatársával, Matt Rogersszel és 20 millió dollá­ros alaptőkével 2010-ben ala­irányt követnek: nem annyira az internetes tartalmat erősítik, mint például a Facebook-Ins- tagram fúzió esetében, sokkal inkább a mindennapi felhaszná­lási területeket bővítik. A leglátványosabb fejleszté­süknek számító szemüveg eseté­ben is a Motorola mobil üzlet­ágának felvásárlásakor meg­szerzett szabadalmak segítették az óriáscéget. pította a Nestet, amely egy év­vel később rukkolt elő első ter­mékével, a wifis, programoz­ható, sőt, magát a felhasználó korábbi beállításai alapján ön­magát beállító termosztát első generációjával. Innen nézve persze pikáns, miért nem az Apple látta meg a fantáziát a Nestben, annál is inkább, mivel a cég termé­kei jelenleg is elérhetők az Apple üzleteiben és az Apple operációs rendszerével műkö­dő eszközökről is lehet irányí­tani őket. Tény ugyanakkor, Steve Jobs világképébe nem annyira illett bele a számítógépes világhoz nehezen köthető kütyü. Sergey Brinébé annál inkább. Fadell egy blogbejegyzése arról ta­núskodik, hogy a Google egyik alapítójának egyből leesett, mi is a Nest célja, sőt, kockázati- tőke-társaságuk 2011-ben és 2012-ben is pénzt adott nekik. Korábban a Google maga is próbálkozott hasonló energia­hatékonysági eszközzel: a ház­tartási energiafelhasználást ellenőrző rendszerét, a Power- Metert 2009-től két évig mű­ködtette a cég, helyi közműcé­gekkel partnerségben. Míg azonban az okosmé­rők terjedése akadozik, a ter­mosztát hagyományos kelléke az otthonok jó részének, az „okos” verzió felszerelése sem igényel különösebb beruhá­zást - az pedig már csak hab a tortán, hogy az Egyesült Ál­lamokban uralkodó extrém hi­deg mennyire növeli a termék iránti keresletet. Az ABI piackutató szerint tavaly 1,3 millió adtak el ter­mosztátból, Fadell néhány hete azt nyilatkozta a Forbes- nak, hogy már az amerikai háztartások egy százaléká­ban működik ilyen. A termék egyébként az okosmérőkhöz hasonlóan abban is segítséget nyújt, hogy a szolgáltatókkal összhangban a csúcsidőszak­ban csökkentse a háztartási energiafelhasznáfást. Internet a konyhában jóllehet a Nest-üzlettel kap­csolatban felmerült legfonto­sabb aggály az volt, hogy a Google már betör az ottho­nunkba is, a világ legnagyobb szórakoztatóelektronikai vásá­rának számító, Las Vegasban a múlt héten megrendezett CES is bizonyította: a jövő az internetre kötött háztartási eszközöké. Az LG egy most be­mutatott alkalmazásával el­lenőrizhető hűtőszekrényünk tartalma, és elindítható a mo­sógép vagy a mosogatógép is. Az 1,3 milliós eladás a 249 dolláros termék esetében 324 millió dolláros éves for­galmat jelent, a vételár azon­ban ennek a tízszerese volt. A Forbes ugyanakkor azt is felvetette, az új tulajdonos új árpolitikát is jelenthet, vagy­is elképzelhető, hogy változik a termosztátok, illetve a most 129 dollárért kínált füstjel­zők ára. Az átlagot jóval meg­haladó ár csökkentése pedig jelentősen növelheti az eszkö­zök forgalmát is - miközben nem csorbítja azt a „szak­mai függetlenséget”, amelyet Tony Fadell nyilatkozata sze­rint a Google továbbra is biz­tosít cége számára. . Hasonló ellenőrző rendszert dolgozott ki a Samsung, amely azt is jelezni tudja, ha vala­mely berendezés javításra szo­rul. Az Ericsson és a Volvo fej­lesztése a gépkocsit köti össze az internettel - legyen szó na­vigációról vagy szórakoztató szolgáltatásokról. A parrot a kiállításon mobil- telefonról irányítható guruló és repülő drónt mutatott be, amely a játékos alkalmazáson túl szállítóeszközként is hasz­nálható lehet a jövőben. Furcsa kínai üzletember próbálja bevenni Amerikát karrier Kétségbe vonjak Csen Kuang-piao állításait vagyonáról és igen látványos jótékonysági akcióiról Nem csak a világ legnagyké- pűbb névjegykártyájának tu­lajdonosa, de ráadásul hazug is - a jelzőt Csen Kuang-piao kí­nai milliárdos érdemelte ki, aki az elmúlt hetekben alaposan felkavarta a port az Egyesült Államokban. Az üzletember de­cember végén még a The New York Times megvásárlását irá­nyozta elő, ám miután kosarat kapott - amihez köze lehetett annak, hogy felvetette,, egy „hi­teles Kína-kép és a világbéke” bemutatása a célja -, úgy dön­tött, inkább a Wall Street Jour­nalra fáj a foga. Tette mindezt a legnagyobb nyilvánosság kö­zepette, egy amerikai turné ke­retében, ahol közönsége megis­merhette jótékony jellemét. Ha máshonnan nem, az elhíresült névjegyről, amelyen nem ke- vesfebbet állít, mint hogy ő „Kí­na legbefolyásosabb embere”, „legkarizmatikusabb jótékony- kodója”, „a legismertebb kínai példakép” és „a kínai földren­gés utáni mentés hőse”. Tény, ez utóbbi szerzett hír­nevet a háztartási és építési hulladékok feldolgozásával fog­lalkozó üzletember számára. A 2008-as szecsuáni földren­gés után hatvan munkagépet küldött a mentés segítésére. Csen pedig azóta is remekül használja ki az akkor kapott publicitást, igaz, azóta meg­lehetősen extrém akciókkal is Csen Kuang-piao egy pénzkupaccal. Sokan kétkednek vagyonában. felhívta magára és vagyonára a figyelmet. Tajvanon például borítékban osztogatott pénzt járókelőknek, egy éve pedig a szmogtól szenvedő pekin­gieknek adományozott zacskós friss levegőt. Büszkén vállalja azt is, van miből: december végén például egy halom - állítása szerint 230 millió dollárnyi - kész­pénz előtt pózolt. Vagyonát ő maga másfél millió dolllára, míg a Forbes 470 millió dollár­ra becsüli, a kínai sajtó azon­ban még ez utóbbi összeget is kétségbe vonja. Egyfelől a hul­ladékhasznosítási biznisz egy­általán nem olyan jövedelmező, mint ahogy Csen beállítja - cé­ge például a 2008-as és a 2009- es évet is veszteséggel zárta -, vitatják ugyanakkor jótékony- sági akcióit is. A CNN idéz egy neves kínai jótékonysági szak­értőt, aki azt állítja, a Tajvanon osztogatott pénzt más üzletem­berektől szerzett adomány volt. Csent azonban nem kell fél­teni: ha üzletei nem is olyan sikeresek, mint ahogyan sze­retné beállítani, talál ő más el­foglaltságot magának. Január elején tartott kínai turnéján például nem csak azt fejtette ki, hogy cége felszámolná az 1989-es földrengés során meg­sérült San Francisco-i hidat, de egy saját dalát is előadta közön­ségének. ■ VG

Next

/
Oldalképek
Tartalom