Tolnai Népújság, 2013. november (24. évfolyam, 255-279. szám)

2013-11-14 / 265. szám

4 TOLNAI JÁRÁS 2013. NOVEMBER 14., CSÜTÖRTÖK Ma is jó csapat a textileseké kollektíva Dolgoztak, tanultak és együtt lazultak az egykori dolgozók Húsz évvel a tolnai textilgyár megszűnése után is sokan tartják a kapcsolatot az egykori dolgozók közül. Évente egyszer pedig mindig találkoznak HÍRSÁV Testes-lelkes estek az egészségért tolna Testes-lelkes estek cí­men egészség hónap kezdő­dik pénteken Tolnán. A de­cember elejéig tartó előadás- sorozatban mágneses terápi­áról, a triatlonról, de különfé­le masszázs technikákról is szó lesz. Az előadások a Tol­nai Galériában lesznek, de november 29-én zumbázni is lehet a Bezerédj Pál Szabad­időközpontban. ■ B. K. Ingyenes a központban a jogi tanácsadás tolna A tolnai családsegítő központban ingyenes jogi se­gítségnyújtás vehető igény­be. A szolgáltatás munkálta­tói, munkavállalói, valamint vállalkozói, a munkaerőpiac­ra való belépésben, munka-, TB-jogi, valamint vállalkozóvá válással kapcsolatos tanács­adással is kibővült. ■ B. K. Népfőiskolái előadások csütörtökönként tolna-mözs Hírek és tények címmel dr. Borókai Gábor tart csütörtökön előadást a mözsi művelődési házban. A népfőiskolái előadássoro­zat következő programján a Ruttkai Éva-Latinovits Zol­tán színészházaspár életé­ről Gábor Júlia, Ruttkai Éva lánya és Szigethy Gábor író, rendező, színház- és iroda­lomtörténész beszél az ér­deklődőknek. ■ B. K. Merkl Krisztinát jelölték a címre tolna Tolna is részt vesz a„- WOMEN” projektben. A dél-dunántúli régiót érin­tő projekt a fiatal, jól képzett nők elvándorlásának problé­májával foglalkozik és keresi a megoldást a helyzet orvoslá­sára. A tolnai képviselő-testü­let Merkl Krisztina vállalko­zót jelölte a női kulcsszereplő a régióban címre. ■ B. K. Szent Erzsébet-ünnepet rendez a Karitász tolna Hagyományos Szent ■ Erzsébet ünnepét tartja no­vember 16-án 17 órától a ka­tolikus karitász a katolikus templomban. A rendezvé­nyen a templom kórusa mű­ködik közre. ■ B. K. Jó csapat a Tolnai Textilesek Baráti Köre. Az egykori kol­légák annak ellenére tartják a kapcsolatot, hogy a textil­gyár már nem működik. Budavári Kata Nagyon komoly műszaki gár­da dolgozott az egykori tolnai textilgyárban. És mindig rend volt, hiszen kifejezetten tűzve­szélyes üzemről volt szó. En­nek ellenére, még a régi gyár­épületben, megtörtént, hogy a dolgozók megfogtak egy ve­rebet, és befestették sárgára. Olyan is volt, hogy fülön csíp­tek egy egeret, betették a ve­télőbe a következő műszakban dolgozó lányok és asszonyok | megörvendeztetésére. Schu- s bért Mihály csillogó szemmel g mesélte ezeket a huncutságo- J kát, hozzátéve, hogy ez bizony I már nagyon régen volt. Mi­si bácsi szövőként, majd hen­gerszerelő segédmesterként dolgozott a cégnél, aztán szö­vőmesterként, azaz műveze­tőként nyugdíjba vonulásáig. Dolgozott, tanult, úgy, mint a többiek a gyárban. Vidáné Ta- nos Katalin szintén szövőként kezdte Tolnán, aztán 19 évig a termelési osztályon tevékeny­kedett, az utolsó öt évben pe­dig a fonalraktár vezetője volt. Tanultak és dolgoztak- Komoly oktatás folyt ná­lunk, ipari tanulók, később technikusok is jártak hoz­zánk szakmai gyakorlatra, ez utóbbiakat a gimnáziumban képezték Tolnán. Mi is úgy kerültünk egy-egy osztály­ra, hogy tanultunk - mondja a ma már nyugdíjas asszony. De nemcsak szakmai, hanem politikai okítás is járt a rend­szerváltás előtt a gyárban dolgozóknak, ezeket azért a többség nem vette véresen komolyan. Volt, hogy Dombo­dban, az üzem nyaralójában vizsgáztak, Kati néni beszá­molója szerint vele még az is előfordult, hogy kihúzott egy tételt, majd visszatette, mond­ván, ő nem ezt akarta. Ő és Hága Ferencné voltak azok, aki 2004 nyarán kiötlötték az azóta már hagyományossá vált textiles találkozót. Utóbbi elmondása szerint, ha össze­futottak a kollégák, mindig arról beszéltek, hogy jó volna összejönni. Miután megszűnt a cég, természetesen nem volt, aki például találkozóra hívja a nyugdíjasokat. Szerelmek szövődtek A régi szép időkben ugyan­is nagy élet volt náluk, nem­csak munkatársak, de sokan ^arátok is voltak. Szerelmek szövődtek a gyárban vagy a sportösszejöveteleken, céges bulikon. A gyárnak tornász- csapata és néptánc csoportja is volt. A szakszervezet pe­dig tevékenyen részt vett az emberek életében, ha például meghalt egy dolgozó közeli hozzátartozója, azonnal szer­vezni kezdte a segítség nyúj­tást. Ezer Ferencné, a Textile­az első textiles találkozó 2004 szeptemberében volt, melyet há­rom szervezéssel töltött megbeszé­lés előzött meg. Azóta ez a ren­dezvény átkerült október 2. hétvé­géjére a szüretek miatt Idén a Tolnai Szent Mór Katolikus Iskola éttermében úgy nyolcvan jelentek meg, sokan a környező települé­sekről érkeztek. Vidáné Tanos Ka­sék Baráti Körének vezetője is a munkahelyén ismerte meg a férjét, és emlékei szerint még focizott is. Ezer Ferenc volt egyébként a mozgatóru­gója annak a vállalkozásnak, melynek eredményeképpen létrejött az ifjúsági házban a textiles szoba. Marosi József- né, aki szintén évtizedekben mérheti textilgyári múltját el­mondta, amikor belép ebbe a kis helyiségbe, újra érzi a tex­tiles szívét. Szentes Nándorné pedig, aki mindössze három és fél évet töltött ezen a mun­kahelyen szintén szívügyének érezte az állandó kiállítás létrehozását. - Szó szerint a szekrények aljából előkerült holmikból hoztuk össze ezt az anyagot - állítja. A tárla­ton, hely hiányában néhány kisebb gép, a szakmához kap­csolódó könyv kapott helyet, talin, a rendezvény egyik szerve­zője elmondta, vannak olyan kol­légák, akik csak ezeken az alkal­makon találkoznak egymással, és külön öröm, hogy húsz évvel a gyár megszűnte után is ennyien kíváncsiak egymásra. Volt, aki Békéscsabáról utazott ide, csak azért, hogy láthassa egykori munkatársait. illetve rengeteg termék. Ágy- és asztalneműk, törölközők, a felsőruházati termékekhez elengedhetetlen textilek és rengeteg fotó, újságkivágás. A szobát bármikor meg lehet nézni, ezelőtt úgy három és fél évvel, a megnyitásakor, so­kan kíváncsiak is voltak rá. Ma már kisebb az érdeklődés. Ezer Ferencné elmondta, mi­vel ideiglenesen kapott helyet az, épületben a gyűjtemény, attól tartanak, ha egyszer le kell bontani ezt a kiállítást, már soha többet nem lesz így látható. Pedig a textiles múlt nagyon is fontos Tolnán, ta­lán nincs is olyan család, aki ne kötődne valahogy ehhez a vállalathoz. A fénykorban, az 1970-es évek elején közel ez­ren dolgoztak itt, és ez nem­csak annak az ezer embernek, de a családjaiknak is megél­Majd’ száz év történelem bányai mór 1908-ban alapított Tolnán szőnyeggyárat. 1923-tól gyártanak itt más cikkeket is már Tolnai Textilgyár néven. 1935-ben a 12 órás munkaidő és az alacsony bérek miatt sztráj­kolnak az itt dolgozók, ennek eredményeként sokakat kirúg­nak, viszont átállnak a két mű­szakos és két gépes rendszerre. hetést jelentett. Igaz, abban az időben csak hírből ismerték azt a szót, hogy munkanélkü­liség. Az ötvenes években a város szélén még művelődési házat is építtetett az akkori egyébként orosz gyárvezetés, a textilházban pedig tizenhat szolgálati lakást alakítottak ki. A gyár segédmunkást épp­úgy alkalmazott, mint egye­temet végzett mérnököt. Tóth Gizella,a,cég ösztöndíjasaként tanult vegyésznek, majd miu­tán végzett, természetesen itt helyezkedett el. A '90-es évek­ben, a gyár bezárásakor a fes­tő üzem vezetője volt, innen áthelyezéssel került Székes- fehérvárra igazgatónak. Né­hány ott töltött év után 1996- ban költözött vissza Tolnára, és azt talán már mondani sem kell, hogy ő is oszlopos tagja a baráti körnek. 1943-tól hadiüzemként műkö­dik. 1952-ben államosítják, az '50-es években orosz vezetők áll­nak a cég élén. 1962-ben 689-en dolgoznak itt. 1968-ban új hely­re költözik az üzem. 1972-ben 971 főt foglalkoztat a gyár. A '90-es évek elején elindul a foko­zatos leépítés, az évtized köze­pén pedig meg is szűnik a gyár. Hagyománnyá vált a találkozó Rázós volt ez a szakasz aszfalt Újabb 600 métert újít fel a Közút Bogyiszlón bogyiszló Újabb 600 méte­res szakaszt újít fel a Magyar Közút az 51-165. számú út bo­gyiszlói belterületi részén. Ez már a második ilyen jelle­gű munka a településen. Tóth István polgármester elmond­ta, ez a szakasz nagyon rossz állapotban volt. A beruházás része a 33 mil­liárdos állami útfelújító prog­ramnak, mely az 1, 2 és 3 számjegyű főutak burkolatja­vítását, felújítását célozza. A te­lepülésnek nem kellett a költ­ségekhez hozzájárulnia, így az erre szánt pénzt, 2,2 millió fo­rintot másra, a Nyárfa utca fel­újítására fordíthatja a bogyisz­lói önkormányzat. ■ B. K. Bibliai eredetű fafaragások fotók Szabad szemmel nem látható részletesség tolna Németh Gyula bibliai ihletésű fafaragásai és Csű­ri Krisztina makrofotói lát­hatók november 12-től a tol­nai városi könyvtárban. A tár­lat vándor kiállítás, és az Ol­talom Alapítvány bocsátotta az intézmény rendelkezésére. A nagyméretű, színes fotókon virágok, például tulipán, ger- bera láthatók olyan részletes­séggel, melyet pusztán a sze­münkkel nem figyelhetnénk meg. A faragott fatáblákon pe­dig egyebek mellett Illés pró­féta, Káin és Ábel története, Krisztus megkeresztelése ele­venedik meg. A kamarakiállí­tást december 10-ig nézhetik meg az érdeklődők. ■ B. K. Korábban 600 métert közösen újított fel az önkormányzat és a Közút

Next

/
Oldalképek
Tartalom