Tolnai Népújság, 2013. október (24. évfolyam, 229-254. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2013-10-06 / 38. szám
4 A HÉT TEMAJA 2013. OKTÓBER 6., VASÁRNAP • • REZSICSOKKENTESTOL STADIONÉPÍTÉSIG számítások Óriási változásokat hoz a 2014-es évi költségvetés, de kérdéses, tartható-e Sokan jól járnak a jövő évi költségvetéssel, de félő, hogy választások után hozzá kell majd nyúlni a tervekhez. A fő cél ugyanis, hogy tartható legyen a jövő évi hiánycél. Éber Sándor-Haiman Éva- Hornyák József „Fél százalékos hiánytúllépés látszik a költségvetésben, vagyis nem 2,9, hanem 3,4 százalék körül alakulhat a deficit, ha nem jelentenek be kiigazításokat” - értékelte a 2014-es költségvetés tervezetét Samu János. A Concorde elemzője szerint a bevételi oldalon túltervezés látható, és a teljesülést kockáztatja, hogy 2 százalék alatt lehet jövőre az infláció a tervezett 2,4 helyett. Samu szerint a kiadási oldalon az intézményeknek adott pénzek alacsonyak. „Év közben 200 milliárd forintos kiigazításra lesz szükség, ha tartani szeretné a kormány a 3 százalék alatti GDP-arányos deficitcélt” - hangsúlyozta a szakértő. „Választási évben nem meglepő, hogy nem szeretnének nagy megszorításokat bejelenteni” - értékelte a költségvetést Németh Dávid. A K&H Bank vezető közgazdásza úgy látja, hogy a növekedés tekintetében a kormány az optimisták táborát erősíti, és infláció is a magasabb prognózisok között van, különösen a tervezett áfacsökkentés tükrében. Hozzátette, viszonylag közel van a várakozásokhoz a kormány prognózisa. Török Zoltán szerint a jövő évi költségvetés alapvetően két szakaszból áll, a választások előtti és a választások utáni időszakból. A Raiffeisen Bank vezető közgazdásza lapunknak azt mondta, hogy a jövő év első felében inkább olyan intézkedésekre lehet számítani, amelyek az egyenleg romlását eredményezik, ám a második félévben kiigazítások jöhetnek, hogy 3 százalék alatt maradjon a hiány. Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető közgazdásza is úgy véli, hogy az év második felében, a választások után érkezhetnek korrekciós lépések. „Úgy tűnik, hogy a büdzsé túlságosan feszített” - mondta a lapunknak a közgazdász. KÖLTSÉGVETÉS (milliárd forint) Bevételi főösszeg 15 325 ■ 15 958 Kiadási főösszeg 16 376 ■ 16883 Költségvetési hiány 1050* §É 924,75 Legutóbb szeptember 24-én módosították az idei büdzsét. FORRÁS: VG-GYÖJTÉS Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter hétfőn adta át a költségvetés több mint ezeroldalas tervezetét Kövér László házelnöknek Megvan a pénz a tanárok béremelésére Szerinte a GDP-t nominálisan túltervezik, ami megjelenthet a különböző adóbevételeknél. „Kisebb inflációt és növekedést várok, és a fogyasztás is alacsonyabb lehet” - fejtette ki. A frekvenciadíj növeli a bevételeket, és az alacsonyabb kamatkiadás is segít Kondrát szerint, ugyanakkor ezeket a pénzeket el is költik. „A tartalék jóval alacsonyabb a tavalyinál” - figyelmeztetett. Idén több mint 500 milliárdos az Országvédelmi Alap és a rendkívüli tartalék összege, jövőre viszont csak 220 milliárd forint körüli lesz. Németh Dávid kiemelte, ha picit is rosszabbul alakul a helyzet a várakozásoknál, akkor intézkedéseket kell hozni. „Kicsi a valószínűsége annak, hogy ne nyúljaa köznevelés feladatainak ellátására mintegy 485 milliárd forintot különítettek el. A jövő évi büdzsében 153 milliárd forintot tesz majd ki pedagógus életpályamo- dell és az ezzel járó béremelés bevezetésének 2014. évi költsége. Az oktatásfinanszírozásában jelentős változás az idei tanévtől, hogy októbertől átlagbéralapú finanszírozást vezettek be intézménytípusonként külön meghatározva figyelembe véve a tanuló- és a pedagógus létszámot. A hit és erkölcstan oktatására 3,1 milliárdot (tankönyveik támogatására 1,12 milliárdot) terveznek, valamint még 400 milliót kiegészítő támogatást is adnak. a felsőoktatási intézményekre 136,68 milliárdot terveznek, a bevételi oldalon 283,6 milliárdot remélnek. A kiválósági programra 10 milliárdot, míg a Felsőoktatási Struktúra Átalakítási Alapra 11 milliárdot szánnak. A nem állami felsőoktatási intézményeket 17,6 milliárddal támogatják. Az Oktatási Hivatal 2,4 milliárdot, az Oktatásfejlesztő és Kutatóintézet 882 milliót kaphat. nak bele a büdzsébe 2014-ben, hiszen ehhez mindennek nagyon kedvezően kell alakulnia.” Suppan Gergely viszont úgy véli, hogy reális a makrogazdasági pálya. A TakarékBank vezető közgazdásza szerint a 2 százalékos növekedéshez közel lehet a jövő évi GDP-bővülés, és ebben segíthet a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogramja. „Ugyan az infláció alacsonyabb lehet, mint a kormány várja - ami némi kockázatot jelent -, ám itt is csak kis eltérést mutatkozik.” Kifejezetten óvatos és konzervatív becslést láthatunk a legtöbb bevételi soron - vélekedett. Szerinte a kisebb tartalék indokolható, mert kevesebb a kockázat jövőre, mint idén. A 2014-es költségvetés fő számai Benyújtott törvény---- DEFICIT-----(a G DP százalékában) 2,9 INFLÁCIÓ (százalék) 2,4 GDP-NÖVEKEDÉS (százalék) 2,0 LAKOSSÁGI FOGYASZTÁS — (százalék) 1,9 FORRÁS: VG-GYÜJTÉS Megbirkóznak-e feladataikkal a kistelepülések? valamivel több forrást terveznek a jövő évi büdzsében az önkormányatokra, de nagy változás nincs a tavalyi évhez képest - mondta a tervezet első olvasatakor lapunknak a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke. Gémesi György szerint már az idén is többletterhei voltak a forrásokhoz képest a településeknek és ez a probléma jövő évi költség- vetés tervezetében sincs megoldva. Gödöllő polgármestere szerint mintegy 80-100 milliárd forint hiányzik az önkormányzati rendszerből (mások ezt az összeget 150 milliárdra is becslik). A TERVEZETBEN szerepel egy 10 milliárdos összeg azon településeknek, amelyek nem vettek részt az adósságkonszolidációban, de Gémesi szerint az nem derül ki, hogyan (esetleg pályázatokon) fogják ezt szétosztani. A MOSZ elnöke kevesellte (az óvodapedagógusok bérére tervezett összeg mellett) azt a 10 milliárdos kompenzációt, amit az önkormányzatok az e-út-díj bevétel kis- esése miatt kapnak, mivel ennek többszöröse esik ki a településeknek. A legnagyobb gond azonban Gémesi szerint a kistelepüléseken lehet, mivel a feladatfinanszírozás révén kötelező feladataikat sem fogják majd tudni ellátni. A tervezet szerint a helyi önkormányzatok a hitelforrások nélkül 2014-ben 2355,8 milliárdból gazdálkodhatnak, melyhez az állam 703,5 milliárdot (67 milliárddal többet mint idén) biztosít majd a büdzsében. Ezen belül működésre 124 milliárdot, köznevelési feladatokra 149 milliárdot, szociális, gyermekjóléti és étjeztetési feladatokra 264 milliárdot, kulturális feladatokra 29,7 milliárdot, kiegészítő támogatásként 87 milliárdot, vis maior keretre 7,7 milliárdot terveznek, s szerepel még egy 87,4 milliárdos központosított előirányzat. Egészségügy: látszólagos növekedés AZ EGÉSZSÉGÜGYI szolgáltatók működtetésére szánt keret ugyan 931,8 milliárd forintra nő jövőre, ez a módosított idei előirányzatnál 44,8 milliárd forinttal több. Viszont a 2012-ben és 2013- ban végrehajtott béremelés 53,4 milliárdot, a nyugdíj mellett tovább foglalkoztatott orvosok és nővérek jövedelem-kiegészítése pedig 12,8 milliárdot igényel jövőre. A 2014-es kórházi büdzsében egy újabb béremelés fedezete már nem látszik, pedig ez az orvosok és egészségügyi dolgozók itthon tartása érdekében életbevágóan fontos lenne - mondta a Magyar Kórházszövetség elnöke. Velkey György szerint kritikus helyzetet teremthet, hogy az eladósodás megakadályozása érdekében sem tartalmaz többletforrást a jövő évi kórházi kassza. A KÓRHÁZSZÖVETSÉG első embere ugyanakkor pozitívumként értékelte, hogy jövőre több jut az alapellátásra és a mentésre. A háziorvosi praxisok az idei 87 milliárd forinttal szemben jövőre 101 milliárd forintból gazdálkodhatnak jövőre, a Mentőszolgálatnak 5 milliárd forinttal több, 32,2 milliárd jut. Igaz, feladatai is jelentősen bővülnek, és egy új mentőhelikopter beszerzése is esedékes. A GYÓGYSZERTÁMOGATÁS kerete a 2013-as eredeti előirányzathoz (220,9 milliárd forint) hasonlóan alakul: 22,4 milliárd forintra tervezett. Ennek fedezetét azonban maguk a gyógyszercégek fizetik meg: a gyógyszer- gyártói és forgalmazói befizetésekből 49 milliárd forint bevételt irányoztak elő jövőre, szemben az idei 40 milliárddal. A gyógyászati segédeszközök finanszírozására jövőre annyi jut, ameny- nyit 2012-ben valójában elköltötték erre: 51,3 milliárd, szemben az idei - az eddigi költések alapján bizonyosan nem elegendő - 43,3 milliárddal. 2.4 százalékkal emelkedik a nyugdíj A NÉPESEDÉSPOLITIKAI program nyomán a 2014-es büdzsének többletkiadásokkal és bevételkiesésekkel egyaránt számolnia kell. A gyed extra - amellyel azok élhetnek, akik még a folyósítási idő alatt visszamennének dolgozni - bevezetése, valamint a gyeden, gyesen lévők diákhitel-tarto- zásának elengedése érdekében mélyen a zsebbe kell nyúlni. Az előbbi miatt gyedre az idei 95.3 milliárddal szemben jövőre 106.3 milliárdot kell költeni, a di- ákhitel-adósságok részleges elengedése pedig a számítások szerint 4 milliárd forintba fáj 2013-ban. A családi adókedvezmény kiterjesztése miatt ugyanakkor 53 milliárd forintos egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék-bevételcsökke- néssel is számol a tervezet 2014- től ugyanis azok a gyermekes szülők is élhetnek a kedvezménnyel, akik alacsony jövedelmük miatt az adókedvezményt eddig nem tudták teljes mértékben kihasználni. A 2013. évinél többet szánnak 2014-ben a közmunkaprogramokra is: 184 milliárd jut erre jövőre, míg idén eredetileg 153,8, majd 172,8 milliárd volt a megcélzott költés összege. Czomba Sándor foglalkoztatási államtitkár közelmúltbeli bejelentése szerint százezer embert 6 órás közfoglalkoztatásba, másik százezernek pedig napi 4 órás képzésben vonnának be április 30-ig, amíg a téli közmunkaprogramok tartanának A kormánya téli közmunka felpörgetésével a választások előtti hónapokban megpróbálja megakadályozni, hogy - miként az az őszi-téli időszakban lenni szokott - ismét növekedjen a munkanélküliség. A nyugdíjak, nyugdíjszerű ellátások, amelyekre jövőre összesen majdnem 3 ezer milliárd forintot, egészen pontosan 2947 milliárdot szán a költségvetés, a várható inflációval megegyező mértékben, 2.4 százalékkal emelkednek A rokkantsági és rehabilitációs ellátások fedezetét tovább csökkentik- az idei 349 milliárdról 345 milliárdra. A rokkantási és rehabilitációs kiadások csökkentése eddig egyetlen évben sem sikerült. Brutális összegek sportlétesítményekre A tavalyi tervezetben közvetlenül mintegy 35 milliárdot terveztek sportra, amit év közben jelentősen többször is megtoldottak A tavalyi rekordösszeget felülmúlja a jövő évi terv. Csak létesítményfejlesztésekre 82 milliárdot terveztek be jövőre. EGYÉB JELENTŐSEBB tételek még: a labdarúgó akadémiai rendszerek 1,7 milliárdot, a kézilabda akadémia 2 milliárdot, a versenysport 2 milliárdot, a sporteredmények, sportszakmai tevékenység elismerése 2,5 milliárdot, az utánpótlásnevelés 1,9 milliárdot, a sportágfejlesztési koncepciók, sportszövetségek adósságkon- szolodációja 10,9 milliárdot kaphat A beruházásokat felügyelő Nemzeti Sportközpontok 4,9 milliárdból gazdálkodhat. A magyar sport még mintegy 50 milliárd forintra számíthat a társasági adókedvezményből jövőre a tervezet szerint I I
