Tolnai Népújság, 2013. október (24. évfolyam, 229-254. szám)
2013-10-07 / 234. szám
2 KORKÉP 2013. OKTÓBER 7., HÉTFŐ JEGYZET Járni jár, csak nem jut ismét a szokásos dilemma: elmélet és gyakorlat. Ez a két fogalom olyan ritkán van összhangban, hogy már azon lepődnénk meg, ha egyszer lenne bármiféle közük egymáshoz. TERMÉSZETESEN MOST sincs. Kiderült, kérhetjük ugyan készpénzben a fizetésünket (hogy ne tudjanak lehúzni minket a bankok a tranzakciós illetékkel), de az emiatt vívott harcban valószínűleg el fogunk bukni. Mert vagy kiröhögnek, vagy közük, hogy nem muszáj ott dolgoznunk, ahol. Ha esetleg magunk mellé állítjuk az összes munkavállalót, talán megkaphatjuk, amit akarunk - meg még azt is, amit nem. A készpénzes fizetés miatti pluszköltségeket ugyanis biztosan rajtunk spórolnák meg a munkaadók, így az elbocsátás ismét napirendre kerülne. szóval jogunk van kápét kérni utalás helyett, a törvény is lehetőséget ad rá, de a gyakorlatban az elmélet jóformán semmit sem ér. mint általában. Mert ugye az alapvető emberi jogok szeriig létezik az élethez, a, szabadsághoz való jog, a vélemény és kiféjezés sjábad- sága, a törvény előtti egyenlőség, a kulturális életben való szabad részvétel joga vagy az élelemhez, neveléshez és a munkához való jog. ÉS hány embertől vették már el az életét erőszakkal, hibás döntésekkel, háborúkkal? Mennyi ember él(t) bezárva, rabszolgaként? Működött-e mindig igazán cenzúra nélküli sajtó? Hány embernek nincs munkája, nincs mit ennie, él megalázó körülmények között? Valóban egyenlő-e a törvény előtt minden ember nemre, korra, társadalmi helyzetre való tekintet nélkül? a jog, úgy tűnik, nem „kötelesség”, inkább csak lehetőség. Mi pedig nem tudunk élni vele. Utalás helyett készpénz? fizetés Kérhetjük kézbe is, de nem biztos, hogy meg is kapjuk A kárpátaljai magyarság helyzetéről tanácskoztak dél-dunántúl A jelentősen megnőtt banki terhek miatt sokan váltanának - de nem bankot, hanem fizetési módot. Újra készpénzben kérnék a fizetésüket. A törvény engedné, a munkáltatók kevésbé. Katus Eszter Köztudott, hogy háromról hat ezrelékre emelkedett a pénzügyi tranzakciós illeték a készpénzfelvételnél, az átutalásoknál pedig kettőről három ezrelékre. Ezzel pedig közvetve a fizetések csökkentek, hiszen a béreket is szinte mindenhol bankszámlára utalják. Nem véletlen, hogy sok munkavállalóban felmerült: mi lenne, ha újra kézbe kapná a fizetését, ami így nem menne át a bankokon, elkerülve az átutalással, készpénzfelvétellel járó költségeket. A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége (FEOR) most ezt szeretné elérni, vagyis azt, hogy választani lehessen a munkabér készpénzben történő kifizetése vagy bankszámlára utalása között. A FEOR a napokban kiadott közleményében rámutatott, hogy ma akár ezer forintnál is többe kerülhet a fogyasztónak, amikor pénzt vesz ki egy bankautomatából, és egyre gyakoribbak az olyan fogyasztói kifogások, amelyek a magas összegű tranzakcíös'díjakat sérelmezik- A választhatóságot természetesen jogszabálynak kellene garantálnia. Nos, valójában már van jogszabály, amely tartalmaz hasonlót. A Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatása szerint lényegében a felek megállapodásától függ, hogy a munkabért készpénzben adják vagy bankszámlára utalják. Elméletben váltani is lehet, ám a gyakorlatban kevésbé - ezt már egy általunk megkérdezett jogász véli. A munkahelyek többségénél ugyanis kollektív szerződés van a munkaadók és a munka- vállalók között, amely ma már többnyire az átutalásos fizetést rögzíti. Ha pedig így van, egyénileg szinte lehetetlen ebből kilépni, és készpénzes fizetésre váltani. A cégek nem bírnák Akad nyertes per Kétszer ingyen lesz? az általunk megkérdezett cégvezetők szerint esély sincs rá, hogy visszalépjenek a készpénzes kifizetések irányába. Ennek főként az az oka, hogy vállalkozásoknak ez rengeteg pluszkiadást jelentene. Újra ki kellene alakítani a pénztárakat, emellett személyzetet és megfelelő mennyiségű készpénzt biztosítani. Mivel a tranzakciós adó rájuk is vonatkozik, a bérek felvétele évente több (tízjmilliós többletköltséggel járna. Ennyit egy munkaadó sem tudna áldozni erre, ha muszáj lenne, nagy valószínűséggel vagy a cafeteria és egyéb juttatások terhére tenné, vagy leépítene. Szerintük az egyszeri ingyenes pénzfelvétel a megoldás. még júliusban született egy ítélet, amely szerint költség- térítést kellett volna kapnia Nagy Erzsébetnek (a Pedagógusok Demokratikus Szak- szervezete pécsi ügyvivőjének) azért, mert fizetését bankszámlára kapta. A pert indító pedagógus számára így 3 évre visszamenőleg ki kell fizetni a számlavezetéssel, bankkártyafenntartással összefüggő ösz- szes költséget, valamint a fizetés egyszeri, egy összegben való felvételének a díját. A Kúria szerint azért járnak a fenti költségek, mert a közalkalmazottakra vonatkozó törvény kimondja, a bérhez jutás nem jelenthet többletterhet a munkavállalónak. várhatóan a héten nyújtják be a kormánypártok - egyéni képviselői indítvány formájában - azt a törvénymódosító javaslatot, amely a tervek szerint január elsejétől havi két alkalommal ingyenes készpénzfelvételt tesz lehetővé 150 ezer forintig. A javaslat minden számlacsomagra kiterjedne, így a bankok nem korlátozhatnák az ingyenes pénzfelvétel lehetősé- I gét egyes, általuk meghatározott csomagokra. A kormánypárt ígérete szerint amennyiben a bankok más tranzakciók díjaiban próbálnák visszaszerezni a pénzt, a felügyeleti te- « vékenységet ellátó jegybank „erélyes fellépésére” számíthatnak. ► 8. OLDAL BONYHÁD-BEREGSZÁSZ Elsősorban a kárpátaljai magyarság helyzetét tekintette át beregszászi találkozóján az Ország- gyűlés nemzeti összetartozás bizottságának küldöttsége és az ukrán parlament emberi jogi, kisebbségi és nemzetiségközi kapcsolatokkal foglalkozó bizottsága - olvasható a fidesz.hu oldalon. AII. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán folytatott megbeszélésen Potápi Árpád János, az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának elnöke elismerően szólt az Ukrajnában elfogadott kisebbségbarát nyelvtörvényről, de sajnálattal állapította meg, hogy annak rendelkezéseit nem megfelelő mértékben alkalmazzák a kárpátaljai magyarok esetében. Kérte partnereit, hogy a nyelvtörvény érvényesítése mellett tegyenek meg mindent a kárpátaljai magyar anyanyelvű oktatásban kulcsfontosságú beregszászi magyar főiskola zavartalan működésének biztosítása és a hamarosan esedékes akkreditálása érdekében. ■ Abban állapodtak meg a felek, hogy folytatják a párbeszédet a magyarság helyzetéről Valerij Packan, az ukrán parlament emberi jogi, kisebbségi és nemzetiségközi kapcsolatokkal foglalkozó bizottságának kárpátaljai illetőségű elnöke eüsmerését fejezte ki Magyar- országnak a határon túli magyarok támogatása érdekében kifejtett tevékenységéért. Andrij Sevcsenko, az ukrán parlamenti bizottság első elnökhelyettese a találkozón szóvá tette a magyar kettős állampolgárságot, megemlítve, hogy Kárpátalján több ezer ukrán állampolgárnak van magyar állampolgársága is, jóüehet ez sérti az ukrán alkotmányt. Mint mondta, a két országnak rendeznie kell ezt a kérdést. Ugyanakkor megjegyezte, Kijev nem hozott retor- ziós intézkedéseket a magyar jogszabály kapcsán, mint tette azt Szlovákia. Válaszában Potápi Árpád János hangsúlyozta, az egyszerűsített honosításról szóló magyar törvény senki ellen nem irányul, pozitív tartalmat hordoz és többletlehetőséghez juttatja azokat, akik élnek vele. ■ V. B. Idén hideget és meleget is jócskán kapott a kukorica munka a földeken Most a felázott talaj nehezíti a betakarítást, az őszi vetéseknek viszont jót tesz a csapadék baranya-tolna A mezőgazdaságban alaposan „megkeverte a kártyákat” a már szeptember végére késő őszire forduló csapadékos és szokatlanul hideg időjárás. Ugyan az őszi kalászosok vetésének jót tesz a csapadék, hiszen a földek átnedvesedése segíti a talaj előkészítését, a már elvetett repce pedig remekül hasznosítja a csapadékot, a betakarítást azonban hátráltatják a romló körülmények. A még le nem aratott napraforgót például komolyan veszélyezteti az elmúlt napokban leesett tetemes mennyiségű eső. A még „lábon lévő” növényeknél főként szártőrothadás és tányérbetegségek jelentkezhetnek, ami nemcsak nehezíti a betakarítást, hanem alaposan ronthat a termés mennyiségén és minőségén is. Hasonló a helyzet a még le nem vágott kukoricával, ugyanis a cső vizesedése miatt pené- szedhetnek a magok. Nem véletlen tehát, hogy a gazdák minden alkalmat kihasználnak, hogy a földekre küldjék kombájnjaikat. Teszik ezt mindenekelőtt azért, mert így még valamit menteni tudnak az idei hozamból. A kukorica ugyanis meglehetősen viszontagságos évet tudhat maga mögött idén, ami jól megmutatkozik a nagy szórású termésátlagokban is. Baranya egyes területeiről például alig 2-3 ton- A kukoricának idén kalandos nyara és ősze volt nás hektáronkénti átlaghozamot jelentettek a gazdák, máshol - a több csapadékot kapó, illetőleg egyes öntözött területekről - viszont a 8 tonnát is megközelítette a hektáronkénti termésátlag. Tolnában hasonló szórást mutatnak a hozamok. Mindkét megyében a leghátrányosabban a szüret előtti szőlőket érinti a jelenlegi időjárás, ugyanis ez a szürkepenészes rothadás melegágya. A nagy mennyiségű csapadék a vékony bőrű, nagy szemű fajták bogyóit kirepesztheti, a cabernet és a kékfrankos viszont jól bírja a vízfelvételt. A késői szüretelésű fajták esetében még napsütésben bíznak a gazdák. ■ K. E. Szesznek is ment régen és ritkán fordult elő a régió mezőgazdaságában, ami idén megtörtént: a szélsőséges körülmények miatt egyes gazdálkodók már augusztus végén, szeptember elején belevágtak a kukoricába. Mindezt nem jókedvükben vagy azért tették, hogy elsők lehessenek a piacon, hanem azért, mert a kisült növényeket még ilyen módon lehetett valahogy hasznosítani. A nagy szárazság miatt különösen Tolna több területén alig növesztett csövet a kukorica, ezért utolsó mentsvárként ipari hasznosításra, szeszüzemeknek értékesítették a levágott növényt. I / I \ jelenleg az is pénzbe kerül, ha kivesszük a számlánkról a saját pénzünket
