Tolnai Népújság, 2013. október (24. évfolyam, 229-254. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2013-10-27 / 41. szám
4 A HÉT TEMAJA 2013. OKTÓBER 27., VASÁRNAP halottak napja Egyre többen nem tudják megfizetni a végtisztesség költségeit, a szociális temetés törvényben szabályozott előírásait azonban kevesen tudják majd betartani. A temetés költségeinek fele az államhoz kerül adók formájában, vagy a temetők fenntartására fordítják. MÍG A HALÁL EL NEM VÁLASZT A temetés költségei (forint) Helyben 6 000-36 000/alkalom Távolsági szállítás esetén 170-240/km Hamvasztás Urna Koporsó Sírásás Temetői szállítás Temetői szolgáltatások Sírhely megváltás Urnahely megváltás Umás temetés Szórásos temetés Koporsós temetés Családi kripta, sírbolt, sírkápolna 75 000-120 000/25 é* 24 000-37 000/10 év 180000-330000 130000-180000 260000-700000 1,5-10,5 millió 5 FORRÁS: MAGYAR TEMETKEZÉS SZAKFOLYÓIRAT Kéthavi átlagbérből jön ki egy temetés : *■ - ;:r A temetkezési vállalkozók szerint a szociális gondokon nem segít és a végtisztesség szempontjából sem becsületes megoldás a szociális temetés. Pedig ezt éppen azért vezették be, hogy a leginkább rászorulóknak segítsenek, hogy kulturált formában róhassák le kegyeletüket. Persze a különbségek ebben is hatalmasak: van aki több millió forintot is el tud és el is költ halottaira. Fábos Erika Magyarországon reálértékben nem nőttek a temetés költségei az elmúlt két évtizedben. Akkor is, most is kéthavi átlagbért kell egy átlagos koporsós temetésért kifizetni, de a végtisztesség így Is drága. És nem a vállalkozások haszna miatt. A bekerülési költségek fele ugyanis adó formájában és különböző más utakon az államhoz kerül. Észszerűbb szabályozással tehát olcsóbb lehetne a temetés. Egy átlagos, 300 ezer forintos temetési költségnek a 27 százaléka például az áfa, tehát nyolcvanezer forint, de 50-60 ezer forintot a temető fenntartására is beszednek ezzel. És még az is csak is 20-30 százalékkal csökkentené a temetés költségeit, ha az ön- kormányzatoknak nem a temetői bevételekből kellene fenntartani a sírkertjeiket, hanem lenne erre saját forrás, ahogy a környező országokban is. A szociális temetéssel elvileg bárki ingyenes végtisztességhez juthat, aki vállalja, hogy személyesen közreműködik a temetés előkészítésében, az öltöztetéstől a sír kiásásig és az eltemetés befejezéséig - ezt tartalmazza a nemrég életbe lépett módosított temetkezési törvény. Puskás Béla, a Dél-Dunántúli Temetkezési Egyesület elnöke azt mondja: a törvénymódosítás legjelentősebb újítása a szociális temetés intézményének bevezetése. Ezt a gyászolók kizárólag olyan módon vehetik igénybe, ha vállalják a személyes közreműködést. A személyes közreműködés, a hatósági áras hamvasztás, a pályáztatott hatósági áras temetőn kívüli szállítás, a börtönökben készülő, ingyenesen hozzáférhető temetkezési kellékek és a költségmentes szolgáltatások teszik Magyarországon megközelítőleg 5650 a temetők száma, ezek közül 4450 működik, 1200 pedig lezárt. A működő temetőkben évi 130-140 ezer elhunytat temet el a 400 erre szakosodott vállalkozás, ami azt jelenti, hogy a kegyeleti iparág évente 4-5 milliárd forintos bevétellel működik. az árkülönbségek hatalmasak A legolcsóbb hamvasztásos, szórásos temetés 140 ezer forintba kerül, míg egy átlagos koporsós temetésért közel 300 ezer forintot kell fizetni, de akár több millió forintba is belekerülhet egy szertartás. A főváros legdrágább teljessé ezt a temetkezési konstrukciót. Korlátozás azonban van: például olyan sírba, ahol már valamilyen maradvány van, nem lehet szociális temetést végezni. Azt ugyanis civil ember nem bonthatja fel. így vagy külön sírban nyugszanak majd a hozzátartozók, vagy köztemetést kell végezni, amit viszont a hagyatékból levonhatnak. Ugyanígy csak köztemetést lehet végezni, tehát nem lesz ingyenes, ha valaki a temetés bármelyik fázisáról nem tud családilag, vagy szívességi alapon gondoskodni, vagy ha valamilyen okból nem teheti meg, mert például felboncolták az elhunytat. Szociális temetéshez jutni tehát nem egyszerű, de kiskapuk vannak, amelyek azonban a hozzáértők szerint csak a feketegazdaságot fogják tovább növelni a temetkezési ágazatban. Az urnák hazavitele sem lesz ezentúl automatikus lehetőség. Igaz, tiltás nincs, de igen szigorú előírások vannak. Azon kívül, hogy még életében a hozzátartozónak nyilatkoznia kell írásban az ilyen igényéről, az kell hozzá, hogy a család kegyeleti szempontból megfelelő helyre tudja temetője, a Farkasréti temető, ezért is nyitotta meg az Angyalok kertjét, egy amolyan luxusparcellát, ahonnan belátni egész Budát és Pestet. A halottnak talán lényegtelen, a hozzátartozók viszont képesek ezért a kilátásért akár 3-4 millió forintos bérleti díjat is kifizetni. Ahogy nem ritka az sem, hogy több mint tízmillió forintot is hajlandóak kifizetni egy családi sírkápolnáért a nagyobb temetőkben, miközben azt is egyre gyakrabban tapasztalják, hogy a hozzátartozók nem tudják meghosszabbítani az átlagos sírhelyet, amiért 25 évre 100 ezer forintot sem kémek. elhelyezni, de hatósági engedélyeket is be kell szerezni hozzá. „2005-ig évente ezer temetésre számítva két-három urnát vittek haza a hozzátartozók, kifejezetten kegyeleti okokra hivatkozva - mondta Puskás Béla. - A következő években fokozatosan nőtt a hazavitt urnák száma, bizonyíthatóan szociális okokból ma már 25 százalék körül van. Jelenleg Budapesten és néhány nagyobb vidéki városban 80 százalék, kisebb városokban 51 százalék körül van a hamvasztásos temetések száma. A kisebb településeken, falvakban azonban még mindig a koporsós temetés a gyakoribb. Sajnos az elszegényedés a magyar kegyeleti szokásokat, a kegyeleti kultúrát is alapjaiban forgatta fel." A temetkezési szakma szerint ennél lényegesen igazságosabb lenne az a rendszer, hogy az állam minden temetéshez egyforma mértékben járul hozzá. Ezt a legtöbb országban megteszik a társadalombiztosításból. Magyar- országon a társadalombiztosítás nem támogatja a temettetőket. Pedig a statisztikai adatok alapján az elhunytak 20-27 százaléka fizetett nyugdíjjárulékot, de nyugdíjat egyáltalán nem vett igénybe. Itt a 25 és 62 éves kor között elhunytakat vettük figyelembe, de olyanok is sokan vannak, akik csak néhány évig kaptak nyugellátást, miközben egész életükben fizettek. A pénztárban bennmaradt összeg bőven fedezetet nyújtana az egyszeri temetési segély megfizetésére és ehhez forrásra sincs szükség, a pénz ott van a rendszerben. Németország kivételével ez minden európai országban így van. A legtöbb helyen alanyi jogon, néhány országban szociális alapon, de automatikusan működik. Dánia a legbőkezűbb: egy felnőtt családtag elvesztésekor 1221 euróval - 366 ezer forint - járulnak hozzá a költségekhez. A legkevesebbre - 30 euró- ra, 9000 forintra - a spanyolok számíthatnak. Az átlag 500 euró -150 ezer forint - körül van. Csehországban például 186 eurót fizet az állam. Sokan nehezen engedik el hozzátartozójukat és nehezen képesek elfogadni a veszteséget. Ez azzal jár, hogy a temetkezési formák is változtak az elmúlt években. Igaz, az ezzel kapcsolatos előírás is szigorodott, de egyHalálozások száma re többen viszik haza az urnát és nemcsak olyanok, akik nem tudnák a temetést kifizetni, hanem azok is, akik nem akarnak megválni szerettük földi maradványaitól. Bőcze Edit, a Lélekhajó Temetkezés kegyeleti szakértője azt mondta: az utóbbi években egyre nagyobb divat lett éppen ezért, hogy az emlékén kívül, az elhunyt fizikai valójából is szeretnének valamit megőrizni a hozzátartozók. „Egyre divatosabbak a kegyeleti ékszerek - medálok, gyűrűk - a legegyszerűbb fajtájuk üreges, alkalmas a hamvak .hermetikus elzárására, biztonságos tárolására - mondta Bőcze Edit. - Az ékszerek másik része különleges eljárással készül: a hamvak egy kis részét gondosan belekeverik az ékszer alapanyagába: olvadt fémbe vagy folyékony üvegbe, esetleg gyémántot készítenek belőle. Az olcsóbb verziója ennek 15-60 ezer forintba kerül, de ha valaki egy gyémántot szeretne készíttetni a hozzátartozó hamvaiból, az egymillió forintba is belekerülhet. Szintén nagyon személyes, az elhunyt ujjlenyomata alapján készülő ékszer. Ezek nagyon elterjedtek.” A temetkezési szokások között is van extrém, például az űrtemetés. Ebből is többféle létezik: 850 Elvesztek a kapaszkodók korunk válasza a halál kérdésére, a társadalom és az egyén viszonya a halálhoz, a gyászhoz, néhány évtized alatt teljesen megváltozott. Singer Magdolna, mentálhigiénés szakember, terapeuta, aki 20 éve foglalkozik a halál, 10 éve a gyász feldolgozásával, azt mondja: a legnagyobb baj az, hogy elvesztek a kapaszkodók. Meggyőződése, hogy akármennyire is más-más a gyászolók személyisége, valamilyen támasz kell a feldolgozáshoz. „ha valaki szándékosan elfojtja, vagy éppen ellenkezőleg, teljesen magára húzza a gyászt, az mind-mind kóros, ahogy az a sok-sok butaság, közhely, amivel a gyászolókat próbálják vigasztalni, segíteni a sokszor kéretlen tanácsadók- mondta Singer Magdolna.- A lényeg, hogy odafigyelést, szeretetet és valódi figyelmet adjunk, ne pedig üres paneleket. Régebben ez abból a szempontból könnyebb volt, hogy léteztek kapaszkodók, mára azonban megszűntek azok a közösségek, ahol figyeltek, időt hagytak az ilyen veszteség feldolgozásra. Ma ezek nincsenek, leginkább nincs tisztelete az elbúcsúzás- nak. Miközben ez életünk legnagyobb kihívása, hogy a társadalom nem tűri a gyengeséget, az elérzékenyülést.” az elszigetelődő ember, az elmagányosodó társadalom jellemzője, hogy a gyászkultúránk is teljesen uniformizálódott, néhány évtized alatt teljesen kivesztek belőle az évszázadokig élő emberi szokások. A pszichológus szerint a közfelfogásban ma az él, hogy az gyászol jól, aki mihamarabb túlteszi magát az őt ért veszteségen: erős marad, nem mutatja ki érzéseit. Ettől pedig szorongunk, így a saját halálunktól is jobban félünk, mintha természetesen és jól dolgoznánk fel veszteségeinket. És a kisebb veszteségek elviseléséhez is ez segítene hozzá legjobban.” ezer forintért csak a világűrbe lehet eljutni, de kétmillióért már a Holdra is. Amerikába kell érte menni, vagy a hamvakat eljuttatni oda, ott egy rakétakilövő állomáson történik mindez. „Magyarországon két ilyet rendeltek meg eddig - mondja Bőcze Edit. - Egy idős hölgy még életében jött hozzánk és kért bennünket erre, a másik esetben a család teljesítette a hozzátartozója akaratát ezzel. Ennél ismertebb a hajós temetés, amikor egy hajóról kerül a vízbe egy környezetbarát, lebomló urna és a búcsúztatás is eközben történik. Ahogy repülőről is végeztünk már szórásos temetést. Egyes családok megítélése szerint ez passzol legjobban az elhunyt személyiségéhez: a legfontosabb ugyanis az, hogy a család úgy érezze, úgy tett meg mindent a szertartás szervezésekor, hogy azzal az elhunyt is elégedett lenne.” Évi 130 ezer ember végtisztességéről gondoskodnak A t á t
