Tolnai Népújság, 2013. december (24. évfolyam, 280-303. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2013-12-15 / 48. szám

2013. DECEMBER 15., VASÁRNAP 13 MŰVÉSZBEJÁRÓ A szatíra nem, csak a bírálat veszélyes könyv Dmitrij Glukhovszkij, a világhírű orosz író merész és abszurd képet fest a mai Oroszországról Budapesten járt Dmitrij Glukhovszkij, a Metro- sorozattal világhírűvé lett fiatal író, hogy az új könyvét népszerűsítse. Kegyetlen szatíráról lévén szó, a politi­ka kikerülhetetlen volt. VR-összeállítás Az 1979-ben született Dmitrij Glukhovszkij több mint 500 ezer példányban adta el el­ső könyvét, a Metro 2033-at Oroszországban. Pedig a re­A legjobbak között a Budapesti Fesztiválzenekar koncert A Budapesti Fesztivál- zenekar Figaro házassága-elő- adása került az első helyre azon a listán, amelyet az idei év tíz legjobb New York-i ko­molyzenei eseményéről állított össze a New York magazin. Mozart Da Ponte-trilógiájának ezt a darabját a budapesti pre­mier után a Mostly Mozart Fes- tivalon mutatta be az együttes Fischer Iván vezényletével és rendezésében. A magazin on­line kiadásában kiemelik a produkció leleményességét, azt a szellemes megoldást, ahogy a szerepkaraktereket hangsú­lyozó jelmezeket a pódium fölé lógatták vagy a nyílt színen ruhaállványokra akasztották, lehetővé téve, hogy az éneke­sek ária közben is átöltözhes­senek. Mint írják, olyan volt, mintha egy próbát látna az em­ber előadássá, majd valósággá változni. A zenekar Fischer Iván ve­zényletével utolsó idei turnéján az elmúlt napokban Gustav Mahler életútjához szorosan kötődő német, holland és oszt­rák városokban lépett fel, és szólaltatta meg a zeneszerző IX. szimfóniáját. A hét közepén tartott zárókoncertről a mün­cheni Abendzeitung a követke­zőt írta: „Már az is csodálatos volt, ahogy Mahler IX. szim­fóniáját Fischer és a zenekara líraian dallamos hangulatban indította, majd szinte egyik pillanatról a másikra előtört a drámai szenvedélyesség, amelyet azonban egyetlen pil­lanatra sem vitt túlzásba, nem erőltetett semmiféle hatásva­dász és olcsó eszközt. A hatal­mas méretű müncheni Gasteig közismerten rossz akusztikája sem tudott akár egy pillanatra is elbánni ezzel a csodálatos zenekarral.” A városok mindegyike szo­rosan kötődik Mahler életútjá­hoz, hiszen mind a hamburgi, mind pedig a bécsi operaházat - igazgatta zeneszerző. Amsz­terdam a nagyhírű karmester, Willem Mengelberg révén ke­rült Mahler zenei karrierjének középpontjába, ő ugyanis a világ egyik legjobb Mahler-in- terpretátora, és neki köszönhe­tő, hogy Gustav Mahler Amsz­terdamot olyan közel érezte magához. Essenben 1908-ban a VI. Mahler szimfónia ősbe­mutatóját tartották, a VIII. szimfóniát pedig a müncheni közönség hallhatta először a világon 1910-ben. ■ gényt valamennyi kiadó vissza­utasította, ezért Glukhovszkij az interneten tette közzé. Hatal­mas sikert aratott a szokatlan megoldás, így a kiadók jelent­keztek a fiatal írónál. A 2005-ben megjelent könyv nemzetközi siker lett, olyannyi­ra, hogy a hírek szerint nem­sokára Hollywoodban fognak filmet készíteni belőle. A tör­ténet egy atomháború utáni Oroszországban játszódik, ahol a moszkvai metróhálózatban küzdenek a túlélők az életben maradásért. A könyvből szá­mítógépes játékok is készültek, lassan egy egész univerzum épült fel. Mindez tudatos épít­kezés is volt. Az időközben a komolyabb folytatást, a Metro 2034-et is megíró Glukhovszkij weblapot hozott létre, valamint pályázatot hirdetett: azt várta a jelentkezőktől, hogy írják meg a saját Metró-történetüket. Az író szerint még ma is átlagosan havonta egy kézirat érkezik. Már a Metró-könyvek is ma­gukban hordoztak erős társa­dalomkritikai jegyeket, az új kötet, az Orosz népellenes me­Tíz évvel később GLUKHOVSZKIJNAK HÁROM hó­napja jelent meg Future (Jövő) címmel az új könyve Oroszor­szágban, amely szintén disztó- pia. A következő könyve a ré­gen várt Metro 2035 lesz, amely az első kötet történeteit folytatja tíz évvel később. Ezt azzal indokolta, hogy amikor az első könyvet írta, még szinte semmit nem tudottá valódi po­litikáról, most az elmúlt tíz év­ben szerzett tapasztalatait sze­retné megírni. sék viszont kifejezetten szatíra. A mai orosz valóságról szól, a hatalom és az emberek viszo­nyáról. Ráadásul - mint az író budapesti látogatásán felidézte - a történeteket egy Putyin-ba- rát lap számára írta. Arra a kérdésre, hogy találkozott a cenzúrával, azt felelte, csupán néhányszor, például amikor Putyin magánéletén ékelődött vagy Medvegyev plüssmackó- járól írt egy abszurd mesét. Szerinte az irodalom maradt egyik utolsó szabad médium Oroszországban, hiszen a tele­vízió, a nyomtatott sajtó több­ségében állami befolyás alatt áll. „Az összes fontos újság és a legnagyobb weboldalak a nagy, állami cégekhez köthe­tők, amelyek vezetői általában Vlagyimir Putyin személyes jó barátai” - jegyezte meg . Arra a kérdésre, hogy ezek szerint nem is kockázatos ilyen kemé­nyen kritizáló műveket publi­kálni, azt felelte: „Nincs abban semmi hősies, amit írtam. Ha Putyin gazdasági ügyeiről ír­tam volna, annak valószínűleg lettek volna kockázatai.” HIRDETÉS MARTON ÉVA ZENEAKADEMIA ALAPÍTVA 1875 BUDAPEST 2014. SZEPTEMBER 15-21 HÍRSÁV InterCity-járat állít emléket Rippl-Rónainak rippl-rónai IC néven új InterCity-járat indul Buda­pest és Kaposvár között. A kaposvári önkormányzat az elmúlt két évben fel­újította Rippl-Rónai József (1861-1927) egykori lakó­házát, a Róma Villát, ahol látogatóközpontot hoztak létre. 2014-ben a festő szü­letésnapjához (május 23.) kötődő héten pedig először rendezik meg a Rippl-Rónai Fesztivált, amelynek kereté­ben Rippl-Rónaihoz köthető kiállítást és tudományos konferenciát rendeznek. ■ Brassai-kiállítás Párizsban A világhírű magyar szár­mazású fotóművész, Bras­säi háromszáz, az 1930-as években a francia fővárosról készült eredeti felvételeiből látható nagyszabású kiállí­tás a párizsi Városházán. Az ingyenesen látogatható tár­latra csak közel félórás utcai sorban állást követően lehet bejutni. ■ Kiosztotta díjait a Gramofon spányi MIKLÓS és a Concerto Armonico kapta a Gramofon Magyar Klasszikus Zenei Díjat, Binder Károly zongora- művész, zeneszerző pedig a Gramofon Magyar Jazz Díjat vehette át pénteken este a Gramofon című zenei folyó­irat díjkiosztóján. Az év kül­földi klasszikus hanglemeze Mozart Az álruhás kertész­lány (La finta giardiniera) című felvétele, az év magyar dzsesszlemeze Németh Fe­renc Triumphja, az év kül­földi dzsesszlemeze az ECM Records korongja, amelyen Keith Jarrett (zongora), Jan Garbarek(szaxofon), Palle Danielsson (bőgő), Jon Chris­tensen (dob) játszik. ■ Belga filmé az Európai Parlament Lux-díja Felix van Groeningen belga rendező Alabama és Mon­roe című alkotása nyerte idén az Európai Parlament (EP) Lux-díját. Az elismerést 2007 óta minden évben olyan kiemelkedő filmnek ítélik oda, amely illusztrálja Európa sokszínűségét és rá­világít az európai filmművé­szet értékeire. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom