Tolnai Népújság, 2013. november (24. évfolyam, 255-279. szám)
2013-11-08 / 260. szám
6 KONFERENCIA 2013. NOVEMBER 8., PÉNTEK KÉPRIPORT Arcok, képek, pillanatok a konferenciáról Sok érdeklődő hallgatta az elemzőket, bankárokat, cégvezetőket Szabó István ügyvezető, Citi Jelasity Radován, Bankszöv. Slezák Tamás (balról), Baldauf Csaba, Majoros Béla Takács Krisztián, Btel Egy kérdező: Imre Tamás Vingelman József, MV-Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. * Á * Bankok bizonytalanságban hitelezés A likviditás hiánya már nem korlátozza a hitelintézeteket Balog Ádám, az MNB alelnöke elmondta: a Növekedési Hitelprogram lendületet adott a hitelezésnek A Növekedési Hitelprogram élénkítette a hitelezést. A bankok szerint is jó volt a kezdeményezés, önmagában a kamatcsökkentés viszont nem elegendő. Herman Bernadett A vállalati hitelezésről tartott konferenciát tegnap a Világgazdaság. Az eseményen a makrogazdasági helyzetet elemezte Vértes András, a GKI gazdaság- kutató elnöke. A szakember kifejtette: hazánk az uniós csatlakozás óta sem zárkóztunk fel vásárlóerő-paritásban az EU-át- lagához. Ennek okai Vértes 2008 előtt a felelőtlen kormányzás és a felelőtlen ellenzék voltak, ezt követően a válság, 2010 óta pedig a hibás gazdaságpolitika hátráltatja a konvergenciát. Az elmúlt évtizedben a versenyképességi listákon is visszaestünk, visegrádi éllovasból leszakadó balkáni állammá váltunk. Magyarország a beruházásokban egyedül a feldolgozó- ipar beruházásai emelkedtek az elmúlt időszakban, az összes többi nagy ágazatban a 15 évvel ezelőtti szinten van a beruházások volumene. Ilyen körülmények között képtelenség növelni a GDP-t vagy a foglalkoztatottságot - állapította meg Vértes, aki szerint a legfőbb gondja az országnak a jogbiztonság hiánya, hogy az üzleti szféra nem érzi azt, hosszú távon megtérülhet itt a befektetése. A kormány 13 új adót vezetett be, és az ágazati adók súlya túl nagy, a bankadó például már önmagában magasabb, mint a teljes társasági adóbevétel. Balog Ádám, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a hitelezés élénkítésének lehetőségeiről beszélt előadásában. „A hitelezés visszaesésében a hitel- kínálat szűkülésének is szerepe volt, nem csak a kereslet visszaesésének” - mondta. A szakember szerint sokszor előfordult, hogy volt ugyan hitel- kínálat a bankoknál, de nem abban a szektorban akartak kihelyezni, amelyikben a kereslet jelentkezett. A jegybank - ha az infláció engedi - az alapkamat csökkentésével próbálja olcsóbbá tenni a hitelezést - magyarázta Balog. Az MNB ezt meg is tette, és a statisztikák szerint a bankok át is engedik a kedvezményt a cégeknek. A nagybankokra viszont továbbra is jellemző, hogy leépítik a mérlegeiket, és ez a vállalati hitelezést is érinti. A hitelszűke a kkv-kat fokozottan sújtja, hiszen kis méretük miatt ezek a cégek alternatív finanszírozáshoz nehezebben jutnak hozzá. Balog szerint nagy szükség lenne a kisebb, közepesebb bankokra ebben a szegmensben, A HITELKÍNÁLATBAN fontos tényező a bankok jövedelmezősége, amikor a bankrendszer veszteséges, folyamatosan veszít a tőkéjéből, nehéz hitelezéssel növelni a mérlegfőösszeget mondta Szabó István, a Citi vállalati üzletágának ügyvezető igazgatója a Világgazdaság konferenciáján. A bank is üzleti vállalkozás, a hitelezésnél a legfontosabb kérdés, menynyit lehet ezzel keresni - magyarázta. szabó István cáfolta, hogy a bankok degeszre keresték volna magukat az elmúlt években, sőt vannak olyan a nagyok ugyanis nem mindig képesek az egyes vállalkozások speciális igényeit kezelni. A hitelezési korlátokat a Növekedési Hitelprogram (NHP) is igyekezett oldani, mind a keresletet, mind a kínálatot sikerült a program során fokozni. Az első fázisban a bankok végül 701 milliárd forintot helyeztek ki, a szerződések száma pedig megközelítette a 10 ezret. Balog úgy látja, az NHP lendületet adott a vállalati hitelezésnek, és arra számítanak, a piaci szereplők, amelyek Magyarországra való betelepülésük óta összességében véve veszteségesek. A nem teljesítő vállalati hitelek aránya Magyarországon magas - mondta a szakember. A tőkearányos megtérülés alapján pedig nemzetközi összevetésben is rosszul állunk. A likviditást illetően a szakember elmondta: a hitelek volumene a másfél- szerese volt korábban a betétekének, jelenleg már csak 110 százalékon áll a hitel/ betét arány, ami azt jelenti, ez a faktor már nem korlátozza a hitelezést. program a bankok piaci alapú hitelezését is beindítja majd. A bankok működését ma a bizonytalanság határozza meg - mondta Jelasity Radován, a Magyar Bankszövetség elnökségi tagja, az Erste Bank vezér- igazgatója a konferenciáján. A bankoknak meg kell felelniük a szabályozásoknak, amelyek folyamatosan változnak, és sokszor nem lehet tudni előre a hatásukat sem. A vállalati hitelezés azért akadozik sokszor, mert a bankok azt látják, sok vállalkozó csak azért vág bele egy üzletbe, mert van mögötte állami támogatás. Tapasztalata, elkötelezettsége viszont nincs. A bankok viszont azt is szeretnék látni, hogy tudás, tapasztalat is van a vállalkozás mögött, és maga a vállalkozó is hajlandó kockázatni a saját pénzét, vagyis rendelkezik legalább 30-40 százaléknyi önerővel. Jelasity hangsúlyozta: a kamatpolitika önmagában nem elegendő a hitelezés felfuttatásához, a jegybank növekedési hitelprogramjával viszont mind az adósok, mind a bankok jól jártak. Az új program viszont a szakember szerint kisebb mértékben fog hatni, mint az első fázis, bár a következő időszak vállalati hitelezéséből ez a forrás sokat fog kitenni. A bankok keresni akarnak a hitelen Nem adnak hitelt a hitelintézetek vállalatok A jó cégek is elbuknak a kockázatelbírálásnál „Nem tudom, létezik-e ma olyan cég Magyarországon, amelyik a bankok hitelezési kritériumainak megfelel” - mondta Majoros Béla, a Csaba Metál Zrt. vezérigazgatója a Világgazdaság vállalati hitelezési konferenciáján. A konferencián több cégvezető is megosztotta tapasztalatait arról, milyen nehézségekkel szembesült, amikor finanszírozást keresett. A Csaba Metál például hiába stabil a vevőköre, és fizeti rendesen a számláit, többször is kénytelen volt bankot váltani, mivel nem jutott forrásokhoz, ilyen körülmények között pedig nagyon nehéz finanszíroznia a forgóeszközeit. Majoros Béla, Csaba Metál Majoros szerint a banki kockázatkezelők csak a papírokat és a számokat figyelik, a cégre és a cégvezetőre valójában nem kíváncsiak. Amikor egy bank vezetői vették a fáradságot, és megnézték a Csaba Metál működését személyesen is, a cég mindig megkapta a szükséges hitelt. A banki kockázatkezelők viszont megfoghatatlan, elérhetetlen figurák a cégvezetők számára, a vállalkozók nem is értik meg az elbírálás szempontjait - mondta Majoros. A legnagyobb szállodaláncok tulajdonosai most a bankok, a kétes hitelállomány horribilis összeg lehet - mondta Baldauf Csaba, a Kolping Hote ügyvezető igazgatója. A szállodavezető banki tapasztalatai is rosszak, 2008-ban több bankkal is tárgyalt, de végül egy kivételével mindegyik elutasította a hitel- kérelmüket. Később annál a banknál, amelyik végül hitelezte őket, úgy döntöttek, hogy fűnyíróelv alapján csökkentik a hitelezést, így ismét finanszírozás nélkül maradtak. Mivel a szálloda 50 százalékig német tulajdonban van, végül külföldről jutottak hitelhez. Egy korábbi vállalkozásában szerzett tőkéből alapította cégét Slezák Tamás, a robogókat gyártó Moveo vezérigazgatója. Saját pénzéből mintegy 100 millió forintot tett a cégbe, de ez nem volt elég, ezért kockázati tőkét próbált bevonni a Jeremie program keretében, de nem jártak sikerrel. Hasonlóan járt a vállalkozó egyik zöld energetikai beruházása is, projekthitelt arra sem kapnak, így hiába lennének vevőik, nem tudnak elindulni. ■ H. B.
