Tolnai Népújság, 2014. január (25. évfolyam, 1-26. szám)
2014-01-02 / 1. szám
2 2014., JANUÁR 2., CSÜTÖRTÖK KÖRKÉP Minden sokkal jobb lesz MOSTANTÓL MINDEN jobb lesz. Sokkal jobb. És mi tényleg hiszünk ebben. Komolyan. kezdjük azzal, hogy 2014- ben eltűnik egy rakat olyan dolog, ami fogcsikorgatóvá tette az idei évet. Nem lesz trafikmutyi. Nem lesz Hor- thy-szobor-avatás. Nem lesz Devecseri Szilárd. Nem lesz NAV-botrány. Nem lesz Sólyom Airways. Nem lesz. igaz, ami igaz, lesznek más csikorgatok, a legnagyobb mindjárt tavasszal. De túl leszünk azon is: előbb megpróbáljuk majd ép ésszel túlélni a választási kampányt, aztán magányoskodunk néhány percet a szavazó- fülkében, teszünk egy ik- szet valahova, s utána kicsit szégyelljük majd magunkat. Szerencsére szinte azonnal jön a gyors egyenlítés, újra a jóba billen a mérleg nyelve, hiszen nyáron focizunk Brazíliában, mi, németek, angolok, franciák, horvátok, ha már egyszer mi, magyarok nem jutottunk ki. Kettőt pislantunk, és máris itt az ősz, iskolakezdés, kis tankönyvbotrány, de elmúlik gyorsan, október, november, deres-darás december, oszt jónapot, vonunk megint konklúziót, és megint elhisz- szük, hogy minden a legnagyobb rendben, sőt, jobban élünk, mint egy, kettő, tíz, száz, ezer, kétezer éve. la, el ne feledjük: a lottót is megnyerjük ám majd valamikor, irány Monte-Carlo, az Aston Martin volánjánál öngyújtó lángja lobban, háromszázhúsz lóerő, nyolc henger együtt robban. így lesz, pontosan így. Mert mi hiszünk ezekben. alig néhány órája kopogtatott az éjfél, jött a három, kettő, egy, a pezsgődurranás, a b. ú. é. k., s azután, ahogy kell, Isten, áldd meg a magyart. DE EZÚTTAL tényleg. Hogy minden jobb legyen végre. „A válságnak nincs vége” interjú Andor László szerint túl nagy a hangsúly a közmunkán Brüsszel Nemrég tartottak Brüsszelben egy konferenciát a szegénység elleni küzdelem jelenlegi állásáról. Ennek kapcsán készítettünk interjút Andor Lászlóval, az Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi összetartozásért felelős biztosával. Katus Eszter- Mi jelenti a legnagyobb kihívást az unió szegénység/kirekesztés elleni harcában?- E pillanatban a legnagyobb gondot a gazdasági és pénzügyi alapok megrendülése okozza. Az eurózóna válsága a szegénység példátlan növekedését okozta a periféria és főleg Dél-Európa országaiban. Több szolidaritásra van szükség, de nem egyszerűen a tagországokon belül, hanem azok között is. A pénzügyi válságnak nincs vége, s ha itt nem történik fordulat hamar, a rászorulókat segítő szociálpolitika a válsággal küzdő országokban hatástalan marad, súlyos és maradandó következményekkel.- A konferencián külön szekciót kapott a romastratégia. Létezik külön „romaprobléma", vagy csak „szegénységprobléma’’ van, ami főként őket érinti?- A romaügyben összekeveredik a szegénység és a diszkrimináció problémája, egymást erősítve az esetek többségében. Ez akkor is elmondható, ha a romák egy része nem szegény, hanem polgárosodott, és egyre több a roma értelmiségi is. A szegénység az EU-átlagnál jóval nagyobb mértékben érinti a romákat, viszont a helyzetüket tovább súlyosbítja az előítélet, diszkrimináció.- Az unió sok támogatást ad különböző esélyegyenlőséget segítő projektekre, de mi a garancia arra, hogy a pénz valóban eljut az érintettekhez?- Az EU-támogatásoknak nem pénz formájában, hanem munkahelyek, képzés, szociális szolgáltatások formájában kell eljutniuk az érintettekhez. Az EU szerepe nem a jövedelempótlás. Erre nincs A magyar EU-biztos szerint példátlan a szegénység növekedése keret az EU-költségvetésben, ezt a tagországoknak maguknak kell megoldani. Az EU források feladata az, hogy ahol a gazdasági és társadalmi fejlődést meg kell támogatni, illetőleg egyes, hátrányos helyzetű csoportok segítségre szorulnak, ott az Európai Regionális Fejlesztési és a Szociális Alap ehhez felhasználható legyen.- Jelenthet-e valódi megoldást a munkanélküliségre a közmunka?- Gazdasági válság idején a közfoglalkoztatás elfogadható, esetenként nélkülözhetetlen. Fontos, hogy általa az abban részt vevők jobb helyzetbe kerüljenek, mint nélküle. A közmunka esélyt kell, hogy teremtsen a munkaerőpiacra való visz- szakerülésre úgy, hogy ténylegesen olyan tudást és készséget lehet megszerezni általa, amely később a piaci elhelyezkedést mozdítja elő. Hosszabb távon a közmunkánál jobb szociális szövetkezeteket kialakítani azokon a területeken, ahol a piac nem teremt jólétet. Az Európai Bizottság mindezek miatt azt javasolja Magyarországnak, hogy csökkentse a közmunka dominanciáját a foglalkoztatási intézkedéseken belül, és erősítse meg az aktiválási elemeket.- Magyarországon mi jelenti a legnagyobb problémát az ön, illetve az unió meglátása szerint?- Á legutóbbi években nőttek a társadalmi különbségek, és egyre nehezebb a szegénység csapdájából kikerülni. Ennek több oka van, az egyik a krónikusan alacsony foglalkoztatottsági szint, a másik a területi egyenlőtlenségek fokozódása. Egyre jellemzőbb a dolgozó szegénység is, vagyis hogy a munkahely megléte önmagában nem elég a szegénységi küszöb fölött maradáshoz. Úgy látom, Magyarországon nemcsak arról nincs konszenzus, hogy milyen eszközökkel kellene mérsékelni a társadalmi különbségeket, hanem arról sincs, hogy kell-e egyáltalán. Közgazdász, EU-biztos Andor László Zalaegerszegen született 1966-ban. Közgazdász, a közgazdaság-tudomány kandidátusa, egyetemi docens, az Eszmélet című társadalomkritikai folyóirat fő- szerkesztője. 2005 És 2010 között a londoni székhelyű Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) igazgatósági tagja. 2010. február 9-e óta az Európai Bizottságfoglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi összetartozásért felelős biztosa. Rendszeresen publikál hazai és külföldi lapokban, elsősorban gazdasági vonatkozású témákban. Exkluzív csomagot küldött nekik az osztrák csokigyár tulajdonosa Kurd Az osztrák Zotter csokoládégyár tulajdonosa, Josef Zotter exkluzív édesség összeállítást küldött Ausztriából a kurdi iskola két tanulójának, Faragó Mirjamnak és Máthé Erzsébetnek, valamint felkészítő tanáruknak, dr. Faragóné Wágner Kornéliának. A nem mindennapi meglepetést azzal érdemelték ki, hogy első helyezést értek el a dombóvári Illyés Gyula Gimnázium 7-8. osztályosok számára meghirdetett német nyelvi versenyén. A „Die Schokolade” témájú megméret- I tetésen egy-egy előre kijelölt csokoládégyárat kellett a tanulóknak bemutatniuk, így jutott a kurdi lányoknak a Zotter. Farkas Sándor, a Kurdi Körzeti Általános Iskola igazgatója elmondta, a sikert követően dr. Faragóné Wágner Kornélia e-mailben kereste meg a hírrel Josef Zottert, aki még aznap személyes hangvételű válaszlevélben gratulált, majd nem sokkal később a csokoládé összeállítás is megérkezett Kurdra. ■ H. E. Guiness-rekordot akarnak dönteni a rockfesztiválon pálfa Guinness rekord felállításával igyekeznek emlékezetessé tenni a második Sió Rock Fesztivált. - Engem régóta foglalkoztatott, hogy valamilyen rekordot valósítsunk meg - árulta Lakos Hermina, a program egyik szervezője. Azt mondta, olyan ötlettel igyekeztek előállni, ami kevés költséggel megvalósítható, ugyanakkor több réteget, korosztályt érinthet. így jutottak el addig, hogy megpróbálják létrehozni a leghosszabb zoknikkal teleaggatott kötelet. Ebben a kategóriában a meglévő rekord nagyjából 3,5 kilométer, ennek túlszárnyalása a cél. Már most vannak jelentkezők, ígéretek, de a pontos részleteket még van idő kidolgozni, mert a rendezvény augusztus 9-én lesz. Az eseményt a Sió partján tartják, ahova a tervek szerint meghívják azokat az együtteseket, amelyek az első fesztiválon már ott voltak, illetve a Lord és a CS.Í.T. zenekart is. ■ V. T. Bekapcsolódhatnak az erőmű bovitesebe a regio vállalkozásai kezdeményezés A kamara közreműködik az érdeklődő cégek minősítésében és szakszerű felkészítésében baranya-tolna Ami Győrnek az Audi, Kecskemétnek a Mercedes, az lehet Szekszárdnak és Pécsnek, sőt Tolna és Baranya megyének a rövidesen induló paksi atomerőmű-bővítés. A Paksra tervezett új erőművi blokkok építéséhez keres a Magyar Villamos Művek Zrt. régiós kis- és középvállalkozó beszállítókat. A munka komplexitása miatt érdemes klasztereket kialakítani, amelyek belső munkamegosztással sikeresebben pályázhatnak a munkákra. Fontos a magas minőség és a stabil pénzügyi háttér. A lehetőség - nemcsak a földrajzi közelség miatt - alaposan megmozgatta a Baranya és Tolna megyei vállalkozói közösség életét. Ez nem csoda, hiszen az atomerőmű bővítése az elkövetkező évtized legnagyobb hazai nagyberuházásának számít: méretét és értékét tekintve többszörösen meghaladja a Mercedes és az Audi kecskeméti és győri fejlesztéseinek együttes mértékét. A lehetőség hatékony kiaknázása érdekében Baranyában külön erről a témáról szóló tematikus fórumot készített elő a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara, sőt, a gazdasági önkormányzat közvetlenül is felvette a kapcsolatot az atomerőmű és a fejlesztést koordináló MVM Zrt. illetékeseivel. Hasonló előkészítés zajlik Tolnában Már most is a Dél-Dunántúl egyik meghatározó eleme az atomerőmű is, de a két megye érdeklődő vállalkozói saját kezdeményezésben is együttműködnének a nagyszabású munkalehetőség érdekében. Dr. Kéri István baranyai kamarai elnök elmondta, az erőmű kedvezően fogadta a pécsi kamara javaslatát, hogy a kereskedelmi és iparkamarák segítsék a kis- és középvállalkozások felkészülését az eredményesebb köz- beszerzési szereplésük érdekében. Ezzel is hozzájárulhatnak a magyar beszállítói részarány növeléséhez. A kamara megkezdi a potenciális beszállítók minősítésének, szükség esetén képzésének, felkészítésének folyamatát. ■ Kaszás E. Tényleg óriási AZ ÚJ ATOMERŐMŰVI BLOKKOK létesítésének előkészítése várhatóan 4-5 év, a kivitelezés megkezdése 2015-ben várható, és 10-15 évig tart. A több milliárd eurós beruházás akár több mint egy évtizedes munkalehetőséget biztosíthat a közreműködő hazai intézetek, vállalatok részére. Nagyságát jellemzi, hogy több százezer tonna építőanyagfelhasználására és több tízezer tonna berendezés beszállítására, legyártására és szerelésére lesz szükség, a kivitelezés alatt több ezer ember helyszíni munkavégzését, elhelyezését kell biztosítani. \ I f ?
