Tolnai Népújság, 2014. január (25. évfolyam, 1-26. szám)
2014-01-10 / 8. szám
4 BONYHÁDI JÁRÁS 2014. JANUÁR 10., PÉNTEK HÍRSÁV Az olvasást népszerűsítik bonyhád A Solymár Imre Városi Könyvtár idén is meghirdette az Olvasókirály elnevezésű programját, amelyhez alsó- és felső tagozatos diákok csatlakozhatnak. A bibliotéka kezdeményezése egy éven át tart, az nyeri kategóriánként a versenyt, aki a megadott könyvek közül a legtöbbet elolvassa, és erről számot is ad a konzultációk során. A minden évben nagy népszerűségnek örvendő kiíráshoz folyamatosan csatlakozhatnak az érdeklődők. ■ V. B. Az íróra emlékeznek a hétvégi programon bonyhád A mese- és versillusztrációs rajzpályázat díjkiosztó ünnepségével veszi kezdetét január 11-én a Wass Al- bert-napi programsorozat a művelődési központban. Ezután koszorúzással egybekötött megemlékezést tartanak az író mellszobránál, ahol Po- tápi Árpád lános polgármester, a térség fldeszes ország- gyűlési képviselője mond beszédet. A rendezvény a Cso- bán-bállal zárul, amelyen a Csurgó Zenekar húzza a talpalávalót. ■ V. B. * Minden hónapra jut látványosság bonyhád Bonyhádi mozaik címmel, gyönyörű naptár jelent meg a városról. A Kirch- né Máté Réka által készített képek a település nevezetességeiből adnak keresztmetszetet. Többek között a Székely Házat, a templomokat, a termálfürdőt, a Tűzoltó Múzeumot és a májusfát is megörökítette. A13 oldalas színes kiadványt Farkas Eszter szerkesztette. ■ V. B. Részlet a kiadványból Világszínvonalú a létesítmény NRHTMár 1440 hordónyi radioaktív hulladék került le végleges helyére Bátaapátiban Az előírtaknak megfelelően, biztonságosan működik a Bátaapátiban található Nemzeti Radioaktívhulladéktároló (NRHT). A további bővítést követően a létesítmény nemcsak az atomerőmű működése, hanem annak leszerelése során keletkező kis- és közepes aktivitású radioaktív hulladék befogadására is alkalmas lesz. Vízin Balázs bátaapáti - A hosszú évekig tartó kutatási tevékenységnek, majd az összesen 68 milliárd forint értékű beruházásnak köszönhetően hazánk ma világ- színvonalú létesítménnyel rendelkezik Bátaapátiban a paksi atomerőmű kis- és közepes aktivitású radioaktív hulladékának biztonságos tárolására - nyilatkozta dr. Kereki Ferenc. A Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. ügyvezető-igazgatója kifejtette, a felszín alatti létesítmény 2012. decemberi ünnepélyes átadása óta 160 konténernyi - összesen 1440 hordó - hulladék került a föld alá az NRHT technológiai épületéből. A további bővítést követően a tároló nemcsak az atomerőmű működése, hanem annak leszerelése során keletkező kis- és közepes aktivitású radioaktív hulladék befogadására is alkalmas lesz. Az NRHT továbbépítésének megalapozása egy új tároló-koncepció és elhelyezési rendszer kidolgozását, és ezzel összefüggésben a létesítési engedély módosítását célozta.- Az volt a feladat, hogy olyan programot dolgozzunk ki, amely minél több, a már meglévőnél nagyobb keresztmetszetű tárolókamra kialakítását teszi lehetővé a rendelkezésre álló térrészben. Közben az eddiginél hatékonyabb tér- kihasználás lehetőségét is vizsgálni kellett. Mindez együtt azt eredményezi, hogy kevesebb tárolókamra kialakítására lesz szükség, amivel anyagi megtakarítás érhető el - tette világossá az ügyvezető-igazgató. A Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. az MVM Paksi Atomerőmű Zrt-vel közösen kezdte el azt a munkát, amely a fentiekben részletezett új jelleSpeciális targoncával szállítják le és helyezik el a betonkonténereket a Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló föld alatti kamrájában gű tárolótér és újfajta csomagolási koncepció kidolgozását célozta. Ennek lényege, hogy a jelenlegi vasbeton konténereket fémkonténerekre cserélik, ezeket pedig a felszín alatti térben vasbeton medencékben helyezik el. A közös munka eredményeként készült el az a szakbizottsági előterjesztés, amely az Országos Atomenergia Hivatal, a Magyar Villamos Művek Zrt. és az RHK Kft. közötti egyeztetés után, 2042. december 20-án zöld utat kapott. Ezt követően 2013-ban, az előzetes biztonsági elemzések és a megfelelő dokumentáció benyújtása után a megnöA Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló ismertsége településenként és összesítve Kérdés: Hallott már ön a Nemzeti Radioaktívhulladék-tárolóról? veit keresztmetszetű kamrakoncepció megkapta a szükséges engedélyeket. Ennek alapján elkezd hető a következő két !S1 . '>■ ..Ojílu;, kamra - az I-K3, illetve a I-K4 jelűek - térkiképzési munkája. Mindemellett az RHK Kft.-nek - a létesítési engedély módosításával egy időben - a fémkonténeres hulladék elhelyezéshez szükséges engedélyeket is be kell szereznie. Eseménydús időszaknak néznek elébe Idén nekilátnak a kutatómunkának DR. KEREKI Ferenc arra is kitért, hogy az RHK Kft. a létesítés következő ütemével párhuzamosan egy vizsgálati vágat kialakítását tervezi, ahol a tárolóterek lezárásához szükséges tömedékelési technológia kipróbálható, bemutatható. A munkálatok ütemtervében három nagy értékű beruházási szerződés szükségességével számolnak. először A nyugati feltáró vágat és az új, 3. számú vizsgálati vágat, illetve az I-K3 és I-K4 jelű kamrák nyaktagjainak (bejáratának) kialakítását, az előfúrások lemélyítését és a kapcsolódó vizsgálatok elvégzését kell megoldani. a második szerződésben az I-K3 és I-K4 jelű kamrák kialakítása a feladat. A harmadik szerződés keretében - miután a szükséges engedélyezési eljárások lezajlottak - az új tárolókamrák vasbetonmedencéinek megépítésére, valamint a technológiai rendszer kibővítésére kerül majd sor - fűzte hozzá végül az ügyvezető-igazgató. az RHK kft. a nagy aktivitású hulladék elhelyezésével kapcsolatban a Nyugat-Mecsek- ben tervez kutatómunkákat. Az elképzelések szerint 2014- ben a kutatófúrások kialakítására kerülhet sor - a Baranya megyei Boda mellett található agyagkő kiváló vízzáró tulajdonsága szól a helyszín mellett. Az ügyvezető-igazgatótól megtudtuk: 12 mély- és 2 sekélyfúrást végeznének el a következő kutatási fázisban, a 14 fúrás összesített hossza pedig több mint 10 kilométer lenne. A legmélyebb fúrások 1300-1600 méter mélyre hatolnának le, a kőzet elemzéséhez a felszínen tervezett kutatóárok hossza pedig 1 kilométer hosszúságot tenne ki. ennek a programnak a végső célja, hogy a jelenlegi fázisban folyó munka eredményeként eljussanak a telephely kiválasztását előkészítő munkák megkezdéséig. A nagy aktivitású hulladék elhelyezésére vonatkozó program végrehajtására még több évtized áll rendelkezésre. Ártatlanul szenvedtek és robotoltak a Szovjetunióban elhurcoltak napja Sajnos ma már nagyon kevesen élnek azok közül, akiket keletre sodort az esztelen „forgószél” bonyhád - A mai napig pontosan emlékszem minden szörnyűségre, ahogy Tévéiről a szekszárdi börtönbe, onnan Bajára, majd a Szovjetunióba vittek bennünket - idézte fel lapunknak Pándi Tamásné a bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnáziumban, az „Elhurcoltak Napja” alkalmából tartott programon. Éva néni is azok közé tartozott, akiket má- lenkíj robotra köteleztek a szovjetek. Mint mondta, ő két évig volt fogságban, nehéz fizikai munkát végeztettek vele, egy tüdőgyulladásnak „köszönheti”, hogy két év elteltével haza jöhetett. - Amikor az évfordulóhoz közeledünk, az azt megelőző napokban mindig ezzel álmodok - fűzte hozzá Éva néni.- Hálát adok a Jóistennek, hogy ilyen kollégáim, tanárok, előadók, emberek élnek közöttünk, akik nem engedik, hogy elfelejtsük történelmünk nehéz napjait, és segítenek abban, hogy a málenkíj robothoz hasonló szörnyűség lehetőség szerint többet ne forduljon elő - hangsúlyozta köszöntőjében Andorka Gábor, a házigazda intézmény igazgatója.- Német nemzetiségi családból származom, anyai nagyszü- leim átélték és szerencsére túlélték ezeket a borzalmakat. Kisgyermekként ők meséltek nekem az Oroszországban történtekről, de akkor még fogalmam Friesz Péter, mellette a Bonyhádi Német Kulturális Egyesület kórusa sem volt a dologról. Amikor megismerkedtem a történelemmel, úgy döntöttem, ha lesz rá lehetőségem, akkor nagyszüleim emlékére részletesen is feldolgozom a témát - emelte ki Friesz Péter. A pécsváradi pedagógus, történész úgy fogalmazott, minden olyan kezdeményezést dicséretesnek tart, amelynek az emlékezés a célja, mert voltak idők, amikor nem lehetett nyütan beszélni a borzalmakról, amelyet ezek az emberek ártatlanul éltek át. - Az utolsó órában vagyunk, sajnos már nagyon kevés túlélő van, akit meg tudunk szólaltatni. Az a feladatunk, hogy az emlékeket megőrizve átadjuk az információkat az utánunk következő generációnak - hívta fel a figyelmet Friesz Péter. A Bonyhádi Német Önkormányzat 2013-ban is pályázatot hirdetett diákoknak és felnőtteknek, hogy készítsenek interjút az elhurcoltakkal. Az eredményeket Lohn Zsuzsanna, a Bonnharder Nachrichten című helyi lap szerkesztője ismertette a programon, a jutalmakat Köhlerné Koch Ilona, a Bonyhádi Német Önkormányzat elnöke és Markovics Mihályné, a szervezet tagja adta át. A különdíjak mellett dobogós helyezéseket is kihirdettek: a diákoknál Elblin- ger Zsuzsanna, míg a felnőtteknél Lohn Annamária nyert pályamunkájával. ■ Vízin B. i T I
