Tolnai Népújság, 2013. december (24. évfolyam, 280-303. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2013-12-01 / 46. szám
2013. DECEMBER 1., VASÁRNAP SZTORI 5 Itthon akar segíteni a rákkutató kutatócsoport Vérből szeretnék kimutatni a rákos elváltozásokat Jár vasárnapi pótlék vagy nem? Törvénpodosítást kémek Két évtizednyi amerikai munka után tér haza, és indít kutatócsoportot Veszprémben Guttman András rákkutató. A daganatos betegségek könnyebb diagnosztizálásán dolgozó tudóst a Lendület Program és Pannon Egyetem tudta hazacsábítani. Braunmüller Lajos „Múlt héten felavattuk a veszprémi labort, mostantól fogva gyakorlatilag indulhat a munka” - mondja nem kis büszkeséggel Guttman András. A több mint két évtizede az Egyesült Államokban dolgozó, most hazaköltöző kémikus kifejtette: „a helyiséget fel kellett újítani, újra berendezni, ami a bútorok beszerzését is magában foglalta. Most, hogy a műszerek nagy részét is beszereztük, és a csapatot is összeállítottuk, minden megvan a munka megkezdéséhez" - tette hozzá. A Lendület program nyerteseként az évtizedek óta Amerikában dolgozó kutató itthon folytatja munkáját. A veszprémi labort a Pannon Egyetemmel való együttműködésben alakították ki, a munka információs hátterét, a külkapcsolatokat is a felsőoktatási intézmény biztosítja. A Lendület program más nyertesei már korábban jól működő csapatokban dolgozhatnak, de a tengerentúlról hazacsábított kutató esetében meg kellett teremteni az itthoni munka feltételeit. A laboratórium kialakítása, a munkacsoport megszervezése, valamint a tudományos és egyéb partnerek megtalálása időbe telt. Guttman Andrást elmondása szerint a váltásban az motiválta, hogy munkája Magyarországon szülessen meg. „Segíteni akarok a magyarokon” - jelentette ki a kutató, aki szerint ha a munka eredménye idehaza jön létre, az az országot erősíti. Guttman András a rákkutatás manapság egyik legdinamikusabban fejlődő részterületén dolgozik, amely a daganatos betegség minél egyszerűbb, ugyanakkor pontosabb, és megbízhatóbb diagnosztizálását célozza. Az időben felfedezett daganatos elváltozások ugyanis ma már sok Az új labor majdnem olyan otthonos, mint egy konyha esetben nagyon eredményesen kezelhetők, nemritkán teljesen gyógyíthatók. A korai felismerést azonban gátolja az, hogy az emberek ritkán mennek önszántukból szűrővizsgálatokra, az orvoshoz általában akkor jutnak el - és rendszerint ilyenkor derül ki a baj is - amikor már panaszaik vannak. Ebben a stádiumban a rák különböző típusai már nem gyógyíthatók jó esélyekkel. A világ számos kutatócsoportjának célja ezért az, hogy egyszerű és olcsó, tömeges szűrőprogramokban is alkalmazható diagnosztikai eljárásokat dolgozzanak ki. „A cél az, hogy a jövőben egy vérvétel, vagy egy biopszia segítségével a mainál sokkal gyorsabban, korábban és biztosabban mutassuk ki a rákos elváltozást” - összegezte Guttman András. A kémikus kifejtette: „már a rák kezdeti szakaszában is, amikor a daganat még nem növesztett magának tápláló ereket, leszakadnak róla sejtek, amelyek a vérben keringenek. Későbbi szakaszban majd ezek okozhatják a közismert áttétet. Mi azonban még ebben a korai fázisban szeretnénk kihalászni őket, mert ha sikerül elfogni egyet, számtalan dolgot megtudhatunk.” A veszprémi kutatócsoport most olyan eljáráson dolgozik, amelynek segítségével a nyakon csípett ráksejteket elemezve megmondható hogy milyen rákról van szó, és a betegség kialakulása milyen stádiumban van. Ha a diagnosztikai módszer kiforrja magát, akkor egy rutinszerű vérvétel kapcsán már korai stádiumban megfelelő információt kaphatnak a kezelőorvosok, ami ma még csak akkor áll rendelkezésre ha a daganat már előrehaladottabb állapotban van es amikor már jóval kevesebb lehetőség áll fenn a kezelésre. így már önmagában a hatékonyabb és korai diagnózis számtalan emberéletet menthet meg. Guttman szerint az első kézzelfogható eredmény - vagyis egy a korai fázisban lévő rák sikeres lehalászása - már belátható időn belül meglehet. „Azt gondolom, hogy az első nagy lépésre, tehát a ráksejt elfogásának kialakult metódusára körülbelül 100 ezer főre jutó daganatos halálozás (a régió EU-tagállamaiban) férfiak nők Szlovákia 288 144 Románia 246 128 Szlovénia 277 152 Magyarország 337 177 Ausztria 211 113 EU-átlag 236 136 FORRÁS: EUROSTAT egy évet kell várni. Ezalatt az idő alatt ezen a téren eredményt szeretnék elérni” - jelentette ki a kutató. Ha ez megvalósul, a későbbi elemzés, és a diagnosztikai módszer pontos kialakítása, valamint a sorozatgyártható tesztek megtervezése természetesen további, évekig tartó munkát igényel. Aki egyszer elmegy, nehezen tér vissza AZ AGYELSZÍVÁS SZÓ OZ angol „brain drain” kifejezésből ered, és arra a jelenségre utal, amikor a szakemberek, tudósoka hazájukban megszerzett képzettséget egy másik országban hasznosítják. A világméretű és hosszú évszázadok óta létező jelenség a második világháború után gyorsult fel, és vált kifejezetté, amikor az USA és Nyugat-Európa komoly programokkal csábított magához kutatókat, mérnököket a világ minden tájáról. A kutatási feltételek javításával, a tudományra fordított forrásokkal és a kutatásbarát politikával több ország sikeresen fogadott be magyar kutatókat is, Nobel-díjasa- ink többsége más országokban dolgozva érte el eredményeit. Az áttelepült szakemberek visz- szahívása rendkívül nehéz feladat, ennek ellenére nyilvánvaló előnyei miatt számos országnak van erre irányuló programja. Induló munkacsoportokat támogat a Lendület két éve írta ki a Magyar Tudományos Akadémia a külföldön is példaértékűnek tekintett, immár negyedik alkalommal meghirdetett Lendület program pályázatifelhívását. A program célja olyan induló kutatócsoportok létrehozását lehetővé tévő támogatás biztosítása, amelyek a Magyar Tudományos Akadémia kutatóközpontjaiban, kutatóintézeteiben és a hazai egyetemeken végezhetik munkájukat. A programra 1,25 milliárd forint állt rendelkezésre, amelyből több tucat új munkacsoportot támogathattak. A kutatók három kategóriában adhatják be pályázataikat: a Lendület I.-es és II.-es program a kezdő és már önállóan kutató tudósokat támogatja, míg a Guttman András által elnyert Lendület III. a már kiemelkedően sikeres vezetői kutatói pályát folytatók támogatását tűzi ki célul. A munka törvénykönyve módosítását kezdeményezik munkavállalói érdekvédelmi szervezetek a vasárnapi bérpótlékra jogosult munkavállalók körének egyértelműsítése érdekében - jelentette be három szervezet. Palkovics Imre, a Munkás- tanácsok Országos Szövetségének elnöke kijelentette: az utóbbi napokban napvilágot látott értesülésekkel szemben nem jár mindenkinek a vasárnapi bérpótlék. A Kúria legutóbbi jogszabály-értelmezése kapcsán a szakszervezetek között is vita alakult ki. A Munkástanácsok álláspontja szerint az idén augusztus elsejétől megváltozott szabályozás és az elhíresült Kúria-jogértelmezés - miszerint nem feltétlenül jár az 50 százalékos vasárnapi pótlék a hétvégén is üzemelő bevásárlóközpontok kereskedőinek - együttes hatásaként százezrek eshetnek el a vasárnapi munkavégzés után járó pluszpénztől. A jelenlegi jogi környezetet egyértelművé kell tenni, ennek érdekében a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetével (KDFSZ) és a Szabadságvédő Alapítvánnyal közösen törvénymódosító javaslatot készítettek, amelyet eljuttattak a KDNP-hez - hangsúlyozta. Aggodalommal fogadták a Kúria döntését, amely a régi és az új törvény önkényes együttes alkalmazásán alapul - mondta Pethő Annamária, a Szabadságvédő Alapítvány (SZAVA) élttöke. Hozzátette: a vitatható jogértelmezés joggyakorlattá szüárdu- lása sértené a kereskedelemben dolgozók jogait, és hátrányos megkülönböztetést valósítana meg a plázákon kívül működő kisebb kereskedelmi egységek javára. Arra kérik az ország- gyűlést, hogy egyértelműsítse a vonatkozó törvények szabályait. Ismertetése szerint szükséges lenne egy átmeneti rendelkezés beiktatása, amely a régi törvény alapján elbírálandó ügyekben kizárja a mostani eseti döntés vitatható jogértelmezésének megismétlődését. Másrészt az új törvényben pontosítani kell, hogy a kereskedelmi tevékenységet folytató munkáltatónál végzett vasárnapi munka után minden esetben jár a bérpótlék. ■ & Kinek a dolga, hogy nézünk ki? A SZOCIOLÓGUSOK angolul „body rados virág shaming”-nek (körülbelül annyit tesz: a test miatti megszégyenítés, testgyalázás) nevezik azt a jelenséget, amikor emberek minden további nélkül veszik maguknak a bátorságot, és megjegyzéseket tesznek a másik külsejére. Bizonyára önöknek is volt olyan élményük, hogy valaki kéretlenül megkritizálta a ruhájukat, mondván, mennyire előnytelen a színe, vagy közölte, a másik jobban állt. Ugye, milyen kellemetlen? fél éve volt rajtam tizenkét kiló plusz - ismerős is akadt, aki rosszallóan az értésemre adta, ennyire azért nem kellene meghízni. Aztán (nem az ő kedvéért, hanem az egészségemért) leadtam a bűvös tizenkettest, mire más ismerőseim azon sopánkodtak, milyen sovány lettem. Volt, aki egyenesen azt vágta a fejemhez, csúnya vagyok (pontosan ezt a jelzőt használta), rögtön szedjek vissza négy-öt kilót. tavaly ősszel szőkére festettem a hajamat - többen szörnyülködtek, mennyire rosszul áll, nem illik a bőrszínemhez. Bezzeg a vörös, az szépen keretezte az arcomat. Elmúlt néhány hónap, és én észrevettem, vékonyabbak a hajszálaim, ami a szőkítés káros hatása, így visszafestettem a hajam vörösre. Azoktól, akik kívánságműsornak vélték a dolgot, megkaptam: ők inkább a szőkét akarják. Nemrég söté- tebb színt kértem a fodrászomtól - jóakaróim kiokosítottak, mennyivel vidámabb volt az élénk, az inkább én vagyok, mint a barna. Miért? - kérdezem én. A mostani hajam talán nem az én fejemen van? a legrosszabb az egészben az, hogy az ember ilyesmiket hallva zavarba jön, hebeg-ha- bog, nem tud mit mondani. A találékonyabbak védőbeszédet ötlenek ki, mintha bizony esküdtszék előtt kellene bizonyítaniuk: attól, hogy annyi a súlyuk, amennyi, vagy olyan a frizurájuk, amilyennek ők akarják, még nem elvetemült bűnözők, akik példás büntetést érdemelnek. Mert a mai társadalomban elterjedt viselkedés hangosan helyteleníteni, sőt, elítélni, ha a másik úgy néz ki, ahogy az ítélkezőnek nem tetszik. Sőt, ha az illető közli, senkinek semmi köze hozzá, rásütik: nem bírja a kritikát. a szólásszabadság azonban nem azt jelenti, hogy embertársunk küllemére kellemetlen megjegyzéseket teszünk, és megsértjük őt. Ez nem kritikus szellemre vall, hanem kritikátlanságra, azaz otrombaságra, a gyerekszoba hiányára, csúnyább szóval bunkóságra. Az úri anti- világban, amelyre oly sokan nosztalgiával gondolnak, ez teljesen elképzelhetetlen volt. Az ilyen embert hamar kiközösítették a jó társaságból, azzal a felkiáltással, az illetőnek fogalma sincs, mi fán terem a jó modor. ennyit a dolog erkölcsi, illetve etikettbeli vonzatáról. Van a jelenségnek társadalom-lélektani magyarázata is. Gondoljunk csak bele, a külsőnket illető megjegyzésekkel szemben hányán kérdezik meg tőlünk: hogy vagy ma?, mi újság veled?, jól érzed magad?, miért vagy szomorú? Akitől gyakran érdeklődnek a hogyléte, a hangulata, a lelkiállapota felől, annak tiszta szívből gratulálok, mert nagyon szerencsés ember. A többségnek azonban ritkán van része ilyesmiben. Na persze, a kövérség látszik, a tartós bánat viszont, amely elől gyakran az evésbe menekülünk, nem feltétlenül. Az emberek zöme a látszat rabja. végül pedig: sokkal könnyebb a másikat csócsálni, mint a saját házunk táján söprögetni, azaz a magunk problémáival törődni, szembenézni velük. Utóbbira persze senkit sem lehet erőszakkal kényszeríteni. Úgyhogy a body shaming nevű társasjáték kedvelőinek csupán annyit mondhatunk: ez nem a te dolgod, hátrébb az agarakkal. >[ t 5 I *■ i