Tolnai Népújság, 2013. december (24. évfolyam, 280-303. szám)

2013-12-10 / 287. szám

A HB KOZELET m wmmmmmm A Belügyminisztérium felügyeli a vízügyet január 1-jétől a Belügy­minisztérium felügyeli a vízügyet, azaz megszűnik az az állapot, hogy a vízügyi kérdések részben a vidék- fejlesztési, részben a belügyi tárcához tartoznak - közölte a Vidékfejlesztési Miniszté­rium (VM) környezetügyért felelős államtitkára. Illés Zol­tán közölte: a vízügyi szak­terület áthelyezését a Bel­ügyminisztériumhoz főként az indokolta, hogy a belügyi tárca végezte már eddig is az ár- és belvízvédelemmel, valamint a kárelhárítással összefüggő feladatokat, ame­lyekhez jelentős mértékben foglalkoztattak közmunkáso­kat. ■ MTI Navracsics: megelőző csapás a korrupcióra az a cél, hogy lehetőség sze­rint megelőző csapást mér­jünk a korrupcióra - mondta Navracsics Tibor miniszter­elnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter Bu­dapesten a korrupcióellenes küzdelem világnapján. A kormány 2012-ben elfogadott korrupcióellenes programját és a jogszabály-módosításokat említette, például a Btk. válto­zását, amelyet kiegészítettek a befolyásolás vásárlása tény­állással, amely a korábbiak­nál hatékonyabban bünteti az aktív korrupciót. ■ MTI Új átkelők a magyar-horvát határon tíz új határátkelő megépítését javasolja Magyarország a ma­gyar-horvát határon - erről is tárgyalt Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára és Drazen Pros horvát vál­lalkozásügyi és kézműipari miniszterhelyettes Budapes­ten. A 345 kilométer hosszú határszakaszon jelenleg mindössze hét közúti átkelő van, ami jelentősen csökken­ti a régióban működő kkv-k versenyképességét - közölte a Miniszterelnökség. ■ MTI A ponty alkonya haltermelés Exportképesebb fajokat termel az ágazat A hazai haltermelés alakulása (tonna) VG-GRAFIKA Az üzleti lehetőség ma már azokban a fajokban van, amelyek szálkamentesek, és aránylag jó áron lehet értékesíteni FORRÁS: KSH A ponty helyett egyre inkább az exportképesebb, divato­sabb halfajokra koncentrál­nak a hazai halgazdaságok. A szálkamentes, keresett halfajok termelését uniós be­ruházások is segítették, az ágazat hangsúlyváltása meg­látszik a fogyasztási adatokon és a karácsonyi kínálaton is. Braunmüller Lajos Az elmúlt években jó hatásfokú fejlesztések történtek a halgaz­daságokban, a Halászati Opera­tív Program vonatkozó kerete szinte teljesen kimerült. A fej­lesztések eredményeképp előre­lépett a keresett, exportképes halfajok tenyésztése is, így ered­ményesebben tartható a barra- mundi, az afrikai harcsa, és a tok. A 36 800 hektárnyi nyilván­tartott területből 7 százalékkal, 25 000 hektárra nőtt a feltöltött, termelésre használt halastavak összterülete Magyarországon, és feljövőben van az intenzív, vagy precíziós haltenyésztés. „Magyarországon döntően pontydominanciájú akvakultú- ra volt évtizedekig, ám az utóbbi időszakban ez polikultúrává vált, azaz egyre több halfaj kap egyre nagyobb szerepet” - nyilatkozta a Világgazdaságnak Bercsényi Miklós. A Pannon Egyetem Geor- gikon karának egyetemi tanára lapunknak elmondta: az üzleti lehetőség azokban a fajokban van, amelyek szálkamentesek, és aránylag jó áron lehet értékesíte­ni. Ezek döntően a ragadozó ha­lak, míg a nehezebben, vagy csak olcsóbban értékesíthető ponty és busa sok esetben csak biológiai szempontból jelentős, egy-egy tó­gazdaság vízminőségének fenn­tartásához kell. Az utóbbi években az intenzív haltenyésztés szerepe növekszik Magyarországon, amely nagy mennyiségben állít elő keresett fajokat. Összehasonlításul: míg a Balaton közel 60 ezer hektár­ján mára mindössze ötszáz ton­na halat halásznak le, a hazai 2 ezer tonnás afrikaiharcsa-ter- melés mindössze két hektáron valósul meg. „A következő nagy lépés az olyan értékesebb fajok inten­Ötödével nőtt a halfogyasztás „a tárca tavalyi népszerűsítő kampányának eredménye­ként az élelmiszer-ágazaton belül egyedül a halfogyasztás növekedett számottevően eb­ben az esztendőben, mintegy húsz százalékkal” - közölte a vidékfejlesztési miniszter azon a tiszafüredi rendezvé­nyen hétfőn, amely minden évben a halfogysztás népsze­rűsítését tűzi ki célul. A ta­valy útjára indított kezdemé­nyezés folytatásának célja, hogy a tavaly óta közel egy kilogrammal növekedett, je­lenleg fejenként öt kiló körüli éves halfogyasztás tovább bő­vüljön, hiszen az uniós átlag­nak számító évi húsz kilo­grammos halfogyasztástól még igen távol vagyunk. Fa­zekas Sándor hangsúlyozta, az ágazat képes kiváló minő­ségű termékek előállítására. A 2012-es adatok szerinti 21 ezer460 tonna étkezési hal mennyisége az idén várha­tóan tíz-tizenöt százalékkal emelkedik. Sz. Zs. zív termelésének megvalósítá­sa lesz, mint az idehaza honos lesőharcsa és a süllő” - mondta el Bercsényi. Az erre irányuló kísérletek a Pannon Egyetemen is folynak, az egyetemi tanár szerint két éven belül export­képes lesőharcsa-termelés való­sulhat meg Magyarországon, és hasonló a helyzet a süllővel is. A legfőbb célország Németország lehet. Az ágazat ugyanakkor nehéz­séggel is kénytelen szembenéz­ni. Az egyik ilyen probléma az inputanyagok magas költsége. Az év elején komoly problémát okozott a magas takarmányár, emiatt az etetés nem volt kellően intenzív. Gondot jelentett a nyári aszály is, emiatt ugyanis jelentős vízvisszapótlásra volt szükség. Kifejezetten sújtja az ágazatot az is, hogy az élőállat-szállítás nem lett ingyenes, az élőhal szál­lításakor ugyanis a hal meny- nyisége csak 30-50 százaléka a teljes rakománynak, a többi víz. Ezért a használatarányos útdíj bevezetése nehézségeket okoz a viszonylag hatékonytalan hal­szállítás révén. Összességében azonban a halgazdaságok így is nyereségesek maradtak. Országgyűlés: szavaztak a gyes és a gyed kibővítéséről plenáris Ismét levették a par- laenti napirendről a zsebszerző­dések feltárásáról és megaka­dályozásáról szóló javaslatot. A törvényt Áder lános köztársasá­gi elnök megfontolásra vissza­küldte az Országgyűlésnek, a halasztást ismét a Fidesz-frak- ció kezdeményezte. A napirend elfogadása előtt Szabó Rebeka és Scheming Gá­bor, az Együtt-PM két független országgyűlési képviselője „Kit védtek? Ne kamuzzatok tovább NAV-ügyben” feliratú molinót függesztett ki az ülésteremben. A házelnök jelezte, akciójukért szankcióra számíthatnak. A szavazások között a kép­viselők elfogadták az államház­tartási törvény hetedik módosí­tását. Lapzártánk után szavaz­tak a nemzet művésze díjról is: a kitüntetést a Magyar Művé­szeti Akadémia fogja kiadni 70 művésznek. Ők hetvenen havi 640 ezer forintot kapnának. Tegnap tartották a záró- szavazást a gyerekgondozási ellátásokról és a szociális hoz­zájárulási adó megfizetése alóli kedvezményről, a gyes és a gyed így a gyerek egyéves kora után akkor is folyósítható ma­rad, ha a szülő munkát vállal. Bevezetik a diplomás gyedet is. Sorra kerültek a költségvetés utolsó módosító indítványai is, ezek közt a sport a legnagyobb nyertes, ha elfogadják a bizott­sági indítványt, 12 milliárdot oszthatnak szét stadionépíté­sekre. ■ VG Az Együtt PM akciója A tankönyvkiadók többsége lehúzhatja a rolót fórum Nem világosak a tankönyvkiadás államosításának részletei - Hiller: Soha nem látott központosítás az oktatásban „A tankönyvkiadás államosítása esetén a szó klasszikus értelmé­ben nem maradnak majd tan- könyvkiadó cégek” - nyilatkozta lapunknak a Tankönyves Vál­lalkozók Országos Testületének (TVOT) elnöke. A tankönyvellá­tásról és kiadásról szóló fórumon Szarvas-Ballér ludit elmondta: a kiadóknak lehetőség az le­het majd az állami tankönyvek holdudvarában, hogy fejlesztő kiadványokat, munkafüzeteket adnak ki azoknak a gyerme­keknek, akiknek szülei áldoz­nak majd a minőségi oktatásra. Az ilyen kiadványok forgalma dönti majd el, hogy ebből élet­ben lehet-e maradni, a kiadók többségének azonban be kell majd fejezniük működésüket. A TVOT elnöke többekkel együtt sérelmezte a fórumon, hogy a kormányzat semmilyen egyezte­tést nem végez az érintettekkel, a rendezvényen sem képviselték magukat. Szerinte csak a kor­mányzati szándék ismeretes a tankönyvkiadás központosításá­nak államosításáról, de az, hogy ezt hogyan kiviteleznék, nem le­het tudni. Nem ismert, hogy cé­geket vásárolnának-e meg, újat hoznának létre, vagy hagyná­nak valamilyen szerepet a jelen­legi kiadóknak. A TVOT elnöke elmondta: az állam 53 milliárdot tervez elkölteni a teljes közokta­tási tankönyvgyártás és ellátás állami kézbevételére, ami a ko­A volt miniszter megjelent, a jelenlegi kormányzat nem rábbi 60 év teljes könyvtámoga­tásával ér fel. „Soha nem volt még ilyen mértékű központosítás az ok­tatásban, mely szembe megy a modern világ elképzeléseivel, a tankönyvellátás és kiadás csak része ennek” - hangoztatta Hil­ler István. Az MSZP oktatáspo­litikusa szerint az intézmény- fenntartó nevét viselő Klebels- berg Kunó forog a sírjában, mivel ő nem akart volna ilyen fokú centralizációt, a kormány a hatalom jövőbeni berendezke­désének alapelemét látja az ok­tatásban. Kijelentette: 1978-ban a Kádár-rendszerben 70-30 szá­zalékos arány volt a kötelezően előírt tananyag és a szabadon választott között, jelenleg ez az arány 90-10 százalék. „Decemberben még mindig vannak olyan iskolák, ahová nem érkeztek meg a tanköny­vek, olyanok is, amelyeket jú­liusban kifizettek - mondta a Könyvtárostanárok Egyesüle­tének elnöke. Szakmári Klá­ra szerint hazugság, hogy a könyvtárak fejlesztésére fordít­ják majd a 16 milliárdos piacot jelentő tankönyvterjesztésből befolyó bevételeket. A fórumon elhangzott, hogy decemberben az e-mailen eljutatott hibák száma elérte az 59 ezret, egy hibajelzés pedig akár egy egész évfolyam tankönyvhiányát is jelenthette. ■ É. S. i i

Next

/
Oldalképek
Tartalom