Tolnai Népújság, 2013. december (24. évfolyam, 280-303. szám)
2013-12-17 / 293. szám
2 2013. DECEMBER 17., KEDD KÖRKÉP JEGYZET 5 BABOS ■NB JBk. ATTILA Brazília, de akár a Hold is habár A mai PTE nem jogfolytonos az 1367-ben alapítottál, az magában elképesztő kulturális és kommunikációs érték, hogy a pécsi volt Magyarország első, és Európa egyik első egyeteme. ezt sokat kell hangsúlyozni, de kizárólag nem elegendő ahhoz, hogy javuljon az universitas helyzete. Ahhoz tudományos eredmények is kellenek, sőt más is. ha az egyetemen végzettek többsége hamar talál munkát. Ha olyan professzorok tanítanak, akiknek szavait issza a fiatalság. Ha tőlük olyat hallani, ami másutt nem lelhető fel. Ha a fontos, naprakész, használható ismeretek olyan összefüggéseit világítják meg, amelyekkel új távlatok nyílnak. Ha katedrát kapnak világ- vagy Európa-szerte neves oktatók, hazaiak és külföldiek. Ha köztük van néhány olyan is, akikkel a címlapon a népszerű tudományos és gazdasági lapokat is el lehet adni. Ha az egyetem infrastrukturális feltételei megfelelnek a kor követelményeinek, netán előrébb járnak. Ha a város, ami otthont ad az egyetemnek, bővelkedik kulturális, gasztronómiai, rekreációs, sportolási, tudományos és oktatást segítő lehetőségekben, élményekben. ha a fentiek igazak lesznek, akkor nem kell félteni az ország legrégibb egyetemét, de a térséget sem. És akkor biztosan nem fogja kiverni a biztosítékot az sem, ha a kedvenc professzorunk a kedvenc babájának szerez álommunkát valamelyik karon, és az sem, ha a rektor a Holdra repül. ma azonban nem az egyetem miatt lesz munka, jön befektető, hanem az universitas- nak kell munkát teremtenie. ha végre megértenék, hogy az oktatásra áldozott pénz többszörösen térül meg, feltéve, ha nem a politika, hanem a szakma dönt... Fejlesztés, szüneteltetés egyetem A PTE rektora szerint munkahelyeket is teremthetnek A Szentágothai Kutatóközpont meghatározó lehet a jövőben Nagyszabású rendezvények lehetnek 2017-ben Pécs Brazília és leépítések, támogatás és zárolás, nemzeti egyetem és kancellár - bőven volt miről kérdezni dr. Bódis Józsefet, a Pécsi Tudományegyetem rektorát. Fülöp Zoltán- Kezdésként elég egy szót mondanunk: Brazília.- Fogalmazzunk úgy, hogy ez egy szerencsétlen történet, amiből valóban nem jól jöttünk ki. Összemosódott egy sor olyan dolog, amelynek nem volt köze egymáshoz, ráadásul a sajtó egy része, legalábbis én úgy látom, meglehetősen ellenséges volt velünk.- Merthogy mi történt pontosan?- Az egyetemünk hallgatóiból és tanáraiból álló csoport elnyert egy lehetőséget arra, hogy részt vegyen egy csaknem háromhetes tanulmányúton, melynek egyik állomása volt a World Science Forum. Én a Magyar Rektori Konferencia küldöttjeként és a Forum meghívására voltam jelen a rendezvényen összesen három napig. Ez önmagában túlságosan nagy hírértékkel nem bírna, ha nem ezzel egy időben lettek volna az elbocsátások.- De akkor voltak...- Igen, és sokan ezt összekapcsolták. Helytelenül. Részint a brazil út már jóval korábban eldőlt, részint pedig a leépítések szükségességéről is már sokkal régebben döntöttek a karok.- És ez most hol tart?- Az érintettek ezekben a napokban kapják meg az értesítéseket. Korábban a racionalizálást meg tudtuk úgy oldani, hogy a nyugdíjasoktól és az oktatásban nem résztvevőktől köszöntünk el - most már azonban ez nem elég. A karok kénytelenek az oktatói gárdához is nyúlni.- És mi lesz, ha folytatódik az eddigi tendencia, azaz jövőre még kevesebb diák lesz?- Akkor arra ismét reagálnunk kell. Részben úgy, hogy a divatos szakokat még inkább fejlesztjük, részben pedig úgy, hogy a „kihalókat” szünetelugyan az idei évben is több rendezvény volt a Pécsi Tudományegyetemen annak apropóján, hogy éppen kilencven éve kezdődött az intézmény újkori történelme, ám a tervek szerint 2017-ben még ennél is nagyobb szabású programsorozatra lehet számítani. Akkor lesz ugyanis pontosan 650 éves az elsőként alapított magyar egyetem.- ennek apropóján több elképzelésünk is van - tudtuk meg a PTE rektorától. - Először is szeretnénk megalapítani a hatszázasok klubját, amelyben olyan felsőoktatási intézmények kerülnének be, amelyeket legalább hatszáz évvel ezelőtt alapítottak. Ezen felül sok felvezető esemény után, 2017. szeptember elsejétől ezt a napot a magyar felsőoktatás napjának szeretnénk átneveztetni. Úgy gondoljuk, hogy igazán megérdemelné ez a terület, hogy saját napja legyen - és mi lenne erre a jobb választás, mint hazánk legrégebbi egyetemének alapításának 650. évfordulója? tétjük, továbbá a felszabaduló oktatási kapacitást külföldi hallgatók képzésére fordítjuk. De, hangsúlyozom, azért azzal számolunk, hogy nem lesz újabb drasztikus csökkenés ezen a területen. Az az igazság, hogy legutóbb nem sikerült úgy a felvételi, ahogy terveztük. Nem tudtuk vonzóvá tenni ezt a munkahelygondokkal küszködő régiót és várost a diákok számára, holott a felsőoktatási intézmények kiválasztásakor ez is egy fontos szempont. Ha ugyanis nincsen munkalehetőség az adott helyen, akkor máris kiesik egy fontos szempont a választásban.- Mondjuk nem hiszem, hogy az egyetem feladata lenne egy városban munkahelyeket teremteni...- De most mégis így áll a helyzet. Hiszem, hogy elsősorban a Szentágothai Kutatóközpontnak, illetve az ezzel kapcsolatban álló vagy állni fogó cégeknek köszönhetően ezen a téren is meghatározó tényező leszünk a közeljövőben. Munkahelyteremtés vonatkozásában igen komoly programokon dolgozunk, mellyel jelentősen szeretnénk változtatni a jelenlegi helyzeten.- Beszéljünk akkor a jövőről! Volt egy zárolás, túl van rajta az egyetem, tartalékokból sikerült megoldani. Mi a helyzet a jövő évi finanszírozással?- Túl sok konkrétumot még nem tudunk. Két verzióról hallottunk, az egyik a nagyobb egyetemeknek kedvez, a kisebbek rosszabbul járnak - nyilván nekünk ez íenne a kedvezőbb. A másik szerint minden intézmény rosszabbul járna, ebben az esetben újabb lépésekre kényszerülünk.- S hogyan áll most a nemzeti egyetem, illetve a kancellár ügye?- Hasonló a helyzet, mint az előző kérdéssel: nincsenek pontos információink. Hallottunk például olyat, hogy csak 2015. január elsejétől lépne életbe ez a rendszer. Szóval a lényeg, hogy minden valószínűség szerint a rendszer alapjaiban nem változik most meg. A feladatunk az, hogy ebben a környezetben hozzuk ki magunkból a legtöbbet. Utötte-verte a férfi a gazdát, mert nem adott neki bort bÁtaszekszárd Rablási kísérletben és súlyos testi sértés bűntettében mondta ki bűnösnek a bíróság azt a 26 éves bátai fiatalembert, aki súlyosan megvert egy idős férfit, mert az nem adott neki bort. A Szekszárdi Járásbíróság a férfit két év börtönbüntetésre ítélte, annak végrehajtását öt évre felfüggesztve. A próbaidő idejére a férfi pártfogói felügyeletét rendelte el a bíróság, tájékoztatta lapunkat dr. Kovács Ildikó, a Szekszárdi Járásbíróság sajtószóvivője. A vádlott tavaly szeptember 4-én délután ittas állapotban jelent meg a sértett tanyájában, és bort kért, de a tulajdonos nem adott neki. A vádlott elsőre még ebbe belenyugodott, és elment. Pár perc múlva azonban visszatért, és újólag bort követelt. Hogy ennek nyo- matékot adjon, az idős embert ■ Mint a szakértő megállapította, a vádlottat a debi- litáshoz közeli intellektus Jellemzi többször ököllel arcul ütötte, s amikor a férfi védekezni próbált, testszerte ütlegelte. Amint a támadó megindult a pince irányába, hogy bort töltsön magának, a házigazda tiltakozott, ezért a vádlott ismét bántalmazta. A sértett kimenekült a tanyából, és segítségért kiáltozott, de a vádlott utánament, és tovább ütötte, majd meggondolta magát, és távozott anélkül, hogy bármit magával vitt volna. A sértettnek a sokszoros zúzódás mellett eltörött az orrcsontja, amelynek büntetőjogi gyógytartama nyolc napon túli, ténylegesen azonban 4-5 hét. Mint a szakértő megállapította, a vádlottat a debilitáshoz közeli intellektus jellemzi. Felfogása, gondolkodásának tempója lassú, tartalmilag szegényes. A magasabb rendű gondolkodási funkciók, úgymint az ítélő, mérlegelő és kritikai készség gyenge. A vádlottat kóros elmeállapota közepes fokban korlátozta tettei következményeinek felismerésében és az ennek megfelelő cselekvésben. Mivel sem az ügyész, sem a vádlott nem fellebbezett, az ítélet jogerős. ■ 1.1. Akár életet is menthet az apró készülék, ha időben jelez szén-monoxid Nem mindegy, hogy milyen érzékelőt szerzünk be, hol vásároljuk meg, ki és hogyan szereli be dél-dunántúl Idén eddig csaknem háromszáz esetben riasztották szén-monoxid miatt az országban a katasztrófavédelem ügyeletét, mérgezést több mint háromszázan szenvedtek, a halálos áldozatok száma pedig 12 volt. A szakemberek felhívták a figyelmet: a mérgezés kockázata jelentősen csökkenthető a rendszeres karbantartás és a megfelelő szellőzés mellett a szén-monoxid-érzékelő telepítésével. Azonban az sem mindegy, hogy milyen érzékelőt vásárolunk, mert az eszköz csak akkor nyújt megfelelő védelmet, ha a használati utasításban meghatározott helyre és módon telepítik, illetve megbízható cég gyártotta. A jogszabályi változás alapján október közepe óta kötelező szén-monoxid-érzékelőt használni azokban a bölcsődékben, óvodákban, iskolákban, kórházakban és bentlakásos intézményekben, szórakozóhelyeken és szállodákban, amelyekben a közösségi helyiségben vagy a vele egy légtérben lévő helyiségben nyitott égésterű tüzelőberendezés van. Azokat az új épületeket pedig, amelyek nyitott égésterű gázkazánnal vannak felszerelve, már csak akkor lehet használatba venni, ha szén-monoxid-érzékelő működik bennük. A szakemberek felhívták a figyelmet, december eleje óta csak az EU tagállamaiban Létfontosságú, hogy a készülék megfelelően működjön és Törökországban gyártott vagy forgalomba hozott, illetve az izlandi, liechtensteini, valamint a norvég gyártású érzékelőket fogadják el a hatóságok. A tapasztalatok szerint ötször annyi fogy az olcsó készülékekből, mint a megbízható, de drágább típusokból, emiatt azt tanácsolják, lehetőleg épületgépészeti szaküzletben vásároljunk, gondosan olvassuk el a használati utasítást, és a beszerelést is jobb, ha szakember végzi. A riasztók 3-20 ezer forintba kerülnek, a 10 ezer forintnál drágábbak már megbízhatóbban, időben jelzik a szén-mon- oxidot. ■ Hajdú Zs. A leggyakoribb hiba az alapvető probléma, hogy az utóbbi években sokan újraszigetelték lakásukat, kicserélték a nyílászárókat, ezért a lakásokba nem kerül elég friss levegő, viszont továbbra is nyílt égésterü gázkészülékeket használnak. a szakértők szerint ez életveszélyes, a legtöbb esetben három tényező együttállása okozta a bajt. Kicserélték a nyílászárókat, nem építettek be légbevezetőket, és sokszor a konyhai páraelszívó, a vécéventilátor vagy a szárítógép is ugyanabból a légtérből használja a levegőt. f t * i
