Tolnai Népújság, 2013. október (24. évfolyam, 229-254. szám)

2013-10-07 / 234. szám

2013. OKTÓBER 7.. HÉTFŐ ELETMOD - TUDOMÁNY 13 Világszerte féimilliárd ember küzd az elhízással élelmezés A világon minden nyolcadik felnőtt túlsúlyos. A tűltápláltság már nem csak a fejlett országok problémá­ja. Amíg a ráták emelkedése egyes OECD-tagállamokban, mint Anglia, Olaszország vagy Dél-Korea, lelassult vagy akár meg is állt, a túlsúlyos emberek száma sok fejlődő országban rohamosan emel­kedik. Kínában 2005-11 között öt­szörösére, 100 millióra emel­kedett az elhízottak száma. Dél-Afrikában a nők 60, a férfi­ak 31 százaléka, az iskolakorú gyerekeknek pedig a negyede túlsúlyos vagy elhízott. A fő ok az olcsó, szinte teljes mérték­ben feldolgozott, tápanyagok­ban szegény élelmiszer. Ezen országoknak ráadásul egyszerre két problémával kell megküzdeni, mivel az el­hízás és az éhínség egymás mellett van jelen. Ilyen pél­dául Dél-Afrika, ahol a gyere­kek 20 százaléka a mai napig alultáplált, így dupla teher nehezedik a gazdaságra és az egészségügyi költségvetésre. A szív- és érrendszeri, vala­mint és a cukorbetegségek is terjedőben vannak. Indiában az elsősorban a táplálkozás­hoz köthető 2-es típusú dia- béteszesek száma 2010-11 Minden nyolcadik felnőtt ember elhízott között 50,8 millióról 62,4 millióra emelkedett. Az ENSZ becslései szerint 2030-ban a nem fertőzés útján terjedő betegségek ötször annyi ha­lálesetért lesznek felelelősek, mint a maláriához, AIDS-hez vagy tuberkulózishoz hasonló fertőzések. ■ A gyógyszerek jelentős részét már Ázsiában gyártják. A képen a kínai hatóságok éppen többtonnányi hamisítványt semmisítenek meg Vigyázat, hamisítvány! bűnözés Mi lehet gyalázatosabb a gyógyszerek hamisításánál? A világot utángyártott, si­lány minőségű orvosságok árasztják el. A szervezett bűnözés már rég hatalmába kerítette ezt a jövedelmező üzletet, miközben életeket fenyegetnek Igazi járvány: 2006 őszén Pana­mában 115 ember - köztük Sok gyerek - vesztette életét, miu­tán köptetőt vett be. A folyadék dietilén-glikolt tartalmazott, amely édeskés ízű, normális esetben fagyállóként szolgá­ló anyag. 2007-ben Nagy-Bri- tanniában három hamisított gyógyszerből 72 000 doboz ke­rült kereskedelmi forgalomba prosztatarák, szívinfarktus és pszichózis kezelésére szolgáló készítmények helyett. Ezek a dobozon feltüntetett érték csu­pán 50-80 százalékának meg­felelő mennyiségben tartal­maztak hatóanyagot. Tizenegy afrikai országból származó ma­lária elleni gyógyszereken szú­rópróbaszerűen elvégzett vizs­gálatok során kutatók 2011-ben kimutatták, hogy az életmentő vegyületek helyett csak fájda­lomcsillapító paracetamolt és a Viagra hatóanyagaként ismert •sildenafilt tartalmazták. Mi aljasabb annál, hogy ha­tástalan vagy akár mérgező másolatokat készítsen valaki éppen azokból a szerekből, amelyektől gyógyulást remél­nek az emberek? Egy gyenge minőségű Gucci táska vagy Rolex óra az eredeti gyártó üz­letét rontja, egy krétaporból álló antibiotikum, egy kétes erede­tű összetevőkből kotyvasztott rákgyógyszer viszont brutális merénylet azok élete ellen, akik amúgy is szenvednek. A gyógyszergyártás globa­lizálódása pedig csak elősegí­tette e fertő terjedését; ma már egyetlen ország sem jelentheti ki, hogy mentes lenne a hamis gyógyszerektől. A hamisítás teljes kiterjedése nem ismert ugyan, egyes tanulmányok azonban ijesztő eredmények­re jutottak. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becs­lése szerint Afrika déli felén, Latin-Amerikában és Délke- let-Ázsiában a gyógyszerek 30 százaléka nem eredeti - ennek oka tudatos bűnözői szándék -, vagy a gyártási szabványok hanyagságra visszavezethető figyelmen kívül hagyása mi­att igen gyenge minőségű. A kifinomult felügyeleti rendsze­reket működtető iparosodott országokban kevesebb mint egy százalék nem felel meg a csomagoláson feltüntetett ada­toknak - persze csak a gyógy­szertárakban értékesített sze­rek esetében. Az internetes bol­tokból származó készítmények esetében Európában is sokkal rosszabb a helyzet. A szervezett bűnözés rég ha- J talmába kerítette az üzletágat. A hamisítók Kínából vagy Indi­ából szerzik be a gyanús készít- ! ményeket, az Arab Emírségek és Panama szabad kereskedel­mi övezetein át juttatva el azo­kat a célországokba. A szárma­zási hely elfedéséhez számtalan közvetítőt iktatnak be: „Ezek a bandák igen csekély lebuká­si kockázatot vállalnak, és az esetleges büntetések is enyhék, miközben a haszon hatalmas" - mondja Aline Piánkon. Ő az In- terpolnál felel a gyógyszerbűnö­zési ügyekért, és az IMPACT, az International Medical Products Anti-Counterfeiting Taskforce- nál is közreműködik. Részlet: A Geo magazin 2013/04. számából A globalizáció ára a gyógyszergyártásban GAZDASÁGI SZEMPONTBÓL a gyógyszer is éppolyan árucikk, mint a borotva vagy a mobilte­lefon. És ahogy ezeken a termé­keken, úgy a gyógyszereken is végigsöpört a globalizációs hul­lám, amely láthatatlanul boly­gatta fel a gyógyszeripart: a gyártók a hatóanyagok 80 szá­zalékát még az 1980-as évek vége felé is a hazájukban állí­tották elő. az egész bolygót ellátó men­nyiségeket produkáló üstök időközben azonban Ázsiába kerültek, a hatóanyagok 80 százalékát elsősorban Indiából és Kínából szerzik be. A lényeg, hogy olcsó legyen. A globalizációval együtt meg­emelkedett a hamis gyógysze­rek kockázata, a gyártási fo­lyamat teljes ellenőrzése ugyanis szinte lehetetlen. Ki találta fel a pastát? Az olaszok vagy a kínaiak? tévhitek Nos, egyik feltétele­zés sem igaz. Ha a tévhitek ehetők lennének, a spagetti­mítosz kapcsán kétszersültről beszélhetnénk: duplán kisü­tött hamisságról. Az első feltételezés, misze­rint a tészta olasz találmány, ma már nem Igazán helytálló. A jól értesült és tanult polgárok ugyanis időközben úgy tanul­ták, hogy a spagetti és társai kínai be-hozatalból származ­nak - nem kisebb ember, mint maga Marco Polo importálta. „Ez azonban - írja Delizia című könyvében John Dickie ételtör­ténész - az olasz ételek történe­tének legelter-jedtebb mítosza.” De miért is ne lehetne igaz? Tény, hogy a kínaiak évezredek óta készítettek tésztákat. Hi­szen a mai Kína területén még kőkorszaki cserépedényeken is találtak tésztamaradékokat. Ez mind igaz - írja Dickie -, viszont a kínaiak soha nem bú­Nemzetek tésztái: ne keverjük zát, hanem mindig csak kölest használtak. Marco Polo sem ír semmit ezekről a tésztákról; az idejét főleg Mongóliában töltő kalandor csak egyfajta kenyér­ről számol be, amelyet a kora­beli Olaszországban is ismer­tek lagana néven. Az igazi durumbúzából ké­szült pasta receptjét Dickie szerint az arabok vitték Olasz­országba a 9. században, Szicí­lia elfoglalásakor. Vagyis négy évszázaddal Marco Polo kínai útja előtt. Azt mindenestre nem lehet biztosan megállapítani, hogy az arabok a pasta receptjének feltála-lói, vagy csak az olaszo­kat megelőző elterjesztői vol­tak-e. ‘ ■ Kicsik, kapzsit és ravaszak! pszichológia Őszintén nagylelkűek a gyerekek? Amikor a szülők igyekez­nek társas viselkedéssé for­málni a gyerekek „Enyém!”, „Enyém!” küzdelmét, gyak­ran vigasztalják magukat az­zal, hogy a gyerekek csupán őszintébben élik meg az ér­zelmeiket. De valóban igaz ez? Az egyesült államokbeli Yale Egyetem kutatócsapata egy sor gyereket vizsgált meg, hogy kiderítse, miként is ala­kul ki a nagyvonalúság. A ku­tatás arról a kérdésről is szólt, hogy a kis emberekben van-e valódi igény a jó cselekedetek­re - vagy a nagyvonalú visel­kedés mindössze egoisztikus stratégiákat rejtő díszlet? Kristin Leimgruber és csa­pata ehhez rafinált kísérletet eszelt ki. Ötéves lányokat és ugyanolyan korú fiúkat kértek meg, hogy csinos kis matricákat ajándékozzanak ■ Ha tudják, hogy figyelik őket, a gyerekek hajla­mosabbak nagylelkűen cselekedni a párjuknak - azt, hogy csak egyet vagy többet is adnak, rájuk bízták. Az ajándéko­zás két különböző asztalnál zajlott: az egyiknél a fogadó fél láthatta, hány matricája van az ajándékozónak, míg a másiknál ez titok maradt- utóbbinál a matricákat egy tábla mögé rejtették. Az eredmény: amikor a szemben ülő fél nem láthatta a „vagyont”, a gyerekek rend­kívül fukarok voltak, nyílt lapokkal azonban a szociáli­sabb megosztás mellett dön­töttek. A kutatók ebben annak a bizonyítékát látják, hogy a gyerekek már nagyon korán megtanulnak társadalmi stratégiák mentén csele­kedni, de a szívük mélyén egoisták. Egyébként éppen úgy, mint a felnőttek, hiszen az idősebbek is főleg akkor nagyvonalúak, ha figyelik a ténykedéseiket. ■ Kedves Olvasónk! Amennyiben további, hasonlóan érdekes írásokra is kíváncsi, rendelje meg a GEO magazin egy darab, ingyenes példányát! Regisztráljon a www.aslapok.hu/geoproba weboldalon ________2013. október 9-ig va gy hívja a (06*40) 510‘510-es telefonszámot 2013. október 9-ig, 8-17 óra között! A jelentkezés után a lapot egy héten belül eljuttatjuk önhöz. Az ajánlat a készlet erejéig érvényes. Az akció 2013. október 9-ig, csak belföldi kézbesítés esetén érvényes. Próbaolvasásra csak azok jelentkezhetnek, akiknek a jelentkezést megelőző 3 hónapon belül a megadott előfizetői személyes adatokkal és/vagy előfizetési címen nem volt érvényes előfizetése, illetve próbaolvasása. Az akció keretében 2013/4. lapszámot postázzuk. Az előfizetésre és adatkezelésre vonatkozó információkat az Előfizetői Üzletszabályzatban találja a www.axelspringer.hu/elofizetesek oldalon. Akciókód: 2426 é y

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom