Tolnai Népújság, 2013. december (24. évfolyam, 280-303. szám)
2013-12-19 / 295. szám
4 KIS-ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK 2013. DECEMBER 19., CSÜTÖRTÖK Tolna zöld kincsét kezelik Gemenc zrt. Eredményesen gazdálkodnak, a törvények betartásával Janács Gergely erdészetvezető az erdei vasút keselyűsi megállója melletti területen őcsényi diákokkal, akik részt vettek egy telepítési programban Idén ünnepelte a gabonakereskedő cég a huszadik születésnapját szekszárd-paks A megye egyik legnagyobb adózója, a Sygnus Kft. 1993-ban alakult, idén ünnepli 20. születésnapját. Jelenleg is két magánszemély, Németh Tamás és Sági Tibor tulajdona. A társaság székhelye Szekszárdon van, amely adminisztrációs központként funkcionál, a paksi telephelyen pedig a vízi szállítást kiegészítő szolgáltatás folyik. A cég kezdetben kizárólag gabonakereskedelemmel foglalkozott. Az évek során a piac kiszélesedésével és a megrendelői kör bővülésével a tevékenységük tovább bővült. A társaság 2002 óta kikötői szolgáltatást is nyújt, ma már Pakson, ahol elkészült a saját tulajdonú, nemzetközi fontosságú kikötőjük. A Sygnus Kft. szállítói kezdetben a Tolna megyei termelők, kisebb kereskedők voltak, később ez a kör kiterjedt több megyére, mára pedig szinte az egész ország területére. A paksi kikötőben a fedett raktározási kapacitás meghaladja a 10 ezer négyzetmétert, amely a fejlesztés révén még újabb 10 ezer négyzetméterrel bővül. Hatezer tonna/nap hajórakodási kapacitással és 75 ezer tonna gabona és olajos magvak tárolására alkalmas raktárbázissal végeznek kikötői szolgáltatásokat, amit a 16 tehergépkocsiból álló flottájuk segít. Haiszer Zita, a Sygnus Kft. kereskedelmi vezetője elmondta; azon dolgoznak, hogy továbbra is meghatározó szereplője legyenek a gabona piacnak. Több pályázatukkal is sikeresen szerepeltek, például a kikötői partfalépítésre 863 millió, míg a logisztikai fejlesztésre 830 millió forint támogatást nyertek el. ■ Mauthner I. Haiszer Zita kereskedelmi vezető A Gemenc Zrt. kezeli Tolna megye zöld kincsét, Gemencet. A társaság sokrétű munkát végez: természet- védelmi, közcélú, közjóléti feladatokat lát el, és a vagyonkezelésében lévő területeken erdőgazdálkodást, vadgazdálkodást folytat. Budavári Kata A Gemenci Erdő^tjá'Vadgazda- ság Zrt. vagyonkezelésében lévő terület Bács-Kiskun, Tolna és Baranya megyékben helyezkedik el a Duna két partján. Az összesen 37,5 ezer hektárból 34 ezer hektár erdőterület. Itt mesterségesen létrehozott erdőállományok vannak, kialakításukban a legfontosabb szerepe a Duna szabályozását követő telepítéseknek volt. A fafaj-ösz- szetételre az ártéri területeken meghatározó nyár-fűz állományok jellemzőek. Csonka Tibor, a zrt. vezér- igazgatója egy fontos szempontra hívja fel a figyelmet, amikor a fakitermelést nagyobb összefüggésbe, az erdőgazdálkodás egészébe helyezi. Ez utóbbi ugyanis csak a természetvédelmi előírások maradéktalan betartása, két éven belüli újraerdősítés mellett folytatható. A vezérigazgató nem hagy kétséget afelől: a törvényeket be kell tartani, azoknak megfelelően kell dolgozni. A Gemenc Zrt. ennek szellemében mindent megtesz azért, hogy az ártéri táj jellegzetes arculatát, különleges ökoszisztémáját, erdőtársulásait, védett növényeit és állatfajait fenntartsa és megőrizze a következő generációk számára. Az eredményes gazdálkodás így szolgálhatja a nemzet javát fii. 1 A társaság az elmúlt időszakban jelentős és magas színvonalú infrastruktúrát épített ki a mindinkább fokozódó társadalmi igények kielégítése érdekében a közcélú-közjóléti tevékenység területén. Ezen eszközállomány szintentartása és üzemeltetése érdekében jelentős volumenben használt fel saját forrásokat, ennek eredményességét a térségben kirándulók elégedettsége hűen tükrözi. A Magyar Fejlesztési Bank irányításával és hathatós támogatásával működő Gemenc Zrt. célja éppen ez, hogy a területre érkező kirándulók igényeit még magasabb színvonalon tudja kiszolgálni, amelynek érdekében ökoturisztikai fejlesztések sorát kezdték el. Idén és jövőre Gemencen, az erdei vasút nyomvonalához kapcsolódóan több beruházás zajlott, illetve zajlik majd. Az országos kékkör-projekt keretein belül valósult meg a dél-alföldi projekt: útvonal-karbantartása, felújítás, a Duna-parti kerékpáros pihenő, fahidak és pihenőhelyek kialakítása. Ugyanígy a dél-dunántúli projekt, mely szintén útvonal-karbantartást, felújítást, kialakítást, források felújítását, kilátók és pihenőhelyek kialakítását tartalmazza. A Karapancsai Kastélypark re- korist’fükciójábari'^eaíg a kastély és major műgnjjfk-épület- együttesének felújítása után a XIX. századi parkot is rendZajlik a szociális tűzifa program A gemenci Erdő- és Vadgazdaság Zrt. - a belügyminiszter által kiadott rendelet értelmében - felkereste az illetékességi területen található önkormányzatokat a rendeletben meghatározott mennyiségű vastag tűzifa szállításával kapcsolatosan. A 2013-2014-es szezonban a cég felé a települések 3729 köbméter tűzifa igénnyel jelentkeztek a program keretei között, ebből 1303 köbméter a Tolna megyei önkormányzatok igénye. A társaság már el is kezdte a kiszállításokat. behozzák pályázati forrás fel- használásával. A társaság 2009-ben indította el a „Minden születendő gyermeknek ültessünk egy fát!” mozgalmát. A program kezdete óta 14 megye 92 települése csatlakozott a kezdeményezéshez. A 2013-2014. évi téli, átmeneti közfoglalkoztatási program a szakmai munkák elvégzésében kiemelkedő segítséget nyújt a társaságnak. A Gemenc Zrt. idén noveihber 1-től december 31-ig 229, míg 2014. január 1-től április 30-ig 327 embert foglalkoztat ennek keretében. Közbeszólt az árvíz, az aszály A cég árbevételét évről évre - a lehetőségeihez mérten szerény mértékben - növeli. A saját dolgozók létszáma a hatékonyság- javító intézkedések eredményeként az elmúlt két évtizedben folyamatosan csökkent, az elmúlt évekre elérte a-tevékenység ellátásához még fenntartható minimum szintet. Az elmúlt évek természeti katasztrófáit - árvizek, aszály - követő helyre- állítási munkákat meghatározóan saját forrásból végezték, ami jelentősen korlátozta az eredménytermelést. Több akciót terveznek a szelektív gyűjtés érdekében SZEKSZÁRD KÖRNYÉKE Többféle új akcióval is igyekszik népszerűsíteni a szekszárdi ön- kormányzati tulajdonban lévő Alisca Terra Regionális Hulladékgazdálkodási Kft. a szelektív hulladékgyűjtést. Június elején indították útjára a „Hulladékból adomány” című egyéves kampányt 12 szekszárdi civilszervezet közreműködésével. Ennek célja, hogy a ház- j tartásokban keletkezett hulladékot a lakosság szelektálva vigye be a legközelebbi hulladékudvarba. A mennyiséget forintosítják, és az így képződött összeget az adott hónapban preferált civil szervezetnek ajánlják fel. Az akció nem várt sikert aratott, rekord mennyiségű papír, műanyag, zöld és alumínium hulladék ér- j kezeit az udvarokba. Öt hónap alatt több mint 845 ezer forintot utalt át a cég az öt érintett szervezetnek. Az eredmény■ Rekordmennyiségű papír, műanyag, zöld- és «.Inmínininhiillft/lélr érkezett az udvarokba hez az egyesületek propaganda-akciói is hozzájárultak. Átszervezte a társaság a házhoz menő zsákos szelektív hulladékgyűjtés rendszerét. Szekszárdon minden hétfőn - a kommunális hulladékszállítás napján - a város egész területéről összeszedi a társaság a lakosság által b'éicsákolt műanyag, papír, fém és zöld hulladékot. Hasonló módon gyűjtik be a szelektív hulladékokat Tolnán is. Terveik között szerepel, hogy a zsákokat színes kukák váltsák fel, de az ehhez szükséges pályázati lehetőség még várat magára. Március 11-től kéthetente, hétfőnként gyűjtik be járatsze- rűen a megyeszékhelyen a lakosságtól a használt étolajat. Bá- taszéken minden második szerdán, Tolnán pedig minden két hétben csütörtökön jár a gyűjtőautó. A féléves akció során | 3253 küó használt étolajat sikerült begyűjteni közvetlenül a lakosságtól, beleszámolva a hulladékudvarokba bevitt mennyiséget is. Ebből Szekszárdon 2700, Bátaszéken 189, Tolnán pedig 364 kiló veszélyes hulladéknak számító olajat gyűjtött be a társaság. ■ Ihárosi 1. Együtt, egymással szövetkezve termelik a gazdák a tejet régió-milk Az évek során voltak nagyon rossz periódusai az ágazatnak, de most úgy tűnik, felszálló ágba kerültek felsőnána Hat éve alakult a Régió-Milk Tejtermelő és Értékesítő Szövetkezet. A cél akkor is és ma is az, hogy a kistermelőkből és társas vállalkozásokból álló tagok az érdekeiket jobban tudják érvényesíteni, mintha külön-külön kötnének szerződést a felvásárlóval. Erős András elnök elmondta, 26 tagja van a szövetkezetnek, ebből 6 társas vállalkozás, a többi kisebb termelő, akik 20- 30-50-100 tehenes gazdák. Minden kvóta évben - amely április 1-től a következő év március 31- ig tart - megkötik a felvásárlási szerződést a Tolnatej Zrt.-vel, majd ezt követően a szövetkezet külön-külön köt szerződést a tagokkal. Hasonlóan alaposan járnak el a tej felvásárlási árát illetően is, a Tolnatej Zrt.-vel minden hónapban újból megállapodnak erről. A leadott tejet minden hónap utolsó napján fizeti ki a feldolgozó, még sosem volt rá példa eddig, hogy akár egy napot is csúsztak volna. A szállításról - ez szokta a legtöbb vitát okozni a közös értékesítésnél - Erős András elmondta, ők ezt is rendezték a tagsággal, mégpedig úgy, hogy nem hordják össze a tejet, hanem a Tolnatej kocsija járja körbe a termelőket. Tíz naponként mindenkitől külön-külön a minőségre vonatkozóan mintát vesznek. Ezen túlmenően idén eddig nem taErős András elnök elmondta, amire lehet, pályáznak, és abból fejlesztenek pasztáit gondot okozott a tej af- latoxin tartalma, mely a takarmányon keresztül kerül a tejbe. így akinél gond adódik, magasabb az aflatoxin tartalom a megengedettnél, attól nem veszik át egy ideig a tejet. Az évek során voltak nagyon rossz periódusai a tejtermelésnek, most úgy tűnik felszálló ágba kerültek, 1 liter tejért 100 forint körüli árat fizet a felvásárló. A szövetkezet éves árbevétele körülbelül 900-950 millió forint. A szövetkezetben 3 tagú igazgatóság és 3 tagú felügyelő bizottság működik az alapszabályban foglaltak szerint. Mindkét testület évente négy alkalommal ülésezik. ■ M. I. Sikerrel pályáznak A szövetkezet évente egyszer tart közgyűlést, ahol tájékoztatják a tagságot az éves munkáról, és meghatározzák a következő év feladatait. A tagok minden liter tej után 10 fillért fizetnek fenntartási költségként, ebből havonta 70-80 ezer forint jön össze, ami pályázat nélkül nem lenne elég a jó működéshez. Ám eddig minden évben sikeresen pályáztak uniós keretre, amit fejlesztésekre fordítottak. A szövetkezetnek így van saját silózója, trágyaszórója, bálaszállító pótkocsija. Ezeket az eszközöket bérbe is adják, ebből a bevételből egészítik ki a fenntartási költséget. t * f l t t
