Tolnai Népújság, 2013. december (24. évfolyam, 280-303. szám)

2013-12-30 / 302. szám

2 ALMANACH 2013 - PINCEHELY, KE SZŐHIDE GKÚT 2013. DECEMBER 30., HÉTFŐ Váljak, hogy a gazdaság kibillenjen a mélypontról pincehely A közmunka csak átmeneti megoldás, állandó álláshelyekre lenne nagy szükség Az önkormányzat a lehetőségeihez képest igyekszik javítani az óvodában is a feltételeket Fekvése, infrastruktúrája ki­váló, még sincs könnyű hely­zetben Pincehely. A munka- lehetőségek hiánya évek óta gondot okoz. Venter Marianna Pincehely gazdag és érdekes múlttal rendelkezik. A terület a régészeti leletek bizonysága szerint már ősidőktől lakott volt. A török időkben elnépte­lenedik, majd a török kiűzése után kisbirtokosok teleped­nek le itt. Itt volt Csehfalvay Ferenc alispán kúriája, nála gyakornokoskodott Vörös­marty Mihály. Pincehelyen keresztelték Illés Jánost, Ily- lyés Gyula édesapját, és az országban elsőként, 1987-ben, itt állítottak emlékművet a második világháborúban el­esetteknek. Pincehely a megyehatáron, Somogy és Fejér megyéhez is közel helyezkedik el a telepü­lés, amelynek megközelíthe­tősége is megfelelő. Az infra­struktúra is kiváló, hiszen az itteni gyerekeknek nem kell máshová óvodába, vagy álta­lános iskolába járniuk, és ami igazán sokat jelent: kórház is van a nagyközségben. Ami nincs, az a munka. Mint azt Herdics Béla pol­gármestertől megtudtuk, a ki­lencvenes években nemcsak a helybeliek találtak itt mun­kát, más településekről is jár­tak ide dolgozni az üzemekbe, vagy a téeszbe. Sajnos folyama­Minden évben négy rendezvényt szerveznek ha forrást találnak rá, négy jelentősebb közéleti rendezvényt szervez az év során a faluban az önkor­mányzat. Ezek egy része a fiatalságnak kedvez. Az egyik a keszőhidegkú- ti majális, amely egyben ifjúsági sportnap is. Ezt követi a júniusi gyermek­nap, majd az őszi szüreti felvonulás valamint a no­vemberi búcsú. A szüret is egyre fontosabb szerepet játszik a település illetve a környék életében, a helyi szőlősgazdák ugynais érté­kes nedűt termesztenek a lankákon. A lakosság korösszetétele: tosan fogyatkozott a munkálta­tók száma, és ennek az volt a következmények, hogy a lakos­ság száma csökkent, és a folya­mat még most sem állt meg. A legnagyobb probléma, hogy el­sősorban a fiatalok hagyják el a települést. A közmunka program je­len van, mint lehetőség, de hosszútávon ez nem jelent­het megnyugtató megoldást. Munkahelyeket teremteni Csendes, kedves, festői környezetben fekvő falu Keszőhidegkút. S mint oly sok hasonló kistelepülés a megyében, hősiesen küzd a fennmaradásért. Venter Marianna A településnek a Tolnai Hegy­hát adja meg a különleges szépségét, ugyanis a hegy­háton található huszonnégy községből Keszőhidegkúton emelkedik a legmeredekeb­ben a Kapos völgye fölé a hegyhát, ez a látvány tárul a Budapest-Pécs vasút vonalon utazók látóterébe, ha a Pécs irányába haladó vonatból bal­ra tekintenek. Három szinten az utcasorokat és odaépült há­zakat látják, harmadik utca­sor a borospincéket is magába foglalja. A terület már az őskorban lakott volt, az előkerült lele­tek bizonysága szerint. A nép- vándorlás idején a térségben volt a kelták fejedelmi szék­helye, de ezen a tájon avarok is megtelepedtek. A magya­rok 900 körül telepednek itt le a Keszi törzsből A török hódoltság idejéig háborítatla­nul éltek, 1720 körül Hesseni evangélikus német telepesek, összesen hét család érkezett a kis számú magyar család lak­ta Hidegkútra. A németajkú lakosság 1945 utáni kitelepí­tését a falu máig nem tudta kiheverni. pedig elsősorban nem elha­tározás kérdése. Történt már erre kísérlet helyi szinten, de a munkahelyteremtés olyan mértékű beruházást igényel­ne, amelyre sem az itt élő vállalkozóknak, sem az ön- kormányzatnak nincs meg a lehetősége. Mondhatni azt is, hogy a technikai fejlődés is a foglalkoztatás ellen dolgozik, hiszen a gépesítésnek, az új technológiáknak köszönhető­en ma már tizedannyi embert szív fel a mezőgazdaság, mint mondjuk húsz évvel ezelőtt. Az önkormányzat a gondok ellenére bízik abban, hogy a gazdaság kibillen a mély­pontról, és fejlődésnek indul, mind a nagyközségben, mind a környezetében, és kevesebb munkavállalónak kell majd Somogy és Fejér megyébe járnia dolgozni. A lakosság adóterheit nem növeli az ön­Csatornaépítésre és ivóvízjavítasra pályáznak A településen a megengedett­nél nagyobb a csapvíz ammó­nia tartalma, az ivóvíz minősé­gén pályázat segítségével sze­retne javítani az önkormány­zat. A pályázat előkészítő sza­kaszának költsége 18 millió fo­rint, amelyből 2,5 millió az ön­rész. A szükséges munkálatok már elkészültek. A teljes beru­házás összköltsége a becslések alapján 330 millió forintra te­hető, és jó esély van arra, hogy nyernek, hiszen kormányrende­let írja elő az érintett települése­ken az ivóvíz tisztításának a szükségességét. Ezzel párhuza­mosan elkezdték a szennyvíz­csatorna-hálózat kiépítésének előkészítő szakaszát is, mely­nek több mint 30 millió forint a költsége. kormányzat, abból kiindulva, hogy ha már segíteni nem tudnak, akkor legalább újabb terheket ne rakjanak az itt élők vállára. A remény, és a bi­zalom, hogy a helyzet javulni fog, még nem fogyott el, de az egyre nehezedő körülmények között nem könnyű tartani a lelket az emberekben. Pince­hely jó adottságú település. Ha a gazdasági élet pozitív irányba változik, a település, az önkormányzat, az itt élők számára kedvező folyamatok indulnának meg, ezeket az adottságokat kiválóan tudná kamatoztatni. PINCEHELY Ovisok adtak műsort a klubban KARÁCSONYI MŰSORRAL kö­szöntötték az Idősek klubjá­nak tagjait a pincehelyi óvo­dások. A klub húsz személy nappali ellátására alkalmas, a tagok tízórait és ebédet kapnak, az idő kellemes el­töltéséhez pedig televízió, videó és újság áll a rendel­kezésükre, megbeszélhetik gondjaikat, problémáikat. Átmenetileg jelentett megkönnyebbülést az adósságátvállalási prog­ram keretében megszabadult az önkormányzat a tartozá­soktól, de a fejlődéshez a mos­taninál jelentősebb anyagi forrásokra lenne szükség. A lakosság korösszetétele: A név eredete a község a nevét, Hidegkút, a falu közepén lévő forrásról kap­ta. A kút felszíni kamráját és az alatta rejtőzködő öt köbmé­teres medencéjét a falu elöljáró­sága 1902-ben építette. A kút előtt látható 15 méteres itató­vályút egyszerre több lovas sze­kérrel is meg lehetett közelíteni. A kút ajtaja feletti íves részben 1902-es dátum és Hidegkút fel­írat volt látható. A kamra rész­ben ma is látható a zománc tábla, melyre német nyelvű gát betűkkel egy vers van írva. A medencéből kétcolos vascsövön ömlik a víz a beton vályúkba, percenként 39 liter a vízáteresz­tőképessége. 1902 óta, 111 esz­tendeje folyik a víz a forrásból. Az 1910-es, utolsó nagy-ma- gyarországi népszámláláskor kötelezték a községi elöljárósá­got, hogy ettől az időponttól a falunak használnia kell a nevé­ben, a honfoglalás kori Keszi település nevét, mint előnevet. Ettől az időtől lett a falú új neve Keszőhidegkút. lozó felújítása, új temetkezési terület létrehozása. Az idei évben összesen harminckét közmunkás dolgozott a tele­pülésen, a szárazság ellené­re is szép terméshozammal a mezőgazdasági programban, közintézmények újultak meg, és tiszta, rendezett lakó kör­nyezetet teremtettek a mun­kaprogramokban résztvevők. Pályázatokkal küzdenek a falu fennmaradásáért keszőhidegkút A falu közepén lévő kút száztizenegy éves, erről kapta a nevét a település A- fc'-äfes*' i >;/ 1 - • .. . * >•?­snm.ZAíSss} : :vs Levendulát kapálnak a közmunkások. A növény a gyógyászatban és a kozmetikai iparban egyaránt használatos A népesség elvándorlása - mint általában a legtöbb kicsi faluban - az 1970-es években végrehajtott körzetesítést kö­vetően kezdődött Keszőhideg­kúton, ekkor vesztette el isko­láját is a település, jelentős el­vándorlási folyamatot indítva ezzel. Nagy Aranka a település polgármestere úgy véli, meg kell próbálni mindenből a leg­többet kihozni, az üresen álló lakóházakba várják azokat a majdani keszőhidegkútiakat, akik szeretnek kertészked­ni, állatot tartani, önmagu­kért tenni, az önkormányzat is erre ösztönzi a különböző közmunkákban dolgozókat. Három hektár nagyságú te­rületen zöldségeket, gyógynö­vényeket termesztenek, vala­mint téli erdei közmunkában a kitermelt fát a község javára fordítják. Folyamatosan kere­sik a nekik való pályázati le­hetőségeket. Ezek sikerének köszönhetően valósulhatnak meg a kisebb fejlesztések, fel­újítások. Ilyen például a kö­zösségi ház, a tűzoltó szertár, a könyvtár valamint a ravata­4 % I I » I

Next

/
Oldalképek
Tartalom