Tolnai Népújság, 2013. október (24. évfolyam, 229-254. szám)
2013-10-21 / 246. szám
2013. OKTÓBER 21., HÉTFŐ GAZDASAG 7 Nem kellenek többé pályázatírók eu-pénzek Állami apparátus áll fel a közcélú projektek menedzselésére Jelentősen átalakul jövőre az uniós források hazai pályáztatásának rendszere a közszférában. A közcélú projektek előkészítéséért, megvalósításáért állami szakapparátus áll fel, így nem lesz szükség a pályázatíró cégek szolgáltatásaira. Tar Gábor A kormányzati szereplők korábbi nyilatkozatai arról szóltak, hogy a tervek szerint a 2014- 2020 közötti uniós költségvetési ciklusban az állam által fenntartott intézményeknél a közcélú fejlesztések esetében nem írnak ki pályázatot az EU-for- rások elnyeréséért, hanem normatív alapú támogatási rendszert hoznak létre. (A jelenlegi hétéves ciklusban a források 50 százalékát fedik le az állami projektek.) A Magyar Közlönyben a napokban megjelent kormányhatározat, amely egyelőre csak a 2014-2020 közötti uniós programok alapelveit fekteti le, ezzel kapcsolatban azt mondja ki: „lehetővé kell tenni, hogy százmillió forint fejlesztési értékig a fejlesztéspolitikai jogviszony normatív feltételek teljesülésével jöjjön létre”. Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikáért felelős helyettes államtitkára arra vonatkozó kérdésünkre, hogy így az állami pályázók 100 millió forintos értékig gyakorlatilag külön pályázás nélkül megkapnák a támogatást, azt mondta: „az államnak például iskolafenntartóként tudnia kell, hogy mely intézmények milyen felszereltséggel rendelkeznek. Ha az EU célja az iskolák fejlesztése, és mi tudjuk, hogy mely iskolákban kell fejleszteni, akkor kérdezem én: mi értelme van ebben az esetben pályáztatni?” Essősy Zsombor, az EU-s fejlesztési forrásokkal foglalkozó MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. (MAPI) vezérigazgatója szerint 30-50 millió forintos értékig teljes mértékben életképes a normatív alapú rendszer, e fölött viszont már olyan projektekről van szó, ahol jelentős projektmenedzsmentre is szükség lehet. „Nem kell minden állami beruházást pályázati rendszerben megvalósítani, ám a projektek minőségi megvalósítása megköveteli, hogy készüljön a fejlesztéshez egy megalapozott megvalósíthatósági tanulmány” - tette hozzá. A mostani kormányhatározat egy olyan intézményrendszer kialakításának szükségességét írja le, amely felelne az EU-for- rásból finanszírozott projektekért a projektötlet megszületésétől annak megvalósításáig. Eszerint a minisztériumok, az állami cégek, valamint a helyi önkormányzatok esetében egy központi állami szakértői részleg látná el ezt a feladatot, míg a megyei jogú városok és a megyei önkormányzatok esetében saját erőforrások biztosításával kell ennek a célnak megfelelni. A MAPI vezérigazgatója szerbit több évbe telhet, míg felépül egy hatékonyan működő állami pályázatíró, pályázati tanácsadói kapacitás. „Nagy kihívás lesz, hogy mindenhol találjanak az egyes fejlesztései területekre külön-külön szakembert” - véli. Változó költséglehívási szabály A KORMÁNYHATÁROZAT Szerint a jövőben nem lehet projektmenedzsment költséget lehívni a projekt fizikai előrehaladását meghaladó mértékben. Csepreghy Nándor az intézkedést azzal magyarázta, hogy számtalan esetben tapasztalják: egyes pályázatírók megvezetnek cégeket vagy önkormányzatokat az ingyenes pályázatírás látszatátkeltve. Aztán a fejlesztésekből elsőként azokat a költségeket hívják le, amelyek nem a pályázatírás ellenértékeként voltak beállítva, hanem a megvalósítás szervezési költségeit kellett volna fedezniük. Értékesíti veszteséges cégeit a Siemens eladás A Siemens nagyobb szerepet szán a regionális leányvállalatoknak, ismertette az új stratégiát a vállalat nemrég kinevezett vezérigazgatója múlt hét második felében. Egyúttal nagyobb önállóságot is engedélyeznek, elsősorban az értékesítés terén. Ezzel párhuzamosan a Siemens folytatja azt az irányvonalat is, hogy a kevésbé jövedelmező vagy éppen veszteséges leányvállalatdkat - amelyek nem kapcsolódnak a fő profilhoz - fokozatosan értékesítik. Ennek keretében bejelentették, hogy egy kínai vállalattal már aláírták a szerződést az ipari ventilátorok előállításával foglalkozó részleg értékesítéséről. A tranzakció lezárása a jóváhagyást követően 2014 elejére várható. Sajtóhírek szerint felmerült a vízhasznosítással foglalkozó ágazat értékesítése is, amelyért 800 millió dolláros árat remél a német vállalat. ■ Nagy András Eladná cseh leányvállalatát a Telefonica tervek A Telefonica értékesítené cseh leányvállalatát a Bloomberg információi szerint. A 69,4 százalékos részesese- déstől 3,6 milliárd dollárért válnának meg, amennyiért 2005-ben bevásárolta magát a Telefonica a cseh leányvállalt- ba. Bár időközben jelentős osztalékkifizetések történtek, így a spanyol társaság nem járna rosszul a cseh kalanddal. A 3,6 milliárd dolláros ár a vállalat egy évnyi EBITDA eredményének hatszorosa. A Telefonica korábban bejelentette, hogy az adósság- állomány csökkentésének érdekében egyes leányvállalatit értékesíti, így tett Írországban is. Eddig egyedül a PPF jelezte vételi szándékát, így nem valószínű, hogy komolyabb fel- vásárlási harc alakulna ki. ■ FORRÁS: ERSTE BANK HUNGARY ZRT. ÉS ERSTE BEFEKTETÉSI ZRT. - ELEMZÉS HIRDETÉS Dinamikusan emelkedtek abérek bruttó-nettó Augusztusban 224 846 forint volt a bruttó átlagkereset, ami 4,7 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál - derült ki a KSH adataiból. A nettó kereset 147 275 forintra emelkedett, ami 6,2 százalékkal haladta meg a tavalyi év hasonló időszakéban mért szintet. Az 1,3 százalékos augusztusi infláció mellett közel 5 százalékkal nőttek a reálbérek. A vállalkozásoknál 3,8 százalékkal nőttek a bruttó bérek, míg a nettó átlagkereset 5,5 százalékkal emelkedett. A költségvetési szférában 7,5 százalékkal nőttek a bruttó keresetek és 8,3 százalékkal a nettó bérek. A bérnövekedés hatására tovább emelkedhet a kiskereskedelmi forgalom, ám a háztartások a többletjövedelem egy részét adósságleépítésre fordíthatják. A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költség- vetési intézményeknél és a KSH által megfigyelt nonprofit szervezeteknél augusztusban 2 millió 722 ezren dolgoztak, ami 0,7 százalékos növekedés éves alapon. Január-augusztusban ugyanakkor stagnált a foglalkoztatás. Közfoglalkoztatottak nélkül a hónapban 2 575 500-an dolgoztak, ami 0,2 százalékos csökkenés tavaly augusztushoz képest. Január és augusztus között 2 millió 559 ezer foglalkoztatott volt a közmunkások nélkül, ami 0,5 százalékos visszaesés. A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint a Munkahelyvédelmi Akcióterv és a fiatalok foglalkoztatásának elősegítése tartja tartósan 500 ezer alatt a munkanélküliek számát, miközben a KSH szerint 147 ezer közmunkás volt augusztusban. ■ Hornyák József Bruttó átlagkereset a nemzetgazdaságban (havi, százalék) 12 2009.jan.-2013. aug. A
