Tolnai Népújság, 2013. december (24. évfolyam, 280-303. szám)

2013-12-27 / 300. szám

4 JEGYZET Széttépett szeretet huszonnyolc fogásos me­nüsor, éhes rokonok, estig tartó mosogatás, tűlevelek a szőnyegen, megfelelési kény­szer..., hangos sóhaj: vége. Majd égy gyors összegzés: de jó, hogy eltelt! A „túlzott karácsonyi láznak” bi­zony borsos ára van, amely nemcsak a pénztárcánkra, hanem a lelkünkre is nega­tívan hat. Igaz, a féktelen költekezés, az egymást túl­licitáló ajándékozás és az érthetetlen rohanás nem is idézhet elő mást. És akkor hol marad a ma már sajnos közhelyként hangzó meg­hittség? Az, hogy nemcsak akkor öleljük át a másikat, vagy mosolygunk rá őszin­tén, ha előtte drágakövet, vagy minimum egy okos­telefont kaptunk tőle, amely- lyel aztán kikürtölhetjük ország-világnak a privát szféránkban történteket. hogy hol marad a szívből jövő szeretet? A csomagolópapí­rokban, amelyek összefogják az ajándékokat, de sajnos nem tartanak sokáig, és soha­sem erre, hanem a hatalmas, idővel üressé váló dobozokra és azok tartalmára emléke­zünk. Az, hogy gyermekként az ajándékokat várjuk legin­kább karácsonykor, mondhat­ni természetes. Felnőttként minimum elgondolkodtató. persze több oldala van en­nek a kérdésnek is. Onnan is meg lehet közelíteni, hogy a mostani (érték)válságos világban mindenkinek jól esik, ha gondolnak rá és meglepik valamivel. Annyi negatívum éri az embert az év többi napján, hogy ilyenkor legszívesebben két kanállal habzsolná a boldog perceket feltöltődés gya­nánt. Anélkül, hogy hatás­vadász lennék, azt javaslom, tekintsünk magunkba és vessük össze: az ilyen-olyan meglepetés, vagy az jelent nagyobb örömet számunk­ra, ha látjuk a másikat. A választ „csak” a lelkiismere­tünk befolyásolhatja. MEGYEI TÜKÖR 2013. DECEMBER 27., PÉNTEK Jó irányba mozdult a gazdaság tolna megye Az energetika, a feldolgozóipar és a mezőgazdaság vezeti a listát Dr. Fischer Sándor: a kamara segítséget nyújt a kis- és középvállalkozóknak sem. Elég, ha körülnézünk: Tol­A megye gazdaságának, ezen belül is a kis- és közép- vállalkozások idei teljesít­ményét dr. Fischer Sándor, a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke érté­keli. Venter Marianna- Általánosságban mi jellemezte ebben az esztendőben a gazda­ságot - az országét és a megyéét egyaránt.- A 2012-es év visszaesése után az idei év is nehezen in­dult, de a második félévben már valami megmozdult. Ez, ahogy az országgal, úgy Tol­na megyével kapcsolatban is elmondható. Az első remény­sugár tavasszal jelent meg, ekkor ugyanis már bővült a kiskereskedelem. Utána folya­matosan az emelkedésről, bő­vülésről lehetett olvasni, ami szerencsére nem pletyka volt, a statisztikák is alátámasztották. Bővült az energetika-, építőipar és általánosságban a gazdaság, a beruházások tekintetében is megmozdult valami, eddig úgy tűnik, 18 százalékos növeke­dést könyvelhetünk majd el, a foglalkoztatottság is viszonylag kedvezően alakult. Az egy fő­re eső GDP területén országos viszonylatban a középmezőny­ben vagyunk.- Melyik ágazatnak volt jó, és melyiknek kevésbé jó ez az esz­tendő. Miért?- Mint említettem, a kiske­reskedelemben lassú növeke­dés indult be, az építőiparon belül a lakásépítés azonban sajnálatos módon nem nőtt. Továbbra is nagyon alacsony a lakásépítések száma, Tol­na megyében idén sem fogja meghaladni a 120 darabot. A húszas évek vége óta mérik hazánkban a lakásépítéseket, ez a szám majdnem akkor volt ilyen drámaian alacsony. Ez a tendencia két éve tart. A nem lakás céljára szolgáló építőipar termelése 8 százalékkal fogja meghaladni az előző évet, ám ez még így is elmarad az orszá­gos átlagtól. Ez elég szomorú tény, hiszen valaha az építőipar volt Tolna megye húzóágazata. Viszont az ipar teljesítménye továbbra is dinamikus emel­kedést mutat, ez várhatóan két­számjegyű bővülést jelent majd az év végén. A húzóágazatunk továbbra is a feldolgozó ipar. Ebben a szektorban 10 százalé­kos növekedésre számítunk, az export tekintetében pedig 20 százalékosra. Bár a turizmus­ban a vendégszám stagnált, az eltöltött vendégéjszakák száma 5 százalékkal nőtt, ami azért is örömteljes, mert Tolna megyé­ben soha nem volt komolyabb kultúrája a turizmusnak. Eb­ben a szektorban egyébként nem ártana némi fejlesztés na megyében alig van szálloda. A szekszárdi már évek óta be­zárt, Dombóváron van még egy darab. Szálloda nélkül eleve ne­héz letenni a turizmus alapjait, emellett egy-egy komolyabb beruházás az építőiparra is jó­tékony hatással lenne.- Hány kkv van Tolna megyében, zömében milyen jellegűek?- A megyében főként a kis- és középvállalkozások a jel­lemzők, 37850 gazdasági szer­vezetünk van, ebből 8000-et a Az emberi tényező ugyanolyan fontos, mint a tőke és a hitel A gazdaság fejlődéséhez nem­csak tőke és hitel szükséges. Az anyagi javak mellett a humán erőforrás biztosítása is nagyon fontos, hiszen befektető csak ak­kor jön egy adott területre, ha megfelelő szakembergárdát ta­lál, felső- és középfokon egy­aránt. Ehhez szükség volt a szakiskolai rendszer korszerűsí­tésére, melyet a kamara folya­matosan támogat, és magában a rendszerben aktívan részt vesz. Átdolgozták a szakmai kö­vetelményeket, gyakorlatorien­tált lett a képzés. A megye szak­munkás igényeit jobban ismerő Megyei Fejlesztési és Képzési Bi­zottság állt föl, amely meghatá­rozza a képzés irányait, aránya­it, valamint a hiányszakmákat, emellett útmutatásokat ad a szakiskolai ösztöndíjakkal kap­csolatban. A bizottság a szak­emberképzés elősegítése végett az iskolákat és a gazdálkodókat források igénylésének lehetősé­gével segíti. Ha összegezhetem az elmondottakat, akkor azt mondhatom, hogy a már meg­indult lassú gazdasági növeke­dés és az átalakított szakmun­kásképzés rendszere karöltve új életet lehelhet a megye gazda­ságba. Ez pedig egy Jó szövet­ség” lehet, hiszen beindul a gaz­daság, a fiatalok pedig itt akar­nak majd dolgozni és leteleped­ni, tehát megfordulhat az elván­dorlás folyamata is - tette hozzá dr. Fischer Sándor. társas vállalkozások tesznek ki. Nagyon sok, a nem főállá­sú vállalkozónk. Több mint 18 ezren vannak. A vállalkozások döntő többsége mikrovállal- kozás, ők a kereskedelemben, szolgáltatásban, valamint a mezőgazdaságban tevékeny­kednek. Tolnában egyébként csak három olyan vállalkozás van, amely méretéből adódóan az ötszáz legnagyobb országos cég közé tartozik.- A gazdasági folyamatok, a törvényi változások és az egyéb körülmények hogyan érintették a megyében lévő kis- és középvál­lalkozásokat?- Az év eleje munkahely megőrzési programokkal kez­dődött, mely elsősorban a fiata­lok helyben maradását segítet­te. Ez kiváltképpen örömteljes „esemény” volt, hiszen a me­gye lakossága egyre kevesebb- körülbelül 229 ezer fő - és sokan elvándorolnak, így nem árt, ha a nem túl nagy számú Tolna megyei gazdasági sze­replő minél több munkaerőt köt le. Hiszen az energetika-, a feldolgozóipar mellett csak a mezőgazdaságban dolgozik folyamatosan nagyobb számú munkaerő. Fontosak a törvé­nyi változások is, amelyek pél­dául az építőipart érintették. A szektorban október elsejétől vezették be az elektronikus építési naplót. Ez, valamint a Teljesítésigazolási Szakértői Szervezet felállta várhatóan je­lentősen ki fogja fehéríteni az ágazatot, amely szinte össze­roppan a 400 milliárd forintnyi körbetartozás súlya alatt. Fon­tos megemlíteni a Növekedési Hitelprogramot is, amely első körben 750 milliárd forintnyi fejlesztési forrást biztosított a kkv-szektornak. A program no­vember 1-től további 500 milli­árd forintnyi hitel kihelyezését teszi lehetővé, alacsony kama­tozású forrással. Célszerű len­ne viszont az adminisztráció je­lentős csökkentése, emellett az online pénztárgépekre történő gördülékeny átállás segítése.- A kamara miben tudna segíteni a vállalkozóknak?- Lehetőségeinkhez mér­ten: mindenben. Továbbra is figyeljük a pályázatokat, ame­lyek hozzájárulhatnak egy vállalkozás fejlődéséhez. A már említett Teljesítésigazolási Szakértői Szervhez küldendő dokumentumok ügyintézését is elvégezzük, emellett fóru­mokat, aktuális, a törvényi változásokra folyton reflektáló előadásokat szervezünk. Ebben az évben az online pénztár­gépekkel, a használatarányos útdíjjal kapcsolatos rendezvé­nyeink voltak, de az innovációs tudnivalókról is beszámoltunk. A vitás esetekben a kamara mellett működő békéltető tes­tület is rendelkezésre áll. A leg­fontosabb információkat pedig honlapunkon, újságunkban közöljük. Akár a búcsúban: kengurutól a repülőgépig minden kapható netvásárJó karban lévő gőzmozdonykazánra, „mindenevő” kutyára is keresnek vevőt a világhálón Akárcsak az egykoron legen­dás hírű pécsi vásárban, ahová még a macskajajos Garga bácsi is elküldte volna az unokáját feleséget venni, minden kap­ható a világhálón. A kínálat elképesztő, több százezer hir­detésből válogathatunk, s szin­te nincs olyan termék - még a nem igazán legális kategóriák­ba tartozók közül sem -, amely­re ne találnánk rá néhány per­ces kutatás után. Meghökkentő módon többek között a Dél-Dunántúlon is kí­nál valaki kengurut. Annyit lehet tudni róla, hogy egyéves hímről van szó, most nyolcvan centiméter, de még növésben van. „Szabadon tartható bekerí­tett területen, éjszakára ólban vagy nagy kutyaházban. Bő­vebb infó telefonon”. Az állatoknál maradva to­vábbi érdekességekre is buk­kanhatunk. Jó vételnek ígér­kezhet többek között az a kutya, amely a tulaj szerint „mindenevő és megtalálja a gyereket is”, azok a keverék- kölykök pedig talán egyene­sen az egyedfejlődés következő lépcsőfokán állnak, amelyek a hirdető szerint „részben német juhászok, részben kutyák”. Minden bizonnyal érdekes tör­ténete lehet annak a sok tonnát nyomó, gőzmozdonyból kisze­relt kazánnak, amely jelenleg egy családi ház udvarán vár­ja új tulajdonosát. Aki fűteni akar valamit vele, annak ala­posan fel kell szerelkeznie tü­zelővel, a gépsárkány ugyanis egymillió kilowatt teljesítmé­nyű. „Ár megegyezés szerint.” Komplett repülőgépet ugyan nem találtunk, alkatrészekből viszont bőséges a kínálat. Pé­csett például egy MIG-21-es- ből származó műszert kínál valaki harmincezer forintért. Világháborús roncsból való szárnydarab szintén kapható, botkormány, légcsavar ugyan­csak. S ha mindez megvan, motor sem ártana, de az is kap­ható. A 210 lovas masina csak dísznek jó, viszont olcsó, 150 ezerért elvihető. ■ M. B. Vigyázat, csalnak is A világhálós kereskedelem­ben is elkél az óvatosság, csa­lók is felbukkanhatnak. Meg­esett, hogy valaki más autóját adta el úgy, hogy a jármű mo­tor- és alvázszámát is megad­ta, hogy a vevő ellenőrizhesse az eredetét. Miután minden stimmelt, a vásárló utalta a pénzt, az igazi tulaj pedig na­gyot nézett, amikor jelentkez­tek a kocsiért. A csalások több­sége viszont egyszerűbb: a mo­hácsi rendőrök például most zárták le a nyomozást egy fér­fival szemben, aki értékes mo­nitorokat kínált, ám csak mo­nitorházakat küldött. 4 » V

Next

/
Oldalképek
Tartalom