Tolnai Népújság, 2013. november (24. évfolyam, 255-279. szám)
2013-11-13 / 264. szám
2013. NOVEMBER 13., SZERDA 2 MEGYEI TÜKÖR Szegényes számok régen, még a világháború előtti időkben járta a mondás, miszerint a szegénység nem szégyen, és a tisztességes, becsületes, de mindenek felett önérzetes szegény embereknek olyan irodalmi óriások állítottak emléket mint Mikszáth, Móra és Móricz. A második világháború utáni korszakban a szegénység lassan elméleti kategóriává vált, mert - nézőpont kérdése - nagyjából mindenki ugyanolyan szegény, vagy ugyanolyan gazdag volt. A rendszerváltás óta a helyzet folyamatosan változik, most éppen ott tartunk, hogy körülbelül a lakosság egyharmadát fenyegeti az elszegényedés veszélye, ami egyesek szerint túlzó megállapítás. Hogy mi a szegénység, azt nem könnyű egzakt módon megfogalmazni. Hiszen más kritériumai varrnak a szegénységnek Svájcban, mint Indiában, vagy Szvázi- földön. Emlékszem, a nyolcvanas években olvastam egy svéd író könyvét, aki úgy jellemezte az egyik szereplője „mélységes szegénységét”, hogy az illetőnek még csak telefonja sem volt. A jelenkori meghatározást alapul véve, egy család akkor •. j szenved szükséget, ha nincs tartaléka, nem tudja kifizetni/n a számláit, nem futja nyaralásra, nem tud megfelelően fűteni, vagy táplálkozni, nincs kocsija, számítógépe és színes tévéje. Ha így vesszük, akkor már nem is olyan túlzás az az egyharmad. Ám igazából nem is azzal a harminc százalékkal kellene foglalkozni, hanem azzal, hogyan lehetne pozitív irányban megváltoztatni azokat a statisztikai adatokat, amelyek szerint ma Magyarországon majdnem minden ötödik gyereknek nem jut megfelelő mennyiségű zöldség és gyümölcs, majdnem ugyanennyien vannak, akik más táplálékból is hiányt szenvednek, és még többen azok, akinek már az öltözködés is gondot jelent. Másfél iriMóan szegénységen statisztika A legtöbb családnak váratlan kiadásra nincs fedezete Hazánkban a teljes lakosság közel 14 százaléka szegény, Tolna megyében több ezren élnek komfort nélküli lakásban a statisztikai hivatal adatai alapján. A szegénység fogalmát azonban nem könnyű meghatározni, mert nem ugyanazt jelenti a városokban, a falvakban, az időseknél vagy a fiataloknál. Mauthner Ilona A szekszárdi Máté Ildikó családjában a férj az egyetlen, akinek munkája van, ő gyes után nem tudott visszamenni dolgozni, mert megszűnt a munkahelye, így hárman élnek egy fizetésből. Bár a pénzt nagyon be kell osztaniuk, és mindenen spórolnak, - nem járnak se moziba, se színházba, a kocsijukat is csak ritkán használják, - nem érzik szegénynek magukat. A 35 éves feleség szerint a megélhetésükön sokat lendít, hogy a vidéken élő nagyszülőktől sok támogatást kapnak, zöldséget, tojást, húst, lekvárokat, befőtteket. A statisztikusok egyetértettek azzal, hogy Európában leginkább a betegség, a diploma hiánya és az egyszülős („csonka”) család „hajlamosít” a szegénységre. Hazánkban ugyanakkor nemcsak a statisztikusok, de a hétköznapi emberek számára is a jövedelem nagyságát tekintik a jólét alapjául. A statisztika sze- rint jidei adat) a „jövedelmi szegénységi 'arány” a teljes lakosság körében 13,9 százalék volt, ami 1 millió 368 ezer embert jelent. A háztartásokat vizsgálva a szegények között többségben vannak a több gyermekes családok, az egyedül élő aktív korúak és az egyedül élő nyugdíjasok. Az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat hazánkat érintő adatai szerint tavaly a társadalomnak már majdnem 32 százaléka- mintegy hárommillió ember- volt az elszegényedés szempontjából vagy a társadalmi kirekesztettség szempontjából veszélyeztetett. Ezen belül más- félmillió ember él a szegénység küszöbén. A magyar gyerekek 17 százaléka - tehát majdnem minden ötödik gyerek - a család szegénysége miatt nem jut megfelelő mennyiségben zöldséghez i-vncm V-t A megyében több ezer komfort nélküli, és több száz szükséglakás van ammw ■ Ön szerint hol kezdődik a szegénység? Szavazzon hírportálunkon ma 16 óráig: TE0L.hu w A szavazás eredményét holnapi számunkban közöljük. P és gyümölcshöz. (Ebben az EU-n belül csak Románia és Bulgária teljesített rosszabbul.) Tizenhárom százalék nem jut elég fehérjéhez, 22 százalék pedig a ruhák terén (is) hiányt szenved. Egy lavór a fürdőszoba Egy Tolna megyei kis faluban él az az 54 éves férfi, akinek közel 8 éve nincs bejelentett, állandó munkája. József alkalmi munkákat vállal, télen fát vág, erdőben dolgozik, ősszel szüretel. Felnőtt, 19 éves fia is a „nyakán” él, nem tud elhelyezkedni. Egy felújításra szoruló családi házban tengődnek. Komfortnak a nagy lavór számít, melyben mosakodnak. Ételre, italra, úgy, ahogy jut, másra nem költenek. A KSH tavalyi adatai szerint, a legtöbb háztartásnak (74,3 százalék) a váratlan kiadásokra nem volt fedezete, évente egy hét üdülés a családok kétharmadának nem fért bele, 32 százaléknak pedig kétnaponta nem futotta húsra. Közel 15 százalékos azok aránya, akik nem tudták megfelelően fűteni a lakásukat. A szegényekközött is van, aki legalább komfortos lakásban él; legtöbben a megyei jogú városi sokban, a községekben viszont háromszor nagyobb azok száma, akik jövedelmi szempontból szegénynek tekinthetők és komfort nélküli lakásban élnek. A mai középiskolások így látják: szegények azok, akiknek... egyik megyei középiskolában az osztályfőnök a szegénységről kérdezte a diákokat, íme néhány megfogalmazás a gyerekek szerint: A szegénység ott kezdődik, amikor egy családban nem tudnak jóllakni, amikor nincs pénz arra, hogy kifizessék a közös költséget, fűtést. L Sonja: Az is szegénység, ha nincs pénz normális bútorra, cipőre, ruhára, főleg, ha a gyerekre nem tudnak rendes ruhát adni. N. Balázs: A jóllakás sem mindegy, mert ha nem jut legalább hétvégén jobb ételekre, mondjuk csirkére, kólára, a gyereknek üdítőre, a szülőknek sörre, az már szegénység. K. Tamás: Az is szegénységet jelent, ha nem tudnak könyvet venni, legalább egy évben egyszer színházba menni, meg együtt elmenni nyaralni. Ha külföldre nem is, de legalább a Balatonra vagy valamilyen faluba, üdülőhelyre legalább egy hétre. M. Mari: Szerintem ezek már inkább luxusdolgok, csak az a szegénység, ha nincs pénz normális kajára, és mára tur- kálós cuccot sem bírja kifizetni a család. Főleg, ha a fizetés előtt egy héttel kölcsön kell kérni. S. Erzsi: A munkanélküliség a szegénység, ha egy családban mind a két szülő munkanélküli, sőt az egyik már csak segélyt kap a városházáról, ez a szegénység. I 32 3. E -íiili I Átadták a kétszázadik segélyhívót pörböly Egy 82 éves néni kapta a 200. rendőrségi segélyhívó telefont Tolna megyében. Az életmentő készüléket Hurtony Istvánnénak a Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság bűnmegelőzési alosztályának munkatársa, Király Balázs adta át hétfőn. A készülékeket a főkapitányság és a megyei kormányhivatal közös pályázati mintaprogramjának keretében szerezték be és a nagyobb forgalmú Tolna megyei hivatalok, illetve elesett, idős magánszemélyek kapták meg. A speciális telefonokat ellátták vészjelzővel, a készülék a helyszínen is riaszt és közvetlenül hívható rajta a rendőrség ügyelete. ■ 1.1. A vetélkedő országos döntőbejutott sióagárd Még egy Tolna megyei döntőse van az Idősek határokon átívelő országos kulturális és művészeti vetélkedőjének. A sióagárdi Szűcsné Pál Ilona képző- és iparművészet kategóriában jutott a legjobban közé. ■ T. N. A pesti est fényeit hozta el a könyvtár szekszárd Preisz Tivadar fotóiból nyílt kiállítás hétfőn az Illyés Gyula Megyei Könyvtárban. A Pesti est című tárlat a fővárost és annak fényeit mutatja be egyedi látószögből készült, fekete-fehér és színes képeken. A budapesti alkotó munkáit Várai Mihály fotóriporter, képszerkesztő méltatta, a megnyitón Wehovszky Patrik játszott szintetizátoron. A kiállítás december 6-ig látható. ■ H. E. Preisz Tivadar A magyar szaktudást vinné Finnországba Magyarország Kiemelkedő az atomenergia társadalmi támogatottsága Két szekszárdi borász is esélyes a címre PAKS Az atomenergia területén több évtizedre visszanyúló, jó kapcsolat van Finnország és Magyarország, azon belül Lovüsa és Paks között. Ezt szeretnék más területekre is kiterjeszteni, ezért leheltek új életet a paksi Finn- landia Körbe. Az újjászületett egyesület meghívására érkezett Paksra Finnország Budapestre akkreditált nagykövete. Pasi Tu- ominen első útja az atomerőműbe vezetett, ahol - mint elmondta - nagyon pozitív benyomásokra tett szert. Első ízben járt atomerőműben, de a témában otthon van, hiszen egyebek között arról is szót ejtett, hogy ismert előtte Magyarország kiemelkedő eredménye az atomenergia tárDohóczki Csaba kalauzolja a finn nagykövetet, Pasi Tuominent sadalmi támogatottsága terén. Azt mondta, szerinte érdemes a finn szakértelmet megismertetni Magyarországon és a magyar szaktudást Finnországban. Beszélt róla, hogy Finnország szeretné növelni az atomenergia részarányát az energiatermelésben, a már működők mellett egy reaktor épül, és egy továbbira adott engedélyt a kormány. Nagy Sándor, a Finnlandia Kör vezetőségének tagja, az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. vezér- igazgatója azt mondta, a lovüsai Finn Magyar Baráti Kör és a paksi Finnlandia Finn Magyar Baráti Kör közötti kapcsolat erősítését tűzték célul. Ennek egy állomása a nagyköveti látogatás. ■ V. T. December 6-án derül ki, hogy az Év Bortermelője-díj öt várományosa közül ki lesz az, aki győztesen kerül ki a megmérettetésből. A jelöltek közül ketten, Dúzsi Tamás és Heimann Zoltán szekszárdi borászok, Gálné Dignisz Éva (Kunsági borvidékről), Borbély Tamás, (Badacsonyi borvidékről), Bolyki János (Egri borvidékről). Dúzsi Tamás már negyedik alkalommal került a döntőbe, míg Heimann Zoltánt idén harmadik alkalommal jelölték. A legrégebbi és legrangosabb magyarországi borszakmai elismerést 1991 óta adják át, a Magyar Bor Akadémia 1996-ban vette át a díj odaítélését. A jelöltekre a tavalyi évhez hasonlóan borászok, szakírók, étteremvezetők, sommelier-k, chefek, borkedvelők küldhették el javaslataikat. Az öt bortermelő hagyományosan a „Borest a Bor Akadémián” elnevezésű rendezvényen mutatkozik be boraival a Magyar Mezőgazda- sági Múzeumban, ahol november 22-én szabad borkóstolás, ízes, magyaros hideg falatkák, sajtok várják az érdeklődőket. A megmérettetés második fordulójában a Magyar Bor Akadémia tagjai döntik el szavazással, hogy az öt jelölt közül ki legyen 2013-ban az Év Bortermelője. Az eredményhirdetés december 6-án lesz. ■ Mauthner I.
