Tolnai Népújság, 2013. november (24. évfolyam, 255-279. szám)
2013-11-13 / 264. szám
HÍRSÁV Küzdelem a fiatalok munkanélkülisége ellen MEGKEZDŐDÖTT KEDD délután Párizsban az európai fiatalok munkanélkülisége elleni küzdelemről szóló uniós konferencia, amelyen 24 EU-ország állam- és kormányfője, munkaügyi minisztere, valamint a legfőbb európai intézmények vezetői egyeztetnek a kérdésről. A francia elnöki hivatalban, az Elysée-palotában rendezett magas szintű találkozón Magyarországot Orbán Viktor miniszterelnök képviseli. ■ MTI MNB: az EU-s pénzek növelik az államkasszát az októberben befolyt uni- ós átutalások jóvoltából jelentősen emelkedett a központi kormányzatnak a jegybanknál elhelyezett betétállománya és egyúttal az MNB külföldi követelésállománya - olvasható ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kedden közölt statisztikai mérlegének előzetes adataiból. A költségvetés betéteinek havi átlagos állománya 420 milliárd forinttal nőtt a múlt hónapban és 1311 milliárd forintot ért el. A hónap végi záróállomány is 1300 milliárd forintra rúgott. ■ MTI í'jl'ir ' ANIP Egységesített informatikai rendszer KÉTMILLIÁRD FORINTOS UniÓS forrásból egységesítették és vonták egy ellátási körbe hat minisztérium és állam- igazgatási szerv informatikai rendszerét - számolt be keddi közleményében a most lezárult fejlesztésről a projektet megvalósító Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.. ■ MTI Szócska: kiterjesztik az RSV-oltást minden, a 32. hét előtt született koraszülött részesülhet az őket leginkább fenyegető vírusfertőzés, az RSV megelőzésére szolgáló oltóanyagból - jelentette be Szócska Miklós, egészségügyért felelős államtitkár kedden Budapesten. Érti Tibor, az Egészségügyi Szakmai Kollégium neonatológiai tagozatának elnöke elmondta, hogy a védőoltást a szülő beleegyezésével a kórházban kapja az újszülött, a sorozat öt oltásból áll. ■ MTI Az EU-nak nem kell Edward Snowden az európai Bizottság digitális területért felelős alelnöke szerint az EU-nak nincs szüksége Edward Snowden segítségére. Neelie Kroes szerint semmi sem indokolja, hogy befogadják az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség lehallgatási botrányaihoz vezető dokumentumokat kiszivárogtató informatikust. ■ MTI További áfacsökkentést várnak a baromfisok Veszteséges szolgáltatás hulladékgazdálkodás Nyögik a lerakási és a rezsicsökkentés terheit A hulladéklerakási járulékfizetéssel érintett hulladék egységára évenként (forint/tonna) W)f WfWM 2015 I 2016 Települési 9 000 12 000 Építési-bontási 9000 12000 Veszélyes 9000 12000 Települési szennyvíziszap HMM TÜÍ71 9000 1 12000 | Hasznosítás után visszamaradt és tovább hasznosítható veszélyes és nem veszélyes hulladék 1 500 I 3000 4500 6000 FORRÁS: 2012. ÉVI HULLADÉKRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY A hulladékgazdálkodást végző önkormányzati tulajdonú cégek költségei emelkedtek többek között a rezsicsökkentésnek és a lerakási díjnak is köszönhetően. Veszteséget termelve félő, hogy nem tudják ellátni közfeladatukat. Éber Sándor „Legalább 7 millió embert érint az, hogy egyre jelentősebb mértékben ellehetetlenítik a köztulajdonú regionális hulladékgazdálkodási rendszert, ami környezeti és környezetegészségügyi veszélyekkel is járhat” - nyilatkozta lapunknak a Magyar Ön- kormányzatok Szövetségének (MOSZ) elnöke. Gémesi György, Gödöllő polgármestere elmondta: a közszolgáltatást végző nonprofit cégek költségei nőttek a hulladék- lerakási, a felügyeleti és az e-útdíj miatt, de nőttek adók és a járulékok is, míg a bevételeik csökkentek. Januárban díjstopot rendeltek el, s csak 4,2 százalékkal emelhették az áraikat, s végre kellett hajtani a 10 százalékos rezsicsökkentést is. „Elképesztő a tranzakciós adó hatása, 2-300 milliós átutalás félmillióba kerül” - hangsúlyozta Gémesi. A Gödöllőt és környékét (109 településen 300 ezer embert érintve) ellátó Zöld Híd Régió Kft. 300-350 milliós veszteséget halmozott fel, az év végén felfüggeszthetik a tevékenységüket. Gémesi elmondta: az uniós támogatásból fejlesztett cég nem tud tartalékokat képezni rekultivációs (környezet helyreállítási) és amortizációs célokra, amit viszont szerződésben vállaltak. Hangsúlyozta: a hulladékgazdálkodásban a szállítás és a gyűjtés a költségek egyharmadát jelentik, kétharmadba kerül a rendszer fenntartása. „Az önkormányzatok a költségeiket csökkenthetik a lerakásra kerülő hulladék mennyiségének mérséklésével, s bevételre tehetnek szert a hasznosítható hulladék értékesítésével” - közölte lapunkkal a vidékfejlesztési tárca (VM). A hasznosítást segítheti elő a lerakási járulék bevezetése is, mivel az ártalmatlanítás drágításával a hasznosítási ipar fejlesztésében válnak érdekeltté a gazdálkodó szervezetek. Az egész országra érvényes díjképzés lesz, hogy megszűnjenek a lakosságot sújtó visszaélések. Az átmeneti időszakban a rezsicsökkentés szabályai érvényesülnek. A tárca hangsúlyozta: ha az önkormányzatok hulladékgazdálkodási kötelezettségüknek nem tudnak megfelelni, akkor az állam más közszolgáltatót von be. A MOSZ elnöke szerint az sem megoldás, ha kényszerszolgáltatónak kijelölik a katasztrófavédelmet, mivel sem szakértelmük, sem eszközparkjuk nincs ehhez. Úgy vélte: a közmunkások kijelölése 30 éves visszalépést jelentene, amikor vannak már jól működő rendszerek erre. A közszolgáltatásból kiszorított magáncégek pedig nyereség nélkül nem fognak vállalni ilyen tevékenységet. „Ha a katasztrófavédelem jelöli ki a szolgáltatót az sokkal drágább a településeknek, mintha valamelyik önkormányzati céghez csatlakoznak” - mondta lapunknak a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke. Schmidt Jenő szerint ez veszteséget okoz, de az senkinek nem lehet célja, hogy adósságkonszolidációval megmentett településeket a közszolgáltatásokon (amelyeket állami és önkormányzati tulajdonba kell venni) keresztül újra eladósítsák. A lerakási és az útdíj kompenzálása esetén a piac jövőre alkalmazkodhat az új körülményekhez, s így 2015-ben már normális mederben működhet a hulladékgazdálkodás. A TÖOSZ elnöke szerint az állam hibás abban, hogy korábban a gyűjtőszigeteket, a lerakást támogatta, s jelenleg még nincs elegendő pályázati forrás a feldolgozásra. adó Jó irányba tett első lépésként értékeli a Baromfi Termék Tanács (BTT), hogy a kormány januártól csökkenti az élősertések és a hasított félsertések általános forgalmi adóját. A szakmai szervezet továbbra is úgy ítéli meg, hogy az alapvető élelmiszerek - köztük a baromfihús és étkezési tojás - drasztikus adócsökkentése segítheti leginkább a legális ágazati szereplők hosszú távú működését. A terméktanács a sertésszektorban most bejelentett adóváltoztatással arányos baromfiágazati intézkedéseket remél - közölte tegnap az ágazati szervezet. A Baromfi Terméktanács ugyanakkor úgy véli, hogy az ágazatban a teljes termékpályákra kiterjedő áfacsökkentéssel lehet csak élni. „A baromfihúsokat és étkezési tojást termelő ágazatokban nincsenek olyan - például a félsertésekhez hasonló - köztes termékek, amelyeknél az ÁFA-csökkentést kisebb lépésekben el lehetne kezdeni. Emellett e termékpályák integráltsága sem teszi könnyűvé a részleges adómérséklési megoldásokat” - teszi hozzá a BTT. A kormányzat által nemrégiben bejelentett lépéssel kapcsolatban is felmerült a kritika, hogy mivel nem terjed ki a teljes termékpályára, ezért nagyban megdrágítja a termelők számára az áfafinanszírozást. Kedvezményes húsáfát tartott célravezetőnek az ágazati szakszervezeti tömörülése, a Húsipari Dolgozók Szakszervezete (HDSZ) is a közelmúltban. Az érdekvédelmi szervezet szerint kiemelt segítséget jelenthetne az ágazat helyzetében az, ha a korábban szóba került kedvezményes húsáfát bevezetnék. Néhány napja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is arra kérte az Ország- gyűlést: a jövő évi adótörvényekről szóló döntéskor vegye figyelembe a húsok áfájának érdemi csökkentését. ■ B. L. Még alakítják a kompenzációt AZ ÖNKORMÁNYZATOK segítséget kapnak majd a hulladéklerakási járulékból befolyt bevétel terhére a hulladékgazdálkodásban - írta lapunknak a VM. A hulladéklerakási járulék ez irányú felhasználásának jogszabályi háttere jelenleg kialakítás alatt van. Korábban László Tibor, a VM főosztályvezető-helyettese a Világgazdaság konferenciáján azt közölte: várhatóan már novemberben módosítani fogják a hulladéklerakási díjról szóló rendeletet, mintegy 3 milliárdos kompenzációja lehet az önkormányzatoknak, hogy ne legyen gondjuk a szemételszállításával Szociális demonstráció 2.0: nem engednek bérkövetelés Folytatódik a sztrájktámogatottság felmérése Elegük van az ígérgetésekből Az október 7-i után tegnap már a második demonstrációt tartották a szociális ágazatban dolgozók, akik ezzel is nyomatékosítani kívánták: nem fogadják el a szaktárcának a dolgozók béremelésére vonatkozó homályos ígéreteit. Sőt, követeléseik komolyságát azzal is alátámasztják, hogy folytatják a sztrájktámogatottság felmérését, ha már nem látnak rá más lehetőséget, munkabeszüntetéssel próbáljanak meg érvényt szerezni követeléseiknek - mondta lapunknak a Szociális Területen Dolgozók Szakszervezetének (SZTDSZ) elnöke. Kónya Gusz- távné emlékeztetett: a bölKedden is utcára vonultak a fővárosban a tiltakozók csődékben, szociális, idős és fogyatékos otthonokban, házi segítségnyújtásban dolgozó mintegy 145 ezer ember 2008 óta nem részesült béremelésben, havi nettó keresetük 2012-ben mindössze 72 554 forint volt, a legalacsonyabb a közszférában. Petíciójukban, amelyet az emberi erőforrás miniszterének és a nemzetgazdsági miniszternek címezek, az ágazatban dolgozók méltányos - legalább a nemzetgazdasági átlagkereset szintjét elérő - bér- és juttatási rendszer kidolgozását, délutáni és éjszakai műszakpótlék bevezetését, valamint az Erzsébet-program kiterjesztését követelik. Fenntartótól független egységes normatív finanszírozás biztosítását és az intézményi térítési díjaknak a valós költségekhez igazítását szorgalmazzák. Ahogy azt is, hogy az adó 1 százaléka a szociális szolgáltatók javára is felajánlható legyen. A szociális dolgozókat egyelőre láthatóan nem veszi komolyan a kormány: bérköveteléseik, nyílt leveleik, demonstrációik ellenére hétfőn, a szociális munka ünnepén azt a választ kapták Soltész Miklós államtitkártól, hogy a béremelésen „dolgoznak, de nem kampányszerűen”. ■ H. É. t
